Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-29 / 100. szám

1995. április 29., szombat Hazai Tükör 3. oldal Újra szól a kürt Kisújszálláson Dr. Ducza Lajos, Kisújszállás polgármestere köszöntőjével tegnap megkezdődött az V. or­szágos zeneiskolai kürtverseny. A város első embere többek között elmondta, hogy ez a ver­seny nemcsak megmérettetést jelent a résztvevők számára, hanem a fejlődést, a rutinszer­zést is szolgálja úgy a diákok­nak, mint felkészítőiknek. Fekete Sándorné, a helyi ze­neiskola igazgatója örömmel számolt be arról, hogy az or­szág 37 zeneiskolájának 59 versenyzője jutott be a ver­senyre három korcsoportban. A háromnapos megméretésen fia­tal tehetségeket hallhat majd zsűri, hiszen a korábbi verse­nyeken szerepelt diákok közül most is eljöttek többen. A tanárok megismerkedhet­nek egymás iskolájának mun­kájával, s a kürtoktatásról is ta­pasztalatot cserélhetnek. Ma a nemzetközi szintű Academia Rézfúvós Kvintett hangverse­nye után kerül sor a zsűri érté­kelésére, melynek elnöke Tar­A megnyitót követő díszhangverseny egy pillanata jáni Ferenc Liszt-díjas kiváló érdemes művész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egye­temi tanára. A legjobb versenyzők között megyénket a karcagi Majoros Zsolt és a törökszentmiklósi Ellopták az útjelzőket Az utóbbi időben a közlekedés biztonságát veszélyeztető „gyűjtőszenvedély” harapó­dzott el a megye útjain. Felelőt­len elkövetők mintegy kétszáz­ezer forint értékben szedtek össze és loptak el közúti jelző­táblákat Új szász, Abony és Tá- piószele környékén. A rendőr­ség az ismeretlen tettesek ellen a Szolnoki Közúti Igazgatóság feljelentése nyomán büntetőel­járást indított. Nem járt jobban a helyi áramszolgáltató sem, miután néhány nappal ezelőtt villanyoszlopokat ástak ki a földből, és szállítottak el a csa­Száztíz évvel ezelőtt, 1885. február 1-jén mondotta ki kül­döttgyűlésén a Szolnoki Ipar­társulat a Szolnoki Ipartestület megalakulását. Az eltelt több mint egy évszázad alatt a testü­let megmaradt annak, amit lét­rehozói célként tűztek ki: a szolnoki - és környéki - ipa­rosság érdekvédelmi szerveze­tének - kezdte megemlékezését tegnap Rusa Attila, a Szolnok és Vidéke Ipartestület ügyve­zető igazgatója. A háború után, a szocialista rendszerben fokozatosan elsor­vasztották az iparosság érdek- védelmi szervezetét, miután kétszer is megfosztották szék­házuktól. A rendszerváltozást követően, 1990 júniusában a küldöttgyűlés mondta ki újra a Szolnok és Vidéke Ipartestület megalakulását. Az eltelt 110 évre emlékezett tegnap ünnepi küldöttgyűlésén az ipartestület, melyen szó esett az elmúlt öt évről is. S bár még taszög-nagykörűi útkereszte­ződésnél. A színes- és könnyűfémek eltulajdonításának látványos formái az elmúlt év végén kez­dődtek a megyében. Mint arról már hírt adtunk, novemberben a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság telefonoszlopairól szaggáták le a bronzból és alu­míniumból készült légvezeté­keket 34 kilométer hosszan Szászberek-Új szász-T ápió- györgye-Zagyvarékas-Jászla- dány, illetve Szolnok-Tisza- várkony-V ezseny-T örtel-Ceg- léd térségében. Kitüntetések, díjátadások Száztíz éves az ipartestület 1991-ben a testületnek ajándé­kozta a város a Szolnok, Sza- páry u. 24. szám alatti székhá­zat, a tulajdonjog máig rende­zetlen a volt tulajdonosok vitái miatt. A megemlékezés alkalmával kitüntetéseket is átadtak. így hárman érdemelték ki a szakma magas szintű művelésére, a ta­nulóképzésben mutatott érde­mekre tekintettel az „Aranyko­szorús Mester” elismerést: Varga Józsefné hímző, Halmai István esztergályos és Bíró Fe­renc mérlegjavító. Ezüstkoszorús kitüntetést öten vehettek át, míg kilencen ezüstgyűrűt kaptak. Ez utóbbi megtiszteletés azon iparosokat illeti, akik negyedszázada mű­velik mesterségüket a szervezet tagjaként. Az ügyvezető, Rusa Attila az Iposzban végzett ki­emelkedő munkája eredménye­ként Iposz-díjban részesült, me­lyet Szűcs György országos el­nök adott át. Drágulnak a gyógyszerek Mintegy 350 importgyógy­szer ára emelkedik átlagosan 13-14 százalékkal május 1-jétől, de 10-15 százalékos áremelésre készülnek július 1-jétől az eddig önmérsékle­tet tanúsító magyar gyártók is - hangzott el a Magyar Gyógyszergyártók és Nagy- kereskedők Országos Szö­vetségének pénteki sajtótá­jékoztatóján. Május elsejétől a külföldi gyógyszerek közül a ma­gyarországi leányvállalattal rendelkező cégek termékei drágulnak. Az áremelés által érintett mintegy 350 patika­szer fele „alaplistás”. Ez annyit jelent, hogy árválto­zásukat a biztosító magára vállalja. Az áremelés ily módon csak a 70, 40, jlletve 0 százalékban támogatott gyógyszereket érinti. (MTI) Ismét a megye legjobbja a Jászsági ÁFÉSZ Hazai tőkével, sikeresen A Jászsági ÁFÉSZ küldöttgyűlését pénteken délután Bartus Pál elnök nyitotta meg. A tava­lyi év eredményei és az idei tervek szerepeltek a napirenden, melyről dr. Rédei István, az áfész ügyvezető igazgatója adott számot. A Jászsági ÁFÉSZ megismételte 1993-as szereplését, is­mét a megye legjobbjának számít. A tervezett árbevételt sikerült elérniük. Az 1,6 milliárd fo­rintból 12,7 milliót tesz ki az adózás előtti eredmény. Az áfész stratégiája jól bevált az elmúlt évek során, minden veszteséget termelő üzletágtól - vendéglátás, felvásárlás, ipari tevékenység, Tü- zép-telepek stb. - megszabadultak. Az élelmi­szer, napicikk forgalmazást növelték, s ez ered­ményt hozott. Tavaly a jászberényi áruházat kor­szerűsítették, idén a Coop-üzletlánc kiépítése kezdődött meg. A tőkét mobilizálták, eladtak boltokat, ingatlanokat, s a pénzt a jól működő üz­letágba fektették. Hazai tőkével, hitel nélkül fej­lesztettek, míg versenytársaik külföldi tőkével építik a hatalmas üzletláncokat. Az áfész tagjai ezután havonta kedvezményes akciókon 5 száza­lékkal olcsóbban vásárolhatnak a számítógép alapú pénztárgépekkel felszerelt boltokban. Áz áfész eredményei lehetővé teszik, hogy a 450 dolgozó bérét 17 százalékkal emeljék, s 13. havi fizetést is adjanak. A fejlesztés iránya a számítógép-hálózat, húszmillót szánnak erre. Mind a bérfejlesztés, mind a fejlesztés úgy lehet­séges, hogy idén 2 milliárdos árbevételre számí­tanak. KE Fordulat a szajoli ügyben?! Bálint Attila képviseli. Remél­jük, a két forduló után az elsők között végeznek majd. Vasár­nap 9 órakor díjkiosztó ünne­pély és gálahangverseny lesz a győztesek részvételével.-de­A szajoli tragédia kapcsán el­sődlegesen három gyanúsított neve merült fel, melyek közül Szűcs Ferenc váltókezelő első­rendű, Farkas István tolatásve­zető másodrendű - előzetes le­tartóztatásban -, míg Illyés Fe­renc vonatvezető szabadlábon várja a május 2-i első tárgyalást a megyei bíróságon. Az ügyben a többi résztvevő eddig tanú­ként szerepelt a vizsgálat során. Már a múlt év decemberében az eset kapcsán több nyitott kérdés vetődött fel. Á „Szajoli váltó...zatok” című írásunkban már foglalkoztunk több olyan kérdéssel, amire a napokban kaphattunk szakértői választ. Mind ez idáig a szakértői vé­lemények a sértettől, jelen eset­ben a MÁV embereitől szár­maztak - hosszú évek gyakor­lata szerint -, ám a megyei bí­róság élve a büntetőeljárási tör­vény 77. paragrafusának előírá­sával, független szakértői vé­leményezést is kezdeménye­zett. Éz a szakértői vélemény több pontjában jelentősen eltér az eddigi megállapításoktól. Kérdéses volt, hogy a tragé­diát okozó gyors érkezése előtt pár perccel engedélyezhették-e a tolatást. A független szakértő szerint: Sárközi Sándor, a sza­joli szolgálattevő vétett az F. 2. belső szabályzatban foglaltak A közművagy ónról, a közbe­szerzési törvényről és az állam- háztartási törvény módosításá­ról tartott pénteken sajtótájé­koztatót az MDF megyei szer­vezete. Petronyák László, a megyei választmány tagja el­mondta, hogy privatizáció előtt áll az ország közművagyona. Mivel a jelenlegi közművek nem kis része lakossági és ön- kormányzati forrásból valósult meg, elfogadhatatlan lenne, ha a települési önkormányzatok nem részesednének e vagyon­ból. Ez a lakosság és az önkor­mányzat kisemmizését jelen­tené. Pintér László önkormányzati frakcióvezető a közbeszerzési törvényről szólva hangsú­lyozta, hogy elkerülhetetlen az önkormányzatok gazdasági szabályozása. A törvényben fontos lenne rögzíteni a hazai és a helyi vállalkozások prefe­rálását. Megemlítette, hogy az önkormányzatok és érdekszö­vetségeik elkeseredve szemlé­lik, hogy a kormányülésekről a belügyminiszter rendre vere­séggel távozik, ha az önkor­mányzatok kerülnek szóba. Az államháztartási törvény esetében elfogadhatatlan az a módosítás, amely a parlament megkerülésével lehetővé tenné, hogy likviditási problémák ese­tén az önkormányzatoknak járó állami támogatás 20 százalékát az év végéig visszatartsa a kormány. Ez esetben ugyanis azonnal fizetésképtelenné vál­nának az önkormányzatok. ellen, mivel nem adhatott volna ki engedélyt rendezésre az idő rövidsége miatt. Azonkívül in­dokolatlan volt az utasítás, mi­vel ugyanez a szabályzat azt is előírja, hogy akkor engedé­lyezhető a tolatás, ha az „okvet­lenül szükséges”. Tehát ha a befutó vonat vágányán más szerelvény veszélyezteti az ér­kezést. Ezt vágányút-szabadí- tásnak hívják. Jelen esetben ez nem állt fenn. Az egyik gyanú­sított tanúvallomásából - a ki­hallgatási jegyzőkönyv szerint - kiderül, hogy a „halálos” igyekezet oka a december 3-i Ferenc-nap is lehetett, mivel a tolatást végző mozdony veze­tője, Illyés Ferenc azzal fordult a szolgálattevőhöz, vagyis Sár­közi Sándorhoz, hogy „...jó lenne igyekezni, minél előbb végezni, mert Ferenc-napot akarok tartani”. Az is kiderül a szakértő megállapításaiból, hogy a szajoli állomáson nem rendszeresítettek tolatási jegy­zéket, ami egyébként kötelező lett volna. E jegyzék nélkül azok a vasutasok, akik nem az állomás területén teljesítenek szolgálatot, nem végezhettek volna rendezési feladatot. Mi­után a szolgálattevő utasítást adott a tolatás elvégzésére, és a „váltó felvágása” megtörtént, Szajol állomás rendező szolgá­lattevője a vágányát beállítását, amin a 613-as „halálvonat” közlekedett, 16 óra 44 perckor rendelte el, majd a vágányát beállítása 16 óra 45-kor meg­történt. Ezt követte a bejárati jelző továbbhaladást jelző ál­lásba állítása (tehát zöld jelzés). Ezek után két perccel érkezett a gyors. A forgalmi szolgálattevő késedelmes rendelkezése foly­tán Szűcs Ferenc váltókezelő­nek - a független szakértő sze­rint - az F. 2. előírás szerinti te­endők elvégzésére - ami a pró­baváltást is előírja - nulla perc állt rendelkezésére. így Sárközi vétett a szabályzat előírásai el­len, és ezzel indokolatlan ve­szélyhelyzetet teremtett, elfe­ledve azt is, hogy beosztottja csak néhány napi önálló szolgá­latot teljesítő, gyakorlatlan vál­tókezelő. Sárközi Sándor mu­lasztásánál figyelembe kell venni, hogy Szűcs Ferenc vál­tókezelő utasításszerű munka­végzése esetén - amiben a vál­tók használhatóságát ellenőrzi - csak indokolatlan vonatkés­leltetés következeit yolna - be,i De mint tudjuk, nem ez történt. Jelenleg három eíhber viseli a tragédia szörnyű terheit, jogi felelősségét. Felötlik a kérdés: csak ők azok, akik vétettek? A választ a bíróság mondja ki. Barna Sándor Mi vár az önkormányzatokra? L’art paar l’art-fesztivál Szolnokon. Zsúfolásig meg­telt tegnap este a szolnoki Városi Művelődési Központ színházterme a Farkas a mezőn című előadásra. Ma este pedig a Rengeteg parittyát nézhetik meg az érdeklő­dők. FOTÓ: MÉSZÁROS Hogy, jót” mondjon, lefizették a tanút Fejér István, a most 23 éves jászberényi fiú fiatal kora elle­nére már jó néhány zűrös dol­got tudhat maga mögött. Húsz­évesen már több mint 3 éves büntetéséből szabadult ked­vezménnyel. Két nappal ké­sőbb újabb büntetés vált jog­erőssé ellene, igaz, annak vég­rehajtását egy évre felfüggesz­tették. Alapos oka lett volna hát a fiatalembernek arra, hogy „meghúzza” magát. A jelek szerint az óvatosságot csak utó­lag tartotta fontosnak. Szabadulása óta még két hét sem telt el, amikor a város egyik szórakozóhelyén ismét bajba keverte magát. Minden különösebb ok nélkül „lefejelt” egy vendéget, aki emiatt agy­rázkódást kapott, sőt a szeme környékén darabos csonttörést is szenvedett. A magával nem bíró Fejér ellen újra nyomozás indult, amely eredménye csep­pet sem volt közömbös a ked­vezménnyel szabadult, illetve a felfüggesztett börtönbüntetés hatálya alatt álló gyanúsított számára. Azért, hogy elejét ve­gyék a bajnak, a sértettet - mi­után felépülése után kijött a kórházból - anyjával közösen rábírták arra, hogy a rendőrsé­gen ne ismerje fel támadóját. Így is lett, a 35 ezer forinttal is megtámogatott kérést tisztelet­ben tartotta a „hamis tanú”. Fejér soron következő dolgai is újabb fejtörést okoztak a csa­ládnak. A gyermekükért ag­gódó szülők ezúttal albérlőjü­ket is bevonták a fiú legfrissebb lopási ügyét mentő szervezke­désbe. Ot egy, a fantáziájuk ál­tal szült vallomás megtételére akarták rávenni. Azért, hogy minden világos legyen, a hely­színen még el is játszották a ki­talált történetet. Igyekezetük azonban hiábavalónak bizo­nyult, páciensük ugyanis kö­zölte: nem hajlandó hamis val­lomást tenni. Bár a több mint fél tucat bűnügyet tartalmazó vádirat már két éve elkészült, a meg nem jelenő tanúk miatt el­húzódó ügy csak e hét közepén zárulhatott le a Szolnoki Városi Bíróságon. Végrehajtandó büntetést, a már meglévőkön felüli egy év börtönt csak a fiatalember ka­pott, édesanyja felfüggesztett szabadságvesztést érdemelt, az apát pedig próbára bocsátotta a bíróság. Az összesen hat vád­lottat érintő ítélet csak az anya részéről volt vitatott, ugyanis kérésének, hogy - a herényi polgármesteri hivatalnál betöl­tött - munkaköre miatt előzetes mentesítésben részesülhessen, a bíróság nem adott helyt. Napirenden a feketegazdaság (Folytatás az 1. oldalról) A harmadik vetület a legálisan működő vállalkozások jövede­lemeltitkolása különböző esz­közök bevetésével - határozta meg a feketegazdaság ismérveit dr. Bokor Pál. Mindehhez hoz­zátette: a feketegazdaság nem tárható fel teljesen, viszont a hagyományos módszerek már nem eredményesek, újak szük­ségesek. Fontos a személyi és a tech­nikai feltételek javítása. Ma a magyar adóbeszedés a legol­csóbb a világon, mert 100 egy­ségnyi beszedett adóra nem jut egy egységnyi költség. Ezzel szemben a világ fejlett országa­iban ez a költséghányad 2,5-3,5 százalék. Az ellenőrzések szá­mát is növelni kellene, mert a most végzett évi 300 ezer nem elég hatékony. De a hatékony­ság ember és technika nélkül nem növelhető. Maguk az adó­hatóságok - APEH, VPOP, ön- kormányzatok - nem integrál­ják az információt. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy meg kellene fordítani a bizonyítási eljárást: ne az APEH bizonyít­son az államkassza terhére, ha­nem az adózó bizonyítsa ártat­lanságát. Emellet be kell ve­zetni a vagyonleltárt vagy más­képp fogalmazva a vagyonbe­vallási - sorolta az elnökhelyet­tes a feketegazdaság elleni ten­nivalókat. Azt már az adórendszer mo­dernizálásának ecsetelése köz­ben említette meg, hogy az ál­lami elvonás mértéke - adó és tb együtt - a feketegazdaságot erősíti, ugyanis mértéke már akkora, hogy megéri kockáza­tot vállalni s nem fizetni. A modernizációnak ezért ki kell térnie az adó és a tb viszonyára, de nem mellékes az sem, hogy jelenleg mintegy 30-35 féle adófajta létezik. Összességében pedig stabil adórendszer szük­séges, mely nem jelenti azon­ban a kulcsok változatlanságát is. A tavalyi adatokat is ismer­tette dr. Bokor Pál. Az önbeval­lásra kötelezett alkalmazottak átlag - országosan - 406 ezer forintot kerestek 1994-ben, míg az egyéni vállalkozók jöve­delme 100 ezer forint volt. Pél­daként említett néhány szakmát is: a fagylaltosok 30 ezer, a fod­rászok 65 ezer forint jövedel­met realizáltak 1994-ben. (Fél­reértés ne essék: ez éves jöve­delem!) Csak csendben je­gyezte meg az elnökhelyettes, hogy az alkalmazottakkal szemben a vállalkozóknak egyéb - adójellegű - kötele­zettségük is van. ei i

Next

/
Oldalképek
Tartalom