Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-12 / 110. szám

1995. május 12., péntek 5. oldal Hazai Tükör Dinnyetermesztéssel is próbálkozik - más egyéb tevékenysége mellett - Tajti János mezőtúri vállalkozó, aki értelmiségiként lett munkanélküli. A szétültetett palántákat május végéig védik a képünkön látható fóliacsíkok. -mészáros­Nem honvágy, de hasonló ... Hollandiából Magyarországra Azon már nem csodálkozunk, ha valaki Magyarországról Hol­landiába akar költözni. De az ellenkezője kicsit furcsának tű­nik. Márpedig a következő történet szereplője annak ellenére, hogy Hollandiában született - Magyarországra akar jönni. Ács Béla szülei 1956-ban men­tek ki Hollandiába, Béla 1964-ben született. Jól beszél magyarul.- Három állásom is van oda­kint - meséli. - A vendéglátó- iparban dolgozom, osztályve­zető-helyettes vagyok, intézem egy kiadónak a gazdasági, pénzügyeit, a harmadik állásom pedig egy amerikai céghez kö­tődik, amely háztartási kelléke­ket, szépségápolási cikkeket, autófelszerelési cikkeket árusít..,. Az »'tervem, hogy ha ez jól be-” induIna;‘két-három éven bettW* itt telepednék le Magyarorszá­gon.- Miért akar hazajönni?- Hollandiában nagyon jó a szervezés, a munkamorál, az emberek viselkedése, de ott csak a szüleim laknak, más hozzátartozóm nem. Szeretem az itteni életet. Szeretek dolgozni, pénzt ke­resni. Tudom, hogy van itt pénz, ha az ember okosan meg­csinálja a dolgait, akkor Ma­gyarországon is lehet keresni. Nem mondhatom, hogy honvá­gyam van, mégis szívesebben vagyok itt, mint Hollandiában. Évente néhányszor eljövök ide, Szolnokra, Pestre, és jól érzem magam. A barátaim itt vannak.- Szolnok megyében?- Itt is. Pesten is.- Milyen különbséget lát a két ország között?- Hollandiában nagyon józa­nul gondolkodnak. Jól átgon­dolnak mindent, és nem olyan durvák, mint a magyarok. Én nem szeretem a káromkodást, a veszekedést. Annak a híve va­gyok, ha van valami probléma, akkor beszéljük meg!- Mégis szimpatikusabb Ma­gyarország. Miért?- Az emberek barátságosab­bak, melegebbek. Tudom, hogy van olyan is, aki ki akarja hasz­nálni a másikat, azzal nem is ál­lok szóba Volt: aki azt mondta, én Hol­landiából jövök, akkor rengeteg pénzem van, csináljunk együtt üzletet. Én sem az utcán seprű­vel szedem fel a pénzt odakint! Gyerekkorom óta járok Ma­gyarországra, és ha találok egy olyan állást, amiből jól meg tu­dok élni, akkor jövök. Az ame­rikai cégnek dolgoznék először, aztán magamnak csinálnék egy üzletet itt. Magyarországon nagy jövője van a gazdaságnak. Hiszen mennyi sikeres cég van itt! Ismerek olyan embereket, akiknek jó állásuk van, mégis panaszkodnak. De még senkit nem hallottam arról, hogy mi a megoldás.- A szülei mit szólnak hozzá, hogy haza akar jönni?- Örülnek. Főleg az édes­apám. Ő is visza akar jönni.- Mit változtatna Magyaror­szágon? Mit csinálna más­képp?- Először az emberek visel­kedését kellene megváltoztatni, udvariasnak lenni, figyelni egymásra, együtt gondolkozni. Emelném az életszínvonalat. Persze, ehhez pénz kell. Nálunk a politika már régen egyen­súlyban van. Én nem is foglal­kozom vele. De abban biztos vagyok, ha nyugdíjba megyek vagy munkanélküli leszek, mindig számíthatok a holland államra. Az a baj, hogy Magyarorszá­gon vége volt az egyik sziszté­mának, bevezették az új rend­szert, minden drágább lett, a fi­zetések nem emelkednek ennek megfelelően. Most is hallom, mennyire fölment a fűtési díj, a gyógyszerek ára. Hollandiában ebből háború lenne, az biztos, mert ott olyan erősek a szak- szervezetek. Én szerencsés vagyok, biztos állásom van, csak akkor adom fel, ha itt, Magyarországon si­keres leszek. Élőször Pesten kezdenék dolgozni, aztán lehet, hogy Szolnokon is. Akkor fel­adnám Hollandiát, de bármikor visszamehetek.- Úgy hallottam, hogy ma­gyarfeleséget keres.- Mert könnyebb egy ma­gyar feleséggel Magyarorszá­gon élni.- Eljönne egy holland hölgy Magyarországra lakni?- Nem, nem hiszem. Tíz kö­zül kilenc biztos nem. Paulina Éva HA TAVASZ VAN, AKKOR ÉPÍTKEZZÜNK! J Ha építkezik, az ALI Alföldi Té Korszerű falazóanyagok, szerkezei teljes választékát megvásárolhatja az Alf Keresse téglagyái Abonyban, Kunszentmártonban, K Debrecenben és Hajc Döntését megkönnyítjük, nézze meg berni A természetes építőanyagot a termés; a szabadterület F-l-e rEK -re építsen! glaipari Kft. ti téglák, válaszfaltéglák öldi Téglaipari Kft. gyáraiban, rainkat arcagon, Tiszaföldváron, únánáson! atatónkat a szolnoki kiállításon, retben mutatjuk be Önnek, s standján. u *78310/1H* Környezetvédő keviek Különdíjat is hoztak Tiszafüredi diákok sikere Anyák napja tiszteletére - immár hagyományosan - ren­dezték meg nemrégiben Erdő­kertesen az .Anyám fekete rózsa” vers- és prózamondó verseny országos döntőjét. A versenyen a négytagú zsűri - Máthé Lajos színházi rendező elnökletével - öt­venöt versenyző produkcióját minősítette ifjúsági és felnőtt kategóriában. Köztük volt három tiszafü­redi gimnazista, Klukáné Pi­lishegyi Ibolya dr. tanárnő munkájának köszönhetően - a Kossuth Lajos Gimnázium di­ákjai évek óta jól szerepelnek ezen a magas színvonalú ver­senyen - Percze Izabella, Réz Enikő és Tóth Judit is. Azt kell mondani, hogy a füredi lányok (mindhárman a II. B osztály tanulói) most is jól helytálltak a főleg drámai tagozatos és színitanodás ver­senytársaik között. Á füredi versenyzők ha nem is „hozták haza” az I—III. hely egyikét sem, de Tóth Ju­dit produkcióját a zsűri külön- díjjal jutalmazta, Réz Enikőt pedig meghívták a nyári köz­ponti versmondótáborba.-percze­Tűrkevén, a Petőfi Sándor Általános Iskolában május 24.-június 2. között egy nagy­szabású rendezvénysorozatot szentelnek a környezet- és természetvédelemnek. Május 24. a határidő azoknak a diákpályázatoknak a leadására, amiket már korábban írtak ki a tanulóknak. „Veszélyben a Földünk” címmel rajzokat ké­szíthetnek a diákok. A legjobb munkákból kiállítás nyílik az iskola előcsarnokában. Verssel, mesével is pályázhatnak a tanu­lók „Csak egy Földünk van” címmel. A felső tagozatosok részére előadói pályázatot írtak ki. Té­mák: Városunk környezetvé­delme, Védett növények és álla­tok lakóhelyünk környékén, A mi városunk, A Berettyó hal­faunája, Gyógynövények váro­sunk környékén. A madarak és fák napja al­kalmából egész napos program lesz a Berettyó-parton. Itt a di­ákoknak gyógynövényeket, madárhangokat, fészkeket, tol­lakat kell felismerniük, állat­nyomokat azonosítaniuk. Meg­figyelik a Berettyó folyó fel­színformáló munkáját, vala­mint talajminta-vizsgálatokat végeznek. Táborozási ismereteket sajá­títanak el: sátorverés, tűzgyúj­tás, elsősegélynyújtás, főzés. Tájékozódási feladatok lesznek terepen. Találkozás a természettel címmel május 26-án többfordu­lós vetélkedő lesz a környezet­és természetvédelem témájá­ban. Ugyanezen a napon rend­hagyó biológiaórát tart dr. Danka Klára ökológus Ecseg- puszta növényvilágáról. Május 30-án egy teljesít­ménytúrán vehetnek részt a ta­nulók. Kerékpárral járják be lakóhe­lyük környékét, felkeresik a védett természeti értékeket, többek között Ecsegpusztát. Június 1-2-án „Természet- védelmi bazár” nyílik az isko­lában. A témához kapcsolódó folyóiratokból, könyvekből ki­állítást rendeznek, egyben ter­mészetvédelmi kiadványok, jelvények, képeslapok vására, cseréje lesz. „Kőzetbörzén” mutatják be, s határozhatják meg a tanulók az általuk gyűj­tött kőzeteket. Mindkét napon természtfil- meket vetítenek. Ez a gazdag program minden bizonnyal jól kiegészíti az is­kola környezet- és természet- védelmi nevelőmunkáját. Megyénk a front alatt és a front után (5.) Pillanatképek 1944-ből Manapság, amikor mérgelő­dünk egy-egy útfelbontás miatt, amikor hiányoljuk környeze­tünk nagyobb rendjét, eszünkbe sem jut, hogy mi volt itt ötven évvel ezelőtt, milyen körülmé­nyek között éltek a megyénk- beli emberek, hogy mennyire nem volt becsülete az anyagi és kulturális értékeknek. A Jászalsószentgyörgy kró­nikája című kiadványban el­gondolkodtató sorok utalnak erre: „Ha volt egy kis szabad időm, akkor az udvarra kikerült iratokat mentettem az esőtől, esernyő alatt szedegettem össze az anyakönyveket, birtokíve­ket. Később tudtuk meg, hogy október végén, amikor már nem tartózkodott állandóan senki a községházán, a két páncélszek­rényt a német katonák feltörték, az iratokat kiszórták. Az anya­könyveken, a hatalmas adó­könyveken a nagy sárban vé­gigszántottak a német, majd a szovjet gépkocsik, tankok... El­tartott három hónapig is, mire a sártól megtisztultak, megszá­radtak az anyakönyvek... Csak 1950-ben kerülhetett arra sor, hogy a hiányzó anyakönyveket a megyei levéltában - naponta beutazva - lemásolhassam.” Templomból tömegszállás A háborúban sokszor a temp­lomokat sem tartották becsben, a szolnoki „Vártemplomi ka­lendárium” (1994) című kiad­vány szemléltető példát szol­gáltat erre: „1944. október 26-án reggel Varga József segédlelkész a Vártemplomba igyekezett mi­sézés céljából. A templom bejá­rata közelében hallotta, hogy a toronyba kétszer belelőttek az oroszok és egy haranghangot hallott. Ezután bement a temp­lomajtón és az oltáriszentséget magához vette, majd misézés nélkül távozott a templomból... Az oroszok pontonhidat építet­tek a Tiszán. Ehhez az építke­zéshez szökött katonákat, uta­sokat, polgári személyeket fog­tak össze. Nappal dolgoztatták őket a hídépítésnél, éjjel a Vár­templomba zárva őrizték őket. A templomban a tél folyamán kezdődött újra a liturgikus szolgálat. Az említett lövések következtében a templomtető toronyközeli része a Tisza felől megsérült, amit a polgármester ideiglenes jelleggel kijavítta­tott.” A nagynevű szolnoki mű­vésztelep is semmivé vált a harcok következtében. Az an­golszász bombázók viszonylag kevés kárt tettek benne. A mű­vésztelep parkjába beásott né­met tankok viszont csatatérré változtatták a környéket. Ennek következményeiről - többek között - így ír Baranyó Sándor festőművész a Szabad Nép 1947. április 20-i számában: „Ä művésztelep helyzete annál szomorúbb. Szétdúlt házak, romok körül virul a zöld gyep. A műtermeknek csak a helye van meg, vagy a falai.” A kor jelképei Ezek a sorok szinte jelképei le­hetnek az akkori szétzilált álla­potoknak, melyek korántsem csak az anyagi javak pusztulá­sában mutatkoztak meg. Dr. Kökényessy András Pusztamo­nostorról szóló, kiadatlanul ma­radt tanulmányában írja: „1944. november 19-én vagyunk teme­tési szolgálatban. Ä koporsót ökrös szekér viszi, mivel a lo­vak, miként a lelkipásztor, a hadiállapot miatt távol vannak otthonaiktól.” Nos, a hadiállapot miatt so­kan voltak távol otthonaiktól. Incze Imre tiszasasi tanító így ír erről: „1944. október 6-ig szüreti vakáció volt, október 8-án be­vonultak az oroszok, s a tanítást folytatni nem lehetett. A 2. számú tanító elmenekült, a taní­tást csak 1945. január 8-án kezdhettem meg, amikor erre a katonai parancsnokság írásbeli engedélyt adott. Istentisztelet tartása szünetelt mindaddig, míg Nagy Balázs, csépai lel­kész vissza nem tért, azonban a halottak temetését én végez­tem; anyakönyvi bejegyzést nem végezhettem, mert az anyakönyvből az utóbbi évek adatait tartalmazó lapok ki vol­tak tépve.” Néhány megyénkbeli telepü­lés élete a front távolodásával sem tért vissza a régi kerékvá­gásba. Czeczey Sűts Sándomé tanítónő Vezsenyről jegyezte fel a következőket: „Az iskola lőszerraktár lett. A réten repülőtér, a faluban re­pülőiskola működött. Innen szálltak fel a gépek Budapest bombázására, két kisméretű bombát összeláncolva. A repü­lősök állandóan itt maradtak. A falubeliekkel a legjobb, ba­ráti kapcsolat... A lakosság ka­rácsonyig, és sokáig ezután is a pincékben maradt, mert repü­lők gyakran jelentek meg a falu felett. Március közepén vonult át az utolsó szovjet csa­pat.” Az üzletek kifosztása Az 1944-beli harcok a lakosság ellátásában gyorsan éreztették káros hatásukat. Jászárokszál- lás főjegyzője 1944. december 8-án - többek között - a követ­kezőket jelentette: „ ... a Mátra hegység közel­sége folytán napokon át a köz­ség közelében a front megme­revedett, s ez magával vonta azt, hogy a katonaság a hosszú megszállás alatt a község élel­miszerkészletét felélte úgy, hogy ma már kezdenek egyes családok a legszükségesebb élelmiszerekben hiányt szen­vedni. Az egyes családok élel­miszerkészlete tönkrement, és így a legsúlyosabb élelmezési nehézségek előtt állunk. Az üz­letek feltörve, készletük ki­fosztva áll. Nincsen cukor, só, petróleum. Nincsen tüzelőszer semmi. A szénkészleteket köz­üzemek részére szállították el. Ugyanígy járt a némi fakészlet is.” Ha nem is ennyire súlyos, de mégis nehéz közellátási gon­dokkal küzdött megyénk min­den települése - főleg a váro­sok. Az ezt a helyzetet kiváltó háborús károkról a követke­zőkben foglalkozunk majd. (Folytatjuk) Simon Béla Van benne f A RÁCIÓ életbiztosítás rugalmas és sokoldalú ÍJ \ i . 1 / 1 lehetőséget kínál azok számára, akik a jelenben X VxX V/ X a jövőjükről is gondolkodnak. Ésszerű válasz. Aktív gondoskodás. Egy életrevaló biztosítást ajánlunk Önnek! Vegye fel velünk a kapcsolatot! 5000 Szolnok, Baross u. 10-12., TT (56) 371-186 | Európa-GAN Biztosító ERŐT AD. HOLNAP IS.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom