Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-23 / 119. szám

1995. május 23., kedd Hazai Tükör 3. oldal Bádogozzák a pusztataskonyi Szapáry-kápolna tetejét. Már elkészült az új torony, és a tetőzetet is kijavították. Jól halad a felújítás, mely a tiszaburai önkormányzat által létreho­zott alapítvány anyagi segítségével történik. A megszépült kápolna újraszentelésére az al­kotmány ünnepén kerül sor. ' -mészáros­Kórházak átszervezése Még nincs döntés A Népjóléti Minisztériumban egyelőre egyetlen kórház bezá­rásáról, illetve átalakításáról sem döntöttek; konkrét javaslatok legkorábban június végére vár­hatók. Ezt Pankucsi Márta, a tárca szóvivője nyilatkozta azzal kapcsolatban, hogy egyre több településen tiltakoznak a terve­zett intézménybezárások miatt. A szóvivő elismerte: külön­féle listák, tervezetek természe­tesen már készültek az átalakí­tandó kórházakról, ám - mint fogalmazott - „az aggodalom még korai”, mivel jelenleg is tart a „műhelymunka”, s nem titok, hogy az eddig ismertté vált el­képzeléseknél merőben más pri­oritásokra épülő koncepció is készül. A minisztérium egyéb­ként egyetlen kórház sorsáról sem dönt addig, amíg a terveket meg nem vitatja a tulajdonos önkormányzatokkal, a finanszí­rozó egészségbiztosítóval, il­letve az orvosok és szakdolgo­zók érdek-képviseleti szerveivel. Megkezdték munkájukat az új bírósági népi ülnökök Cél a jobb versenyképesség A bíróságok az ügyek nagy ré­szében hivatásos bírákból és népi ülnökökből alakított taná­csokban ítélkeznek. Mivel a bí­rósági törvény értelmében a ’91-ben megválasztott népi ül­nökök megbízatása ez év áprili­sában lejárt, ezért esedékessé vált az új népi ülnökök megvá­lasztása. Megyénkben tegnap összesen 409 új vagy újravá­lasztott ülnök kezdte meg mun­káját - tájékoztatta lapunkat dr. Sándor Géza, a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Bíróság elnökhelyettese. Az ülnököket a bíróság illeté­kességi területén működő helyi önkormányzatok képviselő-tes- tületei és a társadalmi szerveze­tek jelölték. A fiatalkorúak bün­tetőügyeiben eljáró bíróság pe­dagógus ülnökei esetében ezt az általános iskolák és középfokú oktatási intézmények tették meg. Ülnöknek egyébként csak büntetlen előéletű, választójog­gal rendelkező, a 24. életévét be­töltött magyar állampolgár vá­lasztható. A helyi bíróságok népi ülnö­keit a bíróság székhelye szerint illetékes önkormányzat képvi- selő-testülete választotta meg. Azt, hogy hány népi ülnököt válasszanak, az igazság­ügy-miniszter állapítja meg. A megválasztottak megbízó- levelét a polgármester állítja ki, eskütételük megszervezéséről pedig az illetékes bíróság el­nöke gondoskodik. A népi ül­nököknek az ítélkezésben a hi­vatásos bírókkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Megbízatásuk időtartama alatt kötelesek bármilyen politikai tevékenységtől tartózkodni. A párttagság önmagában azonban nem minősül politikai tevé­kenységnek. Az ülnök jogai közé tartozik, hogy tisztsége gyakorlása ide­jére átlagkeresete vagy tiszte­letdíj illeti meg. Alapvető köte­lezettsége viszont, hogy hű le­gyen a Magyar Köztársaság­hoz, az alkotmányhoz, lelkiis­meretesen járjon el, és minden­kor tanúsítson a tisztségéhez méltó magatartást csakúgy, mint a hivatásos bírók. H. Gy. Tegnap, a Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ küldöttgyűlésén Guba Kálmánné nyugdíjazását s ez­zel együtt a szövetkezet elnöki tisztéről való lemondásának el­Guba Kálmánné. a távozó elnök asszony fogadását kérte. Egyébként 1957 óta dolgozik a szövetke­zetnél. Beosztott könyvelőként kezdte munkáját, majd végig­járva a ranglétrát jutott el az el­nökségig.- Miért döntött úgy, hogy kéri nyugdíjazását? Talán elég volt...- Az ember megéri azt a kort, hogy nyugdíjazási lehető­sége van, s megvan a cégen be­lül az, aki biztosítani tudja a fo­lyamatosságot. Ekkor hagyni kell a fiatalokat dolgozni. Ez az egyik oka annak, hogy lemond­tam tisztemről. A másik, hogy családom nagyon hosszú ideig elfogadta azt, hogy a munka volt számomra minden. Most már a családdal is szükséges foglalkozni. Ettől függetlenül nem fogok elszakadni a szövet­kezettől. Egyébként nagyon szeren­csés embernek érzem magam. Bölcsek voltak a tagok, a kül­döttek, s az ember mindig tu­dott maga elé tükröt tartani, hogy az eredmények valósak-e. A küldöttek titkos szavazás­sal választották meg új elnök­nek a 40 éves Csepeli Lajost, aki eddig a szövetkezet keres­kedelmi elnökhelyettese volt.- Min lehet javítani a szövet­kezetnél akkor, amikor a cég rendkívül jó? Milyen elképzelé­sei vannak elnökként a tovább­lépések tekintetében?- Az igaz, hogy a cég piaci helyzete jó. Azt a stratégiát, hogy a napicikk-kiskereskede- lemben még jobb pozíciót ér­jünk el, nem fejeztük be. To­vábbá, de ezen belül, a boltok belső technológiája tekinteté­ben is van még tennivalónk. Ez a vonalkódos technika elter­jesztését jelenti a nem túl távoli jövőben annyira, hogy tagjaink egy mágneskártya segítségével folyamatos visszatérítést kap­janak. Ahhoz, hogy elmond­hassuk magunkról: van egy fej­lett kiskereskedelmünk, mely igazán versenyképes, közép­távú fejlesztés szükséges. Ek­kor már jöhetnek a nagy áru­házi láncok. Csepeli Lajos, a megválasz­tott új elnök Óriási lehetőség az, hogy in­tegrációt alakíthatunk ki a ter­melői szférával, hiszen van egy biztos piacunk a napicikk-kis- kereskedelmi boltok révén, amelyek eredményét visszafor­gathatjuk a saját termelői hátté- rünkbe. S olyan szakembergár­dával is rendelkezünk, mellyel más befektetéseket is el tudunk kezdeni. -ez­A népi ülnököknek az ítélkezésben a hivatásos bírókkal azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. Középen a bíró, mel­lette az ülnökök fotó: mészáros Cél: a közbiztonság javítása Abádszalók. A közbiztonság javításának célzatával bő más­fél hónapja, 80 emberrel ala­kult meg a település polgárőr­sége. A fő kezdeményezők a polgármesteri hivatal mellett a vállalkozók voltak, akiknek a bűnmegelőzésre való törek­vése a kiemelt idegenforgalmú helységben érthető. Azok a vállalkozók, akik aktívan nem vesznek részt a munkában, anyagiakkal segítik a kezde­ményezést. A polgármesteri hivatal később alapítvány lét­rehozását tervezi - a számlára beérkező összeg is a szervezet munkáját lesz hivatott segíteni. A polgárőrök társadalmi munkában, éjjel több párban, legtöbbször gépkocsival járják be a falut, figyelve az idegen- forgalmi központokra is. A munka eredményességét jelzi, hogy megalakulásuk óta szinte megszűnt az éjszakai betöré­sek számai összesen két esetet jelentettek be. „Levizsgáztak” a tánciskolások Túrkeve. Évek óta nagy nép­szerűségnek örvend a nyolca­dikosok körében a művelődési ház által szervezett tánciskola. Itt az általános iskolát s - a to­vábbtanulás miatt - a várost elhagyó diákok hónapokon át még utoljára együtt töltik sza­badidejüket, a különböző suli­ból érkezők összeismerked­hetnek. Péntek este megilletődötten vonult be a 76 „vizsgázó” a népes közönség elé, a városi sportcsarnok küzdőterére. A vizsgabál foxtrottal, a táncok alapjával indult, majd a méltó­ságteljes angol keringő követ­kezett. A felüdülést egy vidám tánc, a csacsacsa jelentette, majd egy „klasszikus”, a bécsi keringő következett, a bemuta­tót a jive fejezte be. Ezt köve­tően a fiatalok édesanyjukat és apjukat is táncba vitték. Ter­mészetesen a bál királyát (Nagy Károlyt) és királynőjét (F. Tóth Barbarát) is megvá­lasztották, akik egy fergeteges tánccal jelezték a mulatozás, a bál kezdetét. Negyedjére sikerült Jászjákóhalma. A polgármes­ter eddigi hat jelöltje közül ne­gyedik' nekirugaszkodásra si­került alpogármestert válasz­tani, Csipe János személyében. Az 56 éves nyugdíjas, katonai és közgazdasági végzettséggel rendelkező új tisztviselő fut­ballbíró, sportköri vezetőségi tag és polgárőrparancsnok is egyben. A közelmúltban nagy szerepet vállalt a rendszervál­tásban s a termőföldek sorsá­nak rendezésében. Eszmecsere a küldöttekkel Kunhegyes. Nemrég mintegy 50 általános iskolás, illetőleg középiskolai diák résztvételé- vel rendeztek vetélkedőt a vá­ros nagy szülötteiről. A ver­senyt követően a szakmunkás- képzőben vendégeskedő me- zőhegyesi delegáció tagjaival találkozott a polgármester. A két településen működő szak­munkásképzők között több éve gyümölcsöző együttműködés kapcsán felmerült a lehetőség, hogy a két azonos nagyságú és közel azonos profilú helység egymással testvérvárosi kap­csolatot létesítsen. Keddi Jegyzet A kárpótlás kárvallottjai A kárpótlás folyamatát már igen sok jelzővel illették. Politiku­sok, jogászok, gazdasági szakemberek, laikusok vitáztak éve­kig az egykoron sebtiben, legalábbis komolyabb hatásvizsgálat nélkül meghozott törvényeken. Nevezték már félresikerült re­privatizációnak vagy nemes egyszerűséggel országos cirkusz­nak. Hogy cirkusz volt-e vagy sem - a kérdés eldöntése történé­szeink feladata lesz, hiszen néhány évtized múlva a kárpótlási folyamat és hatásainak tanulmányozása minden bizonnyal igazi csemegének számít majd a kutatók körében. Az biztos: régen látott a magyar ilyen ellentmondásos jogszabályrendszert. Az is vitathatatlanná vált, hogy a kárpótlás terheit az állam jelentős mértékben áthárította a mezőgazdasági szövetkezetekre, a jog­szabályok igazi vesztesének tehát a hazai agrárium tekinthető. Az 1991-ben megkezdődött folyamatot mindvégig a szövet- kezetellenesség jellemezte. Ez abban nyilvánult meg, hogy míg a kárpótlás a nemzetgazdaság más ágazataira nem hárított köz­vetlen terheket, addig a téeszek a jogszabályok végrehajtása so­rán kénytelenek voltak a működésük alapját képező földterüle­teiket átengedni. Mindez párosult a szövetkezetek átalakulásá­val összefüggő terhekkel. A kárpótlás bonyolult ellentmondá­sos rendszere pedig anyagi következményekkel járt anélkül, hogy az állam gondoskodott volna a kártalanításról. Az átalakulás és a kárpótlás együttes, közvetlen és közvetett hatásai jól ismertek, elég, ha az ágazat elmúlt évekbeli sikerte­lenségeit gyűjtjük csokorba. A vesztesek listája azonban ezzel korántsem teljes. A vidék, a falu népét sok helyütt sikerült megosztani, hisz voltak, akik aranykoronánként 500 forintért jutottak ismét földjükhöz, s vol­tak, akiknek ugyanezért több ezer forintot kellett leszurkolniuk. Attól most tekintsünk el, hogy a kárpótlási földjükön gazdálko­dók egy része milyen „eredményeket” tud felmutatni, s hányán mentek tönkre a kezdetben fene nagy hévvel elkezdett „farmer­gazdálkodásban”. Léteznek persze nagyon pozitív példák is, hisz a szakértelemmel, s főként sok pénzzel megáldott gazdák bizonyították e szektor létjogosultságát . Azok is a vesztesek közé sorolhatók, akik hittek abban, hogy a kárpótlási jegy valódi értékpapírként működik majd. A Buda­pesti Értéktőzsdéről érkező hírek között előkelő helyen szerepel a sok vihart látott kárpótlási jegy, hiszen árfolyama immár hu­zamosabb ideje rendkívül alacsony, kedvező részvénycsere-le­hetőségről pedig a brókerek továbbra sem tudnak beszámolni. Az igazi felháborodást azonban az váltotta ki, hogy egyes tő­késcsoportok hatalmas vagyonokhoz jutottak - kihasználva a jogosultak nehéz anyagi helyzetét - a kárpótlási jegyek áron aluli felvásárlásával és befektetésével. Érdemes szót ejteni a kárpótlási jegyüket életjáradékra váltó idős emberekről. Sajnos többségük is becsapottnak érzi magát. A minap egy 75 éves bácsi úgy fogalmazott: ha tudja, hogy ez lesz ebből a kárpótlásból, be se adja a papírját. A szociálliberális kormány programjában előkelő helyen sze­repelt a kárrendezés befejezése, ám erre jelenleg még kevés jel utal. A folyamatnak tehát még nincs vége. Sőt, hatását még évek múltán is lehet majd érezni, terheit pedig a következő nemzedék is fogja viselni. L. Z. Háttérbe szorult a kutatás A világ fejlett országaiban álta­lában a GDP 1-2 százalékát fordítják kutatásfejlesztésre és technológiai innovációra. Ha­zánkban ez az arány 1 százalék alatt marad - mondta Inotai András, az MTA Világgazda­sági Kutatóintézetének igazga­tója hétfőn Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. Az újság­írókkal ismertették azt az OMFB-felkérésére készült ösz- szehasonlító tanulmányt, amely 12 ország kutatásfejlesztési stratégiájáról ad átfogó képet. A tanulmányból kitűnik, hogy hazánk számára a kutatás- fejlesztés területén és a techno­lógiai fejlesztésben sincs esély a gyors kibontakozásra. A mű­ködő tőke hatása a fejlődésre csak akkor lehet pozitív, ha azt megfelelő import- és iparpoliti­kai környezet fogadja, és ugyanakkor nincs akadálya a nemzeti vállalatok fejlődésének sem. Mindehhez az alapokat a modem oktatásnak kell megte­remtenie. A Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója külön is felhívta a figyelmet: ügyelni kell arra, hogy a fejlődés a gaz­daság egészének felzárkóztatá­sával történjék. A K+F politikát közvetlenül érintő kérdések legfontosabb tanulsága az ösz- szehasonlító vizsgálatok alap­ján az, hogy elkülönített állami pénzalapokat kell létrehozni erre a célra. Hazánkban az utóbbi évek­ben növekedett az állam sze­repvállalása a K+F finanszíro­zásban. Tavaly például 67 szá­zalékos volt. Az idén különféle állami pénzalapokból mintegy 5,2 milliárd forint jut közvetle­nül a kutatásfejlesztés és a technológiamegújítás segíté­sére. Nyíri Lajos, az OMFB ügyvezető elnöke utalt arra, hogy míg a Központi Műszaki Fejlesztési Alap 1990-ben 10 milliárd forint felett rendelke­zett, addig ez az összeg az idén mindössze 2 milliárd forint. Gyermeknapi vigasságok A Hild Viktor Városi Könyvtár a szolnoki Széchenyi-lakótelep legnagyobb könyvtára, nagyon sok kisgyermek jár ide, ki a ta­nuláshoz, ki pedig csak a sza­badidejéhez keres könyvet. Az idén is vidám, játékos délutánra várják ifjú olvasóikat a gyer­meknap alkalmából 1995. má­jus 25-én 13-tól 17-óráig, a könyvtár előtti téren. A rendezvény programjában megtalálható az aerobicbemu­tató a Széchenyi Körúti Általá­nos Iskola tanulóitól. Mesejátékot nézhetnek az érdeklődők az Abonyi Úti Álta­lános Iskola diákjainak előadá­sában, és rendőrmotoros bemu­tató is lesz a városi rendőrkapi­tányság közlekedésrendészeté­nek közreműködésével. Emel­lett sok-sok tréfás, ügyességi já­ték, szellemi vetélkedő várja a gyerekeket. Minden érdeklődőt szeretet­tel várnak a könyvtárosok! A közelgő ünnepi könyvhét alkalmából kérdeztük meg a könyvtár vezetőjétől, Lászlóné Nagy Ilonától: jámak-e még az emberek olvasni ebben a ro­hanó világban?- Ha eddig nem is, de most biztosan nagy szükség van ránk. Látjuk a növekvő beirat­kozott létszámon is, hogy egyre drágábbak a könyvek, az embe­rek pedig egyre szegényebbek. Ha vékony az olvasó pénztár­cája, jöjjön hozzánk, mi igyek­szünk minden igényt kielégí­teni. Szeretettel ajánlom az ol­vasóknak az ünnepi könyvheti rendezvényeinket is. Csabai Ágnes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom