Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-15 / 112. szám

2. oldal Körkép 1995. május 15., hétfő Polgár(mester)bál a galériában. Ezt a címet viselte az a hagyományteremtő rendez­vény, melynek helyszíne szombaton este a Szolnoki Galéria volt. A III. szolnoki kiállítás és vásár záróeseménye módot adott egy baráti, jó hangulatú találkozásra, melyen a megye- székhely politikai, gazdasági életének prominens szereplői, ill. a vásár számos kiállítója vett részt. Az estély bevételével a Polgárok Biztonságáért Alapítványt kívánják támogatni a bál szervezői. Várhegyi Attila, a résztvevők meghívója köszöntötte a vendégeket, s a nagyhírű Bergendy Szalonzenekar „húzta” a talpalávalót. Képünkön: a taps a polgármester köszöntő­jének szól. FOTÓ: MÉSZÁROS A demokraták szekértáborokra estek szét A kormánykoalíció távlati gazdaságélénkítő lépései nem a Bokros-programmal kezdődtek, hiszen már ősszel történtek ilyen irányú intézkedések. Erről Gaál Gyula, a Szabad Demok­raták Szövetségének országgyűlési képviselője beszélt vasár­nap, a lakiteleki politikai hétvége zárónapján. Hadműveletek Csecsenfóldön Az védelmi miniszter kilá­tásba helyezte: egészen ad­dig folytatják a harci tevé­kenységet, amíg a csecsének be nem látják az ellenállás értelmetlenségét. Groznijtól délnyugati irányban a szö­vetségi csapatok támadták a hétvégén a csecsének állá­sait Bamutnál, ahol harci he­likoptereket is bevetettek. Ismét lőtte az orosz tüzérség a déli irányú orosz előre­nyomulás szempontjából stratégiai fontosságúnak tar­tott települést. Izrael tiltakozik Ukrajna ellen- Izrael tiltakozását fejezte ki Ukrajnának, amiért Kijev nyolc manőverező robotre­pülőgépet adott el Iránnak - közölte vasárnap a Jerusa­lem Post című izraeli napi­lap. A védelmi minisztérium egyik magas beosztású tisztségviselője a lapnak elmondta, hogy hadihajók ellen kifejlesztett SS-N-22 típusú rakétákról van szó, amelyeknek hatalmas pusz­tító erejük van. - Ez az egyik olyan fegyverrend­szer, amelynek rossz ke­zekbe kerülésétől a Szovjet­unió felbomlása után mind­annyian féltünk - tette hozzá. Az eladásra a lap szerint néhány hónappal ez­előtt került sor. Koszovó szerb megszállás alatt? Ibrahim Rugóvá, a koszovói albánok vezetője szerint a tartomány szerb megszállás alatt van, s ezért csak egy harmadik, közvetítő fél be­vonásával lehet rendezni a válságot. Menekültek Nyugat-Szlavóniából- A hét végén újabb 211 pakraci szerb polgári sze­mély érkezett Észak-Bosz- nia szerb ellenőrzés alatt lévő térségébe, s ezzel már 12 ezer fölé emelkedett a Nyugat-Szlavóniából elme­nekült szerbek száma. Nem számíthatnak segítségre- A szarajevói kormány tudja, hogy nem számíthat külső segítségre, s ezért maga kezdte meg a szerb megszállás alatt lévő bosz­niai területek felszabadítását- jelentette be Rasim Delic tábornok, a boszniai mu­zulmán hadsereg főparancs­noka. Hangsúlyozta: „Ma­gunk kezdtük még Bosz­nia-Hercegovina felszabadí­tását, mert csak a mi erőnk és akaratunk segíthet célja­ink eléréséhez. Már három éve látjuk, hogy nem szá­míthatunk külső segítségre igazságos harcunkban.” Gaál Gyula a már megtett lépé­sek sorában említette - az ősszel született adótörvény kapcsán - a minimáladó és a kamatokat ter­helő forrásadó megszűntetését, illetve a befektetések után le­vonható adókedvezményeket. Ugyanakkor elismerte, hogy pártja választási programjának szociális része és a Bok­ros-csomag között ellentmondás van. Mint mondta: éppen a szo­ciálpolitika az a terület, amely érzékenyen érinti az SZDSZ tagságát is, ezért az ezzel kap­csolatos törvénytervezethez már számos módosító indítványt ter­jesztettek elő, és továbbiakat is benyújtanak a parlamentnek. Kétségtelen - szögezte le -, hogy ha nincs miből elosztani, akkor a jóléti területhez is hozzá kell nyúlni, de mindenképpen korlátozni kell a méltánytalan­ságot és érvényesíteni a rászo­rultság elvét. Az SZDSZ állás­pontja szerint a családi pótlék odaítélésénél felesleges és rend­kívül költséges a tervezett jöve­delemmérési technika. Ehelyett a gyermeklétszám szerinti diffe­renciáltabb és progresszívebb családipótlék-rendszert kell erre kidolgozni. Kosa Ferenc, a Magyar Szo­cialista Párt országgyűlési kép­viselője sajnálatosnak nevezte, hogy az egykori demokraták ma szekértáborokra estek szét, pár­tokban forgácsolják egymás ere­jét. Véleménye szerint ennek oka az értékrendek felborulásá­ban keresendő. Kiutat jelentene, j ha prioritást kapnának az em­beri, nemzeti értékek, a barát­ság, a családhoz való hűség és a hivatástudat. E tekintetben pe­dig közös nevezőn vagyunk - tette hozzá. Kosa Ferenc aggodalmát fe­jezte ki, mert szerinte - elsősor­ban erkölcsileg - az ország je­lenleg rosszabb helyzetben van, mint volt 1987-ben. A szocia­lista képviselő nyugtalan a meg­fogalmazása szerint fél az or­szágot fenyegető veszélytől, at­tól a hatalmi szándéktól, amely­nek jelei már érződnek, amely nem demokráciára, hanem kizá­rólagosságra törekszik. Szabó Iván, az MDF parla­menti frakcióvezetője a kor­mány gazdasági programjáról mondott kritikájában azt érzé­keltette, hogy a kabinet nem bí­zik saját intézkedéseiben. Az inflációt azért gerjeszti, hogy a lakosság belső fogyasztását visszafogja, ugyanakkor a fo­gyasztási adó szintjét a ’94-es fogyasztási adóhoz igazította. Ugyanígy meghozta az import­csökkentő intézkedéseket, de az importvám-tpbbletet a tavalyi alapján programozza. A kor­mány dilettantizmusa már rá­nyomja bélyegét a napi operatív cselekvésekre is, mint azt az Agrobank ügye is pél­dázza. (MTI) Itt az érettségi A „vén diákok” május 15-én, hétfőn kezdik meg az írásbeli érettségijüket magyar nyelv és irodalomból, a tételeket reggel 8 órakor hirdetik ki a Kossuth Rádióban és a TV 1-es csator­náján. Másnap ugyancsak köz­ponti tételeket kapnak a gimná­ziumok és szakközépiskolák matematikából. A többi tan­tárgy írásbeli érettségije május 17-e és 26-a között zajlik. A május 22-ei, 23-ai és 24-ei kö­zös írásbeli érettségi/képesítő vizsgákra több mint 56 ezren jelentkeztek. A szóbeli június 8-án kezdődik és 20-áig tart. Az idei érettségi rend újdon­sága, hogy a tanulók megte­kinthetik és észrevételezhetik a kijavított dolgozataikat. (MTI) Zenés áhítatra hívták az érdeklődőket tegnap este a karcagi református nagytemplomba. Az igehirdetést köve­tően Papp László (jobbról) és Pólus László csellón játszott, Szántó Andrea énekelt és Koppány Mária orgonáit. Fotó: m.j. mmmm* Akár 10 százalékkal is Csökkenthető a tb-járulék Túlzottan nagy az állami bürokrácia- Akár 10 százalékkal is csökkenthető lenne a társadalombiz­tosítási járulék kulcsa a hárompillérű nyugdíjrendszer beveze­tésével. Ez a rendszer az állami alapnyugdíjból, valamint a kö­telező és a szabadon választott biztosításból állna - vetette fel Náray László, a Pénzügyminisztérium főosztályvezetője a Ma­gyar Fulbright Egyesület szombati kerekasztal-beszélgetésén. A nyugdíjrendszer átalakítása természetesen kezdetben költ­ségekkel járna, de ezen a mó­don a lakosság megtakarításai növelésére kényszerülne. Mindez egy eleme lehet azok­nak az erőfeszítéseknek, ame­lyek révén könnyebb lenne a költségvetés finanszírozása, és így a vállalkozók is könnyeb­ben juthatnának forrásokhoz. Bevételei jelentős emelésére nem számíthat az állam, ezért a kiadásokat kell visszafognia. Erre főként a túlzottan nagy ál­lami bürokrácia karcsúsítása, az oktatás, az egészségügy és talán a honvédelem költségeinek mérséklése kínál lehetőséget - fejtette ki Náray László. A főosztályvezető elmondta: a Bokros-program kevésbé kockázatos útra tereli a gazda­ságot, mintha a kormányzat a gyors gazdasági növekedés el­érésére törekedne. A gyors nö­vekedés fizetésképtelenségbe taszíthatja az országot. Az im­port ugyanis nagyobb arányban bővülne az exportnál, és az így kialakuló fizetésimérleg-hiány akár egy-másfél év alatt fel­emészthetné a devizatartalékot. Ennek jelentős része ráadásul lakossági devizabetétekben van, amelyeket tulajdonosaik nyilván megpróbálnának „ki­menekíteni”. A versenyképes­ségi gondokkal küszködő ma­gyar árukínálatnak ráadásul az importáruk egyre keményebb versenyével kell megküzdenie: a jelenleg 11 százalékos effek­tiv vámkulcs 1998-ig 3 száza­lékra csökken. A Bokros-program mindez­zel szemben - a belföldi keres­letet visszafogva - nagyobb exportra ösztönzi a vállalatokat. A belföldi kereslet visszaesése recessziós veszélyeket is hor­doz, mindez azonban még min­dig kisebb kockázatotot jelent, mint a növekedés túlzott ösz­tönzése - mondta el a főosz­tályvezető. Úgy vélte: várha­tóan még 1997 is inkább a sta­bilizáció, mint a fellendülés éve lesz. (MTI) Látványos munkakutya-bemutatót tartottak Szolnokon, a tiszaligeti füvespályán a Védelem Kft. munkatársai, akik között többszörös válogatottak is vannak. fotó: mj Tüntettek a nagycsaládosok (Folytatás az 1. oldalról) A kormány a tervezett min­tegy 9 milliárdos megtakarítás­sal csupán azt éri el, hogy a szociális ellátási rendszerből szegénységpolitika lesz. A hangzatos ígéretek ellenére - az egyesület szerint - még a legrá­szorultabbak is rosszabbul jár­nának, illetve egyre kevesebb fiatal lesz képes családot alapí­tani és gyermeket nevelni. így a tervezett intézkedések hosszú távú következményei a jövő szempontjából beláthatatlanok - hangzott el. A demonstráció végeztével felolvasták az egyesület petíci­óját, amelyet az Országgyűlés elnökéhez intéztek, és amelyet Gál Zoltánnak hétfőn adnak át. A petícióban az egyesület kéri a képviselőket, hogy választási programjuknak megfelelően szavazzanak a tervezett intéz­kedések ellen. Továbbá rámu­tatnak arra, hogy az ország két­ségtelenül súlyos helyzetéből kivezető út nem lehet a gyer­mekeket nevelő szülők és a nagyszülők teljes megnyomorí- tásának útja. (MTI) PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA*PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Csehország teljesen átázott A májusra jellemző egész havi mennyiséget meghaladó csapadék ömlött Csehországra péntek estétől szombat estig. A több mint 24 órán át tartó felhőszakadás Prága környékén volt a legkiadósabb. Az időjárás-jelentések szerint itt szombaton 72 miliméternyi, azaz négyzetméterenként 72 liter eső zúdult alá az „égi dézsából”. Bár a meteorológusok szerint árvízzel még nem fenyeget ez a „bő lére eresztett időjárás”, ahhoz mindenesetre elég volt, hogy a prágai főpályaudvar aluljáróban elhelyezett fogadóhelységeit szinte kikötővé változtassa. Az éppen födémjavításra váró pálya­udvari folyosókba, várókba és pénztárhelyiségekbe megszámlálha­tatlan helyen, hektoliterszámra folyt be a víz. Az elektronikus utastájékoztató táblákat sürgősen el kellett távo­lítani, a pénztárosok rongyokkal és nejlonokkal takargatták a jegy- kiadáshoz használt drága számítógépeket, és az aluljárói árusok al­kalmi nejlontetőkkel terelgették az áldást a fejük fölül. A legsúlyo­sabb helyzet a taxisok által bérelt parkolóban alakult ki, ahol a bér­kocsisok a térdig érő vízben - a Nova televízió képei szerint - egymás autóin átmászva, kaszkadőröket idéző teljesítménnyel mentették a sajátjukat. A cseh focibajnokság szombati mérkőzéseit néhol bokáig érő vízben játszották, s a kapusoknak gondosan ügyelniük kellett arra, hogy vetődés közben a vízszint fölé emeljék fejüket. A soknemzetiségű Burgenland Felsőőrt magyarok alapították a 11. szá­zadban, határerődként. Magyarország nyu­gati határszéléről 1921-ben Ausztriához került, s bár a magyar középréteg nagyré­sze tiltakozásul elköltözött, Felsőőr a bur­genlandi magyarság központja maradt. Nem volt mindig könnyű dolguk: 1945 után a vasfüggöny elválasztotta magyaror­szági kapcsolataiktól, és beolvadásuk érde­kében Ausztriában nagy nyomás neheze­dett rájuk, amivel igyekeztek szembesze­gülni. Felsőőrön jelentős horvát és roma közösség is él. Az előbbiek ősei egykoron a török hódítás elől érkeztek, később a nyu­gat-magyarországi földbirtokosok „hozták” őket horvátországi uradalmaikból. A romák legrégebbi nyomai Burgenlandban a 15. századból találhatóak, ők is a török hódítá­sok elől jöttek, s sorsuk mindig az elnyo­matás volt: Mária Terézia faluszéleken próbálta őket letelepedésre kényszeríteni. Az osztrákoknak, akik nem sokat foglal­koztak eddig a romákkal, valóságos sokk volt, amikor a felsőőri merényletkor kide­rült: ma is elkülönülve élnek. Több törvény is biztosítja az ausztriai nemzeti kisebbségek, népcsoportok jogait. Még mindig érvényesnek tekintik az 1867-es alaptörvényt, amely a Monarchia minden nemzetiségének egyenlő jogait rögzíti. A legújabb 1976-os törvény auszt­riai népcsoportként ismeri el a magyar, a horvát, a szlovén, a cseh és a szlovák, és 1993 óta a roma és szinti kisebbséget, ők a kancellári hivatal mellé rendelt népcsoport tanácsot működtetnek érdekeik képvisele­tére. 1992 óta a magyar tanács a korábbi nyolc helyett 16 tagú - igaz, ez a döntés vi­szályt okozott a burgenlandi és a bécsi ma­gyarok között: előbbiek nem tartják a nép­csoporthoz tartozónak a különböző idősza­kokban Ausztriába menekült magyarokat. A törvényes jogok ellenére az ausztriai népcsoportok élete nem mentes a visszás­ságoktól. Ez is oka, hogy jelentős az eltérés a népszámláláskor rögzített és a tényleges létszám között: a valóságosnál sokkal ke­vesebben vallották magukat egyik-másik népcsoporthoz tartozónak. A horvátok be­csült száma Burgenlandban legalább 50 ezer, a magyaroké 25 ezer, a romáké 10 ezer. 1991-ben Burgenlandban mintegy 7 ezren vallották magukat magyarnak - egész Ausztriában 33 459-en, míg ez a szám becslések szerint eléri a 70 ezret. Egész Burgenlandban nem találni több­nyelvű helységnévtáblát. Ennél is különö­sebb, hogy ma még mindig érvényesnek tekintik a soproni népszavazás utáni idők­ben hozott rendeletet, amely irredentiz­musnak bélyegezve betiltotta a magyar himnuszt és a magyar zászlókat. Az itteni magyarok rendezvényeiken ma is nélkülö­zik ezeket: a törvényről a második köztár­saság megfeledkezett, így senki nem tudja, az érvényes-e: mindenesetre - betartják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom