Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-02 / 101. szám

1995. május 2., kedd Sport Extra 15. oldal Atlétika - Utcai futóverseny Szolnokon Virágba borult a „Májusfa” Az utóbbi évek leggördülékenyebb rendezésében Ha május, akkor Májusfa utcai futóverseny a Tisza-parti me­gyeszékhelyen. Ámbár még- csak április 29-ét mutatott szombaton a naptár, de az idő­járás már a tavasz utolsó hó­napját idézte, hiszen a hőmérő higanyszála a kezdeti „libabő­rös” minimumokról hamar 20 Celsius-fok fölé kúszott. Bárki könnyen megtalálhatta az álta­lános iskolások rajthelyét, egyszerűen a „csapást”, no meg a sportöltözetes gyerkő­cöket kellet követni. Az elmúlt évi rajt nem sikerült valami fényesen, így a Szolnoki Tes­tedző és Szabadidő Egyesület, valamint a Szolnok Városi Sportcentrum szervezői külö­nös figyelmet fordítottak a Várkonyi téri startra, mely ez­úttal - pontban 10 órakor - kü­lönösebb malőr nélkül vette kezdetét. Az ékesebbek kissé távo­labbról, a Galéria lábától ru­gaszkodtak a 3000 méternek. A középiskolások és a felnőtt, profi versenyzők egyaránt iz­gatottan várták 10.30-kor a „zöld lámpa” felvillanását, mely tíz perc késéssel ugyan, de szabad utat engedett a za­bolátlan fiatalságnak. Nosza, rajta! Legrövidebb út ugye az egyenes, amíg a futók a város aszfaltját koptatták, addig a drukkerek és az alkalmi hor­dárok a Tisza-parti sétányon baktatva próbálták megelőzni a mezőnyt, hogy szemtanúi lehessenek a célba érkezésnek. A tiszaligeti stadionba érve már színes gyermekforgatag várta a befutókat, akik kissé elpilledve, de jóleső elégedett­séggel konstatálhatták: újra legyőzték önmagukat. Nem árt néhány szót ejte­nünk a rendezésről. Bizton ál­líthatjuk, az elmúlt évek leg­gördülékenyebb Májusfa-futá- sát „tálalták” a résztvevők számára, mely végre biztonsá­gos és főként jól nyomon kö­vethető volt. Az etalon tehát adott, az elkövetkező eszten­dőben ehhez kell mérnünk a nagy tömeget megmozgató ut­cai futóversenyt. Eredmények: Felnőttek. Férfiak: 1. Lajtos Márton. 2. Besenyi István. 3. Hoffer Ró­bert. Nők: 1. Prigl Ágnes. 2. Vadászi Krisztina. 3. Hegedűs Katalin. Középiskolások. Fiúk: 1. Muhari Gábor (Köz- gazdasági). 2. Diós János (Tö- rökszentmiklós, Bethlen). 3. Szabó Imre (Karcag, Szentan- nai). Lányok: 1. Török Szilvia (Széchenyi gimnázium). 2. Bata Szilvia (Tiszaparti). 3. Rálik Mariann (Tiszaparti). Általános iskolások. Felső tagozatos fiúk: 1. Nagy László (Belvárosi). 2. Gangl Gábor (Belvárosi). 3. Barta Tamás (Eötvös). Lányok: 1. Vörös Annamária (Kodály). 2. Eger­vári Mirandella (Széchenyi Körúti Á.I.). 3. Rakvács Tí­mea (Széchenyi Körúti Á.I.). Alsó tagozatos fiúk: 1. Bérezi Zoltán (Körösi Csorna S.). 2. Németh Csaba (Széchenyi Körúti Á.I.). 3. Trucz Zsolt (Széchenyi Körúti Á.I.). Lá­nyok: 1. Toldi Sarolta (Szé­chenyi Körúti Á.I.). 2. Nagy Edit (Széchenyi Körúti Á.I.). 3. Törőcsik Orsolya (Belvá­rosi). Komárom-Komárno Közép-Európa egyik leg­népszerűbb utcai futóverse­nyét rendezték meg hétvégén, melyen megyénk atlétái is szép számban álltak rajthoz. A Komárom-Komárno népsze­rűsége továbbra is töretlen, hi­szen újfent több ezren vágtak neki, hogy átkelvén az öreg Dunán ívelő nem kevésbé ifjú közúti hídon, immár szlovák területen érjenek célba. A megyei versenyzők eredményei. Egyéniben. Fel­nőttek (10 km): 5. Lajtos Már­ton (Szolnoki MÁV MTE). If­júságiak (4 km): 3. Szabó Imre (Karcagi SE). Csapatban: 3. Szolnoki MÁV MTE (Lajtos Márton, Besenyi István, Hegyaljai Attila). (S. L.) Hömpölyög a kisiskolások mezőnye FOTÓ: barna Kiakadt a traffipax Nagymotorral a kis bóják közt nehéz lavírozni A sportban járatosabb olvasó­ink számára ismerősen cseng­het a kisújszállási Végh Endre neve. Az egykori autóverseny­ző, jelenleg aktív súlyeme­lő-apuka - fiai magyar bajnoki címmel is büszlékedhetnek - eddig is sokat tett szűkebb pát­riája sportéletéért, most egy újabb remek kezdeményezés­nek lett ötletgazdája. Két napos autós-motoros ügyességi ver­senyt, KRESZ-vetélkedőt szer­vezett „csapatával” a Vadász csárda parkolójába. Mivel a karcagi Toyota Szalon és a Megyei Balesetmegelőzési Bi­zottság egy „emberként” sora­kozott fel mögötte, értékes tárgyjutalmakat, pénzdíjakat nyerhettek a helyezettek. A KRESZ-vetélkedő har­mincpontos tesztlapjának kitöl­tésére harmincán)!) vállalkoz­tak, a győzelmet az OB-ezüs- térmes kisúji súlyemelő, Bállá Sándor szerezte meg. Említést érdemel a legfiatalabb részt­vevő, a budapesti Vámosi Vik­tor teljesítménye, aki 11 esz­tendős kora ellenére megfelelt volna egy hivatalos vizsgán. A motoros ügyességi viada­lon két kategóriában - 50 emm alatt és felett - hirdettek ered­ményt, a legjobbnak Kapusi Zoltán (Ecsegfalva, Simson), és Csillag Zoltán (Kisújszállás, Honda 650) bizonyult. A leg­nagyobb érdeklődéssel várt esemény a motorok egyenkénti indításos, gyorsulási versenye volt. Több ezren szorongtak a régi 4-es út lezárt aszfaltcsíkja mellett, mikor felbőgtek a mo­torok. Eredetileg 400 métert kellett volna megtenniük a ne­vezetteknek, melynek végén a rendőrség legmodernebb tech­nikával felszerelt traffipaxos kocsija mérte a sebességet, de több induló is olyan tempót ért el, mely egyszerűen kiakasz­totta a műszert. Ezek után nem maradt más választás, 250 mé­terre csökkentették a távot. A kisebb kategóriában Szilágyi Lajos diadalmaskodott (Honda 250 ccm), míg a „középcso­port” küzdelmeit Molnár Fe­renc (Kawasaki 750) nyerte. Az 1000 köbcentis motorok azon­ban ismét feladták a leckét a bí­ráknak. Mivel a miklósi Tóth Tibor (Kawasaki 1000 ZX10) sebességét végül egyetlen alka­lommal sem tudták bemérni (a traffipax kritikus határa 180 km/h körül van), végül őt hir­dették ki győztesnek. (G. J.) Oldalháló Család és kispad Akár írhatnám fordítva is, mert a sportéletben számos olyan család akad, ahol vér szerinti kötődések színesítik egy-egy csa­pat mindennapjait. Nem akarok sok külföldi példát felhozni, csupán Cruyffék barcelonai közös futball-munkálkodását emlí­tem. „János király” Jordi becenévre hallgató fiával tolja közö­sen a Barca szekerét, aki miatt a papának számos rosszindulatú megjegyzést kellett elereszteni a füle mellett. Hazai pályáinkról éppen Fodor Péter, körmendi kosáredző jut eszembe, a fiatal mester süvölvény srácával kóstoltatja Marc-mezben a magyar élvonal ízét. Persze csak kiskanállal, egyelőre csak a hajrákban jut szóhoz. Szolnokon éppen egy jól irányzott triplával tette iz­galmassá az első bronzmeccs fináléját. Mészöly Kálmánéknál a Géza gyereknek nemzeti tizenegyünkben való szerepeltetése okozhat valamivel több gondot apának (és fiának). Ilyenkor óhatatlanul is körültekintőbben ügyel(het) a szakember, mert két tűz között perzselödve kell meghoznia a döntéseket. Először (merem remélni, hogy minden válogatott meccs előtt így törté­nik) a csapat érdekeit szem előtt tartva kell összerakni a minél jobb szereplés, az eredményesség stratégiáját, de úgy, hogy közben arra is figyelni kell: mi jut abból a gyerekre? Főleg olyankor, amikor számottevően jobb erőkből áll az el­lenfél. „Bízzam az enyémre a leggyengébb támadót vagy kö­zéppályást, nehogy megégjen? De ha mégis az élcsatárt osztom rá, akkor megmutathatja igazi képességeit, és a nemesvad le­győzésével emelkedhet az ázsiója.” Pokoli ellentmondások ci­kázhatnak ilyenkor az edző fejében, aki meglátásom szerint csak a lefújás után képes meggyőződni arról, hogy helyesen cselekedett, netán bakot lőtt. Mert a sport már-már olyan, mint az üzleti élet: eredménycentrikus, haszonra tör. És mi hangoz­hat el az események után otthon a négy fal között? Vajon meg meri-e kritizálni egymást a két generáció képviselője, de már nem mint szövetségi kapitány és beállás, hanem apa és fia? Kellő mértékkel történik-e a dicséret (és vele a prémium) osz­tása egymás felé, esetleg tapsztalható némi elfogultság? Azt gondolom, erre és a hasonlóan titkos megbeszélések tartalmára soha nem derül fény. Mint ahogy arra sem, hogy a férfi kézilabda-válogatott szö­vetségi kapitánya, Káló Sándor mi módon képes elhelyezni ma­gában családi gyászát, a május hetedikén kezdődő világbajnok­sággal. Mert huszonegy éves gyermekének tragikus elvesztése bizonyára élete legnagyobb fájdalmát okozza a szakvezetőnek. Mégis, az élet könyörteleneül megy tovább, a világversenyek taposómalmai ilyenkor hatványozottabban könyörtelenebbek lehetnek a dirigens számára, hiszen a csapat tagjai tőle várják azokat a jó tanácsokat, intézkedéseket, segítséget, amelyre csa­ládja ugyanúgy számít. Ez esetben azt szeretném igazán, ha maguk a címeres meze­sek kivételesen nagyobb felelősséget rónának önmagukra, és enyhítenének valamelyet mesterük gondjain. Azzal, hogy hitü­ket, elszántságukat felsrófolva olyan eredménnyel térnének haza Izlandról, amely után ünneplésben részesülhetnének. És kis időre magára hagynák kapitányukat, gondolatai ren­dezésére. Jövőre ugyanis Atlanta várja a világ legjobbjait az évezred utolsó előtti olimpiáján. (ni) Időkerék hátramenetben... „Az ember csak akkor játszik, amikor a szó legteljesebb ér­telmében ember, s csak akkor egészen ember, ha játszik.” (Friedrich Schiller) 1810. május 3. A híres költő - aki egyébként egyik lábára béna -, George Gordon Noel Lord Byron alig hetven perc alatt fogadásból átússza a Dar- danellákat a Márvány- és az Egei-tenger között (a táv 1350 méter) 1908. április 27. A IV. olim­piai játékok megnyitója Párizs­ban. Minden idők leghosszabb olimpiáján a versenyek fél évig elhúzódnak, a záróünnepségre október 31-én kerül sor. A bajnok FC Torino játékosaival lezuhant gép roncsai 1949. május 4. Az FC To­rino futballcsapatának repülő­gépe - Lisszabonból hazafelé tartva - Torino egy keleti elő­városa fölött lezuhan. Az olasz bajnokcsapat gépének egyik szárnya landolás közben sú­rolja a Superga dombon álló bazilikát. A szárny leszakad és a repülőgép a templom udva­rára zuhanva kigyullad, har­mincegyen vesztik életüket. 1979. április 25.- május 6. Férfi csapatunk (Jónyer Ist­ván, Klampár Tibor, Gergely Gábor) világbajnokságot nyer a XXXV. asztalitenisz vb-n Phenjanban. Párosban Jó- nyer-Klampár duó ezüst­érmes. 1994. május 1. Egy nappal Ronald Ratzenberger időmérő edzésen bekövetkezett halála után Imolában, a Forma-1 San Marino-i Nagydíján Ayrton Senna a Tamburello-kanyarban kicsúszik, és a betonfalnak üt­közik. A háromszoros világbaj­nok versenyző végzetes balese­tének körülményei máig tisztá­zatlanok. • • Ünnepeltek a pingpongosok Minden okuk megvolt az ünneplésre a Szolnoki Ti­sza SE asztaliteniszezői­nek: négy év után ismét bejutottak az NB I-be. A péntek esti hagyományos - a Pelikán Szállóban ren­dezett - kitűnő hangulatú sportbáljukon velük együtt örült a megye ösz- szes jelenlegi és egykori pingpongosa. Ebből az al­kalomból adták át a fel­nőtteknek a bajnoki serle­get és érmeket, valamint a „Jó tanuló - jó sportoló” címért járó díjakat (felvé­telünkön) a fiataloknak. PEPITA Nyergesújfalu/Sárisáp. Be­fejeződött a magyar tekézők országos bajnoksága, ahol az egyéni számokban hirdettek bajnokokat. A dobogósok: férfi egyéni: 1. Hergéth Zol­tán (FTC YBL-Tervező) 925 fa, 2. Szavó Sándor (FTC YBD-Tervező) 924, 3. Makkai Miklós (Elmax Va­sas) 915, férfi összetett (az egyéni és páros eredmények alapján): 1. Makkai Miklós 1877 fa 2. Mészáros József (BKV Előre SC) 1822, 3. Hergéth Zoltán 1814, női egyéni: 1. Bíró Zsuzsanna (BKV Előre SC) 460 fa, 2. Kovácsné Grampsch Ágota (FTC YBL-Tervező) 458, 3. Czéró Ildikó (Köfém SC) 444, női összetett: 1. Ko­vácsné Grampsch Ágota 956 fa, 2. Bíró Zsuzsa 888, 3. Czéró Ildikó 885. Miskolc. Legalább 1200 néző előtt rendezték meg a Mitropa-kupa nemzet­közi salakmotoros csa­patverseny magyarországi első futamát. Ä népkerti sporttelepre kilátógató nézők fölényes magyar sikernek örülhettek. Örömteli volt, hogy Kó- csó Antal súlyos sérülését követően, egyéves kiha­gyás után tért vissza, és 9 ponttal gyarapította a há­zigazdák „termését”. Az osztrákok ugyan megszo­rították a házigazdákat, de győzelmüket nem tudták igazán veszélyeztetni. Végeredmény: 1. Ma­gyarország (Kócsó Antal, Kovács Zsolt, Magosi Norbert, Karczagi László, Szatmári László) 43 pont, 2. Ausztria 32, 3. Szlové­nia 23, 4. Horvátország 15. Gödöllő. Idén először lépett pályára a magyar női kosár­labda-válogatott. Noha a Csehország elleni találkozó megjelölése barátságos volt, az ellenfelek hatalmas csatát vívtak a palánkok alatt. A vendégek válogatottja a mérkőzés folyamán több­ször is vezetéshez jutott, a magyar csapat végül ötpon­tos győzelmet aratott. Ma­gyarország - Csehország 68:63 (37:36) Gödöllő, 300 néző. Magyarország: Né­meth Ágnes 20, Balogh Ju­dit 16, Balázs Hajnalka 12, Horváth Judit 5, Nagy Dóra 3 cserék: Rausch Anikó 6, Bagoly Vera 4, Zsolnai Gyöngyi 2, Eördögh Edit, Csák Magdolna, Újvári Esz­ter. Csehország: Irina Vá­lóvá 12, Romana Janalova 9, Kamila Vodickova 6, Andrea Samsonova 5, Mirka Jarchovska cserék: Éva Nemcova 15, Martina Greplova 6, Tatjana Po- koma 4, Gabriela Jandova 3, Jana Kleckova 3, Jana Matejkova. Peking. Kínai sikert ho­zott a pekingi gyalogló Vi­lág-kupa férfi 50 kilomé­teres versenyszáma. A 23 éves Zhao Yongsheng már a rajt után nem sokkal élre állt, és a spanyol Jesus Gardát megelőzve győ­zött. A magyar versenyzők közül Urbanik Sándor a 15. lett. A csapatverseny a mexikóiak diadalát hozta, a magyar trió a 10. helyen végzett. Eredmények: fér­fiak, 50 km: 1. Zhao Yongsheng (kínai) 3:41:20, 2. Jesus Garda (spanyol) 3:41:54, 3. Va­lentin Kononen (finn) 3:42:50, ...15. Urbanik Sándor 3:52:07, ...39. Leczki Ervin 4:05:38, ...44. Czukor Zoltán 4:10:18, csapat: 1. Mexikó (Rodriguez, Mercenario, G. Sanchez) 426 pont, 2. Oroszország 419, 3. Spa­nyolország 413, ...10. Ma­gyarország (Urbanik, Leczki, Czukor) 360.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom