Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-23 / 119. szám
6. oldal 1995. május 23., kedd Az Új Néplap Abonyban Behozni csak banánt és narancsot kellene Hogy van az, ha valaki a magyar mezőgazdaságban dolgozik, mindig panaszkodik? Jogosan persze. Mert keményen dolgozik, miközben nem is keveset kockáztat: családja megélhetését. Pedig végre tudomásul kellene venni, hogy se nem Buda- pest-ország, se nem bankország és főleg nem ipari ország vagyunk. Igenis, Magyarország agrárország. Ahol a gazda manapság vért izzadva „küzd”. Meg kellene hát végre becsülni őket - de nem csak a politikai szólamokban és ígérgetésekben. Mert bizony nem ebből lakik jól még a politikus sem, hanem foszlós kenyérből. Sertésbaj után A téli sertésvész elmúltával, április 12-ével megszűnt az állatforgalmazási tilalom a városban, ismét szabad a vásár. A részletes vizsgálatok végül is Aujeszky-vírust mutattak ki, ami miatt több ezer sertést kellett levágni. A legnagyobb kár a Kossuth Mezőgazdasági Szövetkezetét érte, itt 6 ezer sertést voltak kénytelenek likvidálni. A nagymértékű állatkivágást most kezdik pótolni a szövetkezetben. Mint Molnár Zoltán elnöktől megtudtuk, a sertés- tartás jelentős értéket képvisel a szövetkezet állattenyésztésében. A másik területen 650 fejőstehenüktől évi 3,5 millió liter tejet fejnek le és adnak el. A sertéstelep 410 anyakocára és ezek szaporulatára méretezett. Ez azt jelenti, hogy évente 8 ezer vágósertést értékesítenek. A kényszervágás miatt az állam kárpótolta a szövetkezetét. Nem lehet azonban pótolni a kiesett bevételeket. A sertéstelepről január 20-a óta nincs árbevétele a szövetkezetnek. Pont akkor nem volt állatállományuk, amikor a sertés ára az egekbe szökött. Az elmaradt haszon ezért nehezen számszerűsíthető, de belátható, nem pár forintról van szó. Nehezíti a helyzetet, hogy ugyanakkor a sertések hizlalására szánt takarmánytól sem tudott a szövetkezet megszabadulni. Egyrészt az export- szubvenció miatt, másrészt mert az országban nem kell a takarmány, nincs forgalma, hiszen alig van állatállomány, ami felegye. Nem zajlik simán a sertések pótlása sem, pont a kevés állat miatt. Mivel két lépcsőben akarják a betelepítést elvégezni, ez azt jelenti, hogy egyszerre legalább 300 tenyészállatot kellene venniük. Ez pedig manapság szinte képtelenség. A környéken ugyanis alig van olyan gazdaság, amely ennyi államilag ellenőrzött, tenyésztésre alkalmas sertést tudna eladni. Ezért Békés és Fejér megyében tárgyalnak a vásárlások érdekében. Hamarosan próbaüzem Röviden erről-arról Pályázat az oktatásra A város oktatási elképzelésének elkészítésére írt ki pályázatot az önkormányzat. Szeretnék, ha a pályázók kifejtenék benne: a fejlesztés fő területeit, a felvételi, beiskolázási rendszert, a mérési-értékelési alapelveket, a pedagógusokat érintő kérdéseket, a finanszírozást, az irányítást. A pályázat benyújtási határideje ez év december 31. A legsikeresebb pályázatot jutalmazzák. A polgármesteri hivatalban abban is reménykednek, hogy - mivel Abony mező- gazdasági város - előfordul, valakik a mezőgazdasági képzésben is gondolkodnak. Mit képzelnek el? Mező- gazdasági menedzser- vagy vállalkozói képzést. Talán lehet benne fantázia. Adakozást várnak A II. világháború helyi áldozataira emlékezve hat éve kopjafát állítottak a Kossuth téren, de csak ideiglenesen. A maradandó emlékmű elkészítésére létrehozták a II. Világháborús Közalapítványt, amelynek számlájára az önkormányzat már átutalt 200 ezer forintot. Mivel az 550 áldozat nevét tartalmazó emlékmű nem kevés pénzt igényel - csak a vésés legalább 300 ezer forint, és még hol van a márványtábla költsége - felkérik a lakosságot, hogy ki-ki anyagi helyzetéhez mérten adakozzék. A hozzájárulás összegét csekken lehet befizetni, amit a városháza pénzügyi irodájában és a falumúzeumban lehet kérni. Fásítanak Az Abonyi Kertbarátok Köre és a Gazdakör, az ön- kormányzat segítségével a budapesti Független Ökológiai Központ (FŐK) pályázati felhívására jelentkezett. A FŐK fásításhoz nyújt összesen 5 millió forintnyi segítséget. Egy pályázó maximum 300 ezer forintot kaphat. A beadás határideje május 28. A rendőrséget segítik A közbiztonság fokozására Vagyonvédelmi Alapítványt hozott létre két vállalkozó, Bene Lajos és Török László. A támogatásokat a rendőrség hatékonyabb munkájának elősegítésére fordítják. Elsősorban vállalkozók segítségére számítanak. Az alapítványt a cégbíróság már bejegyezte, a részletek kidolgozása folymatban van. Az oldalt készítette: Tóth András Panaszkodik Kovács Pál is. A 40 éves férfi nem volt mindig mezőgazda. Lakatos-hegesztő a végzettsége, ebben dolgozott pár évet: Cegléden a Mezőgépnél, Szolnokon a Vasiparinál. Ezután hosszú évekig magán- fuvarozóként tevékenykedett. Már az is jelez valamit a mezőgazdaság hanyatlásából, hogy a fuvarozást miért kellett abbahagynia. Ők ugyanis tápot terítettek, erre álltak rá. Az állatállomány száma viszont drasztikusan lecsökkent, nem kellett annyi eleség. Egyre inkább elestek a munkától, a fuvarozás kérdésessé vált. Jött a kártpótlás. Mivel nem volt Pali bá’ számára idegen a földművelés - szülei is ezzel foglalkoztak - kezdtek a föld felé kacsingatni. A már meglévő föld mellé még kárpótláson is szereztek, így lett 10 hold saját földjük. Ez lett az alapja a későbbieknek. No, volt már föld, de meg is kell azt művelni. Venni kell hát traktort meg eszközöket. De ha vesznek, akkor ehhez kevés ez a terület. Megbeszélték a családban - a jövőnk a tét alapon -, „toldott” pénzzel élnek a kedvezményes gépvásárlási lehetőséggel. Akkor még lehetett... Először önerőből vettek egy öreg traktort, majd a pályázattal egy újat, egy Zetort. Ezenkívül mindenféle eszközt is vásároltak, ami szükséges. Közben látták, hogy bérbe adnak földeket. Sikerült pár földtulajdonost kifogniuk, akik hajlandók voltak a bérbeadásra, így lett 100 hektár földjük ösz- szesen. Akarva-akaratlanul is mező- gazdasági vállalkozók lettek. Látták, ebben lesz munka. Hogy pénz is lesz-e? Azt nem lehetett előre látni. Növénytermesztéssel foglalkoznak. Tavaly termett először nekik a föld. És hogy érzik magukat a mezőgazdaságban? Lehetne jobb is a helyzet. - Azt már elértük, hogy az állam tudja nyomni a bankokat, de a bankok a vállalkozóknak már sehogy sem akarnak pénzt adni. A mai világban a töke az alapja mindennek. Ha volt egy kicsi, akkor azt elköltötték az emberek gépekre, de ezzel a föld még nincsen megművelve. Üzemanyag, vetőmag, műtrágya keli És ami a legnagyobb baj, hogy egy esztendőn át csak költünk, és minden pénzünk elfogy. Majd csak jóval később jön vissza ez a pénz, de addig ugye, valahogyan élni is kell, meg dolgozni. Ahogyan tapasztaljuk, mindennek megy föl az ára, a zoknitól kezdve a gázolajig. A mezőgazdaságban viszont megállt az élet, mert a búza árát meghúzták egy vonalnál, és ha valaki feljebb akarja vinni, verik fejbe. A kereskedők, meg a gabonaipar, annyit kér érte, amennyit akarnak. Amikor aztán ők is túladnak a készítményen, megint annyit kérnek, ami nekik tetszik. Borzasztó, hogy a költségek így elszaladtak, és mi nem tudunk utánamenni - mondja a gazda. Búzát, kukoricát és cukorrépát termesztenek. Előbbi kettőre nem volt szerződésük, szerencsére a répára igen. Ez adott biztonságot számukra, ennek biztos pénze volt. Ezenkívül csak a búzában volt némi nyereségük, de azért is úgy kellett könyörögni, hogy vegyék meg. Tárolójuk ugyanis nincs. Idén ugyanazt vetettek, mint tavaly. A rokonsággal együtt gazdálkodnak a gépekkel is; egymásnak segítenek, összedolgoznak. Ezenkívül - ha futja idejükből - még bérben is vállalnak munkát. Úgy gondolkodnak, mint a régiek. A terményt a jószágban kell értékesíteni. Vagyis saját állataikkal kellene hasznosít- tatni a gabonát, amiket eladva nagyobb haszonra lehetne szert tenni. Jó lenne egy nyugati mintájú farm, ahol lehetnének szarvasmarhák is. A tej napi hasznosítású, ebből lehetne gyakrabban pénzhez jutni. Csakhogy mindezek megvalósításához is pénz, tőke kell. Érdekes, bármelyik bankba mentek, mindegyikben azt mondták, a mezőgazdasághoz nem adnak pénzt. Nesze neked, támogatás! Véleménye szerint a gazdák számára külön bank kellene, ami hosszú lejáratú, alacsony kamatú hiteleket nyújtana. Csak így lehetne a külföldi gépeket is beszerezni, aminek árára annyi minden rárakódik.- Meg szerintem nem volna szabad megengedni, hogy behozzanak különböző termékeket. Egy ilyen mezőgazdasági országba, mint mi vagyunk, a narancson és a banánon kívül semmit nem volna szabad behozni - véli Pali bá’. 1992-ben nagy fába vágta a fejszéjét az önkormányzat: belekezdett a szennyvíztisztító telep és -hálózat kiépítésébe. A tisztítótelep 80 százalékban kész, az eddig épített hálózat is 70-80 százalékben lefektetett. Úgy néz ki, hogy július 1-jén kezdődhet a próbaüzem. A hálózat két ütemben készül. Az első a város déli részét és egy kis északi hányadot érint. Az egyes ütem 519 millió forintot emészt fel, amiben Kö- röstetétlen, a munkában partner település pénze is benne foglaltatik. A második ütem még többe kerül majd, hiszen a város nagyobb része még előtte áll a csatornázásnak. Mai árakon még 700 millió forint kell a teljes befejezéshez. Apró lépésenként lehet csak továbbhaladni, mert ekkora pénzt egyszerre nem tud letenni az asztalra az önkormányzat. így aztán hogy mikor fejeződik be az egész beruházás, nem tudni. A telefonhálózatban is fejlődés mutatkozik. Az új, korszerű központ tavaly óta működik, ezernél több előfizetővel. Most újabb 416 telefonigénylőt kapcsolnak rá. A bekötéseket a Matáv miskolci igazgatósága a tervek szerint még ezen a nyáron megvalósítja. Az újabb igénylők bánhatják, hogy nem előbb kértek telefont, mert tőlük már 50 ezer forintot kértek. Hogy konkrétan menynyibe kerül a bekötés, nem tudni, hiszen ezek már egyedi díjak, szinte - kicsiben - újra kell kezdeni a munkát. AUáskereső álláskereső Az Álláskeresők és Munkanélküliek Pest Megyei Egyesülete 1993-ban alakult meg a városban. Vezetője Bodor József, aki ezt megelőzően 9 hónapon át már foglalkozott a munkanélküliekkel. Az elnök korábban a Mechanikai Művekben dolgozott, ahol még szakszervezeti aktivista is volt. Idén hagyta ott a műveket, mert - állítása szerint - olyan ígéretet kapott az önkormányzattól, hogy itt főállásban alkalmazzák. Bodor József hangsúlyozza, eddig is százezreket tett ki munkája értéke, amit mégis ingyen végzett az elesettek érdekében. Hogy miért nem alkalmazza mégsem a polgármesteri hivatal? Ő sem érti. Hogy talán eredménytelen volt a munkája? Nem, ezt ő nem érzi. Bár kimutatást nem tudott mutatni, szerinte sokan keresnek rajta keresztül állást, közülük többnek ki is járta a munkát. Véleménye az, ha megadták volna neki a lehetőséget, akkor nagymértékben tudott volna enyhíteni a munkanélküliségen. Úgy érzi, becsapták, és csak választási fogás volt a pártok részéről a munkanélküliek megsegítésére tett ígéret. Bezzeg a sportra tudnak pénzt áldozni, miközben az egyesületet elhanyagolják. Most, hogy nem foglalkoztatják, kénytelen volt magának ismét munkát keresni. Apa és fia együtt gazdálkodik A szennyvíztisztító főépülete leginkább családi házra hasonlít; nemcsak ebben modem, hanem abban is, hogy biológiai - nem pedig vegyi - eljárással kezelik a szennyvizet Egyelőre megbukott a nyolcosztályos gimnázium Kisebb vihart kavart korábban Fodor László igazgató és tantestületének ötlete, hogy legyen a Kinizsi Pál Gimnáziumban nyolcosztályos középiskola. Az ötlet felkészületlenül érte a várost, ezért egyelőre meghiúsult. Abonyban négy évtizedes múltra tekint vissza a középiskolai képzés. Pár éves időszak törte meg a lendületet, amikor 1980 és ’87 között csak levelezőket oktattak. Bántotta is ez a lakosságot, ezért sikerült elérni, hogy egy gyors- és gépíró szakiskola beinduljon. Ez már valami, de nem az igazi volt. 1990 szeptemberétől • aztán mindenki örömére ismét nappali képzés kezdődött. Teltek az évek, a gépíróskodás iránt egyre csökkent az érdeklődés. Tavaly már nem is indult első osztály, idén pedig csak heten jelentkeztek. Úgy tűnik, megszűnik ez a fajta iskola. Eközben azonban megerősödött a gimnázium. A szellemi kapacitás adva van, ugyanakkor a szakiskola megszűntével termek szabadulnak fel. Ekkor fogant az a gondolat, mi lenne, ha a négyéves képzést bővítenék, mellette megpróbálkoznának a nyolc- osztályos gimnáziumi formával. Felvették a kapcsolatot a budapesti Radnóti Miklós Gimnáziummal, amelyik úttörője a nyolcosztályos oktatásnak az országban. Meg is kapták a tanmenetet, ami alapján hazánkban legalább hatvan helyen tanítanak. Még külön pénz sem kellett rá. Csakhogy engedélyt kellett rá kérni az önkormányzattól. Miért jó a nyolcosztályos gimnázium? Fő előnye a jelenlegi képzéssel szemben, hogy nem kell kétszer ugyanazt megtanulni, hanem fokozatosan, hat évre széthúzva, vagyis alaposan - és egyszer. Vizsgák is vannak, amelyeken rutint lehet szerezni az érettségiig. A másik szempont a diákok helyben tartása volt. Abony mellett Szolnokon és Cegléden is „nagymenő” gimnáziumok vannak, amelyek elszívják a fiatalokat. Viszont egy 10-11 éves gyereket még úgysem járatnának el máshova. No, meg is volt a jelentkeFodor László zés. Érdekes módon mind négyes, ötös tanulók (huszonnyolcán) kérték felvételüket, tehát a szülők meglátták a lehetőséget. Mindez azonban potyára történt, mert az önkormányzati képviselő-testület a napokban levette a napirendről a kérdést. Fodor László sajnálja az elszalasztott lehetőséget. Az elutasítók arra hivatkoztak, nincs kellően előkészítve az iskola ügye, illetve hogy nem volt egyeztetve az általános iskolai igazgatókkal a képzés. Fodor László belátja, ezen iskolák vezetése ellenzi a nyolcosztályos gimnáziumot, mert a jó tanulók tőlük így elmennének. Csakhogy. Szerinte a szülőknek alkotmányos joguk eldönteni, hova íratják gyereküket. A feltételek is biztosítottak voltak, tehát az önkormányzatnak engedélyezni kellett volna az újdonságot. Vigasz lehet, hogy jövőre napirendre kerül a kérdés, de addigra már a mostani jelentkezők szó szerint kinövik a lehetőséget. Hogy azért ismét legyen esélyük, a középiskolában most azon gondolkodnak, hogy hatosztályos gimnáziumot indítanak csak. Ha viszont valami miatt legközelebb sem engedik előrelépni a Kinizsit, a mindössze négy osztály kevés lehet a fennmaradás megindoklására ebben a mindent leépítő, pénzszűke rendszerben. Ezért még az is megtörténhet, hogy „odafönt” ismét megszüntetik a gimnáziumot, ami senkinek sem lenne jó.
