Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-30 / 125. szám

1995. május 30., kedd Körkép 5. oldal A főiskolai képzőművész szakkör kiállítása e hét végéig látható Szolnokon, a Repülőtiszti Főiskola Művelődési Otthonában. Felvételünkön a tárlat egy részlete látható.-MÉSZÁROS­Mini zenei fesztivál Május 31. és június 5. között Budapesten rendezik meg a IV. európai ifjúsági zenei fesztivált. A fesztivál nem csak a fővá­rosban s a megyeszékhelyen zajlik majd, hiszen Karcagra is érkeznek résztvevők, s a karcagi Puszta Koncert- és Szalonze­nekar is több hangversenyt ad ez idő alatt. A részletekről Sípos Antaltól, a zeneiskola igazgatójától érdek­lődtünk. A vendégzenekarok 31-én érkeznek a városba, majd jú­nius 1-jén 11 óra 30-kor térze­nét ad a Múzeumparkban egy karlsruhei fúvósegyüttes és a Karcagi Zeneiskola fúvószene­kara. 19 órától a Déryné Műve­lődési Központban a karlsruhei Jugendsinfonie Orchmesters és a helyi Puszta Koncert- és Sza­lonzenekar ad hangversenyt. 17 órakor pedig Kunhegyesen a Karcagi Fúvósötös és a karls­ruhei Blasorcmesters hangver­senyére várják a zeneszerető­ket. Június 2-án a német vendég- zenészek hortobágyi kirándu­lásra mennek, majd ebéd után elutaznak Budapestre, a feszti­vál megnyitójára. Június 3-án az itt járt német zenekarok közül a fúvósegyüt­tes 10 óra 40 perctől a Buda­pesti Mezőgazdasági Múzeum aulájában, a Karcagi Puszta Koncert- és Szalonzenekar a Fáklya Klubban (Budapest, Csengeri u. 68.) ad koncertet 12 órakor és 19 órától a karlsruhei szimfonikusok a Radnóti Gim­názium aulájában szerepelnek, s 20 órakor lesz a záró hangver­seny. Beszélgetőtársam bízik ab­ban, hogy a karcagi „minifesz­tivál” azon túl, hogy gazdagítja a város kulturális programját, kezdete lehet újabb kulturális kapcsolatok kialakításának is. A szalonzenekar budapesti sze­replése pedig jó lehetőség arra, hogy kilépjen a szőkébb pátriá­ból, s megmérettessék egy nemzetközi mezőnyben is. -de­Káosz uraíkodik a reklámok „piacán” Népművészeti gálaműsor A hét végén Túrkevén, a mű­velődési ház szervezésében népművészeti gálaműsort rendeztek. A mozi nézőtere zsúfolásig megtelt. A műsor­ban elsőként a balettcsoport lépett fel Palotás című műso­rával, majd az alsós, a felsős, valamint a felnőttnéptánc­csoportok bűvölték el a kö­zönséget rendkívül felkészült műsorukkal, melyekben a he­lyi motívumok is helyt kap­tak. A csoportok vezetője a Ditrich házaspár. Majd iro­dalmi művek hangzottak el Szöllősi Zsófia és Nagy Re­gina általános iskolai tanulók előadásában. A tánciskolások legtehetségesebbjei társas­tánc-összeállításukkal színe­sítették a műsort. Az újonnan alakult gyermeknépdalkör is megcsillantotta tudását, rá­irányította a figyelmet a helyi népdalkincsre. A gálát a pető- fisek előadásában az István, a király rockoperából összeállí­tott műsor zárta. Ki védi meg a fogyasztót? Csábító tekintetek, meghökkentő ötletek, szemet gyönyör­ködtető álomvilág, forró ölelések, meghitt csókok. És mindez a legújabb rovarölő szer, mosópor vagy intim betét szolgála­tában. Életünket teljes egészében behálózták a reklámok. Mérgünket csupán az gerjeszti, ha az agyondicsért, méreg­drága ránctalanító krémtől öregebbek leszünk, mint vol­tunk, vagy ha a postafiók számára befizetett pénzünkért nem kapunk semmit a „címenincs” vállalkozástól. Számháború a megyei könyvtárban ,yA megyei és a városi önkormányzat egymásra lő - rajtunk keresztül” A megyei könyvtárban 1992-ben 8 ezer 306 volt a beiratkozott ol­vasók száma, tavaly pedig 10 ezer 192. A látogatók száma 1992- ben 62 ezer 816,1994-ben pedig 79 803 volt. 1992-ben 140 140 könyvtári egységet (könyvet, lemezt stb.) kölcsönöztek, tavaly pedig 189 570-et. A könyvtár 1992-ben átlagosan 273 forintért jutott könyvekhez, 1994-ben pedig 464 forintért. Az árak a könyvállomány gyarapodásában alig mutatkoznak, hiszen mindkét évben közel 10 ezer új kötetet vásároltak. A kérdésre, hogy a jövőben milyen adatok születnek, a választ egyelőre az intézmény vezetője sem tudja. Bertalanné Kovács Piroska igazgatóval az ünnepi(?) könyvhét apropóján beszélgettünk. Magyarországon jelenleg egy idejétmúlt, a gyakorlatban ne­hezen alkalmazható belkeres­kedelmi törvény szabályozza a reklámtevékenységet. S ennek kárát nemcsak a fogyasztók, hanem a termékeiket tisztes­ségesen propagáló cégek, a ki­adók, a médiák egyaránt el­szenvedik. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumban már tavaly elkészült az új reklámtörvény tervezete, ám a parlamentben az ország gazdaságát érintő sú­lyosabb problémák miatt en­nek tárgyalására csak idén, várhatóan az év második felé­ben lesz lehetőség. A törvény előkészítői között volt Köncse Tamásné, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium belkereskedelmi és piacfej­lesztési főosztályvezetője is, aki a következőket mondotta:- A jelenleg hatályos tör­vény lényegében megtiltja a dohánytermékek, az alkohol­féleségek és a gyógyszerek „fogyasztást ösztönző” rek­lámját. De hogy valójában mi ösztönöz fogyasztásra, az bi­zony sok vitát szül. Éppen ezért szeretnénk, ha az új tör­vény az Európai Unióban el­fogadott szabályokkal össz­hangban, a fogyasztói érdeke­ket maximálisan figyelembe véve születne meg. A tárca alapos nemzetközi kutatómunka után két variá­ciót dolgozott ki. A képviselők döntésén múlik majd, hogy a reklámok szigorúbb korlátozá­sát vagy a liberálisabb, keve­sebb kötöttséget tartalmazó tervezetet léptetik életbe.- Mi az, amiben eltér egy­mástól a két változat?- A liberálisabb variáció bi­zonyos korlátok között - a rá­dióban és a televízióban su­gárzott reklámok kivételével - például nem tiltja a dohány- termékek reklámját. Mondván, hogy ezek a hirdetések nem a dohányzásra ösztönöznek, ha­nem arra, hogy aki már do­hányzik, az legalább a jobb minőségű terméket vásárolja. Ehhez a liberális változat­hoz viszont a hazai reklám­iparnak egy olyan nyugati tí­pusú önkorlátozó mechaniz­must kell kiépítenie, amely a saját belső szabályain keresz­tül már nem engedné meg - mondjuk - a cigaretták ifjú­sági lapokban történő reklá­mozását. A szigorúbb változathoz, a dohánytermékek reklámjának teljes tilalmához ezzel szem­ben a hazai egészségügyi lobby és a Népjóléti Miniszté­rium ragaszkodik. A mi koncepciónk szerint nincs egyenes összefüggés a reklám és a fogyasztás meny- nyisége között. Sőt, ha a reklámok hatására a jobb minőségű, kevésbé ár­talmas cigaretták kerülnek elő­térbe, akkor ez még egészség- ügyi szempontból sem mellé­kes. A tapasztalatok is azt mu­tatják, hogy például Kelet-Eu- rópában, ahol a cigarettarek­lámokat tiltják, jóval többen dohányoznak, mint Nyugaton, a fejlettebb országokban. „Ha egy terméket szabad előállítani, árusítani, akkor le­gyen szabad azt reklámozni is!” Ez a megállapítás több­ször elhangzott azon a nem­zetközi konferencián, amelyet nemrégiben a Reklám Világ- szövetség magyar tagozata rendezett Budapesten. Filip Winter, egy prágai jogi iroda társtulajdonosa ezen a találkozón elmondta, hogy három rosszul sikerült próbál­kozás után, a cseh kormány presztízskérdést csinált abból, hogy a negyedik nekifutásnál, a reklámipar és a törvényho­zók kiegyensúlyozott komp­romisszumra törekedjenek - így egy jó törvény született. Megalakult a Cseh Reklámeti­kai Tanács, amelynek tagjai a reklámiparban részt vevők ér­dekeit képviselik (parlamenti képviselők, hirdetési ügynök­ségek, kiadók, marketing- és márkatermékcégek képviselői, pszichológusok). A példaként szolgáló brit modellt Christopher Ogden, az Európai Reklámetikai Tanács alelnöke ismertette. Nagy-Bri- tanniában ugyanis 1962-ben alkották meg a reklámipar képviselői saját etikai kódexü­ket, s egyúttal felállítottak egy független testületet is a szabá­lyok betartásának ellenőrzé­sére. Ferenczy Europress- Több száz új kötet jelenik meg az ünnepi könyvhét alkalmából. Mennyivel találkozhatunk a megyei könyvtár polcain?- A könyvpiac ma már olyan, hogy minden kötetet meg lehetne szerezni. Nekünk viszont csupán ígérvényeink vannak, pénzünk nincs. Elméle­tileg szerepel a költségveté­sünkben ez a beszerzési keret, de még egy fillért sem kaptunk a megyei és szolnoki önkor­mányzat közötti viták miatt. Egymásra lőnek rajtunk keresz­tül - s néha ez a cinizmus a leg­elviselhetetlenebb. Hál’ isten­nek sok olyan szállítónk van, aki úgy is idehozza a könyve­ket, hogy csak később fizetünk. De mi lesz, ha nem tudunk? Nem igazán ünnep ez a könyv­hét a könyvtárosoknak.- Gondolom, nem csak azért, mert nem tudnak könyvheti könyveket vásárolni, hanem a várható létszámleépítések miatt is. Melyik területet, részleget érinti majd a leépítés?- Számháború folyik nálunk: hány százalékos lesz a leépítés? Tizenöt vagy huszonöt? Na­gyon furcsa, hogy a kötészetet nem tekintik a könyvtár részé­nek, s az ott dolgozókat nem tekintik közalkalmazottaknak. Terveik szerint kft.-ként kíván­ják működtetni. Tény és való, a kötészet nem működött nyere­ségesen, hiszen a saját, könyv­tári könyvek rendbetétele volt a legfőbb feladata. Abból pedig nincs bevétel.- Ha jól értelmezem: nincs elegendő pénz új könyvek be­szerzésére, ugyanakkor a régi, elhasználódó köteteket sem tud­ják rendbe hozni?- Tulajdonképpen igen. A legnagyobb kiadási tétel a fenn­tartó részéről a bér és a tb-járu- lék. Ezt lehetne megspórolni, ha nem közalkalmazottak dol­goznának. Ugyanakkor fizet­nünk kellene a kötészeti mun­kákért, tehát egyáltalán nem biztos, hogy spórolás lenne.- Van már konkrét számadat, hogy hány embert kiéli elküldeni a könyvtárból?- Nincs. A megye a közgyűj­teményi területen 25 százalékos létszámleépítéssel számol, át­lagosan pedig 15 százalékossal. Ha a kötészet és a Jászkunság című folyóirat teljes mértékben megszűnik, úgy nálunk ez a tervezett 25 százalékos leépítés 38 százalék lesz. De ha a köté­szetet nem számolom: a 25 szá­zalékos létszámcsökkentés vég­rehajtása azt jelentené, hogy 60 könyvtáros helyett 45 dolgozna az intézményben.- Érinti-e ez az olvasókat?- Igen. Nem tudnánk mű­ködni. Van raktár raktárossal, gépkocsi gépkocsivezetővel, feldolgozórészleg feldolgozók­kal, van módszertan, gazdasági osztály, sőt, még takarítani is kell, tehát takarítónk is van. Egy megyei könyvtár attól me­gyei könyvtár, hogy minden részlege működik.- Mi lehet a „megoldás” ?- Csak az időcsökkentés, vagyis a korlátozott nyitva tar­tás. És az a legdrágább spóro­lás, ha az olvasó nem jut a könyvekhez. De azt azért őszin­tén remélem, hogy a józan ész diktálta számokkal józan dön­tés születik. Az nem kétséges, és nem is vitatja senki, hogy nekünk is ki kell vennünk a részünket az or­szág nehézségeiből. De azt sem szabad elfelejteni, hogy a könyvtárakra nagyobb szükség van mint korábban bármikor. Amikor az olvasók a csillagá­szati árak miatt nem veszik meg a könyvet a boltban, abban reménykednek, hogy majd a könyvtárban megtalálják. Égy- egy kisebb település könyvtá­rából még el lehet küldeni az olvasót, hogy menjen el a leg­közelebbi városba, ott biztosan megtalálja a könyvet, amit ke­res. De ha hozzánk küldik, mi már nem „passzolhatjuk” to­vább őket.- Átvilágításról már évek óta beszélnek az országban. A me­gyei könyvtárban történt-e ilyen vizsgálat, mielőtt szóba jött ez a bizonyos 25 százalék?- Nem, de nem is hiszek az átvilágítás megvalósíthatósá­gában. Az átvilágítás célja, hogy megtalálják a pazarlás, a túlköltekezés okát az intéz­ménynél, tehát azt a területet, ahol spórolni lehetne. De a túl­költekezés tőlünk független, hi­szen az egész rendszer pazarló. Mire valamihez - legyen az bármilyen dokumentum - hoz­zájutunk, ezer járulékos dolgot kell végigcsinálnunk, ami na­gyon sok pénzbe kerül. Egyen­ként kell megrendelnünk min­den egyes dokumentumot, mert nincsen központi ellátónk, s minden egyes megrendelést kü­lön kell postáznunk - egyre magasabb postai költségekkel. Hát hogyan tudná ezt bárki is felülvizsgálni? Nagyon jól tu­dom: ésszerűbben kellene, hogy működjenek a dolgok. De azt már nem tudom, hogy mi­kor fogja ez a társadalom kiiz­zadni magából az okszerű tár­sadalmi működést.- A megyei önkormányzat részéről - szintén spórolás címszó alatt - felmerült a me­gyei könyvtár és a megyei ifjú­sági szolgálat összevonása. Ezzel kapcsolatban mi a véle­ménye?- Az, hogy elkülönített funk­ciójú intézményekről lévén szó, semmilyen szakmai érv nem szól a döntés végrehajtása mel­lett, de őszintén szólva, a pénz­ügyi előnyeit sem látom. A könyvtárnak egy Ladája és egy Latviája van. Mert ha mondjuk Opelt vettünk volna, nem jut pénz számítógépre. Azt mondják, az összevonással meg lehetne spórolni egy gépkocsi- vezetőt ... Hogy hogyan, azt nem tudom. Egyszerűen nem ott kezdik a spórolást, ahol kellene. Hogy ne legyenek túlbonyolítva a pénzügyi jogszabályok, ne ne­künk kelljen a társadalombizto­sítással foglalkoznunk. Nem­hogy egyszerűbb lenne bármi is, de egyre több sallang kerül mindenre.- Veszélyben van a könyvtári ellátás?- Ezek olyan dolgok, amit az olvasónak egyszerűen nem szabad észrevennie; azt úgyis biztosan látják, hogy feszültek a könyvtárosok. De a szolgálta­tások minőségéért harcba szél­iünk, mert az a létünk értelme. Lehetünk mi fantasztikus könyvtárosok, ha nincs pénz könyvre, és lehet a megspórolt bérből könyvet venni, ha nincs könyvtáros. Lehet, de semmi értelme. Bezárt könyvtári ajtók mö­gött a könyv és a könyvtáros is használhatatlan. A könyvtár könyveket, könyvtárosokat és olvasókat jelent. így, együtt. Cs. Csáti Réka Mától újra Rádió Törökszentmiklós Ma reggel fél hétkor, a 96,4 MHz-es frekvencián újra megszólal a Rádió Török­szentmiklós, hogy tíz na­pon át bejelentkezzék azoknak a hallgatóknak az otthonába, akik megszeret­ték a kisszámú, de lelkes csapat műsorait. (Az adá­sokat először áprilisban le­hetett fogni tíz napon ke­resztül.) Május 30-a és július 8—a kö­zött ismét hallhatnak híreket, tudósításokat, riportokat Tö­rökszentmiklós és környéke életéről azok, akik a 20 kilo­méteres sugárzási körzetben élnek. Az újabb tíznapos adás idején a rádió munkatársai meg kívánják őrizni azokat az állandó műsoraikat, rova­taikat, amelyek sikereseknek bizonyultak. Figyelmük elő- sorban a város és vonzáskör­zete társadalmi életének múltjára, jelenére, jövőjére irányul, tervezik a helyi jel­legű közszolgálatiság erősíté­sét. így tehát 6 óra 30 perc és 8 óra között a „Jó reggelt, Tö­rökszentmiklós!” című napin­dító, zenés, információs mű­sorral kezdenek, amelyben hí­rek, időjárás-jelentés, lap­A rádió két munkatársa: Nagy Marianna hírszerkesztő­bemondó és Kapitány János zenei szerkesztő fotó: korényi szemle, helyi és napi aktuali­tások is hallhatók. Újdonság­ként jelentkezik a „Polgár- mestereké a szó” című rovat, amelyben az adás körzetébe tartozó települések polgármes­terei beszélnek napi gondjaik­ról, sikerekről és kudarcokról. Délután 17 és 19 óra között a „Szentmiklósi kaleidoszkóp” várja hallgatóit. Ez a műsor a tájékoztatást, a szórakoztatást, az igényességet éppúgy célul tűzte ki, mint a helyi jelleget. A kaleidoszkóp állandó sport­rovattal bővül. „Egy Földünk van” című rendszeres rova­tukban pedig összekapcsoló­dik a környezet- és növényvé­delem. Várostörténeti sorozat is indul ebben a tíznapos peri­ódusban, amelynek aktualitást ad, hogy Törökszentmiklós hamarosan ünnepli újratelepí­tésének 275. évfordulóját. Megmarad a 19 és 22 óra közötti esti zenés műsor is, amely főleg a fiatalok ked­vence. Lesz benne slágerlista, esti mese és könnyűzenei tele­fonos kívánságműsor - Kapi­tány János műsorvezetésével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom