Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-25 / 96. szám

1995. április 25., kedd Hazai Tükör 3. oldal Munkabiztonsági akció-ellenőrzés A tánc rabjai címmel folklórműsort rendeztek tegnap Jászberényben, a Jászsági Népi Együttes Víz utcai házában. A városban működő pártok által szponzorált esten a helyi tánco­sokon kívül felléptek gyöngyösi, kalocsai, mezőkövesdi, nyíregyházi és a szlovákiai Komár- nóból jött csoportok is. Képünkön a helyi Árendás gyermekcsapat bemutatója, -mészáros­Ismételt pénzszűkítő intézkedések Amilyen mértékben a stabilizációs program megvalósul és csökken az idei költségvetésimérleg-hiány, úgy növekszik a monetáris politika mozgástere, és létrejön a lehetősége a kama­tok csökkentésének. Minderről Szapáry György, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke számolt be hétfői sajtótájékoztatóján. Újabb német partnere van a Tisza Cipőnek Elmondotta azt is, hogy amennyiben a költségvetés a hiány finanszírozására keve­sebb pénzt von el a gazdaság­ból, több forrás jut majd a vál­lalatoknak, vállalkozásoknak. Ez egyben azt is jelenti, hogy lényegesen mérséklődhet a fo­lyó fizetési mérleg hiánya, amely a múlt évben 3,9 milli­árd dollárt ért el. Az idén ezzel szemben 2,5 milliárd dolláros fizetésimérleg-deficittel szá­molnak. Mindeddig - 1993-ban és 1994-ben a Magyar Nemzeti Bank olyan körülmények kö­zött határozta meg politikáját, amikor a költségvetési mérleg hiánya nagymértékben növeke­dett. így sem az infláció mér­séklésére, sem pedig az egyen­súly javítására meghirdetett cé­lok nem lehettek eredménye­sek. A költségvetési mérleg de­ficitje tavaly elérte a GDP 9 százalékát. A jegybank csak monetáris politikai eszközökkel harcolhatott az egyensúly érde­kében, s ez vezetett az alapka­mat jelentős, 28 százalékra tör­ténő emeléséhez és más pénz­szűkítő lépésekhez. Mivel még a pótköltségvetést a parlament nem fogadta el, és a stabilizá­ciós intézkedések elsősorban a második félévtől éreztetik hatá­sukat, az MNB újabb pénzszű­kítő intézkedésekre kényszerül. Ennek része, hogy május 1-jé- től 1 százalékkal növelik a ke­reskedelmi bankok számára előírt tartalékrátát, és elképzel­hető, hogy június 1-jétől újabb 1 százalékkal emelkedik a tarta­lékolási kötelezettség. Hárshegyi Frigyes az MNB adósságmenedzselési politiká­járól szólva elmondotta, hogy az elmúlt esztendőben a jegy­bank jelentős előtörlesztést haj­tott végre annak érdekében, hogy a későbbi hitel-visszafize­tési csúcsokat csökkentse. Az elmúlt esztendőben 4,2 milliárd dollárt fordított törlesztésre, ám ebből 2,8 milliárd dollár volt az éppen lejáró hitelek visszafize­tése. Összesen 5,4 milliárd dol­lárt tett ki a hitelfelvétel. A mű­ködőtőke-beáramlás tavaly el­érte az 1,1 milliárd dollárt. Ez nagyban hozzájárult a 3,9 mil­liárd dolláros folyó fizetési mérleg finanszírozásához. Az idén az MNB azzal szá­mol, hogy a folyó fizetési mér­leg hiánya nem haladhatja meg a 2,5 milliárd dollárt. A tőkebe­fektetések ezt az összeget teljes egészében fedezni fogják. Amennyiben fennmarad a ko­rábban kialakult működő- tőke-b'eáramlás, úgy ilyen for­mában 1,2 milliárd dollár érke­zik az országba. Ha sikerül fel­gyorsítani a privatizációt, ez további 1-1,5 milliárd dolláros plusz tőkét jelent. így valószí­nűleg a nettó eladósodást sike­rül megállítani, szemben az 1994-es esztendővel, amikor ennek mértéke elérte a 4 milli­árd dollárt. Tőketörlesztésre az idén 3 milliárd dollárt kell köl­teni. A tartalékok szintje to­vábbra is 6,7 milliárd dollár. (MTI) A nemzetközileg ismert német Romika cégnek is dolgozik a jö­vőben a martfűi Tisza Cipő Rt. A Romika és a martfűi központú rt. kunszentmártoni gyára a ta­valyi év végén vette fel a kap­csolatot, és a szerződést már ja­nuárban megkötötték. A gyár­táshoz új fröccsöntő gépeket kaptak Németországból, ezen­kívül a megrendelő igényei sze­rint új technológiát alakítottak ki. Mint Berényi Ferenc, a Tisza Cipő Rt. vezérigazgatója el­mondta: a német üzletfélnek az idén mintegy 200 ezer pár cipőt gyártanak, ám a nagyságrend az elkövetkező években elérheti a 300-400 ezer párat is. A martfűi Kétnapos munkavédelmi ak­ció-ellenőrzést tartanak hétfőn és kedden az Országos Munka- biztonsági és Munkaügyi Fő­felügyelőség (OMMF) munka­társai országszerte a faipari ágazathoz tartozó cégeknél. A célellenőrzésben 250 munkavédelmi felügyelő vesz részt, és a szakemberek szerint két nap alatt mintegy 2-3 ezer, fafeldolgozással és bútorgyár­tással foglalkozó céget vizsgál­nak meg munkavédelmi szem­pontból. A vizsgálatra azért volt szük­ség, mert az utóbbi időben nagymértékben megnövekedett a súlyos, csonkolásos munkahe­lyi balesetek száma. 1993-ban még csak 221 ilyen balesetet jegyeztek fel, tavaly azonban már e tragikus szerencsétlensé­gek száma elérte a 370-et; a fa­ipari ágazatban 51 ilyen balese­tet regisztráltak. (MTI) társaságnak az Adidas, a Sala­mander és a Rockport után ez a negyedik, a cipőiparban jó nevű és jegyzett partnere. A Tisza Cipő Rt. kunszent­mártoni gyárával kapcsolatos érdekesség, hogy az elmúlt idő­szakban a rendelési bizonyta­lanság és az ingadozó termelés miatt értékesíteni akarták. A ci­pőipari recesszióban azonban nem bizonyult kapósnak, így maradt az rt. égisze alatt. A Ro- mika-kapcsolat - figyelembe véve a tervezett további fejlesz­téseket - mintegy kétszáz em­bernek jelenthet a korábbi bi­zonytalanságok után rendszeres munkát. Vita a családi pótlékról A családi pótlék megállapításá­nál vagy a nettó jövedelmet, vagy a 25 ezer forintnál maga­sabb bruttó keresetet vegyék fi­gyelembe. Ezt javasolta az Ér­dekegyeztető Tanács (ÉT) Gazdasági Bizottságának mun­kavállalói oldala a hétfői ülé-, sen. Szükségesnek tartják, hogy a családi pótlékot a létmini­mumhoz viszonyítsák, vala­mint azt is, hogy a jövedelem- határt kis mértékben meghala­dók - méltányossági alapon - szintén hozzájussanak ehhez a juttatáshoz. A szakszervezetek a kor­mány stabilizációs intézkedése­iről néhány pontban foglalták össze a megegyezés szempont­jából alapvetőnek tekintett ja­vaslataikat. Ide tartozik, hogy ne vessenek ki 44 százalékos társadalombiztosítási járulékot az üzemi étkeztetésre, a végki­elégítésre, valamint a szerzői jogvédelem alá tartozó tevé­kenységre. Ragaszkodnak ah­hoz is, hogy a kormány tegyen le az ötnapos táppénzmentes betegszabadság bevezetéséről. A munkaadói oldal a beteg- szabadság kérdésétől eltekintve a felvetéseket nem utasította el. A betegszabadságnál viszont hangsúlyozta: a munkaadókat várhatóan terhelő 25 napos táp­pénzfizetési kötelezettséggel együtt kell mérlegelni az ötna­pos táppénz nélküli betegsza­badság ügyét. A kormányzati oldal kife­jezte: a családi pótléknál a nettó jövedelemszámítás rendkívül bonyolulttá tenné a szisztémát. A méltányossági elbírálásról vagy a sávos megoldásról is csak úgy hajlandók tárgyalni, ha ez nem jelent többletkiadást. (MTI) Keddi Jegyzet Bealkonyult a nyárnak? Bealkonyult Szolnokon a nyárnak. Comenius keresztelte el is­kolarendszerében - az 1600-as években(!) - az évszakok nevei után az egyes iskolatípusokat. A tavasz az anyaiskolát jelen­tette, a családban zajló nevelést, hatéves korig. A nyár volt a 6- 12 évesek számára szervezendő anyanyelvi, más néven népis­kola. Az ősz a 12—18 évesek okításának gimnáziumi színterét, míg a tél az akadémiát, vagyis az egyetemet jelentette a corrife- niusi sajátos felfogású, ma is korszerűnek mondható intézmé­nyi hierarchiában. A megkarcsúsított általános iskolákkal - a 2000. év felé közeledve - bealkonyult Szolnokon a nyárnak. Iskola- és csoportösszevonásokkal érkezik a zsúfoltság, a „tagozattalanítás” és „szakkörtelenítés” árnyékát előrevetítve a következő tanévre. Közhelyes igazság: a jót - ez esetben a nap­jainkig folyamatosan csökkenő létszámú iskolai csoportokat - könnyű megszokni. Gyatra érv lehet a fiatal szülők számára: ’hja, azokban a ’60-as évekbeli, gyerekekkel degeszre tömött iskolákban is lehetett jól tanulni. Pedig a mai napig én is őrzök olyan „kassais” tablóképet, ahol harmincötödmagammal bűvö­löm a fényképész masinájának lencséjét. S aztán kiröpülve e nagy családból, többünknek sikerült befogni élet-vitorlánkba mind a négy comeniusi évszakot. Zsúfoltság ide vagy oda, va­lószínűleg tanítóinkpn is múlott. Mint ahogy ez is örök érvényű Apáczai-igazság: „Csak jó tanítók nevelhetnek jó embert.” A jó tanítóknak azért remélhetőleg nem alkonyul be Szolno­kon. A kevésbé jóknak meg? Nagyobb fordulatra kell kap­csolni, ha maradni akarnak. Mert mint minden szakmában, e már eddig is erősen kontraszelektált területen is akadnak - el­nézést az erősnek tűnő gondolatsorért - elkényelmesedett, „kis pénz, kis foci, amúgy jól elvagyunk” szemléletű, igazán sem­mihez sem értő, katedraféltő dilettánsok. Vannak közöttük - remélhetőleg ők a többség - hivatásukat szerető, belső elköte­lezettségből nevelő pedagógusok is. Félő, hogy ősztől őket is sújtja a hirtelen felduzzadó pedagógus-munkanélküliség, amellyel szellemi értékek kerülhetnek parlagra - ahogy a múlt heti megyegyűlésen az egyik képviselő, fogalmazott. Mint egy alattomos vírus a számítógépben, eddig sosem látott újfajta munkanélküliség kezdi el rombolómunkáját egy nagy létszámú értelmiségi rétegben. Olyan jól képzett alkalmazottak tucatjai ülnek majd az íróasztal másik oldalára, mint mi vagyunk - ár­nyalta a várható jövőt a munkaügyi központ igazgatója. Mert az alkony igazi veszélye nem az iskolák visszatérő zsú­foltságában, hanem a már - egyre gyakrabban felsőfokon is - végzettek mindennap visszaköszönő perspektívátlanságában, a munkanélküli-feleslegességérzet szürkeállományt elszürkítő tudatában rejlik. Kemény labdát adott fel az állam az,önkor­mányzatoknak a központi támogatások, normatívák, fejkvóták elértéktelenítésével. Olyannyira keményet, hogy jobb híján ők is lepasszolják az iskolavezetőknek, akiktől mandinerrel, azon nyomban pattan tovább az alkalmazottjaikhoz. Kisegzisztencia- párbaj-csaták zaja veri fel hamarosan a várost. A „lapátra tett” pedagógusok pedig volt tanítványaikkal együtt szorgalmasan járhatnak az esélyjavító, önbizalom-erősítő tréningekre. Fel­téve, ha lesz rá pénze a munkaügyi kŐzjJónföáK.'A | Bealkonyult a nyárnak. A napfogyatkozás (gyerekfogyatko­zás?) - a kormánycsomag hatására - tártósíiák'ígerfezilí/'Él-' szomorító megyei adat: ’94-re, a ’90-es évhez képest 6700-zal, vagyis 13 százalékkal csökkent az általános iskolai tanulók lét­száma. E helyzetben egyedüli vigasz, hogy még csak az alkony érkezett el. Ám jó lesz felkészülni rá: az alkony után rendszerint a sötétség következik. Simon Cs. József Az anyanyelv hete Tegnap a „Csak tiszta forrás­ból” című irodalmi összeállí­tással vette kezdetét a magyar nyelv hetének idei rendezvény- sorozata Kunmadarason. A 6. b osztály műsorát Ma­rek Györgyné tanította be. Ez­után a hetedik-nyolcadikosok nyelvi játékokban mérték össze tudásukat. Ezt Muskotály Éva vezette. Ma 15 órától szavaló­verseny lesz az ötödikeseknek és hatodikosoknak, szép kiej­tésben pedig a hetedikesek és nyolcadikosok „mérkőznek meg”. Szerdán idegen nyelvi napot tartanak, ahol ízelítőt ad­nak az iskolában folyó ide­gennyelv-oktatásról. Csütörtö­kön nyelvi játékokra várja De­meter István az ötödik-hatodi­kosokat, míg a hetedik-nyolca­dikosoknak szavalóverseny lesz. Pénteken Zsíros Gábor és osztálya bemutató történelem- órát tart a pedagógusoknak, majd a művelődési házba vár­ják azokat, akik szeretnék meg­hallgatni az irodalmi délutánt. Itt a 6. a bemutatja a Ludas Ma­tyit, mellyel eredményesen sze­repeltek nemrég a csépai szín­játszó versenyen. Ezután ismét bemutatkoznak a szavalóver­seny győztesei, majd átadja a zsűri a díjakat. Tanácskozott a tisztiorvosi szolgálat Tíz éve nem volt strandjárvány Tegnap a társszervek bevonásával tartotta munkaértekezletét az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei in­tézete. A téma aktualitását a nyári szezonra való felkészülés adta, hiszen a közegészségügyi-járványügyi felkészülést már meg kellett kezdeni. Ennek keretén belül szóltak a vízjárvá­nyok megelőzéséről. Mint dr. Kicsi Jenő megyei tiszti főorvos elmondta, tíz éve nem volt strandjárvány a me­gyében, az előforduló helyi fer­tőzések néha a híradásokban nőnek járvánnyá. Az ÁNTSZ hatáskörébe ke­rült a vendéglátó-ipari tevé­kenységek engedélyezése. Ez­zel a megelőzés szerepe hang­súlyosabb lett, ennek ékes bi­zonyítéka, hogy az ellenőrzött helyek száma felére csökkent. Áz ételmérgezés szezonális - áprilistól emelkedő számú. Az élelmiszer-mérgezések leg­gyakrabban a magánháztartás­ban, majd a közétkeztetésben és az élelmiszer-kereskedelemben fordulnak elő. Az okok felderí­tése során bizonyítható, hogy leginkább a tojás, tojással ké­szült ételek kerültek az első helyre, így például a cukrászati és a hidegkonyhai készítmé­nyek. Az elmúlt öt évben tizen­két esetben történt egyedi étel- mérgezés, tizennégy csoportos, tömeges ételmérgezés (amely harminc feletti megbetegedést jelent) pedig ötször volt. A szalmonellabaktérium el­terjedt és ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. A porban 80-180 napig, édességben 170-490 napig, vajban 52 na­pig, füstölt kolbászban ötven napig, míg a kenyérben öt-hét napig marad életben. Hasi gör­csökkel járó hasmenés és ma­gas láz jellemzi a szalmonella­fertőzést. Gyakran csak enyhe hasmenés, torokfájás és hő­emelkedés formájában nyilvá­nul meg. Fertőzés esetén egy-hét nap, ételeredetű megbe­tegedés esetén 6-48 óra telik el a tünetek megjelenéséig. Tojást ne mossuk meg, mi­előtt a hűtőszekrénybe tesszük, csak felhasználás előtt! A hűtő­ből kivett készételeket újra for­raljuk át. Ne használjunk azo­nos vágódeszkát, kést, edényze- tet a nyers hús és a készétel fel­dolgozásához - javasolják a szakemberek. A baktérium a fertőtlenítőszerekre és a 80 C-fok fölötti hőre érzékeny. Ezért gyakran mossuk kezünket neomagnolos oldattal, használ­juk a háztartásban a hipót, hi­szen könnyebb a bajt meg­előzni. Csabai Ágnes A Mercedes-Benz nagy tapasztalatokat szerzett a könnyű haszonjárművek piacán. Magyarországon is elterjedtek a cég autói, ezek teljesítenek szolgálatot a mentőknél, de a posta és a vállalkozók is szívesen használják. A csillagos márka most váltotta le a 18 éve futó sorozatot, s az „újszülöttet” Sprinter névre keresztelték. Az Alfa Kft. szolnoki, Hild téri be­mutatóján ma és holnap bárki közelről is megismerkedhet az új transportercsaláddal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom