Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-20 / 92. szám

1995. április 20., csütörtök Szolnoki Extra 7. oldal Figyelmeztet: a földi élet elszalad . . . Lakótelepi harangzav A szolnoki Széchenyi-lakótelepre tervezett római katolikus templom jövendőbeli harangjának fülsiketítő zúgásától való félelmének adott hangot néhány telepi polgár azon az emlékezetes lakossági fórumon, amelyet csodák csodájára nem a városházára, hanem a panelrengetegbe hirdettek meg. Ugyanis az előző hívás süket fülekre talált, egyetlen érdeklődő telepi lakos sem tisztelte meg jelenlétével és érdeklődésével a városi főépítészt az önkormányzat székházába közhíreit fórumon. Az egyszemélyes fórumot követően azonban összeült az önkormányzat városfejlesztési bizottsága, egyebek között azért, hogy megvitassa a Széchenyi-lakótelep bővítésének, otthonosabbá varázslásának tervezett programját. Nevezett bizottság egyik épí­tész tagja fülében kondult meg elsőként az a bizonyos képze­letbeli harang. Arra hívta föl a bizottság tagjainak figyelmét, hogy nem árt megvizsgálni, va­jon milyen hangerővel szólal majd meg egy hatalmas üreges fémtest a tízemeletes szalaghá­zak közé ékelt Isten házának csúcsán? A városi főépítész igyekezett eloszlatni az ez irá­nyú félelmet, mondván: a temp­lom elhelyezése olyan, hogy et­től csöppet sem kell tartania a környéken lakóknak. Dr. Szegedi Károly szocia­lista párti önkormányzati kép­viselő, a városfejlesztési bizott­ság elnöke a következőképpen magyarázta az előzményeket.- A bizottság számára a fő­építész válasza nem volt elég megnyugtató. Ezért megkértük Pataki Ferenc főépítészt, hir­desse meg még egyszer a la­kossági fórumot, mert jó né­hány olyan kérdés merült fel a lakótelep részletes rendezési tervét megelőző programmal kapcsolatban, amelyekben jó lett volna ismerni a lakosság ál­láspontját. A haranghangzavar ugyanis csak elenyésző része volt a bi­zottsági ülésnek. A tét ennél sokkal nagyobb: milyen irány­ban haladjon az építkezés a Széchenyin? Betontömbök vagy családi kuckók jelentsék-e a folytatást?- A lakossági fórumon a ha­rangzúgás nagyobb jelentősé­get kapott, mint a vita valós tárgya, a lakótelepen történő további építkezések mikéntje - folytatta a bizottsági elnök. - Egyébként az a hely, ahová a római katolikus templomot akarják építeni, lesz a városrész centruma. Nem éppen melles­leg jegyzem meg, hogy a bi­zottság tagjai között volt olyan, aki éppen azt szorgalmazta, hogy minél jobban hasz­nosuljon a szalagházak közötti parlagterület, hogy a puszta föld gondos gazdákra találjon. A panelek közötti harang­hangzavar újkeletű probléma. Míg egykoron az Istennek szen­telt építmény kimagaslott kör­nyezetéből, addig tízemeletes emberfészkek közé ékelve el­törpül. És hát joggal kérdezi meg a lakótelepi templomok építésében járatlan polgár, hogy nem lesz-e majd túl hangos az istentiszteletre hívó, delet jelző harangszó? Bár dr. Szegedi Károly sem tud egy templomot harangszó nélkül elképzelni. Amint mondja:- A magyar ember számára a harangszó nemcsak vallási ér­zelmeket kelt. Egy ateista szá­mára is ugyanazt a történelmi eseményt idézi a déli harang­szó, mint a hívők számára. Olyan emberrel még nem talál­koztam, aki kifogásolta volna a harangozást. Az más kérdés, hogy milyen hangerővel szólal meg. Kellemes-e vagy elvisel­hetetlen? A legutóbbi önkormányzati ülésen (a templom építési ter­vét is magában foglaló) prog­ramot elfogadták a képviselők. A városfejlesztési bizottság el­nöke javasolta ugyan, hogy még egyszer, de most már kö­rültekintőbben vizsgálják meg a templommal kapcsolatban fölmerült kifogásokat, ám mi­vel inkább a rendezési prog­ram azonnali elfogadására mu­tattak hajlandóságot a képvise­lőtársak, ezért Szegedi Károly maga is csak tartózkodott a szavazáskor, nem voksolt a tervezet ellen. Ez a program úgyis csak előtanulmánya az RRT-nek. A végleges rende­zési terv elkészültéig még nem késő ütköztetni az eltérő véle­ményeket. Barotai Endre, a belvárosi templom plébánosa szerint egyszerűen csak hangulatkel­tésről van szó.- Plébános úr, megítélése szerint mennyire jogos a lakóte­lepen élők harangzúgástól való félelme? Jelenthet-e majd ez problémát?- Ez nem reális probléma. Sokkal nagyobb zajt csapnak a technikai eszközök, a fölerősí­tett magnók. Miért pont a ha­rang lenne zavaró, hiszen az nem szól állandóan. A harang­szó egyébként arra figyelmez­teti az embert, hogy a földi élet gyorsan elszalad. Némelyek számára igen gyorsan...- Elképzelhetőnek tartja-e, hogy torony és harang nélkül épüljön föl a templom?- Az építtető hívek ragasz­kodnak mind a toronyhoz, mind a haranghoz. Mindkettő hozzá­tartozik a templomhoz, a vallá­sos élethez.- Ezt a templomtervet nem most, hanem már évekkel ez­előtt ötlötték ki. De mikorra van realitása annak, hogy megkez­dődjék az építkezés?- Egyelőre a levegőben lóg. De ha összegyűlik elég pénz, elkezdjük. Ennek megvan a rea­litása.- Ez körülbelül mennyi idő?- Nem tudom. Lehet, hogy azok közül, akik lázonganak, némelyek akkor már odaátról győződhetnek meg a Teremtő létéről. Nem titok, hogy a lakótele­pen egy másik templom építése is tervbe van véve. A görög ka­tolikus egyház a rómaiéhoz ha­sonló álmokat dédelget. Jaczko György szórványpa­rochus szerint azonban az ő tervüket nem érték a római ka­tolikuséhoz hasonló kifogások, támadások. Már csak azért sem, mert ők a jelenlegi fatemplom mellett, a gyermekváros és a szalagházak közötti területen, tehát a lakásoktól távolabb fog­nak építkezni. Hogy mikor? A jó Isten tudja. Amikor majd lesz elég pénz a kezdéshez. Templomok építésébe ugyanis a teljes költség fede­zete nélkül szokás belevágni. A hiányzó milliók az építkezés ideje alatt (az égiek segedelmé­vel) majdcsak összecsorognak. Ha egy egyházközség csak ak­kor kezdene a munkához, ami­kor az utolsó krajcár is megvan, egyetlen templom sem épülne ebben az országban. Se haranggal, se a nélkül. (Telegráf) Találja ki! Előző heti rejtvényük ismét nehéznek bizonyult - ezt leg­inkább, természetesen, a beér­kezett levelekből, megfejté­sekből gondolom. Szerencsére azonban ahhoz elegendő vá­lasz jött, hogy kiválasszunk közülük három szerencsés nyertest. Helyes megfejtést írt leve­lében Szilágyi Béláné (Szol­nok), Munkácsi Istvánné (Szolnok) és Molnár Ágnes (Szandaszőlős). Gratulálunk nyerteseink­nek, s kérjük, fáradjanak be szerkesztőségünkbe nyeremé­nyeikért, a Kardos Tamás fo­tóművész által felajánlott asz­tali naptárakért. S hogy melyik középületet kapta lencsevégre fotósunk a múlt héten? A Tisza-parton ta­lálható református templomot. Legújabb feladványunk be­küldési határideje: április 25. Címünk változatlan: Új Nép­lap szerkesztősége, Szolnok, Kossuth tér 1. A borítékra ne felejtsék el ráírni: Találja ki! Jó fejtörést! A tánc - az olimpiák új csillaga? Amikor megszólal a zene, hirtelen egy másik világba csöppen táncos és néző egyaránt. Ritmusára dobbannak a szívek, dal­lamára indul útjára a vér az erekben. A táncos átéli a sze­relmet, az örömöt, a bánatot - mindent, amit táncol. És nem­csak ő - az első mozdulata már röpíti a nézőt a zene szár­nyain az érzelmek birodalmába. sportágak közé. Ez mára meg­valósult, hiszen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság 1995. már­cius 15-i Monte Carló-i ülésén olimpiai sportággá választotta a versenytáncot. De amíg a táncos erre képes lesz, hosszú az út. Rengeteg gyakorlásra, tanulásra és nagy állóképességre van szüksége. Igen, az állóképesség nagyon fontos, mert ne feledkezzünk meg arról, hogy ez nemcsak művészet, hanem komoly sport is. Egy-egy tánc annyi energiát igényel, mint a 400 méteres síkfutás (német sportorvosok mérései alapján). Olyan sport ez, amely egyaránt edzi a testet és a lelket. Egy műfaj két ága A versenytánc mint műfaj, tíz táncból áll. Ezeknek két ka­tegóriájuk van. Az egyik kate­góriába tartoznak a standard táncok (angol keringő, tangó, bécsi keringő, slow-fox, quick-step) - a hagyományos báli táncok. A táncosok ruhái hosszúak, elegánsak, idézve a régi bálok hangulatát. A másik kategória a latin-amerikai tán­coké (samba, cha-cha-cha, rumba, paso doble, jive). A zene, a ruhák a déli országokba kalauzolnak - forró ritmusok, csupa élet hangulat. Nem könnyű a dolga annak, aki mindkét táncágat műveli. Egy műfaj születése A tánc és a versengés egy­idős az emberiséggel. A tánc nem a modem ember találmá­nya: már az ősidőkben táncol­tak a jó termésért, a sikeres va­dászatért, a gyermekáldásért - fohászkodtak vagy hálálkodtak az emberek. A versengés is lé­tezett már ezekben az időkben - ki ejt több vadat, kinek bősé­gesebb a termése, ki ügyesebb, erősebb a többinél. A modem időkben a táncrel- vesztette eredeti funkcióját, és a szórakoztatás egyik kedvelt eszköze lett. A modern ember már nem a bő termésért táncolt, hanem szórakozásból, de per­sze nem mondott le a versen­gésről sem. Minden alkalmat megragadott, hogy összemérje erejét, tudását másokkal - miért éppen a tánc hiányzott volna a lehetőségek közül? Az 1920-as években szabá­lyos keretek közé „szorították” a versenyzést. Kialakultak a szabályok, megszületett az egységes értékelési rendszer. Néhány évtizeden keresztül - a kor szellemének megfele­lően - csak a standard táncok szerepeltek a versenyprogram­ban. A latin-amerikai táncok az 1950-es években kerültek a versenytáncok közé. (A mai tel­jes versenyprogram az 1960-as évek közepére alakult ki.) Az első lépés a műfaj sport­ággá válása felé az volt, amikor 1957-ben megalakult a mai nemzetközi szövetség jog­elődje. Ez a szövetség kezdettől fogva célul tűzte ki, hogy a ver­senytánc bekerüljön az olimpiai A szolnoki bajnokság már-már hagyomány Az idei lesz a második alka­lom, hogy Szolnokon rendezik meg a B osztályos országos bajnokságot. A rendező szerv a hatodik éve működő Kaiser-Pe- likán Táncsport Egyesület, melynek 128 tagja és 20 ver­senyzőpárosa van. Az egyesü­let a Helyőrségi Művelődési Otthonban tartja edzéseit. Mű­vészeti vezetője 21-szeres ma­gyar bajnok, Jánosi László. Ő lesz a rendezvény egyik mű­sorvezetője. A verseny április 30-án 13 órakor kezdődik, helyszíne az Olajbányász-sportcsarnok lesz. Hab a tortán: a hivatalos eredményhirdetés után rende­zett gálaest keretében a korosz­tályok legjobbjai egy úgyneve­zett szuperbajnokságon mérik össze tudásukat. Amikor megszólal a zene, hirtelen egy másik világba csöppen táncos és néző egy­aránt. Ritmusára dobbannak a szívek, dallamára indul majd útjára a vér az erekben. L. Ä. Jótékonysági est a Szigligetiben Cinka Panna gyermekei Vasárnap délután három óra­kor a Szigligeti Színházban a Cigány Szociális Központért Alapítvány jótékonysági estet rendez. Ez a 23-ai esemény nem mindennapos a szervezők életében sem, hiszen a tét na­gyon komoly. A bevételből új alapítványt kíván létrehozni az est megálmodója, Nagyné Mé­száros Éva, Cinka Panna gyermekei néven. A bejegy­zésre váró alapítvány 6-14 éves korú, közel száz gyermek hetes napközis ellátását bizto­sítaná. Mint a szervezőtől megtud­tuk, ez azért is nagyon fontos, mert egyre több iskolából ér­keznek a jelzések, miszerint a cigány gyermekek, illetve a szegény sorsú gyermekek isko­lai felszerelése hiányos, sok esetben a szülők a kulturált megjelenéshez szükséges ru­házatot sem tudják biztosítani. Dallos Gizi, az est háziasz- szonya többek között meg­győzte Bangó Margit, Karcagi Nagy Zoltán és Farkas Rozika népdalénekeseket, hogy fel­lépti díj nélkül vegyenek részt az esten. Meghívottként Oszter Sándor is szórakoztatni fogja a közönséget. A világhírű Száz­tagú Cigányzenekar is fellép, s mint ahogy azt Dallos Gizi el­mondta, teljes mértékben ma­gukénak érzik az ügyet. A mű­vésznő már 23 éve énekel, de most boldogan vállalta a pró­zai szerepet is. Bár a Száztagú Cigányzenekar tagjai - vélhe­tően - nem szorulnak rá az alapítvány támogatására, de napi kapcsolatban állnak a ci­gány zenészekkel, a cigányok­kal, és ismerik azok összes problémáját. Ezért az első szóra boldogan vállalkoztak a műsor megtartására. A Lungo Drom elnöke, Far­kas Flórián komolyabb ösz- szegű támogatást helyezett ki­látásba. Mind a megyei, mind a vá­rosi önkormányzat segítségé­ről biztosította az intézmény vezetőjét. A Szolnok Városi Kisebbségi Önkormányzat ve­zetője, Kozák István a Loli Jag együttessel lép fel. Az indiai nagykövet és neje is részt vesznek az esten, melynek színvonalához egy indiai táncos is hozzájárul majd. Az ezt követő állófoga­dásra a nagykövet indiai étele­ket és italokat is felajánlott. A holland nagykövetség fel­ajánlotta, hogy a létesítendő hetes napközi teljes felszerelt­ségét és bútorzatát biztosítja. A helyszín egyelőre még nem adott, de a tárgyalások előreha­ladott állapotban vannak. Mind a szervezők, mind pe­dig a fellépő művészek kérik a szolnokiakat, hogy jegyvásár­lásaikkal járuljanak hozzá az alapítvány létrehozásához, melyből nemcsak a hetes nap­közit akarják megteremteni, de a varroda és a mosoda léte is ettől függ. Ez a két induló vál­lalkozás sok új munkahelyet teremthetne a dolgozni akaró és tudó cigány fiataloknak. A Cigány Szociális Köz­pontnak már több sikeres vál­lalkozása is létrejött a segítő­kész emberek közreműködé­sével, ilyen volt például a munkanélküliek által készített szőnyegek vására, kerámiatár­gyak és fonott bútorok értéke­sítése. Ez a mostani vállalko­zásuk idáig a legnagyobb, s mint elmondták, a legtámoga- tottabbnak is ezt érzik. Jegyek elővételben a Cigány Szociális Központban (Szol­nok, Aranyi S. úti helyiségük­ben) kaphatók. Aki az utolsó pillanatban gondolja meg ma­gát, az előadás előtt a Szigli­geti Színházban is válthat je­gyet. A pénztár délután 2 órá­tól várja a műsor iránt érdek­lődőket, akiket szeretettel hív és vár a nemes ügy érdekében a rendezőség. Csabai Ágnes Buli lesz a fősulin Újra felpezsdül az élet a Ke­reskedelmi és Gazdasági Fő­iskolán: főiskolai napokat szerveznek, hogy kiragadják a hallgatókat, no meg a szol­noki fiatalokat a mindenna­pok egyhangúságából, a ta­nulásból, tanulásból, tanu­lásból ... Az április 27-től 29-ig tartó - immár hagyományos- rendezvény egyik újdon­sága lesz, hogy a szórakoz­tató programok mellett szakmai rendezvények is várják az érdeklődő diáko­kat, például az állásbörze, melyen a meghívott cégek potenciális munkaadóként kínálnak majd állást a hallga­tóknak. De szintén a „szak­mához” tartozik az a mini­expó, ahol különböző cégek mutatják be termékeiket, il­letve ismertetik terveiket. Ami pedig a buli bulisabb részét illeti: a hangulatot Ta­kács Tamásék, Gerendás Pé­ter, a Palermo Boogie Gang, a M. É. Z., a Jazz Mine és még sokan mások biztosítják- a fiatalok pedig fokozhat­ják azt. S ha mindez még mindig nem volna elég, lesz még: filmvetítés, egész napos gar- den party sörsátorral, halász­léfőzéssel, rockdiszkó, szakmai előadások neves előadásokkal, karaoke-show, kelta táncház, reggeli torna, meglepetés vetélkedők, no meg tehaáz, kaszinó, büfé, koktélok és minden este in­gyenes buszjárat a Tiszali- getbe. A rendezők szeretettel várnak minden fiatalt a Hotel Studentben április 27-28- 29-én! Az oldalt szerkesztette: Cs. Csáti Réka

Next

/
Oldalképek
Tartalom