Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-05 / 104. szám

1995. május 5., péntek Sport 11. oldal Látogatóban a férfi kézilabda-válogatott tatai főhadiszállásán „Három hét alatt nem lehet csodát termi senkivel” Káló Sándor szövetségi kapitány kijelölte tizenhat fó's, világbajnokságra utazó keretét Szombaton délelőtt tíz órakor Ferihegy II-ről startol az a me­netrendszerű járat, amely férfi kézilabda-válogatottunkat London érintésével Izland szi­getére repíti. A végső előkészü­letek utolsó pillanataiban tet­tünk látogtást a tatai edzőtábor­ban, annál is inkább, mert a ti- zennyolcas keretben két szol­noki fiú, Bendó Csaba és Szép Kiss Krisztián is helyet kapott, de azt még ők sem tudták csü­törtökön délelőtt, hogy a dél­utáni sajtótájákoztatón éppen velük szűkül a csapat, hiszen a világbajnokságra csupán tizen­hatan utazhatnak. Káló kapitány utolsó el­igazítását tartja a fiúknak Bendó Csabi komótosan bal­lag a játékcsamok felé, hátán a nagy zsák, mintha évszázadok terhét viselné, pedig csak a lab­dákat szállítja a helyszínre. Ar­cát, mintha a beletörődés keser- édes hatása barázdálná, első lá­tásra meg is kérdezi: - Mi van otthon? Megegyeztek a Szotyo- rival? Mintha már előre tudna valamit, otthon jár az esze, mert úgy érzi: - Azt gondolom, a két szolnoki marad itthon, mert egy helyre hárman vagyunk a Tö­rökkel, aki viszont a Veszprém játékosa. Aztán megérkezik a másik jelölt, jókedvüket a kö­zös fotózás hozza meg. Kriszti­ánnak teljesen új a felnőtt címe­res mezesek háza tája, de ennek ellenére amondó, hogy: - Sze­rencsére hamar befogadtak a többiek, nem éreztetik velem újonc mivoltomat. Közben Mo­hácsi el akarja kérni Bendó labdáját, de ő nem adja azzal a fanyalgó kiegészítéssel, hogy: „Viszem magammal haza”! Nosza, ez már több, mint megérzés, pedig a kapitány csak délutánra teszi közzé az utazókeretet. Jő is nemsokára, mint negyedszázados ismerő­sének, többet elárul a kulissza- titkokról, s a hivatalos bejelen­tés előtt jóval megsúgja, hogy valóban a két szolnoki marad.- Nem vagyok elégedetlen egyikükkel sem - kezdi Káló Sándor -, de Izlandon éppen a rutinra lesz a legnagyobb szük­ség, ami náluk valamivel keve­sebb. Hidd el, éppen elég gon­dom volt az utóbbi időszakban, ami alatt csak megerősödött bennem a felismerés, mely sze­rint a magyar élvonal színvo­nala kevés a sorozatokra, (lásd Kárpát-kupa és Amstel-kupa - a szerk.) fizikálisán, alkatilag el vagyunk maradva a vezető or­szágok csapatainak tagjaitól. Három hét alatt nem lehet cso­dát tenni senkivel. Lehetősége­inket figyelembe véve kialakult a támadó és védekező összeté­telű együttes, amelynek sorai­ban csakis a feladatra összpon­tosítani képes kézilabdásoknak jutott hely.- Milyen módon készültek a változó körülményekre, arra, hogy Izlandon hajnal 4-kor vi­lágos van, és este 11-kor söté­tedik, a hőmérséklet nulla és egy fok között stagnál, tehát jól fel kell öltözni?- Igen. Először is, megfelelő meleg cuccot viszünk. Csapa­tomban sok a front- és meleg­érzékeny játékos, ezért jobb, ha hidegebb helyre utazunk, mintha kánikulába tartanánk.- Kiegyenesedtek a korábbi kérdőjelek?- Mondhatom, igen. Kapu­ban Szatmári, Perger és Fekete áll készen, jobb szélen Borsos és Török, átlövőben Kotormán és Gulyás, irányítóban Sótonyi, bal átlövőben Éles, Kovács és Mohácsi léphet páylára, szélen pedig Kiss és Zubjuk. Beálló­ban Zsigmond, Rosta I. és Rosta M. várhat bevetésre.- Vasárnap 17.00-kor Dél-Ko- rea lesz az első ellenfél. Mit kell tudni róluk, milyen cselszövésre készülsz?- Egy biztos: nem szabad felvennünk velük a harcot fu­tásban, mert lábmunkájuk, gyorsaságuk jobb. Rendkívül nyitottan védekeznek (videón is tanulmámyoztuk őket), sokat cseleznek, és ami a legmagle- pőbb: tempón kívüli ütemben lőnek. Rendkívül zárt védeke­zéssel, és a helyzetek lehető legjobb kihasználásával szá­míthatunk csak sikerre.- Jó utat, jó szelet kapitány! Közben a kerettagok melegí­teni kezdenek, a világváloga­tott, háromszázszoros váloga­tott, egykori idegenlégiós, vete­rán Kovács Péter heccből, fotó­sunk lencséje mellé céloz há­rom miliméterrel. „Sajnálom, ez veszélyes sportág” - hang­zott a bajusz alatti mosollyal kísért magyarázat. Később az­A veterán Kovács Péter­nek van már vb-ezüstérme tán ő is pórul járt, mert Bendó a fociban egy testcsellel elküldte telefonálni a „vén rókát”. Eb­ben a műfajban Zsigmond és a mi Csabánk volt a penge, bár Zubjuk megoldásai is elférné­nek az NB I-ben. Nem beszélve Élesről, aki a középkörből ívelt (lábbal!) a kimerészkedő Szat­mári fölött a hálóba. Folyt a jókedvű tréning, mi pedig kissé szomorúan, de tu­domásul vettük, hogy az idei vi­lágjátékok két titánuk nélkül zajlik. Más egyebet ők sem te­hetnek, de idejük van még bő­ven, csupán a szorgalom ne apadjon náluk! (néder) Csabának és Krisztiánnak nem jutott a repülőjegyből, de itt még egyik szolnoki fiú sem tudja biztosan, vajon utaznak-e? Néhány óra múlva aztán kiderült fotó: mészáros Sportiskolások küzdőtéren A pingpongosok „visszaléptek” az NB I-be- Ismét NB I-ben a Szolnoki Tisza SE ­Négy esztendei „böjt” után ismét visszaléptek a Tisza SE aszta­liteniszezői az NB I-be. Valójában csak visszafoglalták korábbi helyüket az első osztályban, ami óriási fegyverténynek számít ma, amikor sorra szűnnek meg a sikeres egyesületek. Kosárlabda Sz. Olaj KK Sí - MAFC C 118-45 (58-23) Olaj KK Sí: Kohári 4, Hor­váth 8, Szabó, Magyar 12, Cziczás 22112. Csere: Hon­halmi 21H2, Szalay 13, Molnár J. 24, Juhász, Molnár G. 10. Edző: Pál Szabó Sándor A néhány héttel ezelőtt OSK-döntőt játszó, ám a két évvel fiatalabb fővárosiak be­csületesen és lelkesen játszot­tak, de a nagyobb tudás előtt meg kellett hajolniuk. Sz. Olaj KK Sí - Csepel 105-40 (57-16) Olaj KK Sí: Kohári 5, Szalay 22, Cziczás 32/3, Szabó 10, Magyar 13. Csere: Honhalmi 1319, Molnár J. 10, Juhász, Molnár G. Edző: Pál Szabó Sándor A remek első félidőt produ­káló szolnokiak ellen a sziget- országiaknak esélyük sem volt. Labdarúgás IV. Csaba-kupa néven nem­zetközi gyermek labdarúgó­tornát rendeztek Békéscsabán. A négy korosztályban 32 csapat mintegy ötszáz ifjú reménysége kapott lehetőséget arra, hogy bebizonyítsa felkészültségét. A szolnoki sportiskolásoknak vendégei voltak a város csapa­tában játszó Csató-fivérek, akik játékostársaik aláírásával ellá­tott, nagyméretű csapatképet adtak át a gyerekeknek. A volt szolnoki sportisolások - 12-13 évvel korábban - nem felejtet­ték el, hogy ők is innen indultak el pályafutásukra. A Szolnok Városi Sportiskola labda­rúgó-szakosztályát két gyer­mekcsapat képviselte, szép si­kerekkel. A 12 éveseknél veret­lenül, 9-1-es gólkülönbséggel kupagyőztes lett az SZVSI csa­pata. Csapattagok: Kovács Vik­tor, Horváth Imre, Török Péter, Bozekrine Kader, Kosztin Béla, Fábián Viktor, Sass Bálint, Farkas Tamás, Hortobágyi András, Szentmártoni Tamás, Tóth Zsolt, Csabai Attila, Né­met Larion, Csányi Tibor, Szá­lai Róbert, Bodó Péter. Edző: Munkácsi József, technikai ve­zető: Kosztin Béla. Eredményeik (2x30 perces mérkőzések, nagypályán): SZVSI - Salgótarján 5-0, - Spartak Hulin (cseh) 1-0, - Bé­késcsaba 1-1, - Nyíregyháza 2-0. Különdíjat kaptak: a torna legjobb játékosa Farkas Tamás (SZVSI), a torna gólkirálya Szentmártoni Tamás (SZVSI). All évesek korosztályában nyolc csapat közül a VI. helyen végeztek a sportiskolások. Csapattagok: Kolláth Ferenc, Surányi László, Ábel Péter, Bicskey Ervin, Lukács Tamás, Lippai Róbert, Pintér László, Ecseki Richárd, Pálinkás László, Szalai Csaba, Gaál Pé­ter. Edző: Lippai János. Görkorcsolya A Jászság fővárosának görkori- sai az elmúlt évben sikert sikerre halmoztak, s úgy tűnik idén is ott folytatják, ahol tavaly abba­hagyták. Április végén nagysza­bású nemzetközi versenyen re­mekeltek a németországi Gross-Gerauban. Pedig a me­zőnyben a háziazdák mellett ott voltak a franciák, az angolok, a svájciak, az osztrákok és a bel­gák legjobbjai is, köztük több Európa- és világbajnok. Össze­sen 28 csapat 380 versenyzője állt rajthoz. A rendkívül erős mezőnyben Szőke Csaba első, Szőke Attila és Nagy Mariann második, Kiss Katalin harma­dik, Darázs Péter negyedik, míg Ferreira Gábor és Belovai Judit ötödik helyen végzett korcso­portjában. Bár a többiek hátrább végeztek, de ők is sok értékes pontot szereztek, s így a csapat- versenyben a jászberényiek a 2. helyet szerezték meg. Éz pedig óriási bravúrnak számít. Az együttes tagja volt a már említett versenyzők mellett Huszár Erika, Huszár Éva, Huszár Ág­nes, Huszár Attila, Kovács Ádám, Simon Linda, Káposztás Krisztina, Farkas Olivér, Farkas Roland, Gémesi Balázs, Mezei Diána, Darázs Rózsa és Zsar- novszki Andra. Belovai József és Móczó Erika tanítványai egy gyönyörű kupával térhettek haza Németországból, s mostani szereplésük már előrevetíti az idei újabb sikereket. Börzsei Imrével és Lesskó Lá­szlóval, a Tisza SE vezetőivel a „Hogy volt?!”-ról és a „Hogyan tovább?”-ról beszélgettünk. Az elmúlt években az NB II. Szabados-csoportjában szere­peltünk, ott már jól ismertük az erőviszonyokat - kezdte Less­kó László. Az elmúlt bajnok­ságba azonban átsoroltak min­ket a Várkoriyi-csoportba. Az ott játszókat nemigen ismertük, csak annyit tudtunk, hogy fő­ként a fővároshoz közeli klu­bokból áll a csoport, ahová szí­vesen elmennek játszani azok az asztaliteniszezők, akik a pesti nagy egyesületeknél ke­vés lehetőséget kapnak. Ennek ellenére a dobogó 3. fokát reális lehetőségnek tartottuk. Év köz­ben azután egyre inkább érvé­nyesült az „evés közben jön meg az étvágy”-elv, ugyanis sorra győztük le riválisainkat. Befejeződött megyénk közép- iskolás atlétáinak legnagyobb idei seregszemléje, mely ismét a Baross és a Széchenyi csapa­tának a győzelmét hozta. A pontverseny rendkívül izgal­masan alakult, hisz csupán az utolsó számokban biztosította be elsőségét a két sikeriskola, mindkét nemben a törökszent­miklósi Székács keserítette meg életüket. A fiúknál a Pálfy, míg a lányoknál a karcagi Gábor Áron Gimnázium érdemelte ki a bronzérmet. Szűkebb pátriánk legjobbjai június első hét végéjén Buda­pesten lépnek színre, immáron az országos diákolimpiái döntő keretében. A második nap győztesei: Csapatban. Távolugrás: Baross 5,907. Súlylökés: Baross 11,287 m. Magasugrás: Jászbe­rény, Erősáramú 180 cm. Disz­koszvetés: Baross 38,32 m. 4x1500 m: Törökszentmiklós, Székács 19,21,2 mp. Egyéni­ben. Rúdugrás: Kota József Egészen az utolsó őszi fordu­lóig veretlenek maradtunk, ak­kor azonban jöttek a problé­mák. Börzsei Krisztián, aki tel­jes értékű csapattaggá nőtte ki magát az ősz folyamán, az isko­lában kosarazott és megsérült. Térdében keresztszalag-szaka- dás, porcleválás. Szóval min­den elromlott végtagjának eb­ben a részében, ami csak elro­molhatott. Mostanáig sem épült föl teljesen, nyáron műtétek sora vár rá. Hiányát valakivel pótolni kellett, így több fiatalt kipróbáltunk: Romhányi, Hu­bert, Tóth is szerepelt a nagyok mellett, néha meglepően jó tel­jesítményt nyújtottak. A tavaszi szezonban azonban csak el­vétve számíthattunk rájuk, hi­szen mindannyian érettségi előtt állnak. Egyre fogyott az előnyünk, így, amennyiben bajnokok és NB I-esek akar­(Székács) 290. 400 m (V. kcs): Rausz János (Székács) 56,0. (IV. kcs): Kókai Tamás (Gép­ipari) 57,4. 200 m (V. kcs.): Ántal Csaba (Baross) 23,0. 3000 m (V. kcs): Diós János (Törökszentmiklós Bethlen) 9,31,1. Lányok, csapatban. Magasugrás: Törökszentmik­lós, Bercsényi 142,5. Gerelyha­jítás: Széchenyi 32,46. Súlylö­kés: Széchenyi 8,647. Távolug­rás: Széchenyi 4,862. Egyéni­ben. 3000 m (V. kcs.): Nagy Olga (Karcag, Varró) 11,11,2. 200 m (V. kcs.): Szilágyi Anikó (Karcag, Gábor Áron): 27,3. A harmadik nap győztesei: Egyéniben, fiúk. Kalapácsvetés (V. kcs.): Vajó Zoltán (Baross) 28,46. Távolugrás (V. kcs.): Czirják György (Széchenyi) 653. Magasugrás (IV. kcs.): Szabó Sándor (Pálfy) 160. 800 m (V. kcs.): Muhari Gábor (Közgazdasági) 1,59,0. Távol­ugrás (IV. kcs.): Faragó József (Pálfy) 649. Gerelyhajítás (IV. kcs.): Karancsi Tamás (Török­tünk lenni, az utolsó három for­dulóban mindenképpen nyer­nünk kellett. Szerencsére a győri Elektromos kisegített minket, kölcsönadta erre a há­rom meccsre a 20 esztendős Béres Szabolcsot, aki most sor­katonai szolgálatát tölti. Játéka - inkább védekező stílusú - új színt hozott a csapatba, és vele kiegészülve mindhárom mér­kőzésünket megnyertük.- Mennyiben lesz más az NB I-es csapat, mint a másodosztá­lyú volt?- Nem sokban különbözik majd - vette át a szót Börzsei Imre -, mi ui. nem vagyunk a szó szoros értelmében profik. Nincs pénzünk kész játékosok vásárlására, inkább fiatalok ki­nevelésével próbálunk meg lé­pést tartani ellenfeleinkkel. Annyit ígérhetek, hogy az NB I-es szerepléshez mindenkép­pen biztosítjuk az anyagi hátte­ret, de kérjük és várjuk minden sportot és főként az asztalite­niszt szerető szolnokiak segít­ségét, támogatását. SZS szentmiklós, Bercsényi) 45,74. (V. kcs.): Erdős Adrián (Mező­túr, Szegedi Kiss) 58,10. Ma­gasugrás (V. kcs.): Kovács Ti­vadar (Jászberény, Erősáramú) 2.06. 4x100 m: Pálfy 45,9. Lá­nyok: 100 gát (IV. kcs.): Cson­tos Rozália (Kereskedelmi) 15,0. (V. kcs.): Kanyó Dóra (Közgazdasági) 15,0. Súlylökés (IV. kcs.) Pintye Beáta (Török­szentmiklós, Székács) 8,70. (V. kcs.): Rocsa Edina (Széchenyi) 10,92. 800 m (V. kcs.): Nánási Katalin (Kisújszállás, Móricz) 2,43,5. Diszkoszvetés (IV. kcs.): Török Krisztina (Mező­túr, Teleki) 28,92. Távolugrás (V. kcs.): Csala Szilvia (Török­szentmiklós, Székács) 4,90. 4x800 m: Karcag, Gábor Áron. 4x100 m: Széchenyi 52,4. Az összetett pontverseny végeredménye (fiúk): 1. Ba­ross 290 p„ 2. Székács 272,5 p„ 3. Pálfy 158 p„ (lányok): 1. Széchenyi 227,5 p„ 2. Székács 209,5 p„ 3. Karcag, Gábor Áron 129,5 p. (sl.) Nem éppen ,,kismotorhoz” illő termete sem zavarta Kovács Lászlót, a Gáspár Racing Team tagját aljban, hogy megszerezze a második helyet Kecskeméten, a gyorsasági motoro­sok idénynyitóján. A szolnoki versenyző a 125 kcm sport kategóriában - amely ettől az évtől az I. osztályú bajnokságba tartozik, lehetőséget nyújtva az indulóknak a külföldi részvételre - ért Várhelyi Géza mögött másodikként célba Cagivája nyergében. Atlétika, megyei diákolimpiái döntő Szolnokon Élen a Baross és a Széchenyi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom