Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-05 / 80. szám

6. oldal Kunsági Extra - Karcag 1995. április 5., szerda Prospektus a városról Az önkormányzat évtizedek óta hiányolt kiadványt jelen­tetett meg a város idegen- forgalmáról. A nyolcezer példányban megjelenő szí­nes kiadványt Dr. Bellon Tibor szerkesztette, a 36 színes fotót Bartha László készítette, a grafikai munkát Hangyási Attila végezte. A füzet bemutatja a város szellemi, építészeti és ter­mészeti értékeit, s három­nyelvű információs blokkot is tartalmaz. A mellékletét képező információkból az idelátogató szállás-, étke­zési és szervizszolgáltatá­sokról is értesülhet. A prospektus az egyes érdeklődők számára díjta­lan, nagyobb tételben sze­rény összeg ellenében a polgármesteri hivatalban megrendelhető. A szolnoki, debreceni idegenforgalmi napokon már találkozhattak vele az odalátogatók, a turis­taközpontokban jelenleg is beszerezhető. Anyakönyvi hírek Születés: Andrási Tibor- Karsai Edit: Máté Tibor, Varga Sándor-Németh Enikő: Dávid, Szecsei Fe- renc-Kovács Tünde: Viktó­ria, Karsai Sándor-Molnár Mónika: Dóra, Oláh László-Balogh Tünde: Tünde, Kovács János-Szele Anikó: Fruzsina, Balogh Gyula-Szabó Julianna: Juli­anna Erzsébet, Rauschen­berger Gábor-Ferenczi Róza: Vanda, Sántha György-Szabó Erzsébet: Péter, Tóth Ferenc-Láposi Ágnes: Ádám, Hárman Ferenc-Márki Ildikó: Fe­renc nevű gyermeke szüle­tett. Házasságkötés: Nagy II- dikó-Ecseki Tamás, Kiss Borbála-Nagy Lőrinc, Kü- lüs Anita-Nagy András, Bartha Mária-Kiss László kötöttek házasságot. Halálozás: Homoki Jó- zsefné Munkácsi Terézia (85), Bencsik Jánosné Ko­vács Mária (83), Kovács László (94), Nagy Józsefné Soós Margit (82), Tóth La­jos Istvánná Farkas Vilma (65), Tóth István (48), Tóth János (92)', Andor Lászlóné Pádár Erzsébet (61), Szabó István (60), Mátyus Lász­lóné Hidi Margit (88), Ko­vács Mihály (30), Sánta Pé­ter (35), Szemes Mihály (73), Mátyus Ferenc (60), Balogh Jánosné Sütő Erzsé­bet (82), Molnár Ferenc (45) éves korában hunyt el. Vár a Ház Április 8-án 10 órától hús­véti játszóház lesz a Gyer­mekek Házában. Április 12-én 16 órakor tartja kö­vetkező foglalkozását a Bébi Klub. 19-én délután fél 3-tól zsarudélután lesz, másnap fél 3-tól városi egészségügyi verseny. Ápri­lis 21-én a Madách Szín­házban a Vörös malom című musicalt tekintik meg az érdeklődők a Gyermekek Háza szervezésében. 28-án kezdődik a nonstop 24 órás vetélkedő, melyre április 18-ig lehet jelentkezni. Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva Jól vigyáztak a rendre Feketéből fehérbe A karcagi rendőrkapitányság munkáját a karcagi önkor­mányzat 1,1 millió forinttal támogatta, míg a kisújszállási és kunhegyesi egy leíró mun­kabérét biztosította. Kendere­sen az üzemanyag-beszer­zésre, Kunmadarason egy részmunkaidős közalkalma­zott bérére, míg Berekfürdőn üzemanyagköltségre kaptak hozzájárulást - tudtuk meg Szabó Dénes őrnagytól, a kapi­tányság vezetőjétől, akitől ta­valyi munkájukról érdeklőd­tünk.- Az ismertté vált bűnese­tek száma 11,5 százalékkal nőtt ’93-hoz képest. A bűncse­lekmények 66 százalékát, a vagyon elleni bűntettek 12,66 százalékát az erőszakos, ga­rázda jellegűek, 11,1 százalé­kát a közlekedésiek, míg 2,7 százalékát a házastárs és ifjú­ság elleni bűnesetek alkották, a fennmaradó az egyéb kate­góriába tartozik.- Hogyan alakult munkájuk a számok tükrében?- A személy elleni cselek­ményeknél 18 százalékos volt a csökkenés. Az elkövetés motivációjánál jellemző volt a sértett vagy az elkövető részé­ről az alkoholos befolyásolt­ság, a családi nézeteltérés, ve­szekedés. A közlekedési bűn- cselekményeknél igaz,, hogy 4-5 százalékos a csökkenés, ám százas nagyságrendet ért el az ittas vezetés. A nemi er­kölcs elleni bűncselekmények száma nyolc volt. A közrend elleni bűncselekményeknél 41 százalékos volt az emelkedés, 8,1 százalékkal nőtt a garáz­daságok száma, ahol jelentős az okirat-hamisítás s az okirat­tal való visszaélés, személyi igazolvány ellopása. Nyolc százalékkal nőtt a betöréses lopások száma, s itt a felderí­tési eredményességünk is csökkent - mondja -, melynek okai: az utazó bűnözők foko­zott megjelenése, a bűncse­lekmények késedelmes felfe­dezése s az állomány egyre fokozottabb leterheltsége. Legnagyobb emelkedés a csa­lásoknál volt, ahol 8-ról 103-ra változott az arány. Eb­ből közel 100 volt olyan csa­lás, melyet szabálysértési ér­tékre (5 ezer forint alatt) kö­vettek el. A vagyon elleni cse­lekmények zömét kerékpár-, baromfi-, kerti lopások tették ki, ám jelentős volt az öntöző- berendezésekről rézkábel lo­pása, ahol a hét elkövető már lakat alatt van.- Milyennek ítéli meg a bűn­ügyi terület munkáját?- A lehetőségekhez mérten eredményesnek, hiszen az is­meretlen tettes ellen indított eljárások felderítési mutató­száma 54 százalék.- A polgárőrökkel, város­őrökkel jó az együttműködé­sük?- Karcagon jó a városőrök­kel a munkakapcsolatunk, ám a létszámuk most felére csök­A kapitány jó munka- kapcsolatra törekszik a polgárőrökkel kent, az anyagi lehetőségek miatt. Kenderesen, Kunhe­gyesen, Kunmadarason is jó­nak, hatékonynak tartom a polgárőrség munkáját. Prob­lémát Kisújszálláson látok, ahol most anyagiak hiányában ez a szervezet megszűnt.- Többször láttuk a rendőrö­ket helyszínelni baleseteknél. Hogyan alakult a közlekedési balesetek aránya?- Területünkön tavaly 16 százalékkal csökkent ez a szám, a nyolc balesetben tízen haltak meg. A statisztika így alakult: 10 haláleset, 60 sú­lyos, 92 könnyű sérülés. Az esetek 50 százaléka személy- gépkocsival, lakott területen történt, s nőtt az okozó kerék­párosok száma, s közülük is sok volt ittas. A baleset-meg­előzési bizottság különböző pályázatokra ösztönözte a di­ákokat. így jutott a kenderesi iskola 80 ezer forinthoz, 13 gyerek nyert a megyei rajzpá­lyázaton, s egy kislány orszá­gos döntőbe jutott a Ki a mes­ter két keréken? vetélkedőn.- A megelőzés keretében mit rendeztek még?- A kerékpárlopások csök­kentése érdekében vezettük be a gravírozást. Nagy sikere volt az úgynevezett zsarudélutá­noknak a Gyermekek Házá­ban, s több iskolában is tartot­tunk előadást a fiatalokra le­selkedő bűnügyi lehetőségek­ről, veszélyekről.- 1994-ben nőtt-e a járőrö­zések száma?- Arra törekedtünk, hogy növekedjen. Kerékpáros, ku­tyás járőrözést is végeztünk, ennek ellenére előfordult, hogy valamely kis településen nappal nem volt járőr szolgá­latban. Ilyen a jövőben is vár­ható. Tavaly 116 volt az ittas járművezetők felderítése, és duplájára nőtt a tulajdon elleni szabálysértések száma. Itt ki­emelkedő munkát végzett a madarasi őrs. Verekedés miatt 14 fő ellen indult eljárás, s 69-ről 102-re nőtt a botrányos részegek száma. A kénysze­rítő es'zközök alkalmazása te­kintetében átlagos volt a tava­lyi év. Hét esetben történt hi­vatalos személy elleni erő­szak. Közbiztonságra veszé­lyes eszköz tartása miatt 56 esetben kellett intézkedni. Kényszerítő eszközt négyszer alkalmaztak, fegyverhasználat nem volt. Az egy állampol­gárra jutó helyszíni bírság 800 forint volt.- Az idegenrendészeti tör­vény is adott munkát?- Igen, ám a kényszerintéz­kedések lehetősége ezen a té­ren csekély. így például ha a külföldi a jogszabályban lehe­tőséget adó 30-60-90 napon belül „lézeng” az országban, nem lehet vele mit kezdeni, legfeljebb a tartózkodási en­gedélye lejártakor, annak meghosszabbítása tagadható meg. Tavaly 4 fővel szemben kezdeményeztünk kiutasítást.- Hogyan alakult az állo­mány összetétele?- Az első félévben teljes létszámmal dolgoztunk, év végéig tízen távoztak az állo­mányból. (Főiskolai tanul­mány, áthelyezés, egészség- ügyi alapon leszerelés, nyug­állományba vonulás s pol­gármesterré választás szere­pelt az okok között.) Jelenleg is négy olyan ember leszere­lési szándéka van folyamat­ban, akik az anyagi nehézsé­gek miatt távoznak az állo­mányból. Tavaly 73 esetben történt elismerésben részesí­tés, ebből 20 soron kívüli elő­léptetés, a többi parancsnoki dicséret, pénzjutalom. így az állomány 45 százaléka része­sült elismerésben.- Mennyi pénzből gazdál­kodnak az idén?- Annyiból, mint tavaly. Míg például tavaly márciusban literenként 76 forintos benzin­nel mentünk havi 2200 kilomé­tert, most 1700 kilométer jut egy autóra, ami napi 54 kilo­méter csupán. így az üzem­anyag csak arra elegendő, hogy a bekövetkezett esemé­nyekre reagáljunk, megelőző járőrszolgálatra már nem. A Kátai Gábor Kórházban egyre több férfi ápolót látha­tunk. Közülük az egyik Kovács József, aki a 7. emeleti belgyó­gyászaton dolgozik. A betegek már elfogadták, s ő is szívesen ápolja őket, figyel lelki gondo­zásukra is. Ez nem idegen tőle, hiszen korábban az Egri Hittu­dományi Egyetem hallgatója volt.- Most feketéből fehérbe öl­töztem, csupán ez volt furcsa, ezt kellett megszoknom - mondja a 24 éves fiatalember. Gyerekkora nem a legszeb­ben telt Nyírbátorban. Sok csa­ládi vita közepette nőtt fel. Jó kézügyességét már az óvodá­ban felfedezték, s általánosban megnyert egy rajzpályázatot, melynek jutalma egy zánkai út volt. Először erdész vagy cuk­rász szeretett volna lenni, mert szereti a természetet és az édes­séget, ám mióta egyszer elron­totta a gyomrát, letett ezen ter­véről. A gimnázium után Sá­rospatakra került, ahol kerámia­formázó szakmunkás lett. A he­lyi kerámiagyárban mindent megtanult a szakmáról, s társa­ival rengeteg modellt lerajzolt. A sok munkára ráment az egészsége is, hiszen jobb keze megbénult. Mára már ennek nyoma sincs - mondja -, s bi­zonyítékul felemeli ökölbe szo­rított jobb kezét. Miután vallásos nevelést ka­pott, így nem állt tőle messze a papi hivatás, ezért jelentkezett a Karcagon tájékoztatta a körzet országgyűlési képviselőit (Herbály Imrét, dr. Kasuba Já­nost) és a települések polgár- mestereit Balogh János, a Ma­táv debreceni igazgatója, aki március 1-jétől tölti be ezt a munkakört. Ismertette a tele­fonfejlesztés idei és jövőbeni terveit, és azokat a távközlési törvény, a területi koncessziók és a marketing szempontjából is elemezte. Itt mutatkozott be D. Kovács László, a Matáv karcagi centru­mának vezetője, s kiegészítette a beszámolót a területre vonatkozó adatokkal. Ő szintén március 1 -jétől, pályázati nyertesként dolgozik ebben a beosztásban. A megjelent képviselők és polgármesterek megelégedéssel nyugtázták a terület tovább ja­vuló telefonellátottságát, egyút­tal felhívták a figyelmet a kiste­lepülésekre és a nyilvános ké­szülékek telepítésére, valamint az üdülőkörzetek fejlesztésére. hittudományi egyetemre. Vilá­gias felfogása és gyenge tanul­mányi eredménye miatt sok elmarasztalásban volt része. Negyedikben bizonyítani akart, s rákapcsolt a tanulásra, ám be­tegsége közbeszólt, így a rek­tortól egy év halasztást kért. Ezt tölti most Karcagon. Galsi Já­nos plébánost már korábbról ismerte, így először nála lakott, s végezte a plébánia munkáit. Közben több munkahelyet megnézett, míg végül a kórház segédápolója lett, december 1. .ü. Nagy szeretettel gon­dozza az osztály betegeit óta. Többen megkérdezték már tőle, hogy a cölibátus miatt függesztette-e föl papi tanul­mányait. Erre nemmel vála­szolt. A településenkénti fejlesztést Andrási Zoltán, a karcagi cent­rum üzemviteli csoportvezetője ismertette. Karcagon a központ kapaci­tását ezerrel bővítik, és 740 új állomást kapcsolnak be. Berek­fürdő önálló központot kap, és ez évben százötven lesz a nö­vekedés. Nagyiván nagyobb teljesítményű koncentrátorokat kap, és százötven új állomás köthető majd be. A tervezett bekapcsolások még ezeken túl: Tiszaburán 100, Tiszaderzsen 43, Kenderesen 54, Kisújszál­láson 570, Kunmadarason 100, Tiszafüreden 300, Tiszaszen- timrén 100 és Abádszalókon az üdülőterületen kötött megálla­podás függvényében igények szerint. A központtelepítések költségén túl hálózatfejlesz­tésre 130 millió forintot költe­nek ez évben. Az egyeztető megbeszélés létrejöttében közreműködött a Stukkó Kft. és a Tiszaber Bt. Új vezetők a Matávnál Több új cipőt is készítene Ezt csak szívvel-lélekkel lehet csinálni” Divatáruüzlet és kávézó Három évtizeddel ezelőtt, 1965-ben ment el tanulónak a cipőipari szövetkezethez Abra- hám István. Felszabadulása után a ktsz-ben dolgozott, ahol férfi­félcipőket készítettek a hon­védségnek. Akkor ezt még kéz­zel csinálták, kevés volt a gép. A hetvenes évek elején ott is elkezdődött a gépesítés, akkor már könnyebb volt a munka. Ott dolgozott egészen a rend­szerváltásig, jelenleg pedig a Pedicare Kft.-nél, ahol exportra készítenek cipőfelsőrészt. Ez a főállása, s amikor hazamegy, leül a kaptafa mellé, javítja a cipőket, csizmákat. Öt évvel ezelőtt váltotta ki az engedélyét. A gépeket, szer­számokat apránként vette meg. Hitelt nem akart felvenni, mert ha véletlenül nem jön be a vál­lalkozás, nem tudta volna visz- szafizetni a kölcsönt. Tavaly májusban bővítette a választé­kot cipőkellékek (bőr, talpak, szegek, festékek, cipzárak, csa­tok, sarkok) árusításával is. Egy új cipőt könnyebb elké­szíteni, de mostanában erre az anyagi nehézségek miatt keve­sebb a megrendelés, inkább ja­víttatni hozzák a cipőt az embe­rek. Volt olyan is, hogy meg­várta a cipőt a tulajdonosa, mert nem volt neki másik. Ábrahám István nemrég ka­pott megrendelést egy „kontyo- lócsizmára”, amely esküvőre készül. Ez már komolyabb megbízás, hiszen egy sarokcse­rét a három évet végzett szak­munkás is el tud végezni. Ő azt vallja, hogy a javítás, foldozás után úgy kell kinéznie a cipő­nek, mintha új lenne. Ha pél­dául a sportcipők elszakadnak, s nincs olyan színű bőr, akkor a párján is átcseréli azt a színt, hiszen hogy nézne ki, ha fe­lemás lenne. így a foltozás nem lesz szembetűnő. Míg a régi ci­pők faszeggel készültek, most ragasztják a talpakat, ám hamar leválnak. Dr. Barwak Kirkné ’83-ban orvos férjével került Kar­cagra. Mivel mindig vonzot­ták a szép dolgok, a jólapolt- ság, kozmetikus lett. Ekként dolgozott itt is, ám szeretett volna a hölgyek öltözködésé­ben is segíteni, mert úgy tartja, hogy egy nőnek mindig elegánsnak, jól öltözöttnek kell lennie. Ekkor tud kibon­takozni, s érzi jól magát. Ezért nyitotta meg a szolgál­tatóházban az A’la Mode di­vatáruüzletet. A fehérneműk, kosztümök, blúzok esetében is a minőségi áruk beszerzé­sére törekedett, s gondolt a praktikumra is. A férfiaknak is - különösen ha üzletemberek - jól öltözöttnek kell lenniük, így rájuk is gon­dolt. Árait úgy alakította ki, hogy minél szélesebb réteg számára legyenek megfizethe­tők. Mint kozmetikus, szívesen ad tanácsot is vásárlóinak. Vásárlói főleg a közép- korosztályból kerülnek ki, ám a fiatalok is keresik. Sokan öl­töznek fel tőle esküvőre, ke­resztelőre is. Mint kereskedő­nek nagyon nehéz ma a hely­zete, mert óriásiak a költségek. Helytelennek tartja, hogy a nem minőségi árut kínálóktól nem kérik a termék minőségi bizo­nyítványát, míg tőle ezt meg­követelik. Éppen ezért nagyon oda kell figyelnie a beszerzés­nél a minőségi árura, mert el­lenkező esetben könnyen meg­bukhat. Április 7-én lánya, Bernadett nyit egy kávézót is lakásukon, a Nagyvénkertben, mert mind­ketten fontosnak tartják, hogy a családok el tudjanak tölteni egy kellemes félórát szép környe­zetben. Ide azonban nemcsak a kórház környékén lakókat vár­ják, hanem mindazokat, akik a divatáruüzletben vásárolnak, hiszen aki ott kétezer forint fe­lett fizet, kap egy ingyen kely- het az Elmina Caféban. Mind­ketten azt vallják, hogy ezt csak szívvel-lélekkel lehet csinálni. Nyitás előtti utolsó simítások a kávézóban

Next

/
Oldalképek
Tartalom