Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-04 / 79. szám
1995. április 4., kedd Jászsági Körkép 7. oldal Kitüntetett eskető Tamns Jánosné; a városban mindenki előre köszön neki Annak, hogy milyen kitüntetést kapott, még utána kell gondolnia, meg kell szoknia a kiejtését. Elvégre nem mindennap kap az ember Magyar Köztársasági Arany Érdemkeresztet. Márpedig - Göncz Árpád köztársasági elnök nevében - Kuncze Gábor belügyminiszter ezt adományozott Tamus Jánosné- nak nemrégiben. Jolika, mindenki csak így szólítja Jászfényszaru napokban nyugdíjba vonult anyakönyvvezetőjét, aki a magyar állami anyakönyvezés centenáriuma alkalmából kapta ezt a kitüntetést. 1972-ben szakvizsgázott, azelőtt - 1965-től - a titkárságon dolgozott. 1973 végéig csak helyettesítette az akkori anyakönyvvezetőt. Azóta viszont folyamatosan ő látta el ezt a feladatot. I T Hogy miért lett anyakönyvvezető? Nem tudja pontosan megmagyarázni. Volt egy lehetőség a szakvizsgára, és úgy érezte, jelentkeznie kell. Igaz, hogy „szerepelnie” kellett, ki kellett állnia - nem is akármilyen alkalomból - a násznép elé, de ez sem jelentett akadályt számára. Minden esküvő külön forgatókönyvet kíván. A fiatalok és a családok igényeit is figyelembe kell venni. Tamus Jánosné igyekezett személyessé tenni a ceremóniát, széppé, emlékezetessé varázsolni a szertartást. Hogy miért kaphatta az elismerést?- Hogy hogyan dolgoztam, azt a főnökeim feladata megítélni. Mindig igyekeztem a tudásom legjavát nyújtani - mondja szerényen. Szerencsésnek is mondhatja magát, mert munkája során, az akkoriban alakult Fortuna irodalmi csoport vezetője, Kovács Andrásné az ünnepi műsor megszervezésében, valamint Keresztesi József a zenei aláfestésben segédkezett. A születési, a házassági és a halotti anyakönyvet ő vezette, illetve ennek nyilvántartása, statisztikája is az ő feladatkörébe tartozott. És ha már statisztikáról volt szó: összesen 686 házasságot kötött. Az első esketést 1972. június 24-én tartotta, akkor még helyettesítőként. Bár nagyon sok házasságot felbontottak, ez az első még „él”. Botrányos házasságkötése nem volt, vagyis mindkét fél kimondta előtte a boldogító igent. Viszont volt egy nagyon emlékezetes, pontosan a negyedik, amikor többszörös esketés volt. Egy családban a nagyszülők az 50., a szülők a 25. házassági évfordulójukat ünnepelték a fiatalok házasságkötésekor, és meg is erősítették az egykori „igen”-t. Vagyis három generáció tartotta esküvőjét.- Ez felejthetetlen, csodálatos szertartás volt - emlékezik vissza. Volt egy hasonló is, de az már „csak” az unoka és a nagyszülők lakodalma volt, a szülők „kimaradtak” a kerek évszámokból. Két fia van, mindketten családosak már. Az ő házasságukat ő nem köthette, az esketést a polgármester asszony végezte. Mindkét fia házassága tart még.- Hála istennek - nevet. A Viharsarokból, Mezőhegyesről került Jászfény szaruba. Budapesten ismerkedett meg fényszarusi férjével, így került a településre. Azt szeretné, ha mindenki így mehetne el nyugdíjba. Nem a kitüntetésre gondol, hanem a megbecsülésre, a szeretetre. - Nekem gyönyörű beosztásom volt. Az emberekkel szép és jó, ünnepélyes alkalommal találkozhattam. Idegenből kerültem ide, és nagyon nehezen tudtam megszokni. Mégis, ha végigmegyek az utcán, nem tudok előre köszönni, még az időseknek sem, mert megelőznek - mondja befejezésül. Az oldalt Tóth András készítette Egy új korszak kezdetén Munkában a szalag; igazi szalagmunka FOTÓ: mészáros A Samsung Electronics Magyar Rt. jászfényszarui gyára a minap jelentős mérföldkőhöz érkezett. A színes tévéket előállító termelőüzem megkapta az ISO 9002 minőségbiztosítási tanúsítást, amelyet a TÜV Cert ügyvezető igazgatója, Lovász Szabó Tamás adott át a Samsung Electronics Magyar Rt. elnökének, Man Shik Lee-nek. Az ünnepségen - ahol Győ- riné dr. Czeglédi Márta, a város polgármestere is jelen volt - az elnök hangsúlyozta, az Európa legjobban elismert, legtekintélyesebb minőségbiztosítási szervezete által kiadott tanúsítvány egy újabb korszak kezdetét jelenti. A Samsung gyár három évre kapta meg a rendkívül szigorú előírásoknak megfelelő tanúsítást, és annak betartását folyamatosan ellenőrzik. Az ISO 9002 szabványra másfél év alatt készültek fel. A tanúsítás nem a termékre, hanem a gyártásminőségre, a gyártásszervezésre vonatkozik. Az ezt elért cégek bizonyították, olyan körülmények között állítják elő termékeiket, hogy azok folyamatos minőségi színvonalon kerülnek a piacokra. A munkafolyamatokban részt vevők feladatait és felelősségét szigorúan meghatározzák. Tulajdonképpen ezzel a gyár beszállítóit is minősítették, mert azoknak is meg kell felelniük a szigorú előírásoknak. A kezdetben Samsung- Orion-tulajdonban levő gyár a nyáron ötéves fennállását ünnepli. Az 1991 májusában teljes Samsung-tulajdonba került gyár 1993-ban indította útnak az első tévéket az Európai Közösség országaiba. Kezdetben csak 50 ezer, tavaly már 139 ezer tévét vettek le a szalagról. Az idén 210 ezer készülék a cél, míg jövőre 300 ezer lesz. Ma már a korszerű tévék háromnegyed részét a határainkon kívül értékesítik. A 37 centiméteres képátmérőjű készüléktől a 72 centisig számtalan típust gyártanak Jászfényszarun, közöttük a legmodernebb típusokat is. Az ünnepélyes szalagátvágás 5. évfordulója előtt ismét jelentős állomáshoz érkeznek: elkészül az 500 ezredik tévékészülék. Az utolsó csepp A bezárásra ítélt benzinkút Kész, vége, nincs tovább. Bezárt egy réges-régi benzinkút Jászárokszálláson. Szikra Ferenc polgármestertől megtudtuk, hogy a jászberényi Jászsági ÁFÉSZ megszünteti a benzinkutat. „Kissé” korszerűtlen volt, igaz, de azért 92-es benzint és háztartási tüzelőolajat (HTO) lehetett ott venni. És ez utóbbi volt a lényeg. Az áfész felajánlotta, hogy ingyen átadja az önkormányzatnak a telepet. Ez kedvező ajánlatnak tűnt, csakhogy kiderült, a szakhatóságok nem engedik ilyen elavult formában működtetni a kutat, az átalakításra viszont nincs pénz. Azért a lehetőséget még mérlegelik, hiszen ez volt az utolsó hely, ahol a polgárok háztartási tüzelőolajhoz jutottak. Az áfésznél megerősítették, valóban ingyen is „megszabadultak” volna a kúttól. Már az olajat szállító Mól Rt. sem tudott (vagy akart?) szállítani, új típusú szerződést ajánlott az áfésznek. Egy hónapja tehát nincs HTO. Amíg lehetett, húzták a megszüntetést, de most már nincs további kibúvó. Ami benzin még van a kútban, azt kiszolgálják. A kútnál - hordókból - tavaly 261 ezer liter HTO-t vásároltak. Többet, mint benzint, amiből csak 119 ezer liter fogyott. Most a fűtőolajat más településekről kell beszerezni. Fagyasztani tudni kell Az Electrolux név mindenki számára ismerősen cseng, hiszen a cég úgynevezett „hidegvonalához” tartozik a Lehel is. A Lehel Hűtőgépgyár Kft. úgynevezett kompresszoroshűtőkészülék-divíziójának hármas szerelőüzemében, Jászárokszálláson fagyasztóládákat gyártanak. Electrolux-fagyasztóláda Árokszálláson kívül csak Dániában készül. Az üzem igen korszerűnek mondható. Tavaly alakították át szerelősorát a legkorszerűbb fagyasztóládák gyártására 400 millió forintért. Múlt év május 31-én leállt a régi szerelősor, hogy augusztus közepén elkezdődhessen a prototípusok gyártása. Szeptember közepén már szériaszerűen készítettek a ládák nyolc alaptípusából hármat. Korábban ennyi volt az összes alaptípus. November-decemberben már szériaszinten készült mind a nyolc új típus; ezekben a hűtőközeg megfelel a legszigorúbb környezetvédelmi előírásnak, klórt és fluort nem tartalmaz. Az új sor kapacitása két és félszerese a régi ládagyártó sorénak. Ezzel teljes mértékben ki tudják elégíteni a piaci igényeket — mondja Szilágyi László termelésvezető. A nagyon megbízható üzemmódú ládákkal főleg exportra törekednek. A gyár termelésének hatvan százalékát akarják külföldön értékesíteni, ellentétben a régi konstrukciójú ládákkal, amelyekkel az export a 10 százalékot sem érte el. A nagy termelékenységet nyújtó gyártósoron idén 100 ezer ládát gyártanak a nyolc típusból, a 115, a 145, a 200, a 280, a 400, továbbá a 210E, a 310E és a 360E jelű, illetve térfogatú készülékekből (az utóbbi három maxi szigetelésű ládát jelent). Tavaly nem érték el a 40 ezres tételt, most pedig reménykednek, hogy a 100 ezer fagyasztóláda kevés lesz, ezért májusban a két műszakos munkarendre térnek át, ami munkásfelvétellel is járt. A 100 dolgozóról 170-180-ra futhat fel a foglalkoztatottak létszáma. A gyár kés* „lefagyasztani” egész Európát Ez az üllő minden bizonnyal az évek alatt sok kalapácsütést kapott; a nehéz fizikai munkában gyakran segített a ház asszonya is A falu kovácsa A ház magán viseli a gazda mesterségét: az épület egy részét elveszi az utcáról nyíló műhely, az udvari részen, mindjárt a bejárat mellett pedig a lovak patkolására szolgáló részt alakítottak ki. A műhelyben szép rendben sorakoznak a szerszámok, amelyeket ma már csak nagy ritkán használ Kiss A. István kovácsmester. Bár a patkolóré- szen most is volt munka, egy csikó körmeit kellett megigazítani. Igen, ez is a kovács dolga. A hatalmas, egykaros fújtató már ritkán szolgál a lángok élesztésre. A mester 68 éves, megette kenyere javát. Jászboldogházán, egy tanyán született. Öten voltak testvérek, ezért, mint a legnagyobb fiúgyermek, a nagymamájánál nevelkedett Jászberényben. Ott járt iskolába is, itt lett inas 1942-ben. 1945-ben szabadult, mondhatni az országgal együtt. Miért ezt a szakmát választotta? Mert a nagybátyja kovácsmester volt, ott látta, tapasztalta e szakma szépségét. Egyébként nála is volt tanuló. Szabadulása után Nagykőrösre került, mert a környéken annyi kovács volt, hogy sehol sem alkalmazták. Világgá ment. Feltette biciklijére a fa- koffert, és meg sem állt addig, amíg munkát nem talált Kele- csényi Miklósnál. Ott dolgozott segédként 1948-ig, majd bevonult a határőrséghez. 1951-ben leszerelt, és az időközben az alattyáni határba átköltözött szüleihez ment, velük dolgozott. Akkoriban három évig nem is gyakorolta a szakmáját. Hogy 1954-ben lehetővé vált iparengedélyt váltani, ő élt ezzel a lehetőséggel. Azóta önálló kisiparos. 1952-ben megházasodott, feleségül vette Varga Máriát. A megismerkedést különbözőképpen mondják el. A férj változata úgy hangzik, hogy kocsival és lóval arrafelé végzett munkát. Nagy meleg volt, és a fiatal leány behívta hozzájuk, megkérdezve, szomjas-e, megkínálná jó hideg vízzel. Persze, bement. Mindig azt nézte, mikor megyek már arra, és becsalt mondja nevetve. A felesége ez ellen tiltakozik. Ő úgy mondja, hogy a fiatalember ment be vizet kérni. így vagy úgy, a vízivásból házasság lett. Apósáéknál, a jánoshidai tanyáján laktak. 1954-ben átjöttek Alattyánba. Előbb egy kisebb házat építettek, majd később egy nagyobbat, amiben most is laknak. Sok munkája volt, a lópatko- lástól a kocsivasalásig, az eke- vasélezésig mindent meg kellett csinálnia. Időközben több tanulót is beavatott a szakma rejtelmeibe, és a felesége is sokszor beállt neki segíteni. Amikor idejött, rajta kívül még három kovács dolgozott a faluban. Ma már csak ő maradt egyedül.
