Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-17 / 114. szám

A kormányintézkedések rontják az ágazat pozícióit Csomag a mezőgazdaságnak A gazdaság egyensúlytalansági problémáinak megoldását vállalta fel az úgynevezett Bokros-csomag, melynek lényege, hogy jövede­lemátcsoportosítás történik a vállalkozói szféra javára, viszont a lakosság kárára. Éppen ezért az intézkedésektől a gazdaság sze­replői azt várják, hogy a vállalkozói szféra hitelhez jutási esélyei érdemben javulnak. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének vizsgálata szerint azonban az agrárága­zatra nézve összességében negatívan hat a Bokros-csomag. A MOSZ számításai alapján az agrárgazdaság - 2.5 milliárd dolláros exportot alapul véve - a forintleértékelésből mintegy 2,3-3,0 milliárd forint többlet- bevételre tehet szert. Az ágazat közvetlen importjának költ­ségnövekedése viszont, ugyancsak a forintleértékelés és a vámpótlék-növekedés mi­att elérheti az ötmilliárd forin­tot. E két intézkedés együttes hatásaként legalább kétmillárd forintos negatív szaldóval le­het tehát kalkulálni, ez azon­ban csak a „jéghegy” csúcsa! A forintleértékelésnél és a vámpótléknál maradva, érde­mes ezek közvetett hatását is elemezni. 12-13 százalékos ipari árindex-növekedést prognosztizáltak erre az évre, ami ugyan kormánycsomag nélkül is legalább 1-2 száza­lékkal növekedett volna, így viszont 16-18 százalékos ár­emelkedéssel kell számolnunk, ami szintén rontja az ágazat pozícióit. (A mezőgazdasági termeléshez felhasznált ipari anyagok drágulása sajnos mindig meghaladta az átlagot.) A mezőgazdasági termelői árak növekedési üteme ezzel szemben a korábban megkö­tött, szerződésekben foglalt alacsony árak (garantált árak is) miatt a tavalyihoz képest je­lentősen alacsonyabb lesz. Eb­ben persze szerepet játszik többek között az is, hogy szá­mottevően csökken a lakosság jövedelme. A korábbi központi számítások azonban a mező- gazdasági felvásárlási árak át­lagot meghaladó emelkedésé­vel, s emellett azzal számoltak, hogy az élelmiszer-gazdasá­gon belül a mezőgazdaság ja­vára módosulnak a jövedelem- arányok. A jelenlegi feltételek mellett viszont pont ellenkező helyzet alakult ki. Az élelmi­szeripar, illetve az élelmi­szer-exportőrök helyzete javul, míg az alapanyag-termelőké romlik. A Bokros-féle megszorító intézkedések tovább rontják a hitelfeltételeket. Újra 40 száza­lék körüli a hitelkamatszint, ami a gazdálkodók költségeit ugyancsak jócskán megnöveli. Mivel a központi költségvetési támogatások jó része pedig éppen a bankhitelekhez kap­csolódó kamattámogatások­ban, állami garanciákban jele­nik meg, ezek igénybevételétől a leginkább rászorultak esnek el. A mezőgazdaság költségei az eredeti idei gazdaságpoliti­kai programhoz képest össze­sen legalább 10-12 milliárd fo­rinttal növekszenek. Ezzel szemben a bevételek növeke­dése, a garantált árak mértéké­nek növelése nélkül, nem éri el a tervezett szintet sem. Éppen ezért a MOSZ kezdeményezte többek között a garantált árak felülvizsgálatát. A kormányintézkedések ha­tására a tőzsde nem reagált (a búza ára stagnál, a kukoricáé pedig süllyed), a gabonán kí­vüli legjelentősebb árunövé­nyeknél (olajos növények, cu­korrépa) sem emelkednek a felvásárlási árak, a vágóálla­toknál pedig csökkenés tapasz­talható. Ez pedig azt jelenti, hogy legalább a többletköltsé­gekkel azonos mértékű, 10-12 milliárd forint összegű újabb negatív szaldó áll elő. A MOSZ számításai szerint összességében 13-15 milliárd forint negatív szaldó jelentke­zik az ágazatban, melynek leg­alább háromnegyed részét a kormánycsomag „okozta”, közvetlenül vagy közvetve. És akkor még nem szóltunk pél­dául a társadalombiztosítási feltételek változásából adódó, nehezen számszerűsíthető, de további egy-két milliárd forin­tot jelentő többletterhekről. A kormány agrárpolitikájá­ban meghirdette, hogy: „az ag­rárgazdaság adottságainak megfelelően kiemelt figyelmet fordít az ágazat helyzetének stabilizálásra, a növekedés megalapozására”. Az említett adatok alapján viszont egyálta­lán nem ez szűrhető le: a Bok­ros-csomagban foglaltak ugyanis éppen az agrárszféra stabilizációja, illetve a növe­kedés megindulása ellen hat­nak. Nem vitatható azonban, hogy az élelmiszer-gazdaság egészében a kép sokkal kedve­zőbb, mint akár néhány évvel ezelőtt. Laczi Zoltán Összesítés a Budapesti Értéktőzsdén Általános árfolyam-emelkedés A Budapesti Értéktőzsdén áprilisban számottevő árfo­lyam-emelkedés alakult ki. A kereskedők árfolyamértéken számolva 19 milliárd forintos azonnali és 405 millió forintos határidős forgalmat értek el. Az azonnali forgalom márciushoz képest duplájára emelkedett. A tőzsdeindex egy hónap alatt 11,6 százalékkal erősödött. Minderről a Budapesti Értéktőzsde tájékoztatta az MTI-t. A hónap végén 134 különböző papírra lehetett üzletet kötni. A kínálatban 38 fajta részvény, 25 államkötvény, 3 vállalati köt­vény, 35 kincstárjegy és 32 be­fektetési alap jegye szerepel, valamint a kárpótlási jegyek különböző sorozatai.*A beveze­tett értékpapírok névértéke 973 milliárd forintot ér el, az össz- piaci kapitalizáció - vagyis a tényleges piaci árfolyamérték ­952 milliárd forint. A rész­vénypiacon áprilisban 6,4 mil­liárd forintos forgalom alakult ki. Mivel a társaságok ebben az időben folyamatosan publikál­ták múlt évi kedvező eredmé­nyeiket, az árfolyamok több­nyire emelkedtek. A tőzsdére bevezetett 38 cég összesen 18 milliárd forintos nyereséggel zárta a múlt évet, ami több mint négyszerese az 1993-as nyere­ségnek, az előző évben ugyanis a bevezetett 40 cég összesített nyeresége csupán 4 milliárd fo­rint volt. A forgalomból meghatározó részben az automatikus keres­kedésbe bevezetett papírok ré­szesednek. A részvénypiaci üzletek 74 százalékát április­ban erre a 11 értékpapírra kö­tötték. Árfolyamértéken szá­molt forgalomban arányuk el­érte a 78 százalékot. Ä rész­vénypiac kapitalizációja - két társaság kivezetése ellenére - 11 százalékkal nőtt, április vé­gén 167 milliárd forintot tett ki, ami 1,4 milliárd dollárnak felel meg. (MTI) A gazdasági kamarák felügyelik A tisztességes piaci magatartás A gazdasági kamarák megalakulásával létrejött az a szervezet, mely a gazdálkodók (egyéni vállalkozók) piaci magatartását is figyeli, s ha szükséges, akkor a tagok érdekében el is jár a má­sok érdekeit sértő vállalkozással szemben. Ez érvényes mind a lakossági bejelentések, mind a vállalkozók egymás közötti ügyeiben. A kamarai törvény értelmében ide tartozik a tisztes­ségtelen piaci magatartás és a dömping, a piacvédelem, az ipar- jogvédelem, valamint a minőség ügye is. A kamarai tagoknak kötelező a cégtábla kihelyezése, s azon fel kell tüntetniük, hogy a három közül mely kamarának a tagjai. Ez is az alapja annak, hogy a kamara el tudjon járni egy-egy taggal szemben. Természetesen emellett még fontos, hogy a re­gisztráció is megtörténjen. A kamarákon belül az etikai bi­zottság végzi a7, előbbiekben említett ügyekben az eljárást. A bizottság tagjait általában úgy választották meg, hogy szinte valamennyi szakma képvisel­tesse magát. Ettől függetlenül sem lehet egy-egy bizottság tel­jes mértékben tájékozott, hi­szen például a kézműveskama­ránál mintegy ezerféle szakma összpontosul. Bejelentés esetén, az etikai bizottság külső szakértőket is felkér(het) az ügyben az állás- foglalásra. S hogy mit tehet a bizottság? • Természetesen elmarasztal­hatja határozatban a tagot. Maga a határozat először álta­lában zárt, tehát csak maga a bizottság s az érintettek tudnak róla. A bizottság azonban úgy is dönthet, hogy a határozat tar­talmát nyilvánosságra hozza. Ez már komoly következmé­nyekkel járhat, hiszen az adott vállalkozás elvesztheti piacait. Mindezen túlmenően, ha pél­dául a fogyasztók széles körét érintő vagy jelentős hátrányt is okoz a kamara tagja gazdasági tevékenységével, akkor a ka­mara pert indíthat a tagja ellen a fogyasztók polgári jogi igénye­inek érvényesítésére. Fontos e téren a tagok egy­más közötti viszonya is, hiszen egy-egy tevékenységgel a vál­lalkozó sérheti piaci vetélytár- sainak és a már gazdálkodók­nak hírnevét. Ebben az esetben is az etikai bizottsághoz lehet fordulni. Az elmúlt napokban Szolno­kon járt Magyar Kézműves Kamara elnöke, Szabó Tibor már említette a választott bíró­ságokat is. Ez lényegében a gazdálkodók bírósága lesz, mely az egymás közötti ügyek­ben dönthet, ha annak alávetik magukat a tagok. Ezzel a jelen­leg működő bíróságok terhelt­sége csökkenne, továbbá jelen­tősen gyorsulnak majd az eljá­rások is. Most egy gazdasági per akár 2-3 évig is eltarthat, ezzel szemben a választott bí­róságon - remélhetőleg - ma­ximum néhány hónap alatt szü­lethet meg a döntés. ei Tanácskozás a kalászosokról „A biológiai alapok szerepe a kalászosgabona-termesztés- ben” címmel tanácskozást ren­dez május 22-én 10 órától a DATE Karcagi Kutató Intéze­tében az OMMI szolnoki terü­leti vetőmag-felügyelősége. A szakmai konferencián szó lesz többek között a vető­mag-szaporítások minősítési tapasztalatairól, a gabonapiac szabályozásáról, a malomipar elvárásairól, valamint az agrár­kamara feladatairól. Természe­tesen fajtaismertetőt is hallhat­nak a résztvevők. „Botrányok” - valódi értéken mérve A bizalom a legjobb tőke Új és új botrányok rázzák meg a hazai bankvilágot és ássák alá a többségi vagy kizárólagosan állami tulajdonú pénzintéze­tekbe vetett bizalmat. Pedig ami megesett, az nem érdemli meg a sajtóban, rádióban, tévében neki szentelt időt és terjedelmet. Mert nézzük: mi is történt valójában? A Magyar Hitelbank tőkéjét le­szállították. Vagyis: a tönkre­ment, gazdaságilag sérült ügyfe­lek fizetőképességének hiánya miatti veszteségeket az e károk elviselésére rendelt alapból, a bank tőkéjéből levonták. Ké­sőbb kell eldönteni, hogy a megcsappant tőkét a privatizálás során jelentkező vevők töltik-e föl (például úgy, hogy szinte csak jelképes összeget fizetnek a tőke nélküli bankért), vagy a jelenlegi tulajdonos, azaz az ál­lam hajtja végre ezt a műveletet. Ez csak attól függ, hogy melyik változatban lesz nagyobb a kü­lönbség a vételár és a tőkeinjek­ció között. A másik „botránykő”: a Bu­dapest Bank tőkéjének növelése 12 milliárd forinttal. Itt lénye­gében az állam, a tulajdonos át­tette ezt az összeget egyik zse­béből a másikba. Vagyonkezelő szervezetén keresztül adta, s - adósként - elvette, rnent,a,bank államkötvényt vásárolt érte. A művedét célja mindössze az volt, hogy szebb legyen a menyasz- szony, vagyis a privatizáció előtt álló bank mérlege. Tegyük hozzá: efféle „kirakatrendezési” művelet nyugaton is megszo­kott. A bank egyébként nem volt veszteséges, hiszen az injekció beadása előtt összes forrásához viszonyított úgynevezett szava­toló tőkéjének aránya 9 százalék volt, ami nemzetközileg is elis­merésre méltó arány. Érthető, hogy az ellenzék bírál, kor­mányzati hibákat fölnagyít - de azt illik tudnia, hogy privatizá­lás szempontjából mit jelent a bank veszteségéről beszélni. Itt mulasztásról van szó. Arról, hogy nem tettek eleget az elő­írásnak, amely a lényeges tőke- változás bejelentését írja elő. A harmadik: az Agro­bank-ügy. Emlékezetes, hogy az első felvonásban két bankárt - a legnagyobb nyilvánosság előtt, mondhatni „fő műsoridőben” - őrizetbe vettek. A bankba kor­mánybiztost neveztek ki, köz­ben folyt a betétek visszavo­nása, majd a bankárokat sza­badlábra helyezték, a kormány- biztost visszahívták. A második felvonásban az egyik bankárt ismét őrizetbe vették, a bank műveleteit felfüggesztették, a betétbiztosító kilátásba helyezte a betétek kifizetését a biztosítási bejül. De, mi történik a kereten felüli meg az üzleti fo­lyószámlákkal? A betéteseknek a szakértő testületeknél jobban kellet volna megítélniük ezt a bankot? S a nem kis hányadot képviselő állam, mint tulajdonos nem felel? Vajon hasonló ese­tekben mindez ugyanígy játszó­dik le nyugaton...? Megannyi válaszra váró, nyitott kérdés. Csak egy biztos: egy bank sem játszhatja el a betétesek bizal­mát. Bácskai Tamás Világgazdaság sorokban Kivégezhetik a feketézőket Iránban olyan törvényt vet­tek fontolóra, amelynek alapján kivégezhetnék a fe­ketézőket - közölte a fő­ügyészre hivatkozva az AP. Morteza Mogtadaje ajatollah Tabrizban elhangzott beszé­dében szólt a halálbüntetés bevezetésének lehetőségéről. Iránban az amerikai keres­kedelmi embargó miatt a ve­zetés fokozottan aggódik, s a főügyész szavai is ezt tá­masztják alá - vélekedik az AP. Mogtadaje ajatollah sze­rint a gazdasági bűnözőkkel szemben ugyanúgy lépnek majd fel, mint az „ellenfor- radalmárokkal” szemben. A Motorola és a titkosszolgálat Az amerikai Motorola szá­mítástechnikai cég úgy dön­tött, hogy ezentúl vállalatok számára is hozzáférhetővé teszi különleges adatvédelmi rendszereit, amelyekkel ed­dig többek között az ameri­kai hírszerzés féltve őrzött titkos adattárait óvta az ille­téktelenektől - közölte hét­főn a The Wall Street Jour­nal című amerikai gazdasági szaklap. Jóllehet a piacon a hasonló célra szolgáló szoft­verféleségekből igen nagy a választék, a Motorola bízik abban, hogy titkosszolgálati múltja és egyenesen a kor­mányzattól kölcsönzött rész­programjai megfelelő érdek­lődést gerjesztenek termékei iránt. Az egyik rövidesen pi­acra kerülő szoftver, arra szolgál, hogy a kulcsszava­kat nem ismerő kalózok vagy illetékeiknek számára értelmezhetetlenné zavarja össze az adatokat. Egy másik rendszerrel lehetővé teszik a vállalatvezetés számára, hogy bepillantsanak alkal­mazottaik kódolt vagy titkos programjaiba. Gazdasarok Időszerű teendők a kertben Zöldségesben. A nagyon várt eső nemcsak a kultúrnövé­nyeknek kedvezett, hanem a gyomokat is „előcsalta”. A csapadék a talajt is eléggé ösz- szetömörítette. A növények fejlődését jelentősen elősegít­hetjük a talaj szellőztetésével, s egyben a kelő vagy már ki­kelt gyomokat is elpusztítjuk. Fontos, hogy a talajt ne mé­lyen mozgassuk meg. Különös figyelmet fordít­sunk a tyúkhúrra, hiszen e gyomból elég 3-4 erősen kifej­lett tő ahhoz, hogy a kertünk e gyomból „teljes szőnyeget” kapjon. Hasznos tudni, hogy a jól fejlett egyed maghozama elérheti a több ezret is. Az utak, kerítések meletti terüle­tek gyomtalanítására kiválóan alkalmazható a Finale. Min­den gyomot elpusztít. Dózisa 2 deciliter/10 liter víz. Kijutta­tásakor adagoljunk hozzá nedvesítő szert is. Sorközben is végezhetünk gyomirtást, de akkor terelőlemez alkalma­zása elkerülhetetlen. A bogyós kultúrák (ribizli, köszméte) ta­laja is gyomosodik. A mentesítésre nagyon al­kalmas készítmény a Casoron S, melyből 6-8 gramm/négy- zetméter a kijuttatott mennyi­ség. Előnye, hogy egyszerű a kijuttatása, mert nem kell víz, másrészt ha az eső bemossa á talajba, úgy azt több hónapon át „tisztán” tartja. Gyümölcsösben. A kert­gazdák sajnálattal tapasztal­hatták, hogy a korai kajszifé­lék és a korai őszibarackfajták jelentősen károsodtak az erős lehűlés következtében. Egyes területeken még a korai almák is kárt szenvedtek. A többi gyümölcsfaj, reméljük, bő terméssel „enyhíti” majd a gondunkat. A szilvát jelentősen károsít­ják a poloskaszagú darazsak. Még nem késő, ha ellenük vé­dekezünk. Fontos, hogy a mé­hek már ne „járják” a fákat. A védekezést Bi 58 Ec (0,1 szá­zalékos) vagy Sinoratox 40 Ec (0,1 százalékos) vegyszerrel végezhetjük. Őszibaracknál, főleg az „ér­zékeny” fajtáknál (Elberta, Amselen) a hűvös idő „kedve­zett” a levélfodrosodás jár­ványszerű támadásának. Többéves tapasztalat szerint igen jó hatású a kétszeres bor­dói lével való permetezés. Az első 2, míg a második 1 száza­lékos. A levelek megjelenése után jó hatású a Bravo 500-as, 0,25 százalékos dózisban. Többen esküsznek a Delanra és az Orthocidra. Én inkább még a Score 250 Ec mellett foglalnék állást. Az almafáknál megjelentek a hamvas színű levélpirosító levéltetvek. Szívogatásukkal jelentősen gyengíthetik a fá­kat. Nem valami szép látvány erős fertőzés esetén a pirosodó levelek tömege. Védekezésre kezdetben még a Chinetrin vagy a Pirimor is megfelel (0,05 százalékos). Erős fertő­zés esetén azonban eredmé­nyesebb a Bi 58 Ec, 0,1 száza­lékos oldattal. A jonatán faj­táknál máris megjelent a liszt­harmat. Ellene jó védelmet ad a sok szer közül a Karathane FN-57, melynek dózisa 0,06-0,1 százalék. A málna esetében fontos te­endő a termőhajtások rögzí­tése. Az erős szál sok kárt okoz a leendő termésképződ­mények letörésével. A jövő évi jobb termés érdekében egy-egy „csokorban” ne hagy­junk 4-5 új hajtásnál többet. A sok új növedék elvonja a táp­anyagot az érlelődő gyümölcs­től, másrészt a gyenge hajtá­sokon a termés is kevesebb. Szőlőben. A szálvesszők lekötésével tovább ne várjunk. Minél többet késünk, annál nagyobb az esélye a sok érté­kes hajtás letörésének. Készül­jünk fel a levélatkák támadá­sára. Egyes fajtáknál (Irsai Oli­vér, Chasselas) már megjelent. Könnyen felismerhető, ha a gyanús levelet a nap felé tart­juk. A levél nyelénél, a torzu­lás mellett jól láthatók a szí- vogatás jelei, és a levél „kivi­lágosodik”. Nagyítóval jól lát­hatók a „futkosó” lárvák is. A védekezésre a Neoron (0,1 százalék) vagy a Danitól 10 Ec (0,1 százalék) alkal­mazható eredményesen. A legfontosabb, hogy tartsuk szemmel a szőlőt, mert a kár­tevő nem csenget, hogy itt va­gyok, a késett védekezés eredménye pedig az lehet, hogy satnya, termést nem hozó hajtásokat kapunk. Bindics István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom