Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-04 / 79. szám

1995. április 4., kedd 3. oldal Hazai Tükör Vége a valutaláznak Jelentős kamatveszteség Összességében több százmillió forintos kamatveszteség érte azokat, akik bedőltek annak a híresztelésnek, hogy zárolják a lakossági devizaszámlákat. Jegybanki és pénzügyminisz­tériumi információk szerint a valutaláz következtében mint­egy 100 millió dollárt vontak ki a pénzintézetekből, és ez mind­össze 3 százaléka a csaknem 3 milliárd dolláros lakossági ál­lománynak. Évi 5 százalékos kamattal elméletileg 500-600 millió forintos kamatveszteség érte azokat, akik lekötött valu­tájukat kivették számlájukról. Március végi összesített adatok még nincsenek a devizaszám­lák állományáról, de a 9 száza­lékos leértékelés miatt forint­ban minden bizonnyal tovább növekedett a valutamegtakarí­tások értéke, amely február vé­gén meghaladta a 330 milliárd forintot. (MTI) Hétmillió forint hiányzik a Vezsenyi Általános Iskola új szárnyának befejezéséhez. Az épület - melyben 2 tanterem, konyha, ebédlő, kisegítő helyiség és gázkazánház lesz - 80 szá­zalékában elkészült, s az önkormányzat szeretné, ha mielőbb használatba vehetnék, mert így nem kellene az ebédet a szomszéd községből áthordani. fotó: k. é. Pénzügyi átvilágítás Füreden Ifjú jász kapitányokat avattak Sokan vallják, hogy a jászok története egy gyönyörű regény. Aki ebből többet felfedez, megismer, az jobban kötődik szülőföldjé­hez, hazájához. Jászapáti város önkormányzata, a Pro Patria Szövetség, a Jászkürt Hagyományőrző csapat vezetői is erre gondoltak, amikor meghirdették az általános iskolás korú gyermekeknek a történelmi játékot. Ma Tiszafüreden pénzügyi átvi­lágítás kezdődik a polgármes­teri hivatalban. A szolnoki Pro­fit Plusz Bt. szakemberei leg­először a városgondnokság gazdálkodását vizsgálják meg. A város gazdálkodó szervei­nek és intézményeinek pénz­ügyi átvilágítása elsősorban azt a célt szolgálja, hogy a város - melynek költségvetését az idén 176 millió forint forráshiánnyal Az egészségügyi és a nyugellá­tások biztosítására az államnak továbbra is garanciát kell vállal­nia, de a jövőben szűkíteni kell a tb-önkormányzatok autonómiá­ját. Ezt Bokros Lajos pénzügy- miniszter jelentette ki az egész­ségbiztosítási önkormányzat hétfői közgyűlésén. Mint hang­súlyozta: ha a tb elvárja az ál­lamtól, hogy garanciát vállaljon a társadalombiztosítási ellátá­sokra, nem igényelhet korlátlan autonómiát az önkormányza­toknak. A tb-önkormányzatok- ról szóló törvényben foglaltak­hoz képest szűkíteni kell a testü­letek önrendelkezési jogát azért is, mert a járulékok beszedése terén nem kellően hatékony. A miniszter jelezte: a kormány a járulékok, adók, vámok és ille­tékek beszedésére egyetlen köz­ponti hivatalt szándékozik felál­lítani. A tb-önkormányzatoknak ily módon a jövőben csak a ki­adások szerkezetének meghatá­rozásában lenne szerepük. A közgyűlésen jelen lévő pri­vatizációs minisztertől az ön- kormányzat tagjai megtudták: a héten elkészül az átadandó va­tervezték - objektív szakértői vélemények alapján készítse elő azokat a testületi döntése­ket, melyek a város működőké­pességét hivatottak biztosítani, s rávilágítsanak arra, hogy hol és legfőképp hogyan csökkent­hető a település adósságállo­mánya, valamint az esetleges tartalékok mi módon haszno­síthatók a legésszerűbben. gyón listája, amelynek összér­téke valamivel kisebb lesz a ko­rábban ígért 65 milliárd forint­nál. A képviselők meglehetős megütközéssel fogadták a pénz­ügyminiszter azon kijelentését, amely szerint: ha a tb megkapja ezt a vagyont, el kell tekintenie attól, hogy az állam rendezze hiányát. Suchman Tamás szerint azonban ez a megoldás elfogad­hatatlan. A közgyűlés tagjai - mint a vitában kiderült - éppen ellen­kezőleg gondolják. Szerintük ugyanis a kormány durván be­avatkozott az önkormányzatok belső viszonyaiba. A pénzügyi terv késedelmes elfogadása miatt egyébként sú­lyos helyzet alakulhat ki az egészségügyben. Rövid időn be­lül akár 50-60 intézmény is csődbe mehet, és késik a bérfej­lesztés is. A közgyűlés mindezt felismerve fogadta el azt a hatá­rozatot, amely szerint a költség- vetés elkészültéig - januárig visszamenőleg - 15 százalékkal megemelik az intézmények do­logi előirányzatát. (MTI) A jász világtalálkozó méltó megünnepléséhez kapcsolódva sok feladatot kellett megolda­niuk a versenyzőknek. A diákoknak meg kellett küzdeni az ifjú szálláskapitányi címért, mely egykor minden jász településen fontos tisztség volt, később főbírónak hívták őket. A könyvtárakban búvárkod­tak, hogy megismerjék, kik is voltak a szálláskapitányok és mi volt feladatuk. Kapitányi székfoglaló beszédet is kellett írni, amelyben mindenki saját települése szépségeit, értékeit ecsetelhette. A vetélkedőben a kapitányi virtust bizonyítani kellett különböző ügyességi és sportversenyek alkalmával. A A munkaadó cég 50 ezertől 3 millió forintig terjedő bírság­gal, a személyes munkáltató pedig akár szabadságvesztéssel is sújtható abban a súlyos mun­kabalesetben, ami Tiszavár- konyban pénteken kora este tör­tént. Mint arról már röviden be­számoltunk, a volt magnezit­üzemben a leomló vasszerkezet levágta H. Z. 23 éves debreceni fiatalember karját, illetve nyílt lábszártörést is szenvedett. A megyei munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség igazgatója, Horváth Károly el­mondása szerint a magnezit­üzemet egy győri kft. vette meg, és az ott levő vasanyago­kat eladta egy debreceni vállal­részt vevő gyerekek közül egy-egy településen a legsike­resebb elnyerte az ifjú szállás­kapitányi címet. Huszonegy ilyen diák mondhatja ezt magá­ról, akik eljutottak Jászapátira, ahol a művelődési házban a szálláskapitányok megküzdöt- tek egymással a jász kapitányi cím elnyeréséért. Igen szoros volt a megméret­tetés, melyben holtversenyben két jászapáti fiatal, Nagy Ger­gely (Damjanich Ált. Isk.) és Kovács László (István Király Ált. Isk.), valamint a jászberé­nyi Lakatos István (Bercsényi Ált. Isk.) bizonyult a legjobb­nak, így ők vehették át Járvás István alpolgármestertől az ifjú jász kapitányi oklevelet. kozásnak. Ennek emberei vé­gezték a bontást, akik egy hét emelet magas, 50-100 tonna sú­lyú porkamratomyot akartak szétdarabolni. Ehhez előbb le akarták dönteni, de egyben, vagyis teljesen szabálytalanul. A négy-, szögvas lábú szerke­zet két lábát vágták el a föld felett, de a monstrum magától eldőlt, állítólag széllökés hatá­sára. A menekülő hegesztők közül az egyik már nem tudta elkerülni a tragédiát, és az ösz- szerogyó torony lába súlyosan megsebesítette. Az ügyet vizsgálják, ha eredmény születik, a tények bir­tokában átadhatják az ügyet a rendőrségnek.-P­Bokros: szűkíteni kell a tb autonómiáját Akár börtön is lehet ___________Keddi Jegyzet___________ S zámlával vagy számla nélkül? A Hom-kormány meghirdette ádáz küzdelmét a feketegazdaság ellen. Ennek a törekvésnek talán sokan tapsolnak, hisz nemcsak az állam, de a mi zsebünkből is gyakran feketén húzzák ki a fo­rintokat. Jómagam is úgy gondolom, hogy a vállalkozók szá­moljanak el valós jövedelmeikkel. Bár kimondottan bosszant, amikor a csillagászati árú krumpli mellé kis számlafecnit is tűz az árus. Az előírások azonban erre is kötelezik őt. Kedvenc virágárusom szintén sűrűn írta egy szál szegfű után is a számlát, mígnem néhány napja lehúzta a redőnyt. Az üresen tátongó üzlet ajtaján egy cédula fogad, melyen arról értesít, hogy köszöni a vásárlásaimat, de nem bírta tovább. Hogy mit nem, azt már ő maga meséli el. Bérelte ugyanis a jó helyen lévő, csinos kis üzletet. Forgalom is volt, hisz nem lehetett úgy belépni hozzá, hogy ne lett volna vevő a boltban. Ha szezonja volt, szombat délután és vasárnap is nyitva voltak, hogy vevői­ket megtarthassák, a forgalmat növelhessék. A virágok mellett mindenféle hasznos kiegészítőt is kínáltak. Egy feledékeny férfi mindenféle ajándékot be tudott vásárolni a csokor mellé. Szóval ment az üzlet, volt forgalom, de haszon egy szál sem. A papíron rögzített bérleti díj mellé ugyanis a kiegészítést feke­tén kérte az üzlethelyiség tulajdonosa. E kettő azonban akkora összeget tett ki, mely az összes hasznot elvitte. A virágboltos egy darabig küzdött a nullszaldóval, s a férje gyári fizetésével kiegészülve csak-csak megéltek. A költségek azonban egyre nőttek, s a feketén követelt bérleti díj már meghaladta a fiatal házaspár anyagi lehetőségeit. Lehúzták hát a redőnyt. Persze a tulajdonos hasonló történetet tud előadni, mely sze­rint az ő vállalkozásához is gyakran oda kell adni a szállítóknak a kívánt összeget. Tehát őt is terhelik a könyvelésben nem sze­replő tételek. így aztán valahol ennek az árát is meg kell ke­resni. Ha megkérdezem a szállítókat: mi készteti őket arra, hogy ne csak a számlázott tételek után vegyék fel a pénzt, ők ugyancsak hasonló történetet tudnak előadni. Szóval itt bezárul a kör: mindenki kér valakitől valamit, ami nem tisztességes, ami nem korrekt, jórészt törvénybe ütközik, s az adózás köréből így kimarad. A kormány azonban most meg­hirdette a küzdelmet, s valami módon meg kívánják fogni a fe­ketegazdaságban zsebből zsebbe vándorló jövedelmeket. Na­gyon kíváncsian várom, miként lehet ezt megvalósítani. Ha csak morálisan közelítek a kérdéshez, a rég elfelejtett erkölcsi normákra, az adott szó becsületére, az íratlan szabályok betartá­sára, a tisztesség parancsára gondolok. Hogy ezek az értékek mikorra nyerik vissza rangjukat korunk igencsak lezüllesztett társadalmában, nem tudom. De remélem, hogy még megérem azt az időt, amikor egy szóban kötött üzlet és ígéret a sok száz oldalas írott szerződésnél is többet fog érni. Kiss Erika Civil szervezetek keresik a választ: Hogy élünk? Az elmúlt néhány év során - mint mindenhol - Szolnok városában is megsokszorozó­dott a civil szerveződések száma. De vajon mennyire ismerik egymást s egymás munkáját? A megyei TIT kezdeményezésére többek között erre a kérdésre keres­ték a választ tegnap megye- székhelyünk közművelődési egyesületei, intézményei. A közel 50 meghívott közül kevesebb mint 15-en ültek le az asztal mellé a Hol élünk? fesz­tivál keretében megtartott talál­kozón. Mint azt Nyáry László, a TIT ügyvezető elnöke vitain­dító beszédében mondta: a szo­kásos udvarias gesztusokon túl nincs igazi munkakapcsolat az említett szervezetek között, pe­dig szükség volna az együtt­működésre, a koordinálásra. Dr. Csikász Sándor, a Kodály Kórus Egyesület vezetője sze­rint lehetőséget kellene terem­teni a problémák közös megol­dására, az apró technikai gon­doktól kezdve a nagyobb fel­adatok megbeszéléséig. Ezzel a véleménnyel egyetértett Lász- lóné Nagy Ilona, a városi könyvtár vezetője is, aki szerint megfelelő kapcsolattartással és együttműködéssel a város kul­túrpolitikájának formálását ha­tékonyabban lehetne megol­dani. Szinte valamennyi résztvevő hangoztatta, hogy szükséges volna egymás programjait meg­ismerni, egyeztetni, s hogy a rendszeres találkozásnak gya­korlati haszna volna. * A mikéntre és a hogyanra azonban nem könnyen szület­het válasz. Bár a cél közös, nin­csen kitaposott út. amely odáig vezetne. Ez a feladat ezekre a szerveződésekre és intézmé­nyekre vár, ezért is volt példa­szerű - a vártnál kisebb érdek­lődés ellenére - ez a tegnapi kezdeményezés a TIT részéről.-csr­Titkosszolgálatok a feketegazdaság ellen A Belügyminisztérium és a polgári titkosszolgá­latok is osztják azt a véleményt, miszerint a fe­ketegazdaság elleni küzdelemben nem kell töb­bet tenni, ám a már meglévő jogosítványokkal következetesebben szükséges élniük az érintett szerveknek, és főként szorosabb, hatékonyabb koordinációt kialakítaniuk. A működőképesebb koordinációval ugyanis elejét lehetne venni az erőket szétforgácsoló párhuzamos ténykedés­nek. Ennek nyomán pedig remélhetőleg na­gyobb arányban akadnának fenn a hálón a feke­tegazdasággal kapcsolatos bűncselekmények. Erről Nikolits István, a polgári titkosszolgálato­kat felügyelő, minap hivatalba lépett tárca nél­küli miniszter beszélt hétfői sajtótájékoztatóján. A miniszter hangsúlyozta azt is, hogy a feke­tegazdaság elleni fellépéshez nincs szükség extra jogi szabályozásra, és a polgári titkosszol­gálatok a maguk részéről nem tartanak igényt nyomozati jogosítványokra sem ezen a terüle­ten. „Nyomozzon a rendőrség” - tette hozzá, utalva arra, hogy a nemzetbiztonsági szervek csupán a „lehető legtöbb indítóinformációt” szeretnék a nyomozóhatóságok rendelkezésére bocsátani. A feketegazdasággal kapcsolatban mindenünnen érkező információkat célszerűnek látszik egyfajta koordinációs központban fel­dolgozni, mégpedig úgy, hogy lehetőleg ne az egyes részterületek gazdái végezzék ezt a mun­kát. így elkerülhető lenne, hogy bármiféle belső érdek, rivalizálás hátráltassa az információk ha­tékony feldolgozását. Ugyanakkor nem szeret­nének valamiféle „különleges egzisztenciális jogokat” biztosító centrumot sem felállítani; in­kább egyfajta köztes szervezetről lenne szó. Az összehangolt munkában egyébként egyaránt szerephez jutna a rendőrség, a vám- és pénz­ügyőrség, a nemzetbiztonság szervezete, illetve az APEH. Kérdésre válaszolva Nikolits István elmondta azt is: a munkában részt vevő szerve­zetek köre önmagában utal arra, hogy a gazda­ság mely területeit vennék elsősorban górcső alá. Ami pedig a privatizációt illeti, a tárca nél­küli miniszter úgy fogalmazott: nem valószínű, hogy az érintett szervezeteknek „direktben” kel­lene foglalkozniuk a magánosítással; inkább annak következményei kerülhetnek elébük. A futó ügyek között a miniszter megemlítette, hogy szeretnének zöld ágra vergődni a nemzet- biztonsági törvénnyel, amelynek törvényjavas­lata jelenleg az általános vita fázisában van a parlamentben. (MTI) Határszemlén a megyében Biztató a búza állapota Az idei kenyerünkről, takar­mánygabonáinkról lévén szó, nem közömbös, hogy mit muta­tott az elmúlt héten történt Jász-Nagykun-Szolnok megyei szakértői felmérés a gabona­mezőkön. A vizsgálat azt a célt szolgálta, hogy a gazdaemberek megállapítsák, miképpen telelt át a gabonakultúra, hiszen köz­tudott, hogy csapadékban rend­kívül szegény volt ez az idő­szak. Szerencse a szerencsét­lenségben, hogy a hótakaró nélküli vetéseket erős fagy sem veszélyeztette. Mit mutatnak a reprezentatív felmérés számai? Az őszi kalá­szosok állapota a búzafronton javult az őszutói felméréshez képest. Március végén, április elején a 120 ezer hektárnyi búza csaknem fele, pontosab­ban 45 százaléka jó minősítést kapott, negyven százaléka kö­zepes, és csupán 15 százalékát minősítették gyengének. Ami az őszi árpát illeti, 42 százaléka ideális fejlettségű, 44 százaléka közepes, 14 százaléka viszont sok kívánnivalót hagy maga után. A rozs és a triticale több mint a fele jól megfogant a földben. A gabonafélék álla­pota természetes függvénye annak is, hogy a gazdák mikép­pen biztosították, biztosítják a növények tápanyagellátását. Amint a szemle során megálla­pították, a téli első fejtrágyázás a legtöbb helyen megtörtént, és jelenleg - ahol erre pénzügyi forrás van - a második táp­anyag-utánpótlást végzik. A Jászságban, a Nagykun­ságban és a Tisza mentén a szövetkezetek, a kis- és köze­pes gazdálkodók felkészültek^ sőt megkezdték a vegyszeres gyomirtást is. Üröm az örömben, hogy a pockok - ha az őszi és tél eleji időjárásnál kisebb mértékben is - még mindig élik világukat. Legszembetűnőbben a lucerna- táblákban tanyáznak és dézs­málják a kultúrát, de nyilván nem tesznek kivételt az egyes gabonatáblákban sem. Ami szomorú, hogy a lucer­nákat úgy megdézsmálták, hogy szinte az első kaszálni való zöldtakarmánynövényt aligha­nem ki kell szántani, annyira minimálisnak tűnik a várható hozam. A gazdálkodó szakem­berek ma már más kultúrák ve­tésével, kertészeti kultúrák, ko­rai kapások vetésével, ültetésé­vel is foglalkoznak, hisz a „hi­vatalos” tavasz - március 21.- beköszöntése óta immáron több mint két hét telt el. Megkezdő­dött az igazi tavaszi nagyüzem a földeken. - endrész -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom