Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-17 / 114. szám

6. oldal Szolnoki Extra - Városházi Napló 1995. május 17., szerda Közérdekből kevesen szólnak Várhegyi Attila polgármester minden hónapban egy alkalom­mal tart ügyfélfogadást, ahol előre bejelentett sorrendben jegyzik elő az állampolgárokat. Egy-egy alkalommal 25-30 a panaszosok, illetve a polgármesterrel beszélni kívánók száma. S hogy kik és miért keresik fel városunk első emberét? A rész­letekről dr. Füstös Jenő titkárságvezető számolt be. Jelentősen növekedett az elmúlt években a Hild Viktor Városi Könyvtár olvasótábora, akik összesen 150 ezer kötet közül válogathatnak. A könyvtár az idén kétmillió forintért vá­sárolhat új könyvet, folyóiratot, videó- és hangkazettát. A megnövekedett árak miatt ez az összeg azonban csak a szinten tartáshoz elegendő. fotó: korényi Felelősség és lehetőség Az önkormányzati választások óta lassan fél év telt el. A televí­zióban és az újságok hasábjain gyakran hallhatunk frakciók­ról, sokan azonban nem nagyon tudják, mit is takar ez a foga­lom. Mint ahogyan azt sem, mi a szerepük, milyen lehetőségeik vannak. Bállá Györgyöt, a Fidesz-frakció vezetőjét többek kö­zött ezekkel a kérdésekkel kerestük fel.- A frakció a sok szempontból hasonló gondolkodású emberek csoportját jelenti, akik ugyan­azokat a célokat tűzték ki ma­guk elé. S mivel egy-egy pártba éppen az azonos gondolkodás miatt lépnek be az emberek, pártok frakcióiról beszélünk - kezdi Bállá György. - A városi önkormányzatban egyébként öt frakció van: a Fideszé, az MSZP-é, az SZDSZ-é, a Pol­gári Szövetségé és a Munkás­párté. Vannak olyan kérdések - például az oktatáspolitikával kapcsolatos előterjesztés -, amelyekhez folyamatos ötpárti egyeztetések szükségesek.- Sok emberben felmerülhet: miért a párt színei, s miért nem a szakértelem a meghatározó a város életében?- Itt lép be a politikai felelős­ség. Szakértelem nélkül nem lehet programot kidolgozni, megvalósítani pedig pláne nem. Olyan ember nincs, aki min­denhez ért, pontosabban az olyan ember nem ért semmihez. A Fidesznél szerintem szeren­csésen alakult a szakértői gárda. Román Béla régóta meghatározó alakja a szolnoki oktatáspoltikának, Horváth Pé­ter pedig a költségvetési ügyeknek. Pártunk a sportot is rendkívül fontosnak tartja, e te­rületnek pedig aligha van jobb ismerője, mint Szalay Ferenc, a város szociálpolitikájára pedig Józsa Csabának van jó rálátása. A választásokon nem arra szavaztunk, hogy ki a legjobb szakember a városban. Nem szakmai, hanem várospolitikai döntéseket kell hozni. Az elő­készítéshez persze alapos szakmai felkészültség kell, s hogy ez minél hatékonyabb le­gyen, fokozottabban szeretnénk bevonni a szakmai kamarákat és az érdekvédelmi szakszerve­zeteket a munkába.- Öt hónap telt el az önkor­mányzati választások óta. Szü­letett ez idő alatt olyan döntés, amire büszke a Fidesz-frakció?- Ilyen döntés nem volt, in­kább politikai bátorságra volt szükség. Nehezebb meghozni egy kényes döntést, ami na­gyobb felelősséggel jár, mint egy olyat, amire később büsz­kék lehetünk. Minden döntés előtt a Fidesz elfogadott, négy évre szóló várospolitikai elkép­zeléséhez tartjuk magunkat.- Mit lehet tudni erről a bi­zonyos elképzelésről?- Kiemelt feladatnak tekint­jük például az oktatás kérdését. Nem szeretnénk, hogy teljesen általános képzés folyjon a vá­rosban. Preferálni akarjuk a „sikeriskolákat” - figyelembe véve az iskolák eltérő adottsá­gait. Az oktatáshoz sok szem­pontból szorosan kapcsolódik a sport és az egészséges élet­módra nevelés, amelyet szintén kiemelt feladatként kezelünk. Éppen ezért azon pályázatok Segíteni kell Szolnokot a polgárosodás folyamatában, mondja a Fidesz-frakció ve­zetője elbírálásánál, amelyeket az is­kolák nyújthatnak be az ön- kormányzat felé az alapműkö­désen felüli programjaik támo­gatásáért, figyelembe fogjuk venni a sportolás és az egészsé­ges életmód fontosságát. Szintén fontos eleme a prog­ramnak a városfejlesztés és a környezetvédelem, ami sem­miképpen nem választható el egymástól. Támogatjuk azokat a beruházásokat, amelyek - bár plusz hitelterhet jelenthetnek - a környezet védelmében való­sulnának meg: a szennyvíztisz­tító, a felszíni víztisztító, az új szemétlerakó.- Gondolom, a szociálpoliti­kával és a kultúrával kapcso­latban is vannak elképzeléseik.- Néha az az érzésünk, hogy a város és a karitatív szerveze­tek „eldogoznak” egymás mel­lett. Bizonyos feladatokat cél­szerű lenne - a szükséges for­rással együtt - átadni az egyhá­zaknak és a karitatív szerveze­teknek. Nem titkolom el azt sem, hogy bár a karitatív szol­gálatok bevonásával magasabb színvonalat lehetne elérni, ugyanakkor erősebben kellene szelektálni a segélyezéseknél. Támogatjuk a magas színvo­nalú együttesek és művészek szerződtetését, például a Liszt Ferenc Kamarazenekarét vagy az új igazgató vezetésével a Szigligeti Színházét. Ugyanak­kor talán érdemesebb volna egyes programokat támogatni, mint eltartani egy széles nép­művelői kört. Ez a város érezhetően polgá­rosodik, s az önkormányzatnak nagy a felelőssége, de a lehető­sége is, hogy ebben segítséget adjon. -csr­Középiskolás nyári tábor A szolnoki Ifjúsági Iroda jú­lius 17. és 24. között napi há­romszori kiadós étkezést és még több szellemi táplálékot kínál azoknak a fiataloknak, akik részt vesznek a Tisza- kürtön megrendezésre kerülő középiskolás nyári táborban. Szállás a helyi általános iskolában lesz, egy percre a festői arborétumtól, s csak néhány lépésre a Tiszától. (Szállítás oda-vissza busz- szal.) S hogy mi minden várja az érdeklődőket? Például hihe­tetlen mesék, vagyis előadá­sok történelemről, irodalom­ról, művészetekről. Lesz még tábori filmklub, szemte­lenül jó filmekkel (Woody Allentől Hal Hartleyig). Kis­csoportos beszélgetések ró­lad, egymásról, a világról, il­letve kézműveskedés, nem­csak izomból. No meg ki­rándulás, élő zene, strando­lás, tábortűz. A részletekről az Ifjúsági Irodában (Szolnok, Somogyi B. u. L, telefon: 56/422-429) adnak bővebb felvilágosí­tást. Van olyan része az állampolgá­roknak, akik a polgármesterben látják az önkormányzat, sőt a demokrácia megtestesítőjét. Mindez kétségkívül megtisz­telő, ugyanakkor azonban meg­terhelő is, hiszen a polgármes­teri hivatal 230 főt foglalkoz­tató hivatal, akik azért dolgoz­nak, hogy a polgárok ügyes-ba­jos ügyeit intézzék. A polgár- mester feljegyzi a panaszos problémáját, s továbbítja az il­letékes osztályra, ahol beindul a hivatali gépezet, ugyanúgy, mintha a panaszos egyenesen hozzájuk fordult volna. Méltányos törvényt?! A polgármestert felkeresők má­sik része már volt az illetékes osztályon, ott azonban elutasító volt a válasz problémájára. Ilyen esetekben a polgármester az elutasító döntés alapjául szolgáló törvényességet tudja kivizsgáltatni. Nagyon ritkán fordul azonban elő, hogy jog­orvoslatra kerüljön sor, hiszen az elutasító döntéseket különö­sen megfontolja a hivatal. (Ér­dekes az is, hogy az állampol­gárok nem is annyira törvé­nyességet, inkább méltányos­ságot igényelnének.) Az ügyfelek harmadik jel­lemző csoportja a közbenjárá- sos ügyfelek, akik azt várják a polgármestertől, hogy tekinté­lye révén segítse őket például munkahelyhez. A lakásigyénylők között is vannak vissza-visszatérő ügyfe­lek. Jellemző a más települé­sekről érkező betelepülők la­kásigénye. Általában egy szol­noki rokonhoz érkeznek, még­hozzá nagy családdal. Pár hét elteltével jönnek az önkor­mányzathoz, hogy szükségük volna lakásra, mert nyolcán laknak egy szobában. Egy másik tipikus eset, ami­kor egyedül marad az egyik idős szülő, s gyermekei ráve­szik, hogy adja el a házát, s köl­tözzön oda hozzájuk (a pénzből esetleg bővítenék). Sajnos, nagy a veszély, hogy hamaro­san nemkívánatos személy lesz a szülő, a fiatalok pedig jönnek lakásért a szülőnek, mert nem tudnak együtt élni vele. Az emberi felelőtlenség Szintén jellemző a panaszosok saját felelőtlensége miatti segít­ség kérése. Gyakran előfordul például az, hogy eladják a saját tulajdonú lakást, s nem gon­doskodnak kellő körültekintés­sel a következő otthonról. A pénzük elfogy, s reményük sin­csen arra, hogy lakást tudjanak venni. Az állampolgár saját fe­lelőtlenségéhez tartozik a kö­vetkező típus is: egyedülálló, gyermekeit (néha négyet, ötöt is) egyedül nevelő édesanyák jönnek, akik várják a következő babát, pedig se lakásuk, se jö­vedelmük, se férjük nincsen. Kallódnak a nagyvilágban a gyermekeikkel. Ok általában valamilyen rendkívüli segélyt kapnak, ami azonban csak napkra oldja meg a gondokat.- Persze nem mindig ilyen szomorú az ügy, hiszen néha tudunk segíteni. És ki merem jelenteni, hogy ünnep, amikor sikerül. Ha az ember el is fárad, a segítő szándék töretlen kell hogy maradjon. Rossz szomszédság török átok Valószínűleg nem véletlen, hogy őseink megalkották a címbéli mondást. De hogy mennyire igaz ez manapság is? Ki tudna erről többet me­sélni, mint az önkormányzat szabálysértési csoportjának egyik munkatársa? „Front van, ilyenkor a szabály­sértési bejelentések száma is ugrásszerűen megnő.” Ezekkel a szavakkal fogad irodájában Agócs Zoltánná Maróti Zsu­zsanna főmunkatárs a hétfői ügyfélfogadás után. A szabálysértési csoport az ügyfélszolgálati osztályhoz tar­tozik, s szabálysértési ügyeket intéznek, illetve birtokvédelmi eljárásokat folytatnak. Évente mintegy 100 birtokvitás és 1200 szabálysértési ügyet intéznek kolléganőjével ketten. Mint mondja, a birtokvita amolyan „öszvér”, már ami az ügymenetet illeti, hiszen azt, hogy mi minősül birtokvitás ügynek, a polgári törvénykönyv határozza meg, az ügyintézésnél viszont az államigazgatási eljá­rás szabályait követik. „Kinek szól a fülemüle?” Ez­zel a kérdéssel jellemezhető a birtokvitás ügyek egy része, amelyek általában rossz szom­szédi viszonyból erednek. Leg­gyakoribb esetek: a szomszéd telkére történő átpakolás, a szomszéd telkére átlógó faág és az állattartással kapcsolatos ügyek (pl.: zavarja a szomszédot a hangosan ugató kutya). A bir­tokvitás ügyek másik részét a kizárásos ügyek jelentik, amikor például válófélben lévő házas­társak megfosztják a másik felet a víz- vagy gázhasználattól a közös tulajdonban lévő ingatla­non. Agócs Zoltánná hangsú­lyozza, hogy az ügy jellegétől függetlenül nagyon komolyan kell, hogy foglalkozzanak a be­jelentésekkel, amelyek hátteré­ben általában nehéz, néha tragi­kus emberi sorsok állnak. Az ügyfelek gyakran várják tőlük, a „hatóságtól” a megoldást, amit azonban nem mindig lehet meg­találni. Mint ahogyan az sem történt még meg, hogy a tárgya­lások során kibékültek volna a haragosok. A szabálysértési csoport munkatársai, mielőtt határozatot hoznak egy-egy ügyben, termé­szetesen mindkét felet meghall­gatják, sőt szinte minden eset­ben kimennek helyszíni szem­lére is. A határozatot három nappal a meghozatal után végre kell hajtani. Persze így is elő­fordul, hogy nem tudnak ér­vényt szerezni az „igazságnak”, de hát mit lehet tenni akkor, ha a bejelentés szerint a szomszéd éj­jel-nappal zörög az ajtón? Az oldalpárt szerkesztette: Cs. Csáti Réka Értelmezzük együtt a rendeletet! Az eltérő közterület-használatról A közterületek rendeltetéstől eltérő használata engedélyezésének szabályozásáról fogadott el rendeletet április végi ülésén Szolnok önkormányzata. A jogszabály célja: a városban ez az el­térő használat - a majálistól a szezon végi vásáron át a szakmai rendezvényekig - úgy történ­hessen, hogy a polgárok és a település érdekeit ne sértse. A rendelet többek között foglalkozik a közterület-használat módjával, az ehhez szükséges engedély beszerzésével, a szakhatósági közreműködéssel, az engedély formai jellemzőivel és azzal is, milyen tevékenységek nem en- gedélyezhetők. Az alábbiakban a legfontosabb paragrafusok lényegét foglaljuk össze. Engedélyt kell beszerezni a közterületre 10 cm-re vagy nagyobb mértékben benyúló üzlethomlokzat, kirakatszek­rény, üzleti védőtető, ernyő- szerkezet, hirdetőberendezés, továbbá cég- és címtábla elhe­lyezésére. Ugyancsak enge­dély kell akkor, ha árusító- és egyéb fülkét, a közúti közle­kedéssel és fuvarozással kap­csolatos állomáshelyet, indító­vagy pénztárfülkét, fedett vá­rakozóhelyiséget, üzemanyag- töltő-állomást vagy iparvá­gányt akarnak elhelyezni. Önálló hirdetőberendezés és tájékoztató tábla, távbeszélő- fülke nélküli távbeszélő-ké­szülék, építési munkával kap­csolatos állvány, építőanyag és törmelék elhelyezése szintén engedélyköteles. Ide sorolan­dók a kiállítások, vásárok, al­kalmi vásárok, sport- és kultu­rális rendezvények. A közterület-használat ide­iglenes jelleggel meghatáro­zott időre (maximum 1 évre) engedélyezhető. Az engedély új eljárásban meghosszabbít­ható. Amennyiben a kérelem közút elfoglalására irányul, úgy az eljárásban a közút keze­lőjének véleményét minden esetben meg kell kérni. A szükséges szakhatósági véle­Számos lehetőség van a közterületek ren­deltetéstől eltérő használatára fotó: mészáros ményeket a kérelmezőnek kell beszereznie. Az engedélynek tartalmazni kell az engedélyes nevét és ál­landó lakó (telep) -helyének címét, a közterület-használat célját, időtartamát. Emellett feltüntetik a használat helyé­nek, módjának, mértékének és feltételeinek pontos meghatá­rozását, az engedélyezési eljá­rásban közreműködő szakha­tósági előírásokat. Az enge­dély tartalmazza a visszavonás vagy megszüntetés esetére az eredeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettségek elő­írását, valamint a közterü­let-használati díj mértékét, fi­zetési módját. Fontos tudni, hogy mire nem ad­ható közterü­let-használati engedély. Nem engedé­lyezhető köz­területen za­jos, bűzös, tűz- és rob­banásveszé­lyes tevé­kenység gya­korlása, sze­szes ital for­galmazása, kivéve ven­déglátó-ipari egységek közte­rületből ideiglenesen kialakí­tott kerthelyiségeit. Nem en­gedélyezik a közlekedés biz­tonságát zavaró berendezések és anyagok elhelyezését, sá­torgarázs létesítését, erotikus áruk, szexuális és pornográf termékek árusítását, valamint üzemanyag ugyancsak közte­rületen történő tárolását és el-* adását. A közterület-foglalás díjai közül néhány tájkoztató adat: Árusító- és egyéb fülke: 180 forint/négyzetméter/hó. Épí­tési engedéllyel rendelkező, lakáscélú építési munkával kapcsolatos közterület-fogla­lás: 1 forint négyzetméteren­ként naponta. Lakásfelújítással kapcsolatos közterület-fogla­lás: napi 2 forint négyzetméte­renként. Idényjellegű árusításnál: napi 130 forint négyzetméte­renként. Vásár, alkalmi vásár, egy-két napos szervezett ren­dezvény esetében 540 forint négyzetméterenként naponta. Üzlet előtti saját termék árusí­tása: 25 forint négyzetméte­renként, naponta. Végül a közterületen enge­délyezhető rendezvényekről. Állami és nemzeti ünnepekhez kapcsolódó rendezvények a város közterületén korlátlanul engedélyezhetek. A Tiszaligetben, a Széche­nyi városrészen, az Arany­kanna ABC előtti területen, il­letve a mentőállomás mellett majális, juniális, egyéb ünne­pek (nőnap, anyák napja) ka­rácsonyi falu, szezon végi vá­sár, kulturális, tömegszórakoz­tató, sport-, illete szakmai szervezetek rendezvényei tart­hatók. A mentőállomás mellett ki­zárólagosan cirkuszi sátor is felállítható. A Városi Művelő­dési Központ előtt kulturális, tömegszórakoztató, sport- és szakmai szervezetek által éltre hívott rendezvények tarthatók. A Táncsics Mihály út és a Sóház út egyéb ünnepek, sze­zon végi vásár színhelye is le­het az előbb felsorolt rendez­vényeken felül. A Tisza-part kulturális és sportrendezvé­nyeknek, míg a Szolnok ispán körút sportrendezvényeknek adhat otthont.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom