Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-29 / 124. szám

Szolgáltatás mindenkinek Információs pult üzemel a MTESZ-nél Megvalósult a MTESZ segítségével Szolnokon a Technika Há­zában az az információs szolgáltatás, mellyel a gazdaság részt­vevői és az állampolgárok is számtalan fontos információhoz juthatnak nagyon rövid idő alatt. A nemzetközi számítástech­nikai hálózatokat is magába foglaló rendszer használói szinte jelképes összegért tekinthetnek bele a magyar piac napi áraiba éppúgy, mint a jogszabályok gyűjteményébe, vagy éppen la­pozgathatják a magyar sajtóban megjelent cikkeket. Dr. Petsching Mária Zita a magyar gazdaságról A megszorításokra szükség van és lesz, de a tartalékok kimerültek A magyar gazdaság ipari, építőipari oldalon fellendülést mu­tat, azonban továbbra is dinamikusan nő az import. Ezt ma már nem hitelekből, hanem a lakossági megtakarításokból akarja a kormány finanszírozni. Sajnos azonban a megszorító intézkedések - melyekre még szükség lesz - nem koncepcioná­lisan valósulnak meg, kizárólag pénzügyi oldalról döntenek. Ráadásul az állam sem lett olcsóbb, hiába ígérték a mostani kormánypártok hatalomra kerülésük előtt, ezért erkölcsi alap­juk sincs még elvárni, hogy a lakosság több terhet vállaljon. Mi lehet akkor a megoldás? S egyáltalán, hogyan néz ki ma a gaz­daságunk? Minderről dr. Petsching Mária Zitát, a Pénzügyku­tató Rt. főmunkatársát kérdeztük. A MTESZ (Magyar Természet- tudományi Egyesületek Szö­vetsége) tíz technika házában alakította ki az úgynevezett in­formációs pultokat. A főváros­ban üzemel a központi rend­szer, mely kapcsolatban van az I2F számítógépével. így a fővá­roson keresztül léphet be a szolnoki gép az InterNet nem­zetközi hálózatba. Emellett egy másik nemzetközi hálózat is el­érhető Szolnokról - mondotta Pelikán Lajos, a Technika Háza vezetője. A MTESZ a külföldi hálóza­tok szolgáltatásait ingyenesen kapta meg, azonban a nemzet­közi telefonvonalak igénybevé­tele igen magas költségeit fi­zetni kell. Jelenleg rendelke­zésre áll egy országos cégin­formációs adatbázis, melyet a SZÜV dolgozott ki és készített el két évvel ezelőtt. Sajnos ez elavult, így ezt nem is kívánja a MTESZ megújítani. Az érdek­lődők emellett a viszonylag Sorokban Az olasz médiapiac változásai Érdemi tárgyalások kezdőd­tek Silvio Berlusconi és Ru­pert Murdoch ausztrál saj­tómágnás között a volt olasz miniszterelnök televíziós bi­rodalmának eladásáról. Murdoch, aki személyesen tárgyalt Rómában Berlus- conival, az olasz sajtónak úgy nyilatkozott, hogy min­den megoldás érdekli, csak egyetlen feltétele van: ha valamit megvesz, abban Berlusconinak egyetlen részvénye sem maradhat. A volt olasz kormányfő az olasz televízió piacának majd felét birtokolja három országos csatornájával s az ezekre épülő hirdetési háló­zattal. Amerikai érdekeltség cseh kábeltévében Az amerikai US West cég 25 százalékos részt vásárolt a legnagyobb közép- és ke­let-európai kábeltévé-társa­ságból, a cseh Kabel Plusból - jelentette a UPI. A csa­torna immár öt esztendeje működik, és csaknem 400 ezer előfizetője van. Alkal­mazottainak létszáma két­ezer fő. A US West az utóbbi években egymilliárd dollárt fektetett az atlantai kábeltévék megvásárlásába, két és fél milliárdot pedig a Time Warner cégbe. Arról, hogy mennyit fizetett a cseh Kabel Plus 25 százalékos tu­lajdoni részéért, nem tudni. Veszteséges a Seat A Seat tavaly jelentősen le­faragott ráfizetéséből, válsá­gát azonban még nem küz­dötte le, még idén is veszte­séges lesz - közölte Juan Llorens cégfőnök a Volks­wagen spanyolországi le­ányvállalatának tavalyi mér­legét ismertetve. A Seat ta­valy 81 százalékkal 29,5 milliárd pezetára (340 millió márkára) mérsékelte veszte­ségét, azonban azt az idei mérlegből sem lehet teljesen eltüntetni - idézte a vállalat elnökét a dpa. A gyár tavaly 12,5 százalékkal 340 ezerre növelte a Seat márkák eladá­sát, s további 4600 Skodát értékesített. Ez év első ne­gyedében azonban újabb nehézségekkel került szembe. (MTI) még újnak mondható tároló- eszközön, a CD-n lapozgathat­nak a magyar jogtárban. Ennek hátránya az, hogy csak kettő hónappal korábbi adatokat tar­talmaz, mert a CD-re történő felvitel, valamint a rögzítés idő­igényes. A naprakészség bizto­sítása érdekében ezt a szolgálta­tást kiegészítik a TeleDataCast (TDC) által adott adatokkal. Pelikán Lajos számtalan kü­lönböző információforrást so­rolt fel, amikor részletesen ér­deklődtünk arról, hogy mihez férhet hozzá az információs pultot használó. Ezek között megtalálhatók a szabadalmi és szabványügyi anyagok is. Ebben a hónapban állapod­tak meg arról, hogy a MTESZ megrendeli a TDC további szolgáltatásait is. Összesen öt vidéki információs pulthoz - köztük Szolnokra is - kerülnek le az adatok. Ezek között meg­található a magyar mezőgazda­sággal kapcsolatos szinte vala­Öt év alatt, 1990-től megyénk­ben a privatizáció jól haladt, miután mára mindössze 55 százalékra csökkent az AVÜ tulajdoni aránya a volt állami cégeknél, ahol még a rendszer- váltás idején mintegy 90 száza­lékos volt ez az arány - mon­dotta pénteken Szolnokon a Hozam Klubban Tánczos Gá­bor, az AVÜ igazgatója. Ezt követően részletesen ecsetelte az elmúlt időszak változásait. Privatizációra 1990-ben 56 állami vállalat várt. Ebből hat került más vagyonkezelő tulaj­donába, míg felszámolásra és végelszámolásra 10 cég ítélte­tett. így összesen 40 vállalatot alakított át a Vagyonügynök­ség társasággá. Az értékesí­tésre szánt 40 társasághoz to­vábbi nyolc adódott elvonás és alapítás által. Ebből öt cég sorsa eldőlt azzal, hogy végel­számolás, felszámolás során ta­lált új gazdára. Az AVÜ-nél ezt a megoldást is a magánosí- tási „praktikák” közé sorolják, bár hozzá lehet tenni, hogy nem éppen a legszerencsésebb, hiszen ebben az esetben a va­gyon jelentősen leértékelődve kerül eladásra. Az említett AVÜ-s cégek A Budapesti Árutőzsde (BAT) az elmúlt évet 35 milliárd fo­rintos forgalommal zárta. Saját tőkéje több mint 210 millió fo­rintra nőtt. Az ez évi forgalom dinamikusan bővül, az első négy hónap alatt az árutőzsde pénzügyi szekciója már 31,9 milliárd forintos forgalmat bo­nyolított le. A gabonaszekció forgalmi számai a tavalyi idő­arányos adatokkal megegye- zőek. Az árutőzsde múlt évi, pub- likus mérlege szerint a mérleg­főösszeg (azaz az eszközök, il­letve a források mutatója) 260,9 millió forintot mutatott tavaly december 31-én. Az árutőzsde alaptőkéje 154,8 millió forint volt a múlt év vé­gén, a tartalékok összege meg­haladta a 29,8 millió forintot. A mérleg szerinti eredmény tavaly év végén közel 25,8 mil­lió forint volt. A BÁT működésére és szer­vezeti felépítésére is pozitívan hatott, hogy tavaly november­ben zökkenőmentesen sikerült a törvény szerinti átalakulás árutőzsdévé. A jogelőd Áru­mennyi hír mellett a meteoro­lógiai előrejelzés, a nemzetközi és a hazai tudományos hírek ugyanúgy, mint a termékpiaci fejlesztési program. Napjaink egyre közismer­tebb világáról, a tőzsdéről is kaphatók információk. Napra­készen tekinthető át a Buda­pesti Árutőzsde gabona- és hússzekciójának tranzakciói, a Budapesti Értéktőzsde értéke­lése. A kisebb termelők a ma­gyar nagybani piacokon kiala­kult árakról is tájékozódhatnak, valamint az élőállat-vásárok árai sem maradnak „titokban”. Pelikán Lajos elmondta, hogy a TeleDataCast rendszer­nél jelenleg áll tesztelés alatt egy olyan céginformációs rend­szer, mellyel nyomon követ­hető, hogy éppen mely cég áll felszámolás vagy csőd alatt. Várhatóan ez mintegy két hó­napon belül lesz fogható Szol­nokon. Az információs pultot bárki igénybe veheti. Bár a pontos árkalkuláció még nem történt meg, az azonban bizonyos, hogy ha telefonvonalat vesz igénybe az érdeklődő, akkor annak árát ki kell fizetnie. Az ingyenes adatbázisok használa­táért - ilyen az InterNet - ter­mészetesen nem kérnek pénzt. közül 19-nél már nem tulajdo­nos az állam, de legalábbis az eladásról szóló szerződés alá­írásra került. További 11 társa­ságnál kisebbségi, míg 13-nál többségi tulajdoni aránnyal rendelkezik a privatizőr. A vagyon oldaláról ez azt je­lenti, hogy 1990-ben a teljes, 17,42 milliárd forintnyi jegy­zett tőkéből az állam 15,63 mil­liárdot birtokolt. A felszámolá­sok során 5 társaságnál 1,2 mil­liárdnyi kelt el, privatizáció so­rán pedig 7-8 milliárd talált új gazdára. Az értékesítések során összességében a névértéken keltek el a társaságok. A rész­ben vagy egészben eladott cé­gek közül 23-nál szereztek a dolgozók tulajdont, összesen 800 millió forint értékben, eb­ből 5 esetben MRP vásárolt ki 520 millió értékű jegyzett tő­két. Külföldi befektetők 4,28 milliárdos értékben vásároltak üzletrészt, akik közül a legna­gyobb a svéd Electrolux. Az úgynevezett előprivatizá­ció során - mely a kereske­delmi egységeket érintette - összesen 165 üzletet adtak el, melyből 317 millió forintos be­vétele származott az ÁVÜ-nek. tőzsde Kft. az átalakulásig, azaz november végéig mintegy 11,5 millió forintos adózott eredményt ért el. Az árutőzs­dén a törvény által előírt szer­vek megkezdték működésüket az elfogadott szabályzataik alapján. Á közgyűlés elfogadta egy, a BÁT által létrehozandó, a tőzsdei üzemeltetést végző kft. létrehozatalának tervét. A tőzsdetagok a technikai részle­tek kidolgozásával megbízták a tőzsdetanácsot. A kft. fel­adata lesz a jövőben a minden­kori üzemeltetés mellett az árutőzsdei beruházások lebo­nyolítása is. A tőzsdetagok úgy határoztak: a tőzsdetanács vizsgálja felül eddigi jutalék- és tagdíjrendszerét azzal a cél­lal, hogy a megbízók számára a tőzsdei ügyletkötés még ol­csóbbá váljon. A közgyűlés a gabonaszek­ció hatáskörébe utalta egy új kontraktus, az Euro-búza ki­dolgozását. Az éves rendes közgyűlésen döntöttek a pénz­ügyi szekcióba való belépés dí­járól is. (MTI)- Mi jellemzi ma a magyar gaz­daságot? Honnan érdemes ki­indulni?- A tények önmagukért be­szélnek, bár a statisztika tény- számait éppen a napokban utó­lag is korrigálták. Ha csak szi­gorúan a makrogazdasági ösz- szefüggésekből indulok ki, ak­kor ez év tavaszán a gazdaság azt a képet mutatja, hogy dina­mikusan fejlődik. Mind az ipar, mind az építőipar. Gyarapod­nak a beruházások. Van egy je­lentős konjunktúra, melyet el­sősorban a külgazdaság, az ex­port hozott. Ugyanakkor a ter­melési felfutás rendkívüli mér­tékben importigényes. Immár harmadik éve nő erőteljesen az import, erőteljesebben, mint az export, s ez arra utal, hogy en­nek a gazdaságnak a belendü- lése nem versenyképes struktú­rában indult meg. Az export ugyanis nem képes olyan több­letek kitermelésére, ami ellen­súlyozni tudná a többletimport kifizetését. Kérdés az, hogy meddig finanszírozható ez így, s ki fogja finanszírozni.- S mi a véleménye a Bokros­csomagról?- Éppen az a kérdés, hogy ki finanszírozza a gazdasági nö­vekedést. Két út között választ­hatunk. Egyik, ha a lakosság fi­nanszírozza a többletmegtakarí­tásokkal, másik pedig az, ha ezt külföldi hitelekből biztosítjuk. Eddig a hitelfelvétel irányába mozdult el a gazdaságpolitika, most viszont úgy tűnik, hogy ez az út nem járható tovább. Oka A szakértők szerint a cukorrépa jelenlegi állapota alapján bizto­sítottnak látszik a hazai cukor­ellátáshoz szükséges alap­anyag-mennyiség, sőt a tervek szerint még 500 ezer tonna cu­korrépa exportjára is sor kerül­het. Ézt állapították meg a Cu­korrépa-termesztők Országos Szövetségének minapi küldött- gyűlésén, ahol megvitatták a hazai cukorrépa-termesztés ak­A Tetra Paknál Hulladék- hasznosítás A Tetra Pak Hungria - egy­előre csak kísérleti jelleggel - megkezdi a Hajdú-Bihar megyei iskolatejprogramhoz kapcsolódva az összegyűjtött Suli Milli-dobozok újrahasz­nosítását, tájékoztatták az MTI-t minap a Tetra Paknál. Az újrafeldolgozást a Dunapack csepeli gyárában végzik. Mintegy félmillió Suli Milli-doboz összegyűj­tésére számít a cég. A svéd Tetra Pak hasonlóan kül­földi érdekeltségeihez, Ma­gyarországon is szeretné meghonosítani a szelektív hulladékgyűjtési szemléletet és -feldolgozást, ami a fo­gyasztó, a kereskedelem, az önkormányzatok, az ipar és a kormányzat együttműkö­désére épül. E program első lépése a Hajdú-Bihar me­gyei kísérlet. (MTI) Az oldalt szerkesztette: Ein vág Zoltán az, hogy a magyar gazdaság nettó külföldi adósság- állománya meghaladta a 20 milliárd dollárt 1995. február végén, szemben az 1993-as 15 milliárddal. Ez nem fokozható, így nincs más, mint a lakosság választása a finanszírozás te­kintetében.- A lakosságból már mintegy hárommillió a létminimum alatt él.- A terheket a közép- és a felső rétegekre kell terhelni. Csak ezt nagyon nehéz viselni. Hiszen a tavalyi 19 százalékos inflációval szemben az idén az első negyedévben 26 százalék­nál tartunk, s még nincs vége az évnek. Ide tartozik az is, hogy jö­vőre újabb megszorításokra lesz szükség. Csak az a kérdés, hogy ezek egy átgondolt, komplex reform keretében va­lósulnak-e meg, avagy megy tovább a kiadásokat mennyisé­gileg megszorító, a bevételeket növelő fiskális politika. Ennek társadalmi tartalékai azonban teljes mértékben kimerültek. Ismereteim szerint ez utóbbi valósul majd meg, tehát to­vábbra sem lesz átgondolt, va­lóban a vállalkozásokat segítő jövedelemátrendeződés a költ­ségvetésben. Pedig ezzel már egy éve adós a kormány. Szá­momra érthetetlen, hogy miért nem csinálták meg, mivel a program az olcsó állam létre­hozására megvolt. Ez adhatna egy kormánynak erkölcsi ala­pot ahhoz, hogy a lakosságtól tuális kérdéseit. A küldöttköz­gyűlési vitában a hazai piacvé­delem kérdései között felvetet­ték a GATT-egyezményből eredő alacsony hazai behozatali vám felülvizsgálatának igényét. A répatermesztők és a cu­korpiac szereplői - a kereske­dők és feldolgozók, valamint a fogyasztók képviselői - szeret­nék mielőbb megvalósítani az Európai Unió jogrendszerével Vállalkozó háziorvosok A számok tanúsága szerint aránylag rövid idő alatt megho­nosodott és népszerűvé vált az orvosok körében a vállalkozási forma. Ezt bizonyítja, hogy je­lenleg több mint háromezer körzet orvosa dolgozik vállal­kozóként, azzal a kötelezett­séggel, hogy ellátja körzetének lakóit. Százharminc körzeti or­vos vállalkozóként, de területi ellátási kötelezettség nélkül te­vékenykedik; további több mint 400 szakember háziorvosként is, üzemorvosként is működik - ugyancsak vállalkozás formá­jában. Jelenleg egyébként kere­ken félezer gyógyszertár már szintén vállalkozásban elégíti ki a helyi igényeket. A népjóléti tárca magánpra­xissal kapcsolatos tapasztalatai egészében kedvezőek. A gya­korlat azt mutatja, hogy a vál­lalkozói keretek a korábbinál jobb lehetőségeket teremtenek a korszerű gyógyítómunkára. Egyebek közt azért, mert a vál­lalkozó orvosok - miközben élvezik a társadalombiztosítás további áldozatvállalásokat kérhessen.- A Bokros-csomag lényege, hogy a lakosságtól vonjon be forrásokat a vállalkozások számára. Ugyanakkor a bank­botrányok nem kedveznek a be­téteseknek, legalábbis a betét- elhelyezés szempontjából, míg másrészt az állampapírok felé tereli a lakossági pénzeket.- A betétesek bizalma a ban­kokkal szemben megrendült. Az Agrobanknak a kétszeri el­lehetetlenítése valóban kivált­hatja a lakosság részéről azt, hogy ebben az országban nem kíván megtakarítani. Ez bizo­nyos társadalmi rétegeknél jö­het szóba, miután a pénzeiket ki tudják vinni az országból. A másik hatása valóban az lehet, hogy akkor az abszolút bizton­ságos állampapírokat vásárol­ják, ami persze mindaddig biz­tonságos, amíg az állam is biz­tonságos. Vannak olyan vélemények is, hogy a bankok körüli botrá­nyok „államilag is támogatot­tak”, pontosan azért, hogy az állami deficit finanszírozására szükség van a lakossági pén­zekre. Ez a lehető legrosszabb megtakarítás, mert az állam az nem termel, az fogyaszt, így el­fogyasztjuk a jövőt. A megta­karítások ugyanis döntő részt beruházásokat finanszíroznak, legalábbis a magángazdaság beruházásait kellene finanszí­rozniuk. De ezek a pénzek nem mehetnek át a hitelszférába, mert nem is lehet, hiszen 25 százalékos ipari (eimplői ár­emelkedés van, de 40 százalé­kos kamatot kell fizetni. Nem lehet akkora jövedelmezőséget kihozni egy beruházásból, hogy kitermelhető legyen a hitel.- Végül is mi lehet a megol­dás a kilábalásra?- Sok megoldás nincs. Két út van. Vagy összeomlunk, vagy hihetetlen nehézségek árán me­gyünk valamire. harmonizáló „termékpálya­szabályozási rendszert”. Ehhez azonban néhány törvényt még módosítani kell, amihez szük­séges a szaktárca és az Ország- gyűlés Mezőgazdasági Bizott­ságának támogatása. A terme­lők azonban remélik, hogy tö­rekvéseik eredményeként ki­egyensúlyozott jövedelemfor­rás lesz a cukorrépa termesz­tése. (MTI) színvonalasabb ellátás támogatását - ismereteik és a helyi körülmények alapján ma­guk dönthetik el, hogy a be­szerzésekre rendelkezésükre álló anyagiakat mikor, milyen műszerre, fizioterápiás esz­közre stb. fordítják. Ez egyben kiküszöböli az önkormányza­tok és az orvosok közötti, sok időt és energiát igénylő egyez­tetéseket, vitákat és egyéb pro­cedúrákat is. Számos példa van arra. hogy a vállalkozó orvos önmagának kevesebb fizetést „szavaz” meg, hogy többet fordíthasson az ellátás tárgyi feltételeinek jobbítására, mert a színvonala­sabb munka a későbbiekben számára anyagiakban is megté­rül. Az idősebb doktor vállal­kozók szívesen vesznek maguk mellé pályakezdő fiatalabb kol­légákat. A generációs együtt­működés révén az indulás és a nyugdíjba vonulás zökkenő- mentesebb az orvosoknak, s nem okoz nehézségeket a be­tegellátásban sem. (Légrády - FEB) A számok tükrében Privatizáció megyénkben f A Budapesti Árutőzsde mérlege e. z. Exportálható a cukorrépa A magánpraxis tapasztalatai

Next

/
Oldalképek
Tartalom