Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-31 / 126. szám

1995. május 31., szerda Szolnoki Extra 7. oldal Belvárosi repedések Amikor a lakók és a köz érdeke ütközik Szolnokon a Kellner Gyula utca és a Verseghy park lakói, il­letve a Verseghy parki óvoda, a Hotel Tisza és a Verseghy Fe­renc Gimnázium először 1990-ben fordultak panasszal az ön- kormányzat felé. Többoldalas levélben foglalták össze a terület forgalmára, szennyezettségére vonatkozó észrevételeiket. 1992-ben újabb levelet írtak, ennek eredményeképpen a vá­rosüzemeltetési iroda munkatársával találkoztak a városhá­zán. A lakók úgy vélik: panaszaik okának megszüntetésére ér­demi intézkedés ez idáig nem történt, így dr. Karsay Koppány- hoz, körzetük önkormányzati képviselőjéhez fordultak. A kép­viselő hétfőn ült le a panaszosokkal, illetve Ihász Tiborral, a városüzemeltetési osztály vezetőjével és dr. Szegedi Károllyal, a városfejlesztési bizottság vezetőjével tárgyalni. A lakók már korábbi leveleik­ben is kérték, hogy a hivatal végezzen a helyszínen átfogó ellenőrzéseket a nap 24 órájá­ban, hét közben és hét végén egyaránt. Kérték: győződjenek meg saját szemükkel az úttest és a járda állapotáról, tisztán tartásáról, a házfalakon kelet­kezett repedések okáról, a zaj­ról, a levegő szennyezettségéről s a forgalomról. F orgalom számlálást kell végezni Hangsúlyozták: forgalomszám­lálást kell végezni, ami kimu­tatná az átmenő forgalom nagy­ságát, illetve azt, hogy a gép­járművek Tisza- és Zagyva-híd felé irányuló forgalma mennyi­ben terelődik a Verseghy park-Kellner Gyula utcára. Pa­naszolták, hogy az egyirányúsí- tás meghosszabbítása (a gyógy­fürdőtől a Kossuth L. utcáig) miatt a járművek az úttest mindkét oldalán várakozhat­nak, s az útszakasz parkírozóvá vált. A várakozó kocsik, teherau­tók, autóbuszok a járdára is fel­állnak, s piszkolják a lakók által takarított szakaszt is. Indításkor növelik a levegő szén-mono- xid-tartalmát s a zajszintet is. Csapkodják a kocsiajtókat éj­jel-nappal, szólnak a riasztók. A tehergépkocsik behajtásának korlátozását csak részben tart­ják be, csakúgy, mint a sebes­ségkorlátozást. Egyirányúsítottak, kitiltottak Ihász Tibor válaszában el­mondta, hogy a forgalom csilla­pítására az önkormányzat meg­tette, amit tehetett: egyirányúsí- tottak, kitiltották teherjárműve­ket, sebességkorlátozást vezet­tek be. (A táblák elhelyezése mellett sokat nem tehet az ön- kormányzat, hiszen mindig vol­tak és vannak, akik megszegik a közlekedési szabályokat.) A köztisztasággal kapcsolat­ban megjegyezte - a lakók egyik példájára utalva -, hogy a templom és az óvoda kertjének is van gazdája: annak tisztán tartása nem az önkormányzat feladata. A forgalom csökkentésére a lakók azt a javaslatot tették, hogy fordítsák meg az egyirá- nyúsítást, vagyis a volt 4-esről lehessen bekanyarodni a Kell­ner utcába. Ez a megoldás azonban a vá­rosüzemeltetési osztály szerint szintén nem jó: hiszen az ut­cába érő gépkocsikat minden irányban „Behajtani tilos!” táb­lák fogadnák. Az osztályvezető azt is hozzátette, hogy valószí­nűleg nem jelentene jelentős forgalomcsökkenést, ha az ed­digi iránnyal ellentétes úton közlekedhetnének a gépkocsik. Mint mondta: azon a terüle­ten lévő üzletek, irodák (pél­dául munkaügyi központ, me­gyeháza, 60-as ABC, színház, Tisza Szálló stb.) megköveteli a parkolási lehetőséget. S ugyan­ezt a parkolási lehetőséget kell biztosítani a Tisza-partra me­nőknek is. Ráadásul kikap­csolni egy városrészt a város vérkeringéséből nem lehet. A megoldás: gázrekonstrukció? Az is elhangzott, ha ideiglene­sen is, de megoldódik a lakók gondja: pár hét múlva gázre­konstrukció miatt felbontják az egész utat. Mindkét fél által teljes egé­szében elfogadható megoldás nem született ezen a hétfői tár­gyaláson. A városüzemeltetési iroda arra azonban ígéretet tett, hogy a tehergépkocsi-forgalmat átirányítják a Szapáry útra - bár akik eddig nem vették figye­lembe a tiltó táblát, ezután sem fogják. Abban is megállapodtak, hogy a gázrekonstrukció után az összes ott lakóval (a Tisza- parton, egészen a Szapáry útig) közös fórumot tartanak majd, hiszen nem megoldás, ha mondjuk a Kellner Gyula utcá­ról átterelik a forgalmat a Szig­ligetire, s két hét múlva az ott lakókkal ülnek le tárgyalni. Annál is inkább, mert készül Szolnok általános rendezési terve, amelybe bele lehetne il­leszteni a lakosság igényeit is - amennyiben nem ütközik a vá­ros, a köz érdekeivel.-csr­Találja ki! Előző heti feladványunkra összesen két olvasó küldött he­lyes megfejtést: Molnár Ág­nes (Szandaszőlős) és Kalóné Bagi Erzsébet (Szolnok). A helyes megfejtés: református templom. Gratulálunk, s kér­jük, fáradjanak be szerkesztő­ségünkbe nyereményeikért, a Kardos Tamás fotóművész ál­tal felajánlott naptárakért. A mai naptól kezdve egy ki­csit módosítunk játékunkon. Ezentúl Szolnok ismertebb és „eldugottabb” területein lévő szobrokat, műalkotásokat kell felismerni. Pontosabban azt, hogy hol találhatóak az alkotá­sok. Reméljük, ezt a játékot is sok kedvvel és lelkesedéssel fogadják majd. Címünk termé­szetesen változatlan: Új Nép­lap, Szolnok, Kossuth tér 1. A borítékra ne felejtsék el ráírni: Találja ki! Az ősi vágy: eljutni a csillagokig Mai „Kopernikuszok” a vasúti toronyház tetején Eljutni a csillagokig! - az emberrel egyidős a vágy. Sóvárgásainak legfőbb célpontja az éjszakai égbolt úrnője, a Hold, azon Sok milliárd apró fénytünemény mellett, melyeket csillagoknak ne­vezett el. Az égboltozat fürkészéséhez első nagy segítség a távcső megalkotása volt, mely na­gyobbá, hozzá közelebb esővé varázsolta az égitesteket. A Nap s a körülötte keringő bolygókom­pánia számtalan titkot rejteget még. Az univerzum gigantikus rendszerében a csillagok csopor­tokat, halmazokat, ködöket, azaz csillagrendszereket, galaxisokat alkotnak. Minden földi élet forrása, a Nap, a hatalmas izzó gázburokkal övezett objektum, csupán egy a több milliárd ha­sonló csillag közül, melyek ezüstös fényekkel pontozzák tele az eget. Színeik különbözőek, néme­lyik sárgás, másik vörös vagy éppen kékesfehér. A tagok tájékozottságának, felkészültségének köszönhe­tően év közben, házi jelleggel tarthatnak beszámolókat, me­lyeken átfogóbb, szélesebb tá­jékoztatást nyújtanak az érdek­lődőknek. Az alapok lefekte­tése mellett belemerülnek jelen­tősebb témákba is, s olykor komoly vitákra okot és lehető­séget adó elméletek, felvetések születnek. Távcsőépítésben, -vásárlásban, illetve alkatré­szek beszerzésében is szívesen nyújtanak segítséget, s általuk szakkönyvekhez, számítógépes programokhoz is hozzájuthat bárki. Csillagászati felvételek ké­szítésére fotósuk áll készenlét­ben. Majd minden nyári tábor programjában szerepelnek, s ha igény van rá, kivonulnak isko­lákba, táborokba, hordozható távcsövekkel a hátukon, -kj­1972-ben kezdett formálódni a kör. Az egykori művelődési ház azonban csak az előadások ott­honául szolgált, hiszen az eget fürkészni a toronyház tetejére kapaszkodtak föl. Az intéz­mény megszűnésével az elő­adások is átkerültek az „eget verő” építménybe. Kisebb-na- gyobb szünetek után, 1991-ben, az első őszi csillagászati hét után újraszerveződött a társulat. Céljuk egyrészt a régi hangu­lat felidézése, másrészt egyfajta ismeretterjesztés felvállalása volt. A kört ma húsz-huszonöt állandó tag alkotja. Bár munká­jukat valamelyest nehezíti, hogy az 1972-ben kapott kupo­lás távcső kompresszor hiánya miatt évek óta használhatatlan, s csak kisebb távcsövekkel dol­gozhatnak, lelkesedésük töret­lem Állandó támogatójuk nincs, a működésükhöz szükséges pénzösszeget pályázatok útján nyerik el. Előadókat éppen a pénz hiánya miatt nemigen hívhatnak, kivételt képeznek az őszi csillagászati hetek, mikor is vendégül láthatnak híres-ne­ves budapesti előadókat - töb­bek között fizikusokat, csilla­gászokat, filozófusokat. Újlaki Csaba 1991 óta áll a szakkör élén Szolnokon, a TIT városi szer­vezetének üzemeltetésében, a toronyház tetején működik egy csillagász szakkör, a Koperni­kusz Kör. Vezetője, Újlaki Csaba elmondta, a Vegyimű­vek volt művelődési házában, dr. Dankó Sándor irányításával A Föld égi kísérője, a Hold felénk fordított „arca” A légzés, mint tanulható, szakköri „tantárgy”?! A Szandaszőlősi Általános Iskolában hetek óta furcsa nevű szakkör működik. Valerij Csegla- kov orvos-természetgyógyász vezette levegő szakkörre asztmás panaszokkal, rossz közérzettel, túlsúllyal érkeztek, érkeznek az emberek. Többször, többektől hallottam az ott elsajátítható módszer sikerességéről, így felkerestem néhány „beteget”, akik beszámoltak korábbi problé­májukról, illetve a kezelés hatásáról.- Korábban meglehetősen tü­relmetlen voltam. Nehezemre esett a levegővétel, gondot okozott a légzés, ha emeletre mentem vagy hegyet másztam- kezdi első beszélgetőtársam, egy tanárnő. - Meg aztán - mint minden nő - a súlyomon is szerettem volna változtatni. „A tanfolyam 5. napján undorodtam a kávétól, pedig nagy kávés voltam” Nagy kávéivó voltam, de a tan­folyam 5. napján a hideg rázott ki a kávé gondolatára, s azóta sem iszom. Csökkent a sú­lyom, pedig nem fogyókúráz­tam, s imádom a húst, a mai napig is. De amikor végeztem a gyakorlatokat, a zöldséget kívántam: előkerült a spenót, a piszke a fagyasztóból. Nagyon fejfájós voltam korábban, min­den frontot megéreztem. Rend­szeresen ugyan nincs időm le­járni a tanfolyamra, de hetente kétszer elmegyek. Sokkal tü­relmesebb vagyok otthon is, meg a gyerekekkel is. Nem fáj a fejem sem. Egy idős hölgy veszi át a szót:- ízületi gyulladásos pana­szaim voltak - mutatja a reu­mától deformálódott kezeit. - Alig tudtam mozdítani az ujja­imat a fájdalomtól, menni is csak nehezen tudtam. Kérdez­tem is a doktor urat, érdemes-e egyáltalán eljönnöm ide? Azt mondta: igen. Csak ennyit. „Alig tudtam mozdítani a kezem a fájdalomtól, a járás is nehéz volt” Kaptam gyógynövényes kivo­natot, azzal kellett bedörzsöl­nöm a kezemet. Nézze, most már tudom tornáztatni őket - mutatja büszkén. - S látja, a gyűrűmet is fel tudom húzni, pedig már évek óta nem jött a kezemre. Egy másik tanárnő folytatja:- Ä kisfiam asztmás, eddig spray-vel - az asztmások tud­ják, mit jelent ez - élt. Rövid leszek: amióta befejezte a tan­folyamot, nem használja a spray-t. A fiammal együtt én is elvégeztem a tanfolyamot, mert úgy gondoltam, amit ő csinál, nekem is ki kell próbál­nom. ,A fiammal együtt jártam a tanfolyamra, akivel csoda történt” Húsvét óta nem kívánom a húst, inkább a zöldségféléket. Ha elmegyek innen, nyugodt és kiegyensúlyozott vagyok. Jobb a közérzetem - de a gye­rekem, ő maga a csoda! Egy középkorú hölgy eddig súlyos asztmarohamokkal kín­lódott:- Huszonhat éve vagyok asztmás. 1982-ben olyan sú­lyos volt az állapotom, hogy oxigénpalackkal léteztem. Egymás után ötször kerültem kórházba. Csak vegetáltam, gyógyszereken és oxigénpa­lackon éltem. A lányaim injek­cióztak. Annyira érzékeny vol­tam a frontokra, hogy mentők vittek el minden alkalommal. Vannak olyan asztmások, akiknek mindig ugyanakkor van rohama. „Huszonhat éve minden éjjel három asztmás rohamon volt” Nekem minden éjszaka három volt. Huszonhat éve nem alud­tam végig egyetlen éjszakát sem. Amikor elkezdtem a tan­folyamot: a második foglalko­zásnál átaludtam az éjszakát. Reggel magam sem akartam elhinni. Egy hónapja csodála­tosan érzem magam, spray-t egyáltalán nem használok, pe­dig négyféle van otthon. A ko­rábban szedett gyógyszer- mennyiségnek az egytizedét szedem. Nem kapkodok két­ségbeesve a táskám után, vajon itt van-e nálam a gyógyszer. A családom is el mer engedni egyedül.- Doktor úr, mi ez a mód­szer? - fordulok Valerij Cseg- lakovhoz.- A módszer a mélylégzés akaratlagos leküzdése, kitalá­lója pedig Butejka akadémi­kus. Mikor mint végzett orvos olvastam erről a módszerről, azt mondtam: bolondság. Ugyanis nem vágott egybe az orvosi egyetemen tanultakkal. A módszer lényege az, hogy az ember csökkenti a légzését. „Ez a módszer nem hasonlított az orvosi egyetemen tanultakra” Rengeteg betegségnek az az oka, hogy bizonyos helyzetben felerősödik a légzés. Ismerjük azt a kifejezést, hogy „a dühtől elfullad a hangja”. Ilyenkor azt hisszük, hogy kevés a leve­gőnk, s elkezdünk levegő után kapkodni. Pedig bizonyos helyzetekben a fulladás nem levegőhiányt, hanem túl sok levegőt jelent. Ez a módszer a helyes légzés mellett a helyes táplálkozásra, a relaxációra és a pszichikai szabályozásra is nagy hangsúlyt fektet. Nagyon kevés olyan mód­szer van a gyógyításban, ami­nek sikere a betegek számára objektiven mérhető. Ennek a módszernek a sikere egy egy­szerű stopperórával mérhető. A kontrollpauza azt az időt je­lenti, amikor egy nyugodt kilé­legzést követően befogjuk az orrunkat, s várunk addig, amíg nem érezzük, hogy újra levegőt kell vennünk. Ez az adat 3-5 másodpercről akár 36-ig is emelkedhet. „Nem lerombolni kell az orvostudományt, hanem hozzáépíteni” Persze ez a módszer nem gyó­gyít minden betegséget, nem csodaszer. Akut betegségeknél a hagyományos nyugati orvos­lás a leghatékonyabb. A króni­kus betegségeknél viszont a természetgyógyászat. Nem le­rombolni kell az orvostudo­mány gyönyörűen felépített épületét, hanem hozzá kell épí­teni. * Akiket érdekel a légzőtanfo­lyam, s szeretnének bővebb in­formációkat kérni a módszer­rel kapcsolatban, munkana­pokon, munkaidőben megte­hetik a 424-6I0-es vagy hét­végén és az esti órákban a 427-614-es telefonon Kállai Máriánál. Cs. Cs. R.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom