Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-29 / 100. szám
8. oldal Kulturális Panoráma 1995. április 29., szombat Kleist-napok szolnokiakkal Bemutatják Az eltört korsót is Dicsérő oklevél az énekkarnak A berekfürdői iskola diákjai az elmúlt hét végén az igazgatónő által nyert pályázati pénzből színházlátogatáson voltak, majd egy napot töltöttek a diósdi testvériskolában, ahol részt vettek a Pest megyei területi Ki mit tud?-on. Itt a diósdi, a törökbálinti, a százhalombattai és az érdi iskolásokkal mérték össze tudásukat népzene, népdal kategóriában. Szólóének kategóriában a harmadikos Molnár Zsuzsanna különdíjat kapott éppúgy, mint az iskola énekkara s az Ökrös Irén- Ökrös Krisztina énekduó. A KÓTA országos dicsérő oklevéllel jutalmazta az iskolai énekkart, melyet a napokban vett át Kovács Andrásné igazgatónő, karvezető. Az iskolai énekkar és a felnőttekből álló női kórus a Megbékélés Házában lépett fel szerdán az ott vendégeskedő svájci csoport előtt. Szolnoki festő Nagykőrösön Prohászka Antal szolnoki festőművésznek a nagykőrösi Arany János Művelődési Központban nyílt kiállítása április 25-én „Szenvedés-töredékek a húsvét fényében” címmel. A tárlat megtekinthető május 7-ig, hétfőtől péntekig 10-18 óra között. A német romantika képviselője, Heinrich von Kleist újra divatban van, reneszánszát éli a romantikus szertelenség drámaköltője. Ebben a színiévadban szinte minden jelentősebb drámája színpadra került: az Új Színház a Homburg hercegét mutatta be, a Víg a Hein Bronni Katicát, a szolnokiak pedig Az eltört korsót a Szobaszínházban. Magyarországi ősbemutatót is tartottak a budapesti Kamaraszínházban, A Schroffeen- stein család, avagy a bosszú premierjét, sőt Kleist meghal címmel opera is született Jeles András és Melis András együttműködésével a Merlin- ben. Most valamennyit egy csokorba kötve nyújtják át a nézőnek, fesztivál keretében, mely április 25-én kezdődött, és 30-án zárul. Méghozzá úgy, hogy az előadásokat követően közönségtalálkozókat is tartanak a helyszínen. A szolnokiak bemutatkozása április 28-án történt, két időpontban: délután Csütörtökön délelőtt fejeződött be a Lakitelek Alapítvány második filmszemléjének előzsű- rije, melyet a mozi 100 éves jubileuma alkalmából hirdetett meg a kisközösségi televíziók számára. Népes, nagyszámú a jelentkezők mezőnye, 329 pályamű érkezett a felhívásra, és közülük az előzsűri 30 alkotást talált méltónak arra, hogy a május 25-26-án megrendezendő filmszemlén szerepeljen a versenyben. A tévésekből, filmesekből, újságírókból álló előzsűri mintegy 90 óra anyagából válogatta ki a pályázati feltételeknek megfelelő, legjobb mű4-kor és este 10 órai kezdettel az Új Színházban. A délutáni előadást követően Czeizel Gábor rendező és a színészek találkoztak a nézőkkel és megvitatták a látottakat. A bemutatókkal párhuzamosan szimpóziumot is rendeznek, nemzetközi eszmecserét, a Kleist-játszás kérdéseiről; arról, hogy miként alakul fogadtatása az idők során, és hogy milyen tulajdonságok jellemzik a romantikus író munkásságát, miként jelenik meg elbeszéléseiben ráció és varázslat. Az Országos Színháztörténeti Múzeumban videovetítéseken ezekben a napokban láthatóak jeles külföldi előadások, így például egy berlini, egy bázeli, de még a kaposvári bemutató felvételei is megtekinthetőek. A Kleist-napok budapesti rendezvénye alkalmából jelenik meg június havában a drámaíró prózai műveinek új kiadása a Jelenkor Kiadónál, és ez egyben a Kleist-életműkiadás első kötete is lesz. veket, pályamunkákat. Az előzsűri örömmel tapasztalta, hogy a határon túli kisközösségek technikai lehetőségeiken túlmutató érzékenységű művekkel mutatkoztak be. A krónika, korkép és a művelődés kategóriákban nevezett alkotások ösz- szességükben a ’90-es évek magyar valóságának árnyalt képét mutatták fel. A döntőbe jutott filmek 25 településről érkeztek, és a települések között Jász-Nagy- kun-Szolnok megyéből kettő is szerepel: a Szolnoki Városi Televízió, valamint a Tiszafüredi Városi TV pályaműve. Szolnok, Tiszafüred a döntőben Televíziós filmek szemléje Lakiteleken Májusi moziújdonság A szerelem relatív Albert Einstein neve szorosan összenőtt a relativitás elméletével - benne a tudóst, a világhírűt csodálja, tiszteli a világ. Nem úgy Fred Schepisi filmrendező, aki kiemeli Einsteint a történelemből, s megteszi egy kedvesen humoros, kicsit érzelmes vígjáték hősének: modem Cupido lesz a neves professzorból, aki egy bontakozó szerelem szálait kötögeti szorgalmasan, jóllehet kutatómunkát is végez egy amerikai egyetemen, ahová a számára veszélyessé vált Európából menekült. Einstein féltő nagybácsiként akarja unokahúgát megmenteni egy szerinte kedvezőtlen házasságtól, s ezért keres neki új lovagot, s talál is egy szervizben dolgozó szépfiúban, aki azonban aligha vetekedhet az akadémikus férjjelölt zseni- ségével. Csak hát - s a játéknak végül is ez tanulsága -, ha szerelemről van szó, alighanem fontosabb a szív, mint bármiféle tudós elmélet, zseniség. Ami ebben a filmben, az ötletében a producernek is megtetszett, az a gondolat, hogy „a világ összes egyetemi fokozata sem teszi feltétlenül az embert intelligensé, és bizonyos helyzetekben senki sem érzi elég okosnak magát. A szív és az ösztönös megérzés számít, nem pedig az oklevél. Számomra az volt ellenállhatatlan, hogy mindenkinek megvan a maga zsenialitása, és Einstein, a világ legokosabb embere rájön, hogy nem az intellektus az, amire az unokahúgának szüksége van, hanem az igazi Föld sója, átlagember. Azaz, bárki lehet hasonló helyzetben, bárki, aki a nézőtéren ül, s végigéli a szórakoztató történetet. Ez az amerikai filmvígjáték egyik vonzereje, a beleélés lehetősége. Amásik, a kiváló színészi Meg Ryan az unokahúg szerepében, aki természetes bájával hódít filmjeiben alakítások sora, kezdve mindjárt az Einsteint alakító Walter Matthau-val, aki magas intelligenciájával és a professzorra külsőre is hasonlatos alakjával könnyedén tudja eljátszani, egyáltalán nem könnyű szerepét. Ez a zseniális művész, akinek neve több mint negyven éve ragyog a filmcsillagoké között, aki többször megkapta az Oscart, aki Jack Lemmonnal aratott világsikereket, akit a Kaktusz virágában, a Helló, Dollyban, Billy Wilder Szenzáció című alkotásában csodálhattuk meg, most az I. Q.-ban (eredeti címe ez a rövidítés a Szerelem relatív alcímmel ellátott filmnek) kápráztatja el a nézőt. Érdekesség, a film világában megjelenik Einstein princetoni tartózkodásának hangulatos színhelye, a tudós itt élte le életének utolsó évtizedeit. A filmet májusban vetítik. A mozdulatok tánccá nemesednek A Nemzetközi Színházi Intézet Táncbizottságának kezdeményezésére 1982 óta ünnepük a világ táncosai és a táncművészet rajongói a tánc világnapját április 29-én, Jean-Georges Nővérré, a 18. századi nagy francia újító születésnapján. Idén Ju- ronics Tamás, a Szegedi Kortárs Balett művészeti vezetője fogalmazta meg az ünnepi köszöntőt. Nehéz a táncról beszélnem, pedig tudom, hogy mi a tánc. Bár, ha szavakban kellene megfogalmaznom, csak dadognék vagy bölcsességeitek tűnő közhelyeket találnék ki. Néha úgy érzem, a táncról lehet beszélni, gondolkodni, de a tánc lényege mégis megfogalmazhatatlan. Ha megpróbáljuk leírni a táncot, külsőségekhez jutunk el, valahogy így: A test feszesen áll. Semmi nem mozdul. Majd hirtelen a jobb karja a magasba lendül, közben három lépést hátrál, majd a visszazuhanó kéz meghajtja a fejet, a lábakat hajlításra kényszeríti. A görbült hát egy kis szünetet tart, majd felegyenesedik, a mellkas elörefeszül, s ezáltal a test súlypontja elmozdul, és a lábak könnyed léptekkel mentik a zuhanást. A léptek néha átváltanak magas ívű szökelléssé, mely közben a két láb ellentétes irányba (az egyik előre, a másik hátra) a magasba csapódik. És így tovább . . . De vajon mi az a plusz, amitől a szemünk rátapad e mozdulatokra, s mi az a csoda, amitől e mozdulatok TANC-cá nemesednek? Ez a művészet nagy titka, melyet mégis mindannyian érzünk és értünk, ott és akkor, amikor e csoda megjelenik előttünk. Erős közösséggé, mássá formálódtunk A Jászsági Népi Együttes kiváló táncosai legutóbb a tánc rabjai címmel adtak műsort. A tánc rabul ejtette őket, s valami olyan különleges dolgot ismertek s tanultak meg, mely egy életre szóló kötődést jelent. Ezt vallja Boros Ildikó is, aki 12 éve táncol a népi együttesben. Tízévesen - szerinte a legfogékonyabb időszakban - ismerkedett meg a néptánccal az együttes egy legendás tagja révén. Szűcs Béla munkássága közösséggé formálta a tánc iránt érdeklődő gyerekeket.- Arra tanított bennünket, hogy másnak érezzük magunkat. Ez nem valami felsőbbrendűség, csupán valami olyan dolog, amivel mi többek vagyunk, s mások is egy kicsit. A zene szeretete, a mozgás előbb-utóbb közösséggé formál minden résztvevőt. A néptánc csapatmunka. Akik ezt jól csinálják, azok az igazán sikeresek. A közösség összetartó ereje nélkül nem lehet eredményeket elérni. Én ezt a kohéziós erőt kaptam a tánctól, az együttestől. Az a csodálatos, hogy mindnyájan érezzük ennek fontosságát, és mint egy nagy család, olyanok vagyunk együtt. A tánc az életem, a hobbim, a szórakozásom is. Számítógépekkel dolgozom napközben, s ez bizony nagyon távol esik a néptánc és a népzene világától. De így kerek a világ számomra. K. E. Jótékonysági műsor a képernyőn Aranyág az anyák napján „Aranyág” címmel május 7-én jótékony- sági műsort sugároz a Magyar Televízió (MTV) a Népjóléti Minisztérium szakmai segítségével. Az anyák napján 17- 18.20 óra, illetve 20- 0.30 óra között, a TV 1 -en sugározandó adás fő célja támogatások gyűjtése a kórházak gyerekosztályainak jobb ellátásáért, illetve műszerezettségük javításáért - tájékoztatta az MTI-t a műsort rendező két cég, a TMA Kft. és az MTV. A szórakoztató műsorban fellép Vágó István riporter mint a 100 Főik Celsius együttes szólóénekese, Lagzi Lajcsi, a trombitás dalnok, Juszt László mint énekes, a Pa-Dö-Dö duó, Koncz Zsuzsa énekes. A csaknem hatórás élő adást többek között olyan híres tévés személyiségek és riporterek vezetik, mint Horvát János, Frei Tamás, Héder Barna és Palik László, illetve Szegvári Katalin. A műsorban lesz jótékony- sági árverés is, ahol Geszti Péter elárverezi például Michael Jackson esernyőjét. A magánszemélyek és cégek a műsor ideje alatt is felajánlhatják adományaikat. A jótékonykodók neve a képernyőn is megjelenik majd. A karitatív akció segítségével összegyűjtött összeg a Népjóléti Minisztérium „Aranyág” néven elkülönített számlájára kerül. Felhasználásukról egy kuratórium dönt, amelynek elnöke Kovács Pál korábbi népjóléti miniszter. Az adakozók támogatásukat az „Aranyág” banki számlájára fizethetik be, ennek száma: MNB 232-90166-0036 „Aranyág”. Mivel a befizetés közérdekű kötelezettségvállalásnak számít, bizonyos százalékát az adakozók levonhatják adóalapjukból. A jótékonykodással kapcsolatban érdeklődni lehet a műsor címén: Aranyág, 1118 Budapest, Somlói út 30/a vagy a 166-9840-es telefonszámon. (MTI) GiMIrkások a szerkesztőségben Elnyerték az Év Diákújságja címet A Diákújságírók Országos Egyesülete által kiírt pályázaton a középiskolai újság kategóriában szép sikert könyvelhet el magának a csupán négyéves múltra visszatekintő GiMIrka, a szolnoki Széchenyi István Gimnázium diáklapja. Az alkalmanként 200-400 példányszámban megjelenő újság 120 pályázó közül elnyerte az Év Diákűjságja kitüntető címet. A 10-12 fős szerkesztői stáb igyekszik frissen, sok humoros és komolyabb írással — interjúkkal, riportokkal, úti beszámolókkal, irodalmi alkotásokkal - visszatükrözni a szű- kebb-tágabb környezetükben (főként az iskolában és a városban) zajló változásokat, ahogy ez egy nagyobb szerkesztőségben szokás. Az eseményekre való gyors reagálást jelzi legújabb lapszámuk tartalma is. Néhány cím: „Fizetni kell a szakkörökért?" (Beszélgetés a Széchenyi gimnázium igazgatójával.) „Néptáncfesztivál'' (Az iskola által szervezett, április 21-i, VMK-beli félnapos megyei rendezvény előtörténetének ismertetése.) „Riport Maksa Zoltánnal” (A tévé Maksa-hír- adójából ismert népszerű humoristájával.) Az Új Néplapnál tett látogatásuk során kiderült: a diákszerkesztők munkamódszere sok mindenben hasonlít a nagyobb lapoknál követett gyakorlathoz. Laptervet készítenek, s ha nem is naponta, de hetente egyszer megbeszélést tartanak, szétosztják a feladatokat. Az újságot az iskola IBM gépein szedik a diákok. Az ifjú kollégákat a szerkesztőségi minifórumon leginkább az újságíró napi munkája, alkotói szabadsága érdekelte. Terveikkel kapcsolatban elmondták: hamarosan megjelenik a GiMIrka kistestvére, a MiniGiMIrka, a kisgimnazis- ták lapja. S. Cs. J. Hegedűs Zsuzsanna felelős szerkesztő, magyar-történelem szakos tanárnő (a kép bal oldalán) kíséretében érkeztek tapasztalatcserére az Új Néplap szerkesztőségébe a szolnoki Széchenyi István Gimnázium diákszerkesztői
