Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-27 / 98. szám

2. oldal Körkép 1995. április 27., csütörtök Nyoma veszett a diplomatának A washingtoni kormányzat magas szintű diplomáciai erőfeszítésekbe kezdett Fre- derick Cuny amerikai segé­lyezési szakértő felkutatá­sára. Az ismert személyiség a Soros-alapítvány megbí­zásából egy dagesztáni kór­ház felállításán, illetve a csecsenföldi konfliktus elől elmenekültek segélyprog­ramjának a megszervezésén fáradozott a helyszínen, amikor munkatársaival együtt nyoma veszett. Erősítik az orosz hadsereget Oroszország új hadsereggel erősíti meg észak-kaukázusi erőit. Vlagyimir Szemjonov tábornok, az orosz száraz­földi erők főparancsnoka szerdán Moszkvában beje­lentette, hogy az új, maga­sabb egységet, az 58. hadse­reget június elsejével hoz­zák létre a Kaukázusban. Az új hadsereg létrehozását „a bonyolult észak-kaukázusi állapotokkal, illetve első­sorban az ingatag csecsen­földi helyzettel” magyarázta az orosz védelmi miniszté­rium. Tévéseket tilt le a ruandai kormány A ruandai kormány, amelyet egyre jobban aggaszt a ked­vezőtlen külföldi megítélés, meggátolta a televíziós hír­műsorok stábjait abban, hogy parabolaantennák se­gítségével küldjenek haza képes tudósításokat. A ru­andai telefontársaság kitil­tott az ország területéről két parabolaantennát, amelye­ket a CNN, ABC, CBS és az AP hírügynökség televízi­ója, valamint a brit BBC, továbbá a CBC kanadai tár­saság használt híranyagok továbbítására. A televízós * hálózatok az egész világra eljuttatták azokat a képeket, amelyeken egy délnyu- gat-ruandai menekülttábor­ban tuszi katonák hosszú sora gyalogol az agyonlőtt, agyonvert vagy agyontapo­sott hutuk holttestei között. Először bíróság előtt szerb háborús bűnös A hágai nemzetközi bírósá­gon szerdán megkezdődött a Boszniában elkövetett hábo­rús bűnökkel vádolt Dusán Tadic pere. Ez az első bíró­sági eljárás, amelyet az ENSZ-nek a jugoszláviai háborús bűnökkel foglal­kozó bírósága tárgyal. A 39 éves boszniai szerb Tadic a bíróság előtt teljesen ártat­lannak mondta magát. Tadic számláján gyilkosság, nemi erőszak, kínzás és verés sze­repel, amit 1992-ben, Eszak-Boszniában követett el horvát és bosnyák nemze­tiségű emberek ellen. Emlékművet avattak fel Csernobil áldozatainak kedden Kijevben. Az 1986-os nukleáris katasztrófa következtében több ezren haltak meg, a környezeti kár pedig felbecsülhe­tetlen. A képen az egyik túlélő. FEB-REUTER’S Keleti György Németországban Keleti György honvédelmi miniszter hasznosnak minő­sítette németországi látoga­tását, amelyen a vendéglátók a magyar hadsereg további segítésére tettek ígéretet, s megerősítették, hogy Né­metország messzemenően támogatja Magyarország NATO-csatlakozási szándé­kát. Elmondta, hogy vendég­látói a magyar törekvések további támogatására tettek ígéretet. Részletesen tárgyal­tak arról, hogy milyen to­vábbi segítséget nyújtanak a magyar hadsereg harckész­ségének megőrzéséhez. Szóba került a hadiipari együttműködés lehetősége is. Keleti György megje­gyezte, hogy az amerikai kormánytól kapott több mint hatmillió dolláros fejlesztési segélyből Magyarország el­sősorban a légtér figyelését és ellenőrzését szolgáló rá­diótechnikai berendezéseket kíván vásárolni. (MTI) Horn Gyula felszólalt az Európa Tanácsban Elfogadták a módosító indítványunkat Magyar szempontból jelentős siker született szerdán Stras- bourgban, az Európa Tanács székhelyén. A módosító indít­ványt az emberi jogok betartását, a pluralista demokrácia ér­vényesülését ellenőrző nemzetközi szervezet parlamenti köz­gyűlése fogadta el hetek óta tartó vita zárásaként. Az indítvány leszögezi: a szer­vezet jelenlegi, illetve jövendő tagállamainak be kell tartaniuk a két évvel ezelőtt elfogadott és a kisebbségi jogok kérdését meghatározó úgynevezett 1201-es ajánlást, és ennek ér­vényesülését az ellenőrzéseknél is vizsgálni kell. A módosító indítványt Bár­sony András, a magyar képvise­lőcsoport vezetője, valamint egy brit képviselő, Lord Fins- berg nyújtotta be az ellenőrzési rendszer hatékonyabbá tételét szolgáló, s szerdán szintén el­fogadott Columberg-jelentés- hez. Az 1201-es ajánlás érvé­nyességének újbóli megerősí­tése azért nagy jelentőségű, mert a magyar-román alap- szerződés megkötését éppen az ajánlás szerepeltetése vagy ki­hagyása körüli vita akadá­lyozza leginkább. Az Európa Tanácsnak és a jelenleg magyar vezetés alatt álló Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek keresnie kellene a közös kez­deményezések lehetőségét: így például a két szervezetnek meg kellene vizsgálnia a jogállami­ság helyzetét Kis-Jugoszláviá­ban, és azt is feltérképezhetnék, hogy milyen közös kezdemé­nyezéssel élhetnének a szank­ciók felfüggesztése terén. Ha elmozdulást tudunk elérni, az jótékony hatást gyakorolhat arra, hogy Kis-Jugoszlávia ve­zetése erőteljesen lépjen fel az agresszorok elszigetelése vé­gett - jelentette ki Horn Gyula magyar miniszterelnök abban a beszédében, amelyet tegnap mondott el az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülé­sén Strasbourgban. Az Európa Tanács által képviselt normák alapvetően polgárjogot nyertek térségünkben, bár vannak még súlyos jogsértések is, ezért fon­tos az ellenőrzési rendszer erő­sítése, a szankciók fokozása - mutatott rá Horn Gyula. (MTI) írországnyi magyar kisebbségi sorban A nemrégiben útjára indult északír rendezési folyamat még az előzetes várakozások­nál is több tanulságot kínál Magyarország számára - mondta Göncz Árpád. A magyar köztársasági elnök, aki háromnapos hivatalos láto­gatáson járt az ír Köztársaság­ban, útjának tapasztalatait ösz- szefoglalva elmondta: John Bruton ír kormányfő maga mu­tatta ki a párhuzamosságot a két ország által tapasztalt kisebb­ségi problémák között. A miniszterelnök tökéletesen megértette Magyarország ilyen jellegű gondjait, és ehhez semmi mást nem kellett vele közölni, csupán azt, hogy a Kárpát-medencében egy íror­szágnyi magyar él kisebbségi sorban. Önmagában az a tény. hogy az ír rendezés folyamata „a jobb tárgyalni, mint lőni” elve alapján zajlik, rendkívüli reali­tásérzékre vall, hiszen közis­mert az, hogy az ír-szigetet fel­dúló konfliktus milyen régóta tart - mondta Göncz Árpád. Az államfő szerint mindez minta­ként szolgál Közép-Európa számára is, elsősorban a hozzá­állás tekintetében. A magyar elnök kijelentette: ha valahol, akkor Írországban értik Magyarország gondjait, hiszen ennek a nemzetnek is óriási emigrációja van, lénye­gesen nagyobb, mint a magyar (egyes adatok szerint világ­szerte 70 millióan vallják ma­gukat ír származásúnak, és ez csaknem húszszorosa az ország jelenlegi lakosságának). (MTI) PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Légi és űrkatasztrófák Tavaly 35 légi és űrkatasztrófa 1456 ember életét követelte, és 2236 milliárd dollár anyagi kárt okozott. Ezt állapította meg a svájci biztosítótársaságok szövetsége egy most nyilvánosságra ho­zott tanulmányban. A tanulmány szerint az anyagi kár felét repülő­gépek lezuhanása okozta (1154 milliárd dollárt). A légi járművek földön történt megrongálódása következtében 323 millió dollár összegű anyagi kár keletkezett. Ami az űrkísérletek okozta károkat illeti, összegük 258 millió dollárt tesz ki. Ezt a kárt öt sikertelen kísérlet idézte elő, köztük egy Ariane rakéta kudarcba fulladt indítása, amely egymagában 357 millió dollárjába került a biztosítótársaságoknak. Egy másik sikertelen Ariane-kísérlet kárát a svájci biztosítók szövetsége 214 millió dollárra becsüli. 1456 utas lelte halálát légi katasztrófa - köztük 1347 ember re­pülőgépek lezuhanása és 109 a földön történt összeütközés - kö­vetkeztében. A legsúlyosabb katasztrófák között szerepel egy kínai Airbusé Nagoyában (264 áldozat), egy kínai Tupoljev lezuhanása (160 halott) és egy Boeing-737-é Pittsburghban (132 halott). A legnagyobb anyagi kárt egy Boeing-737-es repülőgépnek az Egyesült Államokban történt katasztrófája okozta. Ez 410 millióba került a biztosítóknak. A kínai Airbus lezuhanása Japánban 320 millió dollár kárt okozott. Pakisztánban Gyilkolt a szőnyegmaffia Pakisztánban lelőttek egy 12 éves fiút. mert szót emelt a gyermek- munka szörnyűségei ellen. Ehsan Ullah Khan, a Munka Felszaba- dítási Frontjának vezetője kijelentette: „Tudjuk, hogy a fiút a sző­nyegmaffia emberei gyilkolták meg.” A szőnyeggyárak tulajdono­sai sok gyermeket alkalmaznak gyáraikban. Iqbal Masih már több halálos fenyegetést kapott a szőnyegipar „mágnásaitól”, akik feldühödtek a gyennekmunkával kapcsolatos nyilatkozatain. Masih, aki négyéves korától hat éven át dolgozott szőnyegszövőként leírhatatlanul nehéz körülmények között, a leg­utóbbi hónapokban nemzetközi hímévre tett szert. Egy svédországi munkaügyi konferencián ugyanis elmondta, milyen sorsuk van a gyermekmunkásoknak Pakisztánban. Bostonban a dolgozó ifjú­ságnak szánt díjat kapott. A fiú egyébként ügyvéd akart lenni, és a 15 ezer dolláros díjat tanulmányainak finanszírozására akarta for­dítani. Iqbalt szülei 4 éves korában eladták egy szőnyeggyárosnak. Hat esztendő múlva, amikor felszabadult, 13 ezer rúpiával tartozott a gyártulajdonosnak. Naponta egy rúpiát keresett, de a gyáros na­gyobb összeget számított fel étkezés és szállás címén. Az ENSZ illetékes bizottsága szerint Pakisztánban hatmillió ti­zennégy évnél fiatalabb gyermek dolgozik nyomorúságos körül­mények között. Kemény kormánykritika (Folytatás az 1. oldalról) Burány Sándor (MSZP) jogos­nak minősítette a fordulatot, hi­szen évtizedek óta felgyülem­lett, eddig kormányok és kor­mányfők által halogatott prob­lémákat kell megoldani, amely az ellehetetlenüléshez vezetne, ha a Hom-kormány nem vál­lalná fel. Lányi Zsolt (FKGP) kijelentette, hogy a társadalmi egyetértés és támogatás hiány­zik a programból, a lakosság 99 százaléka nem fogadja el a Bokros-csomagot. Latorcai Já­nos (KDNP) véleménye szerint a munkavállalók rendkívül ne­héz helyzetbe kerülhetnek, nőni fog a munkanélküliség, s 3,6 millió foglalkoztatott aligha bír eltartani 6,5 millió inaktív ál­lampolgárt. Varga Mihály (Fi­desz) pártja nevében csatlako­zott az ellenzékiekhez, akik a program visszavonását és át­dolgozását javasolták. - A Fi­desz az előterjesztést nem tá­mogatja - jelentette ki -, mert nem akar szöget verni a magyar gazdaság koporsójába! A Fi­desz nevében különös élesség­gel utasította el a tervezet csa­ládokra és önkormányzatokra kidolgozott szigorításait. Külön, a tervezet fejezetei­hez is vezérszónokok mondtak véleményt. Sarkadiné Lukovics Éva (SZDSZ) azt hangoztatta, hogy a rászorultság alapján be­vezetett szociálpolitikai intéz­kedések remélhetőleg eredmé­nyesek lesznek. Kis Gyula (MDF) kijelentette, hogy a csa­ládi pótlék és az anyasági ellá­tások szigorítását az MDF szakszerűtlennek, hasznot nem hozónak tartja. Nyomatékosan kérte a javaslat átdolgozását. Csehák Judit (MSZP) felszóla­lásában néhány módosító javas­latáról is beszélt, így elmondta, javasolni fogja, hogy a három- és többgyermekes családok ese­tében a családi pótlék folyósítá­sát változatlanul, minden kér­vényezés nélkül biztosítsák. Torgyán József (FKGP) a tőle megszokott „sablonokkal” uta­sította el a törvénytervezetet. Surján László (KDNP) a táp­pénz célzott változásait ele­mezve megállapította, hogy azok a szegénység fokozódásá­hoz vezethetnek. Selmeczi Gabriella (Fidesz) pártja nevé­ben azt mondta, hogy a Fidesz szegénységi csapdahelyzetnek tartja a családi pótlék fizetési igazoláshoz kötését. Horn Gá­bor (SZDSZ) a felsőoktatás helyzetét elemezte, s rámuta­tott, hogy ma Magyarországon egy egyetemi előadóra mind­össze hat hallgató jut, s a főis­kolai-egyetemi alkalmazotti arány ennél is rosszabb. Tóth Tihamér (MDF) megállapította, hogy a stabilizációs program az önkormányzatok alkotmányos alapjogait sérti. Csabai Lász- lóné (MSZP) vitatta ezt, sze­rinte a törvényjavaslat csupán szigorításokat tartalmaz az ön- kormányzatokat illetően, s eze­kért az előző kormány is fe­lelős. Homoki János (FKGP) megállapította, hogy az ország lakossága teljes jogbizonyta­lanságban él. Korábbi kor­mányintézkedéseket bírált, s követelte a bankok, alapítvá­nyok részére juttatott közpén­zek felülvizsgálatát, s a felelős­ség megállapítását. Pálfy Dénes (KDNP) az önkormányzatok korábbi tevékenységét „te­mette”, Pokorni Zoltán (Fidesz) a felsőoktatási tandíj bevezeté­sét bírálta. Tizenhat vezérszónok után képviselői felszólalások zárták a napot. A felszólaló képvise­lők között Szabad György (MDF) éles hangon bírálta nemcsak a kormány, hanem az országgyűlés munkáját is. Az esti órákig tartó ülésen külön­ben végig alig húsz képviselő és két miniszter tartott ki. S. J. Aknarobbanás a magyar-horvát határnál A magyar-horvát határnál már­is felrobbant egy akna azok kö­zül, amelyeket a krajinai szer- bek telepítettek az elmúlt hé­ten. Krisán Attila ezredes, a határőrség szóvivője az MTI-nek elmondta, hogy szer­dán kora délután lakossági be­jelentésre értesültek a magyar határőrök a Kölked község kö­zelében történt robbanásról. Az akna egy méterre a magyar ha­tártól lépett működésbe, de egyelőre nem lehet tudni, hogy minek következtében robbant fel. Az ügyben a határőrség megkezdte a vizsgálatot. Krisán Attila arról is tájékoz­tatott: a határőrség az elmúlt napokban 100 figyelemfelkeltő táblát helyezett el a kritikus ha­társzakaszon annak érdekében, hogy megelőzhető legyen a baleset. (MTI) Az AGRO Betét és Hitel Bank Rt. ajánlata vállalkozások részére Éves kamatláb Látraszóló betétek Elszámolási számlák 10% Csekkfedezeti számlák 10% Lekötött betétek 7-14 nap 20,0% 15-30 nap 22,0% 31-60 nap 26,0% 61-90 nap 27,0% 91-180 nap 27,5% 181-365 nap 28,0% 366- nap 28,5% 5000 Szolnok, Mária utca 10. Az AGROBANK mindig újat, mindig jobbat kínál AGROBANK RT

Next

/
Oldalképek
Tartalom