Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-20 / 117. szám

4. oldal Körkép 1995. május 20., szombat A „Székácsban” vendégeskedtek Német diákok Törökszentmiklóson Öt éve van együttműkö­dési szerződés a török­szentmiklósi Székács Ele­mér Mezőgazdasági Szak- középiskola és a német wildeshauseni hasonló jel­legű szakközépiskola kö­zött. Idén negyedik alka­lommal vesznek részt a német és a magyar diákok cseregyakorlaton, vagyis a németek nálunk, a Székács szerencsés diákjai pedig Wildeshausenban tanul­mányozhatják a másik or­szág mezőgazdaságát. Ezekben a napokban tehát tíz német diák vendégeskedik a Székácsban. Hogy érzik itt magukat, milyen tapasztalato­kat szereztek? Erről beszélget­tünk Claus Wilken tanárral és három diákkal: Lars Brink- mannal, Andree Auffarth- tal, Stefan Meyer-Jacobbal Pilár György igazgatóhelyet­tes tolmácsolása mellett. A német tanulók a tíznapos cserelátogatás idején megis­merkedtek Karcagon a DATE kutatóintézetében a növény­nemesítéssel és a talajtani vizsgálatokkal. Tanulmányoz­ták a szolnoki keltetőállomás, a palotási kacsafarm, a szent­tamási tehenészet és a ménes életét, és be is kapcsolódtak az ottani munkákba. A német diákok a Székács udvarán Claus Wilken tanár (bal szélen) és Pilár György igazgatóhelyettes (jobb szélen) társaságában. Elmesélték, hogy számukra újdonságként hatott üzemeink nagysága, hiszen otthon csa­ládi jellegű farmergazdasá­gokhoz szoktak, ahol maxi­mum harminc-negyven tehe­net tenyésztenek, itt pedig egy gazdaságban hatszázat. Úgy értékelik, hogy nálunk a gazdaságokban több az élő­munka, mint Németország­ban, ennek okát nem a gépesí­tés fokában látják, hanem ab­ban, hogy otthon a család minden tagja dolgozik a gaz­daságban. Valamennyien úgy tervezik a jövőjüket, hogy átveszik a családi farmot, és ott gazdál­kodnak majd. Claus Wilken- nek az a véleménye, hogy egy ilyen cserelátogatáson nem is az a fontos, hogy a másik or­szágban szerzett tapasztala­tokból mit lehetne „átültetni”, hanem az, hogy a gyerekeknek lehetősége nyílik bepillantani egy más világba, megismerni eltérő, más gondolkodásmó­dot. Azok a tanulók, akik a Szé­kácsból mennek majd Wildes- hausenba, az ottani farmercsa­ládoknál fognak lakni. Munka nélkül is élni kell A munkanélküliség problémája minden fejlett társadalom sa­játossága. Az azonban, hogy hogyan kezelik, akár a fejlettség mércéje is lehet. Ezért is érdekes az a tanulmány, melyet Simo- nyi Ágnes készített, A Szolnok megyei munka nélküli családok alkalmazkodási stratégiái címmel. Még egyszer a Csallóköz utcai permetezésről „Vegyszerutóhatás” öt dózisban A szolnoki Csallóköz utcai „vegyszerezés” - amikor is egy rosz- szul kivitelezett gyomirtás során a széllel elsodort permetlétől tönkrementek a környező házak kertjeiben a növények - fejle­ményeire térünk vissza egy írás erejéig, az érintettek megszólal­tatásával, véleményük közreadásával. írásunkkal nem célunk ítélkezni bárki fölött is (arra megvannak az erkölcsi normák és a jogszabályok), ám úgy érezzük, hogy az ügy mégis példaértékű, tanulságait mindenki levonhatja magának. 1993. április és szeptember kö­zött Szolnokon és a város két környékbeli településén készí­tették a felmérést. Hogyan élik át ezt a helyzetet a munkanél­küliek? Milyen lehetőségeket találnak a család megélheté­sére, a munkához jutás, a mun­kaerőpiacra való visszakerülés érdekében? - ezekre a kérdé­sekre keresték a választ. A megkérdezettek lakáskö­rülményei, tárgyi környezete, életvitele, anyagi helyzete igencsak eltérő volt. Jártak fűtetlen vályogházban és többszintes, parabolaanten- nás villában, lakótelepi lakás­ban és tisztes belvárosi polgár­házban. Szolnok és környéke az or­szágos munkanélküliségi átlag­nál rosszabb képet mutatott. A megye egészében 34062 mun­kanélkülijének több mint a fele városlakó volt. A munkanélkü­liségi mutató azonban a Szol­nok megyei falvakban is más- félszerese volt a városinak. Családi viszonyaikat te­kintve a vizsgáltak fele gyere­kes családban volt kereső, egy- harmaduk egy-két gyermeket, tizenhárom százalékuk három vagy több gyermeket nevelt. A megkérdezett tartós munkanél­küliek tíz százaléka volt egye­dülálló. A megye egészében egyébként a szociális jövede­lempótló támogatásban része­sülők száma 1993 folyamán há­romezerről kilencezer fölé emelkedett. A Munkaügyi Központ nyil­vántartása az elhelyezkedésü­ket ellehetetlenítő tényezők kö­zött többnyire a kereseti igé­nyek teljesíthetetlenségét, a szakképzetlenséget és egyes szakmák túltelítettségét jelölte meg. Emellett kedvezőtlen a munkarend is néhány szakmá­ban. A nők és a férfiak túl­nyomó többsége állandó dél­előtti munkát szeretne, s ebből kevés van. Miközben már a hatvanas években jelentős mértékben szűntek meg agrár munkahe­lyek, új munkahelyek nem gyökeresedtek meg a megyé­ben, kivéve a néhány idetelepí­tett nagyüzemet. A családoknak komoly sze­repe van a munkanélküliség okozta trauma legyőzésében. A legrosszabb emberi szituáció­kat - amelyek akár pszihoszo- matikus betegségek kialakulá­sát is okozhatják - az egyedül­állók körében tapasztalták. Úgy tűnik, hogy a munkanélküliség okozta létbizonytalanságot a több generációs családok könnyebben tudják ellensú­lyozni. Hasonló stabilitást nyújt a tartósan munka nélkül maradt nők számára a háztartásbeli szerep vállalása. Ez főként az alsóbb középrétegek valami­kori dolgozó női előtt álló, álta­luk gyakran kényszerűnek is ta­lált lehetősége. Az alkalmi vagy rendszeres fekete munkavégzés a tartós munkanélküliek egy szűk ré­tege számára kifizetődő a szo­ciális bevételekkel együtt, egy másik részük azonban csak ki­szolgáltatott helyzete miatt vál­lalja az árnyékgazdaságban való munkát. A fiatalok az al­kalmi munkát tulajdonképpen gyakorlatszerzésnek fogják fel. A munkanélkülinek olykor nehéz megőriznie emberi tartá­sát, nem könnyű feldolgozni a kiszolgáltatottság érzését. Legbiztatóbbnak a közepes nagyságú feldolgozóipari válla­latok, legbizonytalanabbnak pedig a mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó feldolgozó ágazatok helyzetét találták. A ruhaipari kis és közepes foglal­koztatóknál mintegy háromszáz tartósan betöltetlen varrónői, szabász, ruhakészítő és vasaló­női álláshely volt. Ennek egyik oka valószínűleg az embertele­nül alacsony munkabérekben kereshető.-szen­1. dózis) a károsult lakók A lakók nevében Stempely Jánosné az alábbi fejlemények­ről tájékoztatta szerkesztősé­günket: a múlt héten ígéretéhez híven kiment hozzájuk a vegy- szerező kisiparos két kárszakér­tővel. A történtek miatt kissé felfokozott idegállapotban vol­tak a lakók és a kárfelmérők is, így sajnos egy idő után elsza­badultak az indulatok, hango­sabbá vált a szóváltás, s durva­ságra is sor került, ezért kihív­ták a rendőrséget. Végül sikerült megegyezni, a kisiparos sorra járt mindenkit, és a benyújtott kárigények alap­ján kártalanította őket. Ezek az 500 és 10.000 forint közé eső kártérítési összegek azonban a károsultak szerint lényegesen kisebbek, mint ami követelhető lenne. A kártérítés kifizetésével azonban úgy tűnik, hogy a la­kók részéről a dolog elrendező­dött. Mint elmondták, a kony­hakerti növények viszonylag kiheverték, a fák azonban csú­nyán megsínylették a „csapást”. A tavalyi, hasonló eset során keletkezett káruk kártérítési igényéért tovább folytatják a harcot - az az ügy a bürokrácia útvesztőiben bolyongva jelen­leg valahol másodfokon van. 2. dózis) a szakember A növény-egészségügyi és talajvédelmi állomáson a hely­színi szemlét végző Holló László nem tudott érdemi felvi­lágosítást adni, mivel összefér­hetetlenség miatt kizárták az ügy további menetéből, s a Bábolna Sikeres átalakítás Sikeres reorganizációt hajtot­tak vége 1994-ben a Bábol­nai IKR Részvénytársaság­nál. A csaknem háromezer partnerrel rendelkező rt. az 1993-as évet veszteséggel zárta, a részvényesek ennek ellenére tavaly kedvező tőke- szerkezet kialakításával lehe­tőséget adtak a vállalat élet­képessé tételére. Ez ésszerűsítések és kar­csúsítások sorozatával sike­rült. Az 1994-es 8,7 milliár­dos árbevétel 31 százalékkal több, mint az előző évi, a mérleg szerinti eredmény pedig 53,2 millió forintot tett ki. A tegnapi, Bábolnán meg­tartott közgyűlésen elmond­ták: osztalékot nem fizetnek, mert tartalékolják az elért nyereséget a vállalat likvidi­tásának erősítése érdekében. vizsgálatokat átadták a kecs­keméti állomásnak. A vegysze­rezést végző személy ugyanis a szolnoki növény-egészségügyi állomáson dolgozik ... 3. dózis) a kisiparosok A növényvédős és rágcsáló­irtó kisiparosok részéről is megkeresték a szerkesztősé­günket. Döbbenetüknek adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy valaki csak név nélkül meri vállalni azt, amit elköve­tett. Ez rájuk is rossz fényt vet, ugyanis folyton azt kérdezgetik tőlük, hogy: „Csak nem te csi­náltad?”. Nem akarnak persze senkit elítélni, de elhatárolják magukat az ilyen szakszerűtlen munkától, mert ezáltal elveszt­hetik a megrendelők és a lakók bizalmát. 4. dózis) az „ügyfelelős” A polgármesteri hivatalnál a városüzemeltetési osztály fő­munkatársa, Lázár Mihályné az ügy „felelőse”. Elmondta, hogy a helyszínelés után felvettek egy jegyzőkönyvet az ott ta­pasztaltakról, amelyen jelen volt a járműjavító képviselője is, mint azé a vállalaté, amely­nek a megbízásából a vegysze­rezést végezték. Bekérték a permetezési naplót a kárt elis­merő kisiparostól. Ennek tanú­sága szerint a felhasznált vegy­szerek között - Glialka, Fluba- lex, Dual, Maloran - nem volt olyan, amelyet lakott területen ne lehetett volna felhasználni. A növényekből vett mintát el­küldték Kecskemétre szermaradványérték-vizsgálat­A jövőben az ingatlantulaj­donosok kötelesek igénybe venni a település szolgáltatá­sai közül a szemétszállítást és a kéményseprést. Jelentős módosításokkal fogadta el az országgyűlés az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló tör­vényt. Eszerint az önkormányzatok rendeletben írják elő, hogy a te­lepülésen kötelező jelleggel igénybe veendő közszolgáltatás elvégzésével mely vállalkozást bízzák meg. Az önkormányzati közgyűlés csak olyan vállal­kozó jelentkezését hagyhatja jóvá, amelyik pontosan megje­löli annak a működési terület­nek a határait, ahol a - teljes körű - közszolgáltatást vala­mennyi tulajdonos részére rendszeresen elvégzi. A versenyszabadság elve ra. Ha ez a szabvány fölött van, akkor egyúttal a termények forgalomba hozatalát meg lehet tiltani. A vizsgálat során az is egyértelműen kiderült, hogy gyomirtásra az időjárás nem volt alkalmas. Ezért szabályta­lan növényvédelmi tevékeny­ség miatt - mely negyven ingat­lant érint - megtették a sza­bálysértési feljelentést. A szabálysértési eljárás so­rán érvényesíthető kárigény vi­szonylag alacsony összege mi­att egyébként azt ajánlották a lakóknak, hogy próbáljanak megegyezni a kártérítés mérté­kében a vállalkozóval. Mivel ez megtörtént, ezért a szabálysér­tés esetében alkalmazható 3000 forintos kárigény már nem je­lentkezik, viszont a vegysze- rező kisiparost 10.000 forintra büntethetik. 5. dózis) a vegyszerezést végző kisiparos A kisiparos - akinek a hang­ján is érződött, hogy nagyon bánja a dolgot - elmondása sze­rint egyenként megkereste a ká­rosultakat, és szerinte sikerült megnyugtatóan rendezni a kár­igényüket. Egyben hangsú­lyozta: kicsit úgy érzi, mintha rajta csapódna le az a kártétel is, ami tavaly keletkezett. A rendőrséget valóban kihívták, de ennek nem tulajdonítana na­gyobb jelentőséget, hiszen egy ilyen felfokozott hangulatban, a sok ember között mindenféle indulat megjelenhet. Megerősí­tette, hogy a szabálysértési fel­jelentést valóban megtették el­lene, ezen felül azonban úgy véli, hogy a lehetőségekhez ké­pest a közös megegyezéssel rendeződött a dolog. Végül hozzátette: még egyszer na­gyon röstelli azt, ami történt, és biztos benne, hogy ilyesmi a ré­széről soha többé nem fordul­hat elő... azonban kizárja a monopol­helyzet kialakulásának lehető­ségét. Az önkormányzatok kö­telesek nyilvános pályázatot ki­írni e feladatok elvégzésére, s nem kizárt, hogy egyszerre több vállalkozás is megbízást nyerjen. Természetesen úgy, hogy tevékenységi területük fi­zikailag jól elhatárolható le­gyen. Az egyes városrészekben, üdülőövezetekben más-más vállalkozások végezhetik eze­ket a szolgáltatásokat. A versenysemlegesség azon­ban nem tiltja, hogy az önkor­mányzatok környezetvédelmi okokból korlátozzák a vállal­kozók tevékenységét, mint ahogy azt sem, hogy bizonyos időközönként felülvizsgálják a végzett munka minőségét. Az engedély, illetve a megbízás ugyanis nem örök érvényű. Ferenczy Europress B.Gy. Szemétszállítás, kéményseprés Kötelező igénybe venni Bűzben az igazság? Több tiszaföldvári olvasónk ke­reste meg lapunkat azzal a problémával, hogy jó idő esetén a már tisztított szennyvizet szállító, nyitott csatorna bűzös felhőket ereget az ottlakók orra alá. Attól tartanak, ha beáll tar­tósan a meleg idő, a környékbe­liek fertőzésveszélynek lesznek kitéve. Többen összefüggést vélnek a bűz és a sörgyári szip­pantókocsi között, amely nap­jában többször is fordul, hogy a szennyvíztisztító telepen en­gedje ki a sörgyári iszapot. Ottjártunkkor valóban furcsa és igen kellemetlen szagok ter­jengtek a csatorna közvetlen közelében. Benn a telepen, ahol a kommunális szennyvíz tisztí­tása folyik, nem volt büdös. Sőt a csatornába kibocsátott, tisztí­tott szennyvíznek sem volt szaga. A hír igaz, valóban ide­szállítják a sörgyártáskor kelet­kezett technológiai iszapot, és a tizenkét iszapszikkasztó ágyból jó néhány csordultig van a sör­gyári „áldásból”. Hartyányi László, a vízmű vezetőhelyettese (hozzá tarto­zik a csatorna és szennyvíz kérdése) mindenkit megnyug­tat, nem kell tartani semmiféle veszélytől. A bűz oka más le­het, mert a kibocsátott, tisztított szennyvizet rendszeresen elle­nőrzik a környezetvédők; és eddig még minden paramétert rendben lévőnek találtak. A sörgyári iszapot szabályos szerződés alapján hozzák a szennyvíztelepre. Elmondása szerint a gyári iszap „szelí- debb” a kommunális szenny­víznél. Nem tartalmaz ammó­niát, mint a városi szennyvíz, nem beszélve a szárnyas beté­tekről, amelyek rendszeresen nehezítik a turbinalapátok munkáját. Semleges labor által bevizs­gáltatták a sörgyári hulladékot, amely nem tartalmaz az élővi­lágra károsító anyagot. Csak ezután kötöttek szerződést a sörgyárral. A szállítás jelenleg is tart, a környezetvédők tudtával és en­gedélyével. A telepről még nem került ki iszap. Az iszapszik­kasztóból elszivárgó víz visz- szakerül a rendszerbe, és ott megtisztítják. A visszamaradó szárazanyag alkalmas talajjaví­tásra, értékesíthető trágyaként. A technológiai rendszer nem teszi lehetővé, hogy közvetle­nül iszapot engedjenek a táro­lóból a csatornába. Néha tény­leg van bűz, de a forrását más­hol kell keresni. G. A. Kedvence: a történelem és a töltött csirke Molnár Roland, a szolnoki Ti- szaparti Gimnázium III. E osz­tályos diákja a töltött csirke el­pusztításában megyei szinten milyen helyezést érne el, nem tudom. De azt igen, hogy a gi- misek között a történelemver­senyt megnyerte. A két tényt azért említem együtt, mert Ro­land a históriát és a töltött jércét kimondottan imádja. Szereti a földrajzot meg a biológiát is. Hogy megyei sikeréről szól­junk, ez Kisújszálláson, az ot­tani gimiben esett meg vele. Úgy látszott, hogy itthon ma­radnak, mert azokban a napok­ban sztrájkoltak a vonatok, de az utolsó pillanatban sikerült buszt szerezniük. írásbeli for­dulóval kezdtek, és a tíz leg­jobb bejutott a szóbelire. Itt to­vábbi tizenöt tétel közül kellett húzni, és mindegyikben két Molnár Roland a harma­dikos gimisek közül a megyé­ben a legjobbnak bizonyult kérdés várt a versenyzőkre. Szerencsére választani is lehe­tett, és ő a Rákóczi-féle sza­badságharc sikerei, kudarcai miképpen függtek össze a külső körülményekkel címűt választotta. Nem szaporítom a szót, a két megméretés (szó- és írásbeli) után Rolandot hir­dette ki a zsűri elsőnek. Kapott egy szép könyvet, az igazgató úrtól meleg kézfogást, ígére­tet, osztályfőnöki, szaktanári dicséretet. Az is ide tartozik, hogy ismereteit Kozma Csaba tanár úr pallérozta, pallérozza. Egyébként hobbija az olva­sás, a makettépítés, s ahogy hallottam: remek hadihajókat állít össze. Az úgynevezett társadalomtudományi osz­tályba jár, és érettségi után Miskolcra, a bölcsészkar tör­ténelem szakára készül. Húga, aki most hetedikes, szintén a Tiszapartiba készül. Miért? Hogy ki ne hűljön a helye, hi­szen amikor a kedves tesó el­ballag, ő ugyanazon őszön lesz elsős... D. Sz. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom