Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

Férfi vízilabda OB I. a SchwecK&ter támogatásával

Két negyedig állta a hullámokat az SZVSE

Szolnoki VSE - UTE Office and Home 5-11 (0-1, 2-2, 0-3, 3-5)

Szolnok, 300 n., v.: dr. Konrád, Erdős.

Szolnok: SÜRÜ - Pintér 1, Mohi 2, Fazekas, Tóth, Boros, KISS A., Vargyas 2. Edző: Urbán Lajos.

UTE: Kovács - Gál 1, DALA 2, Benedek 3, Vogel, VINCZE 2, Bene 1, Zanleit- ner, Dr. Szabó 1, Csizmadia 1, Fazekas Z. Edző: Kovács István.

Gól - emberelőnyből: 10/3, ill„ 9/3.

Négy méteresből: 2/1, ill.,

1/1.

A KSI ellen elmeszelt Bodrogi és Hidasi nélkül állt fel az SZVSE, míg a másik oldalon Mátéfalvy hiányzott a (majdnem) világverő csapatból.

Sűrű parádés védése vezette be a találkozót, melyen meglepően bátran, energikusan kezdett a hazai együttes. A könnyű sétagaloppra számító újpestiek nem tudták mire vélni a nagy vehemenciát, hiszen igen nehezen jutottak egyről a kettőre. Kiss Andrásra várt a hálátlan feladat: a „megasztár” Benedek semlegesítése. Nos, Kiss ezen a napon remekül oldotta meg dolgát, a sztár csak pislákolt szorításában. Cseppet sem tisztelte vetélytársát az SZVSE, ám a támadások befejezésnél rendre megremegtek a kezek, így nem sikerült az Office védelmét feltörni. A fővárosiak viszont hosszas próbálkozást követően beindultak. Dala,

Vajon mi az, ami fontosabb lehet a labdánál? fotó: barna

Pislákolt a csillag

Vitathatatlan, a világ egyik legjobb játékosa. Kiről van szó? Benedek Tiborról, az UTE „bombázójáról”, akiről csupán szu- perlatívuszokban lehet írni mostanság. Vagy mégsem? Elvégre ő is ember. Hibázhat, lehet rossz napja, kelhetett bal lábbal, és még sorolhatnánk. Szolnokon halványabb volt a szokásosnál, bár az igazsághoz hozzátartozik, a honi testőrök egyszerűen kikapcsolták a játékból. Kiss András, aki az elmúlt mérkőzéseken csak hellyel-közzel nyújtott elfogadható teljesítményt, most felnőtt a feladathoz. A szigorú őrizetet nehezen emésztette meg védence, aki rúgott, ütött, s mégis, a sípmesterek szemet hunytak sportszerűtlen megmozdulásai felett. Ezt teszi a hírnév? Nem tudni, de tény és való, a kelleténél „puhábban” bántak vele.

A Damiban pislákolt a csillag. De lám, nézzük csak, a mezőny legerdményesebh játékosa Benedek Tibor. No igen. A hírnév kötelez, legyen bárhol is az ember. Akár a Komjádiban, akár Barcelonában vagy Szolnokon, mindig helyt kell állni. Most nem gyönyörködhettünk a Benedek-showban, de azt mindenki érezte, látta, ebben a fiatalemberben van valami, ami a többiek fölé emeli: a magasszintű játékinteligenciája, mely (talán) egyedülálló a világon. (S.L.)

majd Benedek villant, s máris

0-2. Félő volt, a váratlan két gól elveszi Mohiék játékkedvét, de nem így történt. A hazaiak fenegyereke Vargyas - aki mérkőzésről mérkőzésre jobb formát nyújt - megrázta magát, és zsinórban kétszer talált Kovács kapujába, 2-2. Ekkor többször is alkalom nyílt arra, hogy fordítson a Tisza-parti gárda - mely négyméterest is vétett -, azonban Fortuna a lilák mellé állt, akik néhány lesipuskás találatuknak köszönhetően 2-6-ra megléptek. Benedeket most Tóth Csaba „gyúrta”, sikerrel, ami nem feküdt a vendégek frontemberének. Ütött, vágott, ha kellett harapot, de a sípmesterek túlságosan is tisztelték a vízilabda fenomént, így csupán sima kiállítással igyekeztek rendre inteni őt.

A befejező negyed valóságos

gólzáport hozott előjátékként az összecsapást követő felhőszakadáshoz. A magára talált Mohi nyitotta meg a „csapot”, a szemfüles Benedek és Dala volt a sorrend, majd Pintér és újfent Mohi, 5-10. Utoljára Gál zörgette meg az egész mérkőzés alatt derekasan helytálló Sűrű hálóját.

A média képviselői rögtönzött eszmecseréjükön megállapították: a tavaszi szezon legjobb játékával rukkolt elő az SZVSE. Hasonló felfogásban más csapatok ellen (talán) több keresni valója lett volna az Ur- bán-mancsaftnak. így viszont még mindig pontatlan a nagymúltú gárda, ami vélhetően a közeljövőben sem fog változni. A mai napon idegenben az FTC-Vitasport, hétvégén pedig a Vasas-Plakett a Damjanich uszodában lesz a játszótárs.

Férfi kézilabda-világbajnokság, Izland

Nem ízlett

az afrikai feketeleves

Magyarország - Tunézia 24-25 (15-12)

Aki látta, az nem esik hanyatt a fenti eredményen. Pedig álomszépen indult a mérkőzés, bár már a kezdetekben érezni lehetett, mintha hiányozna a megszokott tűz Gulyásékból. Minden bizonynyal váratlanul érte a nemzeti csapatunkat az afrikaiak harcmodora, ráadásul a messze előretolt tunéziai védőfal is igen hatékonyan szűrte meg a Kaló-gárda próbálkozásait. És mégis. Az első játékrészben úgy festett, nem lehet baj, és teljesül a minimális elvárás, a 16 közé kerülés. Fordulást követően viszont még inkább elbizonytalanodott válogatottunk, csupán Éles József hozta megszokott formáját, ami a „több lábon” álló színesbőrűek ellen vajmi keveset jelentett. Lassan, de biztosan jött fel a vetélytárs, és a mérkőzés lefújása előtt tíz perccel már teljesen nyílt küzdelmet láthatott a gyér számú nézősereg. Ekkor minden azon múlott, ki tud a döntő pillanatban jobban koncentrálni.

Falfehér arcok az egyik, vérben forgó tekintetek a másik oldalon. Becsülettel küzdött a magyar együttes, de minden különösebb átütőerő nélkül. Hatvan másodperccel a vég(e) előtt - szinte hihetetlen - már kétgólos előnyt könyvelhettek el az oroszlánként harcoló tunéziaiak. Ámbár hétméteresből Éles egyre csökkentette a különbséget, de ekkor már nem lehetett elkerülni a szégyent: kikapott Magyarország. Mi lett volna, ha a veszprémi portás, Perger nem véd olyan káprázatoson? Nem tudni. Ami viszont tény, hogy soha nem látott mélységbe jutott a többre tartott honi férfi kézilabda. Okok? Vélhetően hosszabb elemzésre lesz szükség, hogy fény derüljön az igazságra. De akkor is... Ide jutottunk?

Női röplabda NB I., rájátszás

Hullámvölgy, hullámhegy

Szegedi DRE - Jászberényi RK 2:3 (-8,6, 3, -11, -13)

Szeged, 250 n.,v: Szekér, Cikós Jászberény: BENKE, Tóth,

KÖKÉNYNÉ, László,

HALLGAT, Pesti. Csere:

Agócs, Legény. Edző: Litkei Gábor.

Óriási küzdelmet hozott a 7-12. helyért folyó rájátszás rangadója. A csoportot veretlenül vezető házigazdákat igencsak meglepték a rendkívül lelkesen játszó Benkéék. Az első szettet könnyedén nyerték Litkei Gábor tanítványai, a folytatásban viszont összekapták magukat a szegediek. Már-már úgy tűnt, megszerzik a győzelmet. de az utolsó két játszma hajráját a fiatal herényi együttes bírta jobban, és hatalmas meglepetést okozva sikerült ellenfele fölé kerekednie.

Forma 1 - Spanyol Nagydíj

„Schumi” ismét repesztett

Kajak-kenu, Westel-kupa - tájékoztató verseny

Már Duisburgra készülnek

A férfi kajak négyesek 500 méteres, látványos csatáját Gyulayék nyerték

Miként két héttel korábban, a San Marino-i Nagydíjon, a spanyolon is a világbajnoki címet védő, német Michael Schumacher (Benetton-Renault) vívta ki a jogot arra, hogy az első rajtkockából kezdje a versenyt. Élt is a lehetőséggel, és jól elkapva a rajtot, megtartotta a legelőkelőbb pozíciót. Mögötte a francia Jean Alesi vette be az első kanyart. Alesi és az osztrák Gerhard Berger Ferrarija közé ékelődve, az ötödik helyről rajtolt Dämon Hill (Williams-Re-. nault) próbált meg az élre tömi. Egészen a 14. körig nem változott a sorrend a pontszerző helyeken, ezután azonban állandó helycserék követték egymást, mivel a legjobbak sorra érkeztek a boxutcába. A versenyből kiesők sorát az ötödik körben a brazil Roberto Moreno nyitotta meg, aki kicsúszott a pályáról,

de az első igazán vaskos meglepetést a 25. kör hozta: a San Marinóban második, Barcelonában pedig remek edzésidőt futott, és második helyről rajtolt Alesi autójából füst tört elő, így a francia feladásra kényszerült. Schumacher továbbra sem adta alább az első helynél, őt a világbajnoki pontversenyben vezető Hill vette üldözőbe, de nem tudta megközelíteni vetélytársát.

Michael Schumacher az utolsó, a 64. körig megőrizte első helyét, így rajt-cél győzelmet aratott.

Végeredmény: 1. Michael Schumacher (német, Benetton-Renault) 1:34:20.507 ó (195.320 km/ó átlagsebesség)

2. Johnny Herbert (brit, Benetton-Renault) 51.988 mp hátrány 3. Gerhard Berger (osztrák, Ferrari) 1:05.237 p.

A Holt-Tisza-parti evezőspálya környékén gyakorta horgászó halbarátok valószínűleg megszokták már, hogy évente néhányszor a pontyok és csukák mellett Európa- és világbajnokokkal találkoznak a vízben. Nem véletlenül jönnek Szolnokra versenyezni világhírű kajakosaink és kenusaink, ugyanis szeretik ezt a pályát. Ideális körülmények között zajlott tehát az év első igazán komoly felmérő viadala, a duis- burgi világbajnokságra készülő vízimenőknek, csak egymással, a gyorsan futó órával, no meg a hirtelen jött viharokkal kellett törődniük.

Az első napon a férfiak szállták meg a vizet, teret sem hagyva a hölgyeknek. Persze nem az udvariatlanság volt tettük oka, egyszerűen csak számukra rendeznek 1000 méteres versenyeket. Pénteken pedig egy kilométert kellett teljes erőből eveznie Borhinak, Csipesnek éppúgy, mint Pulainak, vagy Kolonicsnak. Egyesben ugyan néhány igazán nagy ász nem indult - mivel a szabályzat szerint egy versenyző összesen négy számban vehet részt a három nap alatt -, de így is élvezetes, izgalmas csatát láthattak a pecások. Rajtuk kívül ugyanis nemigen volt nézője a Westel- kupának. Pedig a felmérésen kívül más tétje is volt a versenynek. Minden szám első két helyezettje jogot szerzett a két hét múlva sorra kerülő szegedi vízi csatározásokon való részvételre, amely azonban már nem a magyar csillagok „háziversenye” lesz. Oda bizony külföldről is érkeznek majd neves ellenfelek.

Másnap a hölgyek is szóhoz, pontosabban lapáthoz jutottak.

Mégsem az ő küzdelmeik számítottak a legnagyobb szenzációnak, hanem egy 19 éves ifjú kenus, akiről akkorra már minden csapattársa és ellenfele megtudta, életet mentett néhány napja. Természetesen mi is megkérdeztük a budapesti Zöllner Viktort, hogyan emlékszik vissza az eseményekre.- Edzésről mentem hazafelé, amikor megláttam, hogy valaki leugrik az Arpád-hídról, és elmerül a Dunában. Nem gondolkodtam, csak - szinte automatikusan - lerángattam a cipőmet meg az igémét és ugrottam. A középkorú hölgy sokkos állapotban volt, amikor odaértem hozzá, nem jelentett gondot, hogy kivonszoljam a partra. így utólag belegondolva, talán most, a kórházban még nem igazán örül neki, hogy kimentettem, de később remélem egyenesbe kerül és rájön: az öngyilkosság nem megoldás semmire. Én pedig bízom benne, hogy egy-két év múlva nem ilyen eset kapcsán emlékeznek majd a nevemre, hanem az eredményeim miatt.

Ezen a versenyen ugyan még nem robbant be a legjobbak közé Zöllner Viktor, de a napokban zajló érettségi vizsgák letétele után már csak a kenuzásra összpontosíthat az UTE tehetséges versenyzője.

Egyébként meglepetések és papírforma-győzelmek váltogatták egymást három napon át a Westel-kupán. De legalább letisztult a kép, ki hol tart három hónappal Duisburg előtt.

A Ferrari nagyon készült, mindhiába