Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-06 / 81. szám

6. oldal Szolnoki Extra 1995. április 6., csütörtök A Szolnok és Vidéke ÁFÉSZ megyeszékhelyünkön, az ABC-áruházak közül elsőként a Széchenyi-lakótelepen lévő 100-as ABC-ben alakíttatta ki a teljes körű vonalkódos rendszert - amit „összekötöttek” az áruház felújításával és modernizálásával. Felvételünkön a hűtő­pulttal bővült zöldségosztály, illetve a vonalkódos rendszert használó pénztár. fotó: n. zs. Folytatódik a Zagyva menti területek védetté nyilvánítása A húsz été alakult Jászkun Természetvédelmi Szervezet tagjai az Alföld középső ré­szén több mint száz települé­sen valósítják meg céljaikat, melyek közt tájvédelmi körze­tek kialakítása is szerepel. Urbán Sándortól, a Jászkun Természetvédelmi Szervezet titkárától megtudtuk, hogy munkájukat húsz évvel ezelőtt a Tápióság természeti értékei­nek feltárásánál kezdték. Ez a vidék nagy népsűrűsége miatt a leginkább veszélyeztetett te­rületek közé tartozik. Tudvalévőleg nincs elég földterület Magyarországon a kárpótlási igények kielégíté­sére, így sok esetben tapasztal­ták már a gyepterületek fel­szántását, annak ellenére, hogy ezeken a területeken a ta­laj rossz minősége, gyenge termőképessége közrejátszott tájvédelmi körzetté való nyil­vánításukban. Gyakran találkoznak még a nádégetés és az illegális víztá­rozók építésének problémájá­val is.- Sajnos, Európa keleti tér­ségében mindennap szembe­sülnünk kell a környezet­szennyezés tényével. Szerve-, zetünk felvette a harcot folyó­ink, tavaink és felszín alatti vi­zeink szennyezésével, a víz­rendezéssel járó kiszáradással, az intenzív vegyszerezéssel, az erőforrások gátlástalan ki­használásával és a világméretű ipari szennyezéssel szemben - fogalmazta meg Urbán Sán­dor. Az erdők faállományának hasznosítása az önkormányza­tok hatáskörébe tartozik, egyedül nekik van lehetőségük a fakivágások korlátozására, illetve megakadályozására. Az önkormányzatokkal való ösz- szefogás, együttműködés a hazai természetvédelem egye­düli esélye - hangsúlyozta a titkár. A Jászkun Természetvé­delmi Szervezet kiemelkedő eredményeiként említette több terület védettség alá helyezé­sét, így például a jásztelek- pusztamizsei, a Jászfelső- szentgyörgy-Jászberény kö­zötti részt. Az elmúlt években sikerrel tettek javaslatot két tájvédelmi körzet kialakítá­sára, ezek a jászkarajenői puszták és szikes tavak Jász-Nagykun-Szolnok, Bács- Kiskun és Pest megyében, il­letve a Tápió-Hajta vidék Pest megye keleti térségében és Szolnok megyében. A Jászfel- sőszentgyörgy határában ta­lálható természeti élőhelyek - vadasparkok, vaderdők - vár­hatóan az idén válnak védetté. A települési önkormányzatok segítségével a Jászságban formálódik egy védett terüle­tekből álló láncolat - Szolnok, Jászberény, Szászberek, Új­szász térségében melyet Alsó-Zagyva Menti Termé­szetvédelmi Terület néven je­gyeznek be - tudtuk meg Űr- bán Sándortól. -kj­Levegőt! Rüvideiv Személyes hatékonyság tréninget szerveznek a Vá­rosi Művelődési Központ zenetermében április 7-én, pénteken 16 órától. A tré­ning célja: sikeres kommu­nikáció, sikeres emberi kap­csolatok. Bizonyára sokak életében vannak olyan helyzetek, amelyekkel nehezen bir­kóznak meg. Ezen a találko­zón - fantáziagyakorlatok­kal is - segítenek végiggon­dolni, hogy mit lehetne másképp tenni, s megpró­bálnak megtanítani szemé­lyes jogaink megvédésére, érzéseink, véleményünk, gondolataink kifejezésére, mások jogainak tiszteletben tartására. Aki holnap nem tud el­menni a VMK-ba, ne kese­redjen el, hiszen április 21-én megismétlődik a tré­ning. A Szandaszőlősi Általános Is­kolában légzésszakkört alakí­tottak, egyelőre csak a pedagó­gusok számára. Dr. Valerij Cseglakov, az Alma-Atából ér­kezett természetgyógyász sze­rint ugyanis a szervezet való­sággal szenved a helytelen oxi­génadagolás miatt. Novoszibirszkben Butejka akadémikus a hatvanas évek­ben dolgozta ki a mélylégzés akaratlagos megszüntetésére irányuló módszerét, amely a jógában ugyan megvan, de vé­leménye szerint káros az oxi­gén túladagolása miatt. Cseglakov doktor katasztro­fálisnak és botrányosnak tartja, hogy nagyon sokan visszaélnek a természetgyógyászatba vetett hittel, mivel van néhány olyan betegség, melyet sem a gyer­mekgyógyászat, sem az ideg- gyógyászat vagy akár az általá­nos orvoslás nem tud gyógyí­tani, hatékonyan csak a termé­szetgyógyászat tud segíteni. Ezek a betegségek gyakorta pszichoszomatikus problémák, de jó eredményeket érnek el a krónikus betegségeknél, illetve a rehabilitáció során. Természe­tesen vannak olyan esetek, me­lyekkel feltétlenül orvoshoz kell fordulni, ilyenek általában az érrendszeri megbetegedések, melyek közül csak néhányat tud a természetgyógyász ke­zelni. Az új típusú kezdemé­nyezést a szandaszőlősi iskola igazgatónője követendőnek tartja, hétfőn és kedden nagy igyekezettel vesznek részt a ta­nárok a légzésszakkörön. Ter­veikben szerepel a gyermekek számára is megszervezni és be­vezetni délutáni foglalkozás­ként a helyes levegővétel tu­dományát. - szentendrei ­Oviszépítés A Széchenyi-lakótelepi Zengő Óvoda kertje eddig meglehető­sen kietlen volt. A szülők és a nevelők azonban közös erővel kezdtek a szépítéséhez. Feltör­ték a betont, s padokat, virág­tartókat helyeztek el. A feltört területet Suki István jászladá- nyi vállalkozó és csapata tölti fel humusszal, majd befüvesí­tik. Suki István évente 400 ezer forint értékű parkosítási mun­kát ajánl fel a szolnoki polgár- mesteri hivatalnak, s ennek ke­retében kapcsolódott be az óvodaudvar szépítésébe is. Kígyóhang és a többiek Fonematikus hallásfejlesztés a Kolozsvári úti óvodában Az elmúlt időszakban lapunk hasábjain is sokat foglalkoz­tunk a dyslexiával. Ha időben észreveszik a felnőttek, hogy gond van a gyermek beszédével, hallásával, meg lehet előzni a nagyobb bajt. Az igazi megelőzést azonban már az óvodá­ban el kell kezdeni. Erre helyben is találhatunk példát, igaz, tudomásunk szerint csak egyetlen óvodában, a Kolozsvári úton. Vérségi Ildikó és Huszár Ágnes óvónőkkel az általuk is alkalmazott fonematikus hallásfejlesztésről beszélgettünk.- Úgy éreztük, hogy az óvo­dában a legfontosabb a foné­mával, vagyis a nyelvi kom­munikációval foglalkoznunk- kezdte Ágnes. — Ide tartozik a beszédfejlesztés, a helyesí­rás, olvasás. Mi ezt karoltuk fel, mert ezt éreztük a legfon­tosabbnak, hiszen az iskolát kezdő gyerekeknél ez je- lent(het)i a legnagyobb gon­dot. Hogy nem tudnak meg­szólalni, gyakoriak a félrehal- lások — s ebből adódóan gon­dok lesznek a helyesírással is.- Az egész óvodában foglal­koznak fonematikus hallásfej­lesztéssel?- Nem, ez csak a mi csopor­tunk - ez harminc gyereket je­lent - profilja. Folyamatosan kell foglalkozni a gyerekek­kel, nem lehet kihagyni egyet­len napot sem.- A dyslexiával kapcsolatban is nagy gond, hogy nincs igazán szakirodalom. Önök hogyan szerezték az ismereteiket?- A Kecskeméti Óvónő­képző Főiskola által kidolgo­zott program adaptációjával dolgozunk. Az adaptálás any- nyit jelent, hogy helyi logopé­dus segítségével a saját ké­pünkre formáltuk, ugyanis ez a program nagy szabadságot biztosít. Van egy alapprog­ram, s erre dolgozzuk rá a sa­ját játékokat, az általunk ki­dolgozott terveket - ahogy a gyerekek fejlettsége megkí­vánja. Az eredeti program kö­zépső csoporttól indul, de a je­lenlegi csoportunknál úgy éreztük, hogy már kiscsoport­ban, három és fél éves korban elkezdhetjük.- Mit jelent a gyakorlatban ez a program?- Munkánkat a kiscsoportos beszoktatási idő után kezdtük, zömmel úgynevezett nagy- mozgásos, közösen játszható játékokkal, fokozatosan bő­vítve egyéni teljesítésű játé­kokkal középső csoportban. A program lényege tulajdonké­pen az, hogy a gyermek hal­lási figyelmét a beszédhangra irányítja. Először hangutánzó játéko­kat játszottunk, utánozniuk kellett például a kakas kuko­rékolását, a kígyó sziszegését. Ezután hangokat kezdtünk el tanulni, először az sz hangot. Zokniból készítettünk kígyót, ezt a gyerekek a kezükre húz­ták. Mozgatták a kígyót, s közben hangoztatták az sz hangot. Amikor már ez jól ment nekik, tehát érezték, hova kell tenniük a nyelvüket, akkor olyan szavakat gyűjtöt­tünk, amelyekben szerepel az sz hang, először olyanokat, ahol a szó elején van, majd olyanokat, ahol a közepén, majd a végén. Ez körülbelül egy hónapos munkát jelentett.- Közben elém tettek kismé­retű kártyákat, amelyeken álla­tok, illetve tárgyak vannak, s mindegyiken szerepel egy betű. Ezek mire jók?- Minden hangnak van egy hívóképe. Ezeken a képeken a hanggal kapcsolatos állat vagy tárgy van. A csipogó csibe a cs hang hívóképe, a sziszegő kígyó az sz-é. Ezek­nek a foglalkozásoknak az a lényege, hogy a gyerkekek minél több érzékszervére has­sunk. Lássa a képet, érezze, tapintsa a bábut, hallja a han­got stb. Az is fontos, hogy amíg egy hangot nem sajátí­tottak el tökéletesen, nem ha­ladunk tovább. Terveink sze­rint középső csoport végére megtanulják az összes más­salhangzót. Nagycsoportban a magánhangzókkal folytatjuk, tehát elképzelhető, hogy mire iskolába mennek, már tudnak olvasni. Vagyis ha egymás mellé tesszük a hívóképeket, a hangokat össze tudják olvasni.- Sokan azt gondolják, hogy teljesen fölösleges az oviban megtanulni olvasni. Hagyjuk őket ott játszani, tanulhatnak még eleget. — Ezek a gyerekek nem ve­szik észre, hogy tanulnak, rá­adásul a program játékai na­ponta csupán 8-10 percet vesznek igénybe. De legtöbb­ször ők könyörgik ki, hogy még játsszunk, így aztán akár egy fél óráig is ott ülünk a szőnyegen, mert mindenki szerepelni akar. Az iskolai visszajelzések egyértelműen pozitívak. A ta­nítók azt mondják, az írásban ezek a gyerekek könnyebben megállapították a szó hangjai­nak számát, á nevelő tollba­mondására jobban figyeltek, ügyeltek az artikulációra, s a munkafegyelmük, feladatérté­sük igen jó. Mindez együtt le­hetővé teszi a tanulás folya­matosságát, sőt, az írás-olva­sás megtanulásának idejét 1,5-2 hónappal is csökkent- heti. Úgy érezzük, ezzel a programmal az eshetőségét is csökkentjük, hogy a gyerekek dyslexiások legyenek, illetve bizonyos mértékben szűrjük is őket. Cs. Cs. R. Játszanak vagy tanulnak ezek a gyerekek? Az eredmé­nyek azt igazolják: játszva tanulnak. FOTÓ: barna Indiai estek A fenti címmel „villannak” fel pillanatképek a sok­színű Indiáról április 13- 14-én a VMK-ban. 13- án, csütörtökön 15 órától az előadóteremben kisfilmek segítségével is­merhetik meg az érdeklő­dők az egzotikus ország kulturális életét és termé­szeti szépségeit. 17 órától az aulában berendezett bengáli teaházban várják a vendégeket. 18 órakor az Indiai Köztársaság ma­gyarországi nagykövete, Shri L. T. Pudaite nyitja meg a „Mesés India kin­csei” című kiállítást a galé­rián. A megnyitón közre­működik Somi Panni, bha- ratya natyam táncmű­vésznő. 14- én, pénteken 15 óra­kor a színházteremben Ramayana címmel zenés mesejáték várja a gyereke­ket, 17 órától pedig - ismét az aulában - újra bengáli teaházat rendeznek be. 18 órakor az előadóteremben „Hazám, India” címmel J. K. Tripathinak, az Indiai Köztársaság Magyaror­szági Nagykövetsége má­sodtitkárának vetített képes előadását lehet meghall­gatni. Az „Indiai estek” zá­rásaként a Calcutta Trio lép színpadra az indiai klasszi­kus zene virtuózával, az amerikai Steven Jamesszel közösen 19 órától a szín­házteremben. Óvni a szakma presztízsét Sikeresen versenyzett a mester is, a tanítványa is „Régebben sok olyan gyerek jött hozzánk, aki csak bukdá­csolt az iskolában. Mostanra ta­lán sikerült elérni, hogy ne a rossz tanuló jelentkezzen szo­bafestőnek, hanem az okos gye­rek is. Mert annak semmi ér­telme, hogy valaki olyan szin­ten tanulja meg a festést, mint ahogy Mari néni kifesti a házát. Egy festőtanulónak ennél jóval többet kell tudni. Azért jók a versenyek, mert ránevelik a ta­nulókat az önálló munkára” - Hofgárt György szobafestő mester vallja ezt, akinek tanít­ványa, Hernek Gábor a szol­noki 633. sz. Petőfi Sándor ipari szakmunkásképző harmadéves tanulója egyike annak a négy szolnoki diáknak, aki a tanulóknak rendezett szakmai verseny országos dön­tőjébe került. Gábor nagyon izgul, hogy si­kerüljön a jó szereplés, mert ha a versenyen 71 százalékos telje­sítményt ér el, akkor megkapja a szakmunkás-bizonyítványt.- Azért választottam ezt a szakmát, mert gyerekkoromban ezt ismertem meg. Nem érzem, hogy nehéz volna, talán csak fi­zikailag nehéz részek vannak benne, mint például a mennye­zetfestés - vallja. - Nekem egyébként a díszítő festés a kedvencem. Nemcsak Gábor, hanem a mestere, Hofgárt György is versenyen járt: a Trilak Haering megyénkben rendezett, meste­rek közötti versenyén a máso­dik helyezést érte el.- A kivitelezés minősége volt a mérce - emlékszik a mes­ter. - Jó, hogy versenyeket ren­deznek, mert ez segíti óvni a szakma presztízsét. Az, hogy a tanulóm is ambiciózusabb, na­gyon nagy kedvet ad nekem is. A mesterek nem szívesen vál­lalnak tanulókat, de ha ilyen az eredmény, akkor érdemes.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom