Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-19 / 91. szám
1995. április 19., szerda Kunsági Extra - Karcag 7. oldal Lézeres technológiával A Multitec Nagyteljesítményű Technológiai Rendszerek Kft.-nek jelenleg két tulajdonosa van, dr. Dorka Imre és Kosaras János, akik korábban a SZIM-ben dolgoztak. Amikor onnan el kellett jönniük, hat mérnök társukkal megalakították a kft.-t. Később a hat társuk különböző okok miatt kivált, s ’92 októbere óta ketten maradtak tulajdonosok. Alakulásukkor olyan jellegű dolgokkal foglalkoztak, mint korábban, egy svájci céggel együttműködve szén-dioxid-lé- zeres technológiai berendezések egységeinek tervezését, kivitelezését végezték. Ebből kisebb darabszámot a mai napig gyártanak is. Addig, amíg nincs olyan termék, mely sorozatgyártó kapacitásukat lekötné, addig nem állítanak be saját gyártósort, hiszen sok szabad kapacitás van az országban, ahol ezt a munkát el tudják végeztetni. Az elmúlt években bekapcsolódtak volt munkahelyük LMC-250 típusú lemez- megmunkáló központjainak az értékesítésébe, és végezték a hozzá kapcsolódó szolgáltatást is. Csehországi exportra adtak el 8 kW-os hegesztő-hőkezelő lézert, melyhez biztosították a teljes körű szolgáltatást a betanításig. A kft. több olyan, nem profilba vágó tevékenységet is folytat, melynek eredményéből tudja finanszírozni az újabb terveit. Tavaly elindították leendő termékeik prototípusainak a munkálatait, melyek várhatóan már ez évben piacérettek lesznek. Folyamatosan végzik a korábban telepített lemezmegmunkáló központok utógondozását is, több országban. A vállalkozás az eltelt idő alatt megerősödött, ezért úgy döntöttek tavaly májusban, hogy a korábbi munkahelyükön gyártott alapgépet megvásárolják, és saját célra lézeres egységgel kiegészítve üzembe helyezik. Ehhez a többmilliós beruházáshoz hitelt is felvettek. A BHG-ban bérelt üzemcsarnok- részben három műszakban dolgoznak a hét hat napján. A kezdeti háromról mára 11-re nőtt a foglalkoztatottak száma. Döntően azok vannak a kft.-ben, akik a gép előállításában, üzemeltetésében korábban a SZIM-ben részt vettek. Ez nagyon fontos, hiszen a gép nem alkalmazkodik a környezethez, kezelőjének kell azt megtennie. A cég jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy újraindítsa a lemezmegmunkáló központok gyártását, értékesítését is. Tavaly Budapesten adtak el és telepítettek egy olyan lézermegmunkáló központot, amilyen a műhelyükben is dolgozik. Az irodájukban működik a regionális vállalkozásfejlesztési iroda, ahol szakemberek bevonásával adnak adó-, gazdasági, jogi és hitelfelvételi tanácsot azoknak a vállalkozóknak, akik felkeresik őket. A sík lemezek megmunkálását ezzel a lézeres géppel végzik Apa és fia ősztől együtt röptét Az R30-as egyesület elnöke Buzalka Lajos, aki ’ 89-ben kezdett el „galambászni”. A kezdeti lépések nehezek voltak - emlékezik mert a karcagi sporttársaktól vásárolt postagalambokkal kudarc érte. Persze nem adta föl, hanem felkereste a Budapesten Horváth Károlyt, aki többszörös kerületi és zónabajnok, s elismert galambász. Tőle rengeteg segítséget kapott, hiszen ellátta szakmai tanácsokkal és galambokkal. Ezekkel aztán évről évre jobb eredményeket ért el. Tenyészga- lambjainak ősei Hollandiából származnak. Első versenyére Szobra utazott, a leghosszabb, 860 km-es magdeburgi volt eddig.- A galambok speciális felkészítése még előző év őszén elkezdődik, s márciusban folytatódik. A párosítással fejeződik be a felkészítés a versenyre. Jöhetnek a tréningutak, melyeket az egyesület jelöl ki, s a kerület határoz meg. Az RB30 egyesület a Hajdú versenykerülethez tartozik, a szövetség Budapesten található. Az egyesület tagjai most pénzügyi nehézségeink miatt olyan támogatót keresnek, aki anyagilag segítené a munkájukat, hiszen akkor még jobb feltételek mellett tudnának felkészülni a versenyekre is. A tenyésztőknek jelentős kiadást jelent a galambok utaztatása s a takarmány beszerzése is, mert azt az ország több részéből hozatják, hiszen minőségi takarmány kell az állatoknak. A helyi kutatóintézetben ugyan lenne, ám az ár olyan magas, hogy onnan nem megoldható az ellátás. Buzalka Lajosnak jelenleg mintegy 30 versenygalambja van, melyek idén versenyezni fognak. A tenyészet 10 párból áll, ezekből szelektál. Ezeket külön versenyezteti az ősz folyamán. Tavaly egyesületi második volt, s több „Champion” galamb jött ki a tenyészetéből. Legbüszkébb azokra, amelyek a dúcában keltek. Legjobban szerepelt a 978-as, neki eddig 4 ezer díjkilométere van. Ezzel a kerületi 10 legjobb között van. Nagyobbik fia szintén galambász lesz. Ősztől külön állományt kap, így a jövőben Buzalka Lajos és ifj. Buzalka Lajos néven fognak versenyezni. J'elvé telünkön egy igen jól repülő galamb, melyet tenyésztésbe fogtak Cigány szövetkezetei szeretnének Domokos Sándornévnl, a cigány kisebbségi önkormányzat elnökével beszélgettünk munkájukról.- Ön a városi önkormányzatnak is tagja. Ott hogyan tudja a cigányok érdekeit képviselni?- Úgy érzem, hatékonyan, hiszen tagja vagyok az egészségügyi, szociális, a közrend-, közbiztonsági és az oktatási bizottságnak is. Mint a cigány városrészen élő, a testülethez beérkező sérelmek, problémák megoldásában közvetlenül tudok segíteni, hiszen ott élek, így ismerem a gondokat, az örömöket. Az a véleményem, hogy akinek tudunk segíteni (lakástámogatás, ápolási díj, segély) az nem megy el lopni, egzisztenciáját nem rontjuk még jobban. A Gondozási Központban szeretnénk egy cigány családsegítőt alkalmazni.- Hány tagjuk van?- Becslésünk szerint a város lakosságának 20 százaléka. Éppen ezért lenne jó, ha létre tudnánk hozni egy cigány szövetkezetét, ahol dolgozhatnának a tagjaink, ám nincs földje a városnak, melyet nekünk tudnának adni.- Milyen programokat rendeznek az idén?- A törvényből adódó lehetőségeink csak a kultúrára összpontosulnak, ám pénz és infrastruktúra nélkül nehezen tudunk tervezni. Most az ön- kormányzattól kaptunk egy irodát, egy asztalt hét székkel s egy páncélszekrényt. Ám itt nem tudunk rendezvényeket tartani. Pénzünk nincs arra, hogy terembérleti díjat fizessünk egy-egy rendezvény megtartásáért. Ezen feladatokra egymillió forintot kértünk volna a várostól, ám csak az állami támogatást, a 114 ezer forintot kaptuk meg. A hét végén locsolóbált tartottunk, s készülünk a gyermeknapra, melyet a Barátság parkban tartunk. A nyári napközis tábor megrendezése is a feladataink közé tartozik. Erre a programra pályázatot adtunk be, s pénzt kértünk a lebonyolításra.- Mikor kereshetik Önöket? Ügyfélfogadásunk hétfőn 8-tól 10-ig, csütörtökön 9-től 12-ig tart a Pártok Házában található irodánkban. Domokos Sándorné, Varga István, Szolnoki Zsolt, Kissné Horváth Erzsébet, Johan Anna megbeszélik idei munkatervüket A berberek földjén Berber férfi Ökrösné Bartha Júliát, a Györffy István Nagykun Múzeum muzeológusát törökországi kutatásairól ismerjük, hiszen évek óta kutatja a török nép szokásait, hagyományait. Feldolgozta az anatóliai törökök temetkezési szokásait is. Nemrég Afrikában járt.- Elsősorban arra voltam kíváncsi - mesélte -, hogy egy észak-afrikai ország kultúrájában az iszlám miként mutatkozik meg. Afrika lakosságának 80 százaléka mohamedán, tehát joggal várhat az ember egy igazi, tömény iszlám világot. Ráadásul mindezt februárban, az idei ramadán alkalmával. Törökországi tapasztalaim alapján arra számítottam, hogy majd minden sarkon mecsetet látni, amelynek minaretjéből szólítja a müezzin napi ötszöri imára az igazhitűeket. Nem így volt. A nagyobb városokban is legfeljebb csak 2-3 mecsetet látni, azok is jellegzetes arab építészeti stílusban épültek, szögletes minaretekkel. Alig tűnnek ki a lakóházak közül. Tehát azt kell mondanom, hogy a törökök külsőségekben túltesznek rajtuk. Ami meg végképp meglepő: a rádió mondja be, hogy aznap mikor megy le a nap, mikor jött el napi böjttörés ideje. Ä mohamedán világ a ramadán idején (egy hónapon át) böjtöl. Napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, az élet egyéb örömeire meg még gondolni is. A tunéziai muzulmánok csendes elmélkedéssel töltik a napot. Napnyugta után aztán bepótolják az addig elmulasztottakat! Érdekes ország Tunézia. A háromezer éves történelme során minden hódító birodalom rátette a kezét. A föníciaiaktól kezdve a rómaiak, vandálok, a bizánci császárság, arabok, törökök, majd az újabb kori francia gyarmatosítók. 1956-ban szabadult a gyarmati függésből, aztán beleszédült abba a „nagy kalandba”, amit az élő személyről elnevezett terek, lovas szobrok, mauzóleum jelez. Hahih Bourgiba volt az első köztársasági elnök, ő a névadó. Aztán 1987-ben a berberek által kirobbantott „kenyérháború” elmozdította Bourgi- bát. Mindez november 7-én történt, azóta a Bourgiba tereket November 7. térnek hívják. Olyan képet fest ez az ország, mint amelyik elvétette a szerepét. Arab muzsika helyett rockzene szól. Minden jel szerint a turizmusból akarnak megélni. Persze, erre csak a mediterrán éghajlatú országrész alkalmas. Délebbre, a félsivatagos, sivatagos vidéken lehet látni a valóságot. Az ország területének mintegy fele a Szaharába nyúlik. Fenségesen félelmetes a sivatag! Évente 100 métert növekszik. Igazán az a torokszorító, ahogyan pálmalevélből font kerítéssel, faültetéssel próbálják megfékezni. A történelmi nevezetességek jelentenek igazán nagy élményt, Karthágó romjait látni. Időszámításunk előtt 146-ban Cato római szenátor földig romboltatta, sóval hintette be az akkori világ leghatalmasabb metropoliszát. Amit ma látni lehet belőle - a pun hadikikötő romjait - angol régészek tárták fel. Döbbenetes a romkertben lévő pun szentély látványa. Itt áldozták fel a gyermekeket Tanít istennő, a város védőszentjének tiszteletére és engesztelésére. Az utolsó 500 gyerek életét követelő áldozat i. e. 310-307 között volt. A máglyán elégetett gyerekek hamvait urnákban helyezték el. A romkertbe vezető út a gyermekáldozatok urnái között halad. A római kori emlékek közül El Djem amfiteátruma érdekes, ami állítólag a XVII. századig sértetlen volt. No és persze a múzeumok római kori mozaikjai. A tuniszi Bardo Múzeum gyűjteménye méltán világhírű. Az 1987-es felkelés kapcsán említettem a berbereket. Valójában velük kellett volna kezdeni a beszélgetést, hiszen ez a föld eredendően az övéké, de amint a történelem több alkalommal bizonyította már, a hódítókat ez a legkevésbé sem érdekli. A berberek kiszorultak a társadalom peremére, gyakorlatilag az ország peremvidékére is. Az Atlasz hegységben, a Matmata hegységben és a sivatag szélén élnek nomád, félnomád életmódban. Közöttük a szerződések még szóban köttetnek, ez mutatja igazán a jellemüket is. Nyílt tekintetű emberek. Kevesen maradtak, de a nyelvüket, szokásaikat megőrizték. Érdemes miattuk elmenni Tunéziába. Karthágó romjai Keresik a vetőmagot a gazdák A Karcag és Vidéke ÁFÉSZ 80. számú vetőmagboltjában sok kistermelő megfordul mostanában, hiszen reménykednek abban, hogy jobbra fordul az idő, s lehet folytatni a kiskertben a veteményezést. Ezt ottjártunkkor is tapasztaltuk, s erről számolt be Láng Zoltán boltvezető-helyettes is. Miután a városban sok a kerttulajdonos, a vetőmagvak mellett a mezőgazdasági kisgépeket (répaszeletelőket, szivattyúkat, rotációs kapákat) is keresik. Már most készülődnek a termelők a vegyszerek vásárlására. A háziasszonyok körében kedveltek Sz. Nagy István keramikus, a népművészet mesterének agyag virágcserepei, melyhez virágföld is kapható. A szakember úgy látja, hogy az idei vetőmagszezon a hideg idő miatt el fog húzódni. Többen jönnek másodszor vetőmagért, hiszen az először elvetett s kikelt magvak károsodtak, lefagytak. Miután a boltvezető, Nagy Imre és helyettese maguk is gazdálkodnak, átérzik a vevők ilyen jellegű gondjait. Az emelkedő árakat kénytelenek elfogadni a vásárlók, hiszen erről nem a boltosok tehetnek. Közel száz nagykerrel állnak üzleti kapcsolatban, s így tudnak olcsóbban árulni. A boltban a betérőknek szakmai tanácsot is adnak, s itt a gazdák is kicserélik tapasztalataikat, megbeszélik a kertben történteket. Itt csapódnak le azok a problémák is, hogy sok olyan vegyszer feltételes forgalmú lett, amelyeket korábban szabadon meg lehetett venni. Ilyen például a szúrólégy elleni, a virágzáskor használatos. Ezek helyett tudnak mást adni, ám a gazdák a régi megszokott vegyszereket szeretnék, melyeket most már csak zöld könyvvel lehet megvásárolni. A bolt tavalyi forgalma a tervezettnek megfelelően alakult, az idén eddig mintegy 3,5 millió forintot árultak. A boltvezető-helyettes (középen) tanácsokkal látja el a gazdákat Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet - Fotók: Korényi Éva
