Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-07 / 82. szám
6. oldal Megyeházi Napló 1995. április 7., péntek Ábrahámhegy A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Ba- laton-parti, ábrahámhegyi üdülőjében háromnapos munkaértekezletet szerveznek családsegítők részére 1995. április 19-21. (szerda-péntek) között. A programból: 19-én dr. Szabó Lajos klinikai szakpszichológus tart előadást „A szociális esetmunka módszertani alapjai” -tói, amit konzultáció és vita követ. 20-án délelőtt Schiffer Rita főiskolai tanársegéd előadása hangzik el „A családgondozó szociális munkájának feltételei, nehézségei és dilemmái” címmel, míg délután Sziics Marianna főiskolai adjunktus „Az egyszülős és kiskorú gyermeket nevelő családok szociális problémái, különös tekintettel a devianciákra” című előadását hallgatják meg a résztvevők. A 21-i záró előadást „Munka- nélküliség és család" témakörben dr. Bánfalvy Csaba tanszékvezető főiskolai tanár tartja. Jelentkezni az alábbi címen lehet: Révay György 5461 Homok, Pf. 2. Az agresszióról Ugyancsak Ábrahámhegyen, a Szociális Munka Alapítvány és a Magyar Pszichiátriai Társaság Közép-magyarországi Tagozata rendezésében „Az agresszió problémái korunkban" címmel háromnapos tanácskozás lesz 1995. május 10-12. (szerda-péntek) között. Miért kerül sor a rendezvényre? Napjaink egyik erőteljesen megmutatkozó, polgárt és szakembert elgondolkodtató, társadalmi veszélyességét illetően súlyos, megelőző terápiát és mind több figyelmet igénylő jelensége az erőszak. E jelenség valamennyi korosztályt, mindkét nemet, egészségeseket, betegeket, fogyatékosokat érinti. Sürgős feladatokat jelez a családok, a szervezetek, a bűn- megelőzési és büntetés-végrehajtási intézmények és a humán szférában érintettek számára is. Előadások hangzanak el az agresszió fogalmáról (dr. Hárdi István pszichiáter), megelőzéséről (dr. Teleki Béla óvóképző- főigazgató), az időskori agresz- szió kezelésének lehetőségeiről (dr. Pető Zoltán pszichiáter), a szorongás, illetve a bűnözés és agresszió kapcsolatáról (Lengyel K. Péter pszichológus és dr. Pál László ny. bv. alezredes). Dr. Erik Schirring dán pszichológus a kábítószerek és az erőszak egymásra való hatását elemzi. A rendezvény részvételi díja 7 ezer forint. Jelentkezni a következő címen lehet: Révay György 5461 Homok, Pf. 2. Akik segítettek Március 23-án rendezték meg az eltérő tantervű általános iskolák Koncz Dezsőről elnevezett megyei tanulmányi versenyét Homokon, a speciális szakiskola és diákotthonban. A verseny megrendezését támogatta: Tiszaföldvárról az áfész, a Busi és Dorogi Bt., a Sütőipari Kft., Martfűről a Ce- reol Rt. szakszervezeti képviselete, a Sörgyár Rt. és a Tisza Cipő Rt. Népi ülnökök A bíróságok népi ülnökeinek megbízatása ’95 áprilisában lejár. A köztársaság elnökének határozata szerint a megyei bírósági és a munkaügyi bírósági népi ülnököket március 20. és április 22. között meg kell választani. A legutóbbi megyei közgyűlésen a megyei bíróság elnökétől érkezett javaslat alapján a 43 népi ülnök jelölése megtörtént. Megyénk kommunális ellátottsága: gyenge közepes Javulás az évtized második felére várható Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország fejletlenebb megyéi közé tartozik. Területe 5607 négyzetkilométer, folyamatosan fogyó népessége 419 ezer fő. A megye 78 településéből 15 város, 63 község. A térség kétharmada a mértékadó árvízszint alatt fekszik. Talajvizei nem alkalmasak emberi fogyasztásra, ezért vízbázisát a mélységi vizek képezik. A megyében a kommunális szolgáltatások színvonala nem tér el a műszaki infrastrukturális fejlettségtől, azaz gyenge közepesnek minősíthető. Megoldatlan gond elsősorban a szemételhelyezés és -kezelés, valamint az állati tetemek gyűjtése és ártalmatlanítása. A szennyvízkezelés és a csatornázottság alföldi viszonylatban átlagosnak tekinthető. A kommunális ellátás feszültségeinek oldása valószínűleg az évtized második felében történhet meg. A megyében évente mintegy 650 ezer köbméter szilárd háztartási és ipari hulladék keletkezik, döntő hányada a városokban és a nagyobb településeken. Ez a mennyiség az országban képződő hulladék 3,5 százaléka. Megoldatlan a veszélyes hulladékok ártalmatlanítása A megye összes hulladékának 20 százalékát, azaz évi 130 ezer köbmétert a megye- székhely termeli. A hulladék gyűjtése, szállítása, elhelyezése csak részben megoldott. Körzeti szemétlerakó telep kialakítására a megyében ez idáig nem került sor. A megye 78 településéből harminckettőben végeznek rendszeres szemétszállítást. A szeméttelepek működtetésének költségeit a kistelepüléseken általában az önkormányzat vállalja, a nagyobb településeken a szemétszállításért a lakosságnak is fizetnie kell. A tarifa 300 és 1300 forint között mozog lakásonként évente. A községek többségénél a hulladékszállítás intézményes formája megoldatlan. Veszélyes hulladékot ártalmatlanító telep nincs, szelektív hulladékgyűjtést jelenleg még egyetlen településen sem folytatnak. A hulladéklerakó telepek telítődésével párhuzamosan sürgős teendőként jelenik meg a mai környezetvédelmi igényeket is kielégítő, új térségi lerakóhelyek kijelölése. Jelenleg készül koncepció Szolnok és térsége szilárd háztartási és ipari hulladékának elhelyezésére, melyet sikeres pályázat alapján a Phare-segélyprog- ram is támogat. A kórházi hulladékok égetése speciális hulladékégetőt igényelne, mellyel csak a jászberényi és a mezőtúri kórház rendelkezik. A karcagi, valamint a Hetényi Géza kórházban ezen fejlesztések valószínűleg még az idén megtörténnek. Állati tetemek illegális lerakókban A megye állattartó telepein és húsüzemeiben háromezer tonna állati tetem és kilencezer tonna vágóhídi hulladék keletkezik. A termelők 30 százalékának van szerződése az ATEV-vel, 30 százaléka saját vagy települési dögtéren helyezi el a hulladékot, 40 százalékánál pedig egyáltalán nem ismert az ártalmatlanítás helye. A hatályos rendelet szerint az állati tetemek veszélyes hulladéknak minősülnek. Ezzel szemben a tetemek egyre nagyobb hányada kerül dögku- takba vagy ellenőrizetlen módon illegális lerakókba. A megye 167 ezer lakásából a közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások száma 109,5 ezer. Ezzel szemben a közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma csupán 35 ezer. A csatornahálózattal nem rendelkező településeken mintegy 20-22 millió köbméter kommunális szennyvizet telken belül helyeznek el. A települések zöménél jelenleg is csak szippantott szennyvízürítés létezik. A mesterségesen kialakított ürítőhelyekre juttatott szennyvizek környezeti hatása sokkal kedvezőtlenebb, mint a szilárd hulladékoké. Szennyvízbnp a települések alatt Az elterjedt, szikkasztásos szennyvízelhelyezés esetében a megye szinte egész területén tapasztalható talajvízszint emelkedése, ami azt jelenti, hogy a lakott területek alatt „szennyvízkúp” található. A talajvíz oldóhatása révén ma már a rétegvizek minőségét is t veszély fenyegeti. Megoldást csak a szennyvízelvezetés és -tisztítás jelent. Külön gond, hogy egyes esetekben a keletkezett szennyvizet a ma már nem használt, ásott kútba vezetik. A megye csatornaellátottsága messze elmarad az ivóvízellátás színvonalától, az ellátottság mindössze 19,4 százalékos. Naponta átlagosan 30 ezer 600 köbméter szennyvíz keletkezik, amely 550 kilométer hosszú csatornahálózaton kerül a tisztítótelepekre, illetve a Tiszába. A hálózat hossza csupán ötödé az ivó- vízhálózaténak. Átlagon aluli csatornázottság Szolnok kivételével minden város rendelkezik biológiai tisztítóteleppel. A keletkező összes szennyvíz mintegy 60 százaléka Szolnok csatornahálózatán át, tisztítatlanul kerül a Tiszába. A csatornázottság tekintetében az országos átlagnál jóval kedvezőtlenebb a helyzet. A működő szennyvíz- tisztítóknál, illetve a csatornahálózatban felgyülemlő szennyvíziszap elhelyezése és ártalmatlanítása óriási gondot jelent. A megyei önkormányzat, a megyei művelődési és ifjúsági szolgálat, valamint a népművelők megyei egyesülete a hét elején a dél-franciaországi Montpellier régióból fogadott vendégeket. A delegáció tagjai: a franciaországi Faluházak Szövetségének megyei elnöke, a helyi egyesüVendégek letek vezetői és népművelők, akik odahaza munka nélküli fiatalok átképzésével, népművelőképzéssel is foglalkoznak. Szolnoki látogatásuk célja, hogy megismerkedjenek Jász-Nagykun-Szolnok megye népművészetével, a Tisza-tó turisztikai lehetőségeivel, a megyei művelődési és ifjúsági szolgálat tevékenységével. Holnap délelőtt - várhatóan - a népművelők képzésével és továbbképzésével kapcsolatos együttműködési megállapodás aláírására kerül sor a két régió között. A delegáció tagjai Budapest és Debrecen kulturális intézményeibe is ellátogatnak. Tapasztalatcsere Franciaországban és Belgiumban EU-támogatás a válsággócoknak Lakatos István, a megyei koordinációs iroda vezetője a közelmúltban tért vissza arról a franciaországi és belgiumi utazásról, amelyen a területfejlesztési Phare-program bírálóbizottsága tagjaként vett részt. A küldöttség a franciaországi Bieruay Településszövetséget és a Luxemburg tartománybeli Idelux céget látogatta meg. Az út során szerzett tapasztalatokról beszélgettünk a megyei önkormányzat szakemberével.- Március 19-26. között jártunk a két országban. Kiválasztásuk nem véletlenszerűen történt, hanem sajátos szempontok alapján - kezdte Lakatos István.- Ä Bieruay Településszövetség nonprofit formában, míg az Idelux cég profitorientált módon szolgálja a településfejlesztés céljait.- Mi a gyakorlat nálunk?- Magyarországon nincs rá példa, hogy vállalkozási formában zajlana ilyen tevékenység. Kormányzati szervek és az önkormányzatok feladata ezzel a területtel foglalkozni. A területfejlesztési Phare-program foglalkozik a településközi együttműködés segítésével. Pályázatot írnak ki kistérségeknek két fordulóban. ’94-ben például térségi irodák kialakítására, szakemberképzésre lehetett támogatást kapni, illetve konkrét gazdaságfejlesztési programokra. Megyénkből a Jászság 24 milliót kapott zöldségtermelők szövetkezetének létrehozására és egy hűtőház létesítésére. Az idei pályázatokat március végéig lehetett leadni, ezeket még nem értékelték.- Milyen tapasztalatokkal tért vissza az útról?- Mindkét térségben a korábbi ipari struktúra átalakítására került sor. Franciaországban a helyi bányát kényszerültek bezárni, míg Belgiumban a kohászati termékek iránti kereslet visszaesése miatt volt szükség változtatásokra. Mindkét helyen 20-25 százalékos munkanélküliség alakult ki. A válsághelyzetre tekintettel az Európai Unió e területek fejlesztési programját 50 százalékos költségvállalással támogatja. Az állam 40 százalékkal járul hozzá a kiadásokhoz, ezért a helyi közösségnek mindössze 10 százalékot kell előteremtenie.- Hazánkban nem ilyen kedvező a helyzet.- Sajnos nem. Egy-egy pályázati ciklusban mindössze 94 millió forint áll rendelkezésre.- Mint profitérdekeltségű vállalkozás, milyen eredményeket tud felmutatni az Idelux?- Jelentős tőkeerővel rendelkező cég. Mintegy 10 milliárd belga frank képezi alaptőkéjét. Harminc éve működik a területen, és ezalatt nyolcezer munkahelyet teremtett. A lakossági hulladékgyűjtésen és -hasznosításon túl foglalkozik vállalkozási tanácsadással, idegenforgalmi szálláshelyek létesítésével, ipari zónák és telephelyek kialakításával.-A tapasztalatok alapján milyen tanulságok vonhatók le?- A nyugati és a hazai viszonyokat nem lehet összehasonlító elemzésnek alávetni. Mindenütt alapvetőek viszont a következők: a térségi összefogásnak kiemelkedő szerepe van a támogatások megnyerésében, és egy-egy térségre vonatkozó bárminemű döntésben a szociális, társadalmi vonatkozásokat messzemenően figyelembe kell venni. Cseh Emese A „Kastély Otthoniban jártunk Új szászon Ebéd utáni szieszta a társalgóban Tágas, világos folyosóra nyílnak a szociális intézmény szobái és kórtermei Az orvosi szoba minden igényt kielégít A megyei fenntartású intézmény megyén kívüli betegeket is fogad A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei „Kastély Otthon” Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézménye november óta üzemel Újszászon. Négy funkciót lát el egyszerre. Az idős pszichiátriai betegek ápolását, a szenvedély- betegek, valamint a rehabilitá- landók kezelését és ápolását. Április végétől előreláthatólag egy negyvenszemélyes, emelt szintű időskorúak otthona kezdi meg működését. Az intézet összesen 200 lakónak ad otthont, a kiszolgáló személyzethez kilencvenen tartoznak. Ezekben a hetekben töltik fel az intézetet, ahol jelenleg 120 személy részesül ápolásban és gyógyításban. Az intézet elsősorban megyei ellátást biztosít, de tárgyalnak megyén kívüli betegek gondozásának lehetőségéről is. Képeink az új intézményt mutatják be. Kép és szöveg: Nagy Zsolt Tr** _ m 1 / • Közgyűlési előzetes Legközelebb ’95. április 21-én ül össze a megyei közgyűlés. Többek között beszámolók, illetve tájékoztatók hangzanak el a megyei ön- kormányzat tavalyi költségvetésének teljesítéséről, a költségvetési szervek ellenőrzési tapasztalatairól, a megye foglalkoztatási helyzetéről, a foglalkoztatáspolitikai eszközök felhasználásáról és a megye közlekedési helyzetéről.
