Új Néplap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-11 / 109. szám
Megnyílt a III. szolnoki vásár „A piramisokat is apró kövekből építik” A fenti mondattal jellemezte a szolnoki vásár jelentőségét tegnap dr. Hegyháti József, az IKM helyettes államtitkára a III. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár megnyitásán. Egyúttal azt is hozzátette, hogy az eddig fővároscentrikus kiállítások túlsúlyát a regionális rendezvények ellensúlyozzák. Várhegyi Attila, Szolnok város polgármestere a múltat idézve megállapította: szükség van megyénknek erre a rendezvényre. Radványi András, a vásárt rendező Szolnok Projekt Rt. elnök-vezérigazgatója a kiállítás ünnepélyes megnyitóján elmondta, hogy összesen 260 cég, 9 nemezet képviselője mintegy 21 ezer négyzetméteren várja a látogatókat. Várhegyi Attila polgármester köszöntőjében a múltat idézte: három évvel ezelőtt az első vásár megszervezésekor sokan kétkedtek abban, hogy sikeres rendezvényt lehet megvalósítani akkor, amikor az országban egymást érik a kiállítások. Számtalan kérdés vetődöt fel: Lesz elég kiállító? S látogató? Az első vásár megnyitása után bizonyossá vált, hogy a megyének, a régiónak szüksége van erre a rendezvényre, van létjogosutsága - mondotta a polgármester. A külföldi kiállítók nevében Peter Zimmer, a Henkel Ausztria csoport vezérigazgatója köszöntötte a vásár nyitásán a látogatókat, a cégek és állami hivatalok yezetőit. Dr. Hegyháti József helyettes államtitkár megnyitójában Hegyháti József helyettes államtikár szerint a mikro- gazdaság élénkülést mutat hangsúlyozta, hogy a mikro- gazdaság fejlődése az iparban megindult, s az országos összesítés mintegy 13 százalékos termelésnövekedést mutat 1995 első negyedévében. Lassan kezdik meg működésüket a gazdasági kamarák Nem ismeri fel érdekeit az állam A szolnoki vásár nyitónapján megyénkbe látogatott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Tolnay Lajos, akit a kamarák jelenlegi helyzetéről, pénzügyi gondjairól, valamint a kamarák és a kormány kapcsolatáról kérdeztünk.- Hogyan értékeli a kereskedelmi és iparkamaránál azt, hogy az állam akadályozza létrejöttüket és működésüket? Hiszen a megígért pénzügyi forrást nem biztosították, ugyanakkor a tagdíjfizetési kötelezettséget 1996 helyett 1995 januárjától vezették be.- Természetesen negatívan értékelem. Úgy érzékelem, hogy az állam nem ismerte fel az érdekeit, annak ellenére, hogy a kamarai törvény három és fél éves előkészítés után, minden fórum által megvitatva hatpárti konszenzussal készült el. így joggal várhattuk azt, hogy bármilyen összetételű vezetés is kerül az állam élére, az segíteni fogja a kamarák létrejöttét, mert felismeri azt, hogy nemcsak érdekképviseletre, hanem gazdaságszervezésre is szükség van. Ha az állam felismerte volna érdekét, akkor a tagdíj-megelőlegezésben és a székházbiztosításban, valamint a feladatok átadásában sem így járt volna el. Ez szűklátókörűségre vall. Hiszen ha az államháztartás reformjáról beszélünk, akkor éppen az a cél, hogy bizonyos állami feladatokat olcsóbban lehessen végrehajtani. Márpedig a vállalati önkormányzat erre sokkal alkalmasabb, mint az államigazgatás. Ez az akadályozás összességében azt jelenti, hogy a kamarák ugyan élnek, de nem virulnak, s egy év késedelmet szenved a végcél elérése. Az egyik legfőbb probléma pedig az, hogy a tagok előbb találkoznak a tagdíjbeszedési ívvel, mint a szolgáltatással.- A tagdíjat először le lehetett írni az adóból, merthogy a kamarák állami szerepeket vállalnának át. Most viszont csak költségként számolhatják el a tagok, a vállalkozások.- Igen, ma mindenki csak költségként számolhatja el a kamarai tagdíjat. Ez a negyedik dolog, ami módosult az eredeti elképzelésekhez képest.- Akár egyedül a kereskedelmi, akár a három kamara összefogva tesz-e valamit annak érdekében, hogy az adó jellegű kötelezettségként jelentkező kamarai tagdíjat újra az adóból lehessen levonni?- Igazából úgy érzem, ezen már nem tudunk segíteni. Egy kis belátással mi is vagyunk, hiszen ha rosszul megy az országnak, a vállalkozónak, akkor nem hisszük, hogy a kamarának jobban kell, hogy menjen. Azt viszont nem fogadjuk el, hogy az APEH-tól még a mai napig nem kaptuk meg azokat az adatokat, melyek alapján tervezni tudnánk a tag- díjbevételeket. Szeretnénk, ha a pénzügyi kormányzat is felisA megyei gazdasági kamarák közös standon vesznek részt a vásáron, ahol tagjaik számára adnak felvilágosítást a kamarákat érintő kérdésekben. Fontos, hogy a vállalkozások megismerjék a kamarákat, feladataikat. fotó: m. j. Szabadtéri színpad Kulturális programok Hájas 11. (csütörtök) 10.00- től 10.50-ig: Margaréta Bábszínház 11.00- től 12.00-ig: A Kodály Iskola reneszánsz együttese - „Reneszánsz táncdallamok és madrigálok” 13.00- tól 13.30-ig: Vadvirág Néptáncegyüttes (a Szandaszőlősi Általános Iskola együttese) 13.45-től 14.15-ig: Szokolyi Lajos 15.00- től 16.00-ig: Big Band együttes (a Bartók Béla Zeneiskola együttese) 19.00 órától a Győri Balett előadása a Szigligeti Színházban Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke FOTÓ: M. J. merné a kamarák jelentőségét. Ennek érdekében most pénteken fogunk tárgyalni a pénzügyminiszterrel a kamarák működési feltételeinek biztosításáról. S fontos az is, hogy további meglepetés senkit ne érjen.- Ha jól tudom, május végéig kellene letenni az asztalra a minisztériumoknak azt, hogy milyen feladatokat adnák át a kamaráknak. Vajon eddig az időpontig ez megtörténik?- Vélhetően nem. Én úgy látom, hogy teljes a bizonytalanság a minisztériumoknál a feladatokat illetően. Május végéig legfeljebb az egymás közötti egyeztetések érhetnek véget. Ezzel együtt a június 30-ai fel- adatátadás nem fog megtörténni úgy, hogy az parlamenti elfogadással, törvénnyel legyen szentesítve. Ez legjobb esetben csak az ősszel történhet meg, nagyon sok ok miatt. Egyrészt nem alakult ki a minisztériumok stratégiája a feladatok átadásáról, míg másrészt a parlament nagyon leterhelt, s programjába nem tudja beilleszteni ezt a jogszabályt. ein Terrecotte földre, falra A szolnoki Fészek Áruház neve minden bizonnyal ismerősen cseng az építkező vásárlók körében. Az áruházat április elsejétől a Tüzéptől bérli az Eurokerámia Kft., mindaddig, amíg a privatizáció le nem zajlik. A Nyeste István által vezetett cég jelen van a vásáron is, ahol megjelent legfontosabb partnerének, a Terrecotte és a Total cég területi képviselője, P. Angela Mussini is, aki először jár hazánkban. Az olasz vállalatok termékei az áruház fal- és padlóburkoló forgalmának jelentős, mintegy 70 százalékát teszik ki. Az országra vetítve ez a szám 20 százalék. Vagyis jelentős cégekről van szó. Nem csoda, hiszen naponta 40-50 ezer négyzetméter lapot gyártanak, ami évente 10 millió négyzetmétert jelent. Az egész világon jelen vannak termékeikkel. Magyarországon három éve forgalmazza az olasz gyártók áruit a budapesti Thevi Kft. Ennek vezetője Vincze Gyözőné, aki szintén megjelent a cég standján. Tőle tudjuk, hogy a három év alatti forgalom a tízszeresére növekedett Magyarországon. Nem véletlen, hogy hazánk a Terrecotte és a Total eladási listáján Európában Németország, Franciaország, Belgium, Ausztria után mindjárt az ötödik helyen található. Termékeik keresettek, mert szépek, kedvező árúak, vörös helyett fehér agyagból készülnek, vagyis roppant erősek és fagy- és kopásállóak. A lapok díszítése a mindenkori divatnak megfelelőek. A cégek azért is képviseltetik magukat a vásárban, hogy első kézből tapasztalják, milyen a hazai piac felvevőképessége, mit óhajt a vásárló. Egyébként máris konkrét megrendelést kaptak. * A burkolólapok világából térjünk át egy kis személyes ismerkedésbe. Megkértük Angéla Mussinit, mondjon pár szót magáról. Megtudtuk, a hölgy Svájcban született. Négy nyelvet beszél. Húszéves korában tért vissza Olaszországba, minthogy szülei olaszok. Kereskedelmi végzettsége van, amit különböző speciális tanulmányokkal tetézett. 1977 óta dolgozik ebben a szakmában. Négy éve van a Terrecotténál. Az ő feladata, hogy közvetítse a „helyi” igényeket a gyártónál. Sokat utazik, az utóbbi két hétben például 8 ezer kilométert hagyott maga mögött. Házas, két gyermeke várja otthon, akik 15 és 16 évesek. Vagyis már elég nagyok ahhoz, hogy a mama ne hiányozzon annyira. Most van először nálunk. Rövid itt-tartózkodása alatt tapasztalta, hogy az ország szinte most épül újjá, de szerinte az emberekben megvan az erő ehhez. Azért is tetszik hazánk, mert a magyarokat nagyon barátságosnak, szimpatikusnak tartja. T. A. P. Angéla Mussini. aki először jár Magyarországon A Golf Kft. standján kerti eszközöket és különféle szivattyúkat is láthatnak (El)vonalban az Agroline A pénzügyminiszter „szelleme kísértett” Az utóbbi években sokszínűvé vált mezőgazdaság igényeinek kielégítésre számtalan cég jött létre. A kereskedelmi piacba a gép- és alkatrész-forgalmazás terén beszállt a szolnoki Agroline Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. is. A cég 1993-ban alakult. Kezdetben fóliát és zsákokat is árultak, de tavaly - hogy a vállalkozók számára adott volt a pályázati rendszer a mezőgazdasági gépek megvételéhez - teljes egészében a gép- és gépalkatrész-eladások irányába fordultak — mondja Ihász Lajos, a cég tulajdonosa és ügyvezető igazgatója. Kínálatukban hazai és importáruk egyaránt megtalálhatók. Az importgépek kínálatában a lengyel termékek a meghatározóak. Elsősorban munkagépekkel, ekékkel, tárcsákkal, boronákkal, különféle méretű permetezőgépekkel állnak a vevők rendelkezésére. A cég garanciát vállal termékeiért, hiszen nemcsak túladnak az eszközökön, hanem a szervizüket is ellátják, és alkatrészt is biztosítanak. Természetesen erőgépet is forgalmaznak, elsősorban az olcsó MTZ családot. A már ismert traktorok olcsóságuk miatt kapósak. Pedig ebben a „kategóriában” is szolgálhatnak lengyel géppel. A megbízható Ur- susok teljes skáláját készek árusítani, igaz, ezek drágábbak az MTZ-nél. Kereskedelmi hálózatuk kétféleképpen épül fel: egyrészt a Thököly úti saját telepükön, másrészt kereskedelmi partnereiken keresztül elégítik ki a vevők igényeit az egész országban. Agrokerek, magáncégek árulják termékeiket. Tavaly több százmillió forint értékben forgalmaztak új gépeket és alkatrészeket, míg a használt gépek csak pár tízmilliót eredményeztek. Áz importárak növekedése és a lehetőségek beszűkülése miatt idén már nem számítanak akkora bevételre az új gépek terén. Ezért a használt eszközök, gépek értékesítését próbálják növelni, melyre fél év garanciát adnak. Mindemellett tovább bővítette tevékenységét a tíz embert foglalkoztató cég. Megkezdték a lengyel Star teherautók árusítását. Garanciális szervizüket szintén ellátják, valamint teljes alkatrész-ellátottságot biztosítanak. Ezenkívül az 1, 2 tonnás kisteherautót, a Lublint is forgalmazzák, mely a Zsuk modernebb utóda. Hétezer négyzetméteres telepükön saját szerelőműhelyben látják el a gépek javítását. A raktárkészlet különlegességei a jó minőségű Stomil ékszíjak, amelynek kizárólagos forgalmazói hazánkban. Kelet-európai kombájnokhoz minden típust raktárról azonnal kiadnak, de a Claasokhoz és a John Dee- rekhez is másfél héten belül beszerzik. Gumiabroncsot idén kezdenek árulni. Igény esetén magángazdáknak és kisebb szövetkezeteknek postai utánvéttel küldik el az ékszíjakat, alkatrészeket. A cég export tekintetében sem hagyja figyelmen kívül a magyar mezőgépipart. Az itthon előállított eszközök ha áraikkal nem is, de jó minőségükkel versenyképesek. Lehetőségeik révén az exportot tervezik az Agroline Kft.-nél. Lengyel partnereik például érdeklődést mutatnak a Szolnoki Mezőgép termékei iránt, de kisvállalkozók egyes munkagépeit szintén exportképesnek tartják. ta Bokros Lajos pénzügyminiszter szelleme járta be a Szolnokon Hozam Klubot tegnap azon a fórumon, melyen a magyar gazdaság kérdéseivel foglalkoztak a jelenlévők „Gazdaságpolitikai aktualitások” címmmel. Dr. Hegyháti József, az IKM helyettes államtitkára pozitívan értékelte a magyar ipar termelésének növekedési ütemét, melyhez hozzátette, hogy csak az expanzív gazdaság képes hiteleit visszafizetni. A kiadványban tíz cég mutatkozik be. Példát állítanak a megtorpanok elé a szorgos munkában összetartozó emberek - ahogy Iváncsik Imre. a megyei közgyűlés elnöke MegEzzel együtt utalt a Bokros-csomag belföldi fogyasztást visszafogó intézkedéseire, de konkrétan nem elemezte ennek a termelésre gyakorolt hatását. A magyar ipar termelése a rendszerváltás során 40 százalékkal esett vissza, majd ez a tendencia 1993-ra megállt, s még ebben az évben mintegy 4 százalékos növekedést produkált. Tavaly már 9 százalékot ért el a növekedés, az idén pedig az első negyedévben 11-et. valósult álmok címet viselő bevezetőjében utal a könyv értékeire. Tíznél jóval több sikeres vállalkozó van ugyan a megyében, ám ők azok, akik talán a legtöbbet tették környezetük, A privatizáció folytatása mellett foglalt állást a helyettes államtitkár. A másik előadó ugyanakkor, Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke az elmúlt nyolc hónap magánosítását „Csipkerózsika álmának” minősítette. A kormány márciusi csomagját pozitívan értékelte az elnök, viszont hozzátette: nem csak erre a csomagra van szükség, ugyanis a gazdaság szereplői nem látják a jövőt. ein vállalkozásuk fejlődéséért. A kiadónak - amelytől már Békés megye is megrendelte a maga Siker Kalendáriumát - szándékában áll ezután évente megjelentetni hasonló kiadványt. A színes fotókkal illusztrált sikerkönyvből kapnak egy-egy példányt a köz- és közművelődési intézmények és a gazdasági főiskola végzős hallgatói, hogy ismerkedhessenek az üzleti siker titkaival. -scsMegyénk jó hírét viszi szerteszét a világba Megjelent a Siker Kalendárium A szolnoki nemzetközi vásár megnyitásával közel egy időben mutatta be a városházán Egri Sándor szerkesztő a Nagyalföld Lap- és Könyvkiadó gondozásában megjelent Jász-Nagy- kun-Szolnok megye Siker Kalendáriuma 1995 című kiadványt, amely a kereskedelmi képviseleteken keresztül viszi a nagyvilágba szerteszét megyénk sikeres vállalkozásainak jó hírét.
