Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-18 / 90. szám
1995. április 18., kedd Hazai Tükör 3. oldal Bemerítési istentisztelet Győri Máté lelkész bementette, s ezzel a gyülekezet teljes jogú tagjává nyilvánította Vitárius Emesét Karcagon a baptista imaházban vasárnap bemerítési istentiszteleten emlékeztek meg Jézus feltámadásáról. Az imaóra után Gál János teológushallgató szólt. Mint mondta, Krisztus feltámadása azt is eredményezte, hogy nemcsak megtérhetünk, de a gyülekezethez is tartozhatunk. Erről Krisztus követői hitvallást is tesznek, ám ezt megelőzte a döntés, Jézus Krisztus mellett. Győri Máté, a gyülekezet lelkésze ünnepélyes hitvallásra kérte a bemerítkezőket. Mind a hatan elmondták találkozásukat az Úrral, s megerősítették hitvallásukat. Ezután a lelkész bemerítette őket hitvallásuk alapján, az Apa, a Fiú és a Szentlélek nevében, és ezzel a gyülekezet teljes jogú tagjává váltak, s már a délutáni úrvacsoraosztáson is részt vehettek.-deVasutas-egyezkedés sztrájk előtt (Folytatás az 1. oldalról) kerülhet. Sipos István üzemeltetési vezérigazgató-helyettes a még elégséges szolgáltatások mértékéről elmondta, hogy erről hétfőn sem sikerült megegyezésre jutni. Mindössze egy részmegállapodás született a belföldi teherforgalomról. A belföldi személyszállítást illetően MÁV így arra kényszerül, hogy az általa szükségesnek tartott 492 vonattal szemben a szakszervezetek által elégségesnek tekintett 472 vonatot hirdesse meg a kilátásba helyezett sztrájk idejére. Ebben a vonatszámban így nem szerepel a főváros környéki, elővárosi forgalom, pedig ezeken a vonalakon körülbelül 400 ezer ember közlekedik naponta. A felek a hétfői sikertelenség ellenére nem tartják kizártnak, hogy még lehetséges bizonyos változtatás a meghirdetett mértékekben, ezért kifejezték további tárgyalási szándékukat. A hétfői sikertelen tárgyalási forduló után várhatóan a Fővárosi Munkaügyi Bíróság mondja ki kedden a végső szót az elégséges szolgáltatások mértéke ügyében. A MÁV vezérigazgatósága ugyanis keresetet nyújtott be, amelyben a MÁV arra kéri a bíróságot, hogy nyilvánítsa jogellenesnek a bejelentett vasutassztrájkot abban az esetben, ha nem jön létre megállapodás a még elégséges szolgáltatások mértékéről. Rigó Zoltán elmondta, hogy kedden 9 órától folytatódik a Vasutas Érdekegyezető Tanácsban a kollektív szerződésről az egyeztetés. Közölte tájékoztatójában azt is, hogy a MÁV vezetése továbbra is olyan megállapodásra törekszik, amely mindkét félnek megfelelő. Az MTI kérdésére, miszerint a MÁV részéről érkezik-e az egyeztetésre újabb javaslat, Rigó Zoltán azt válaszolta: a MÁV vezetése már minden lehetséges javaslatát megtette, de továbbra is kész a kompromisz- szumra. (MTI) Raskó Károly öcsödi kötélgyártó műhelyében Túl a hetvenen - még dolgozik Reggeli előtt jár az idő, de Roskó Károly kötélgyártómester már a műhelyében forgolódik. Ahogy fürgén hajlong, gyors mozdulatokkal fűzi a szálakat, nem mondaná meg az ember fia, hogy a tipp-topp mester hetven is elmúlt. Az apró műhelyben mindenütt titokzatos gépek állnak, s körös-körül különböző rendeltetésű kötélfonatok, kötőfékek lógnak le a gerendáról. A titok nyitja az, hogy mindegyik fajtából kell egy-kettő', mert a vevő igényét így lehet leginkább kielégíteni. Az idős mester elmondása szerint a családban legalább 200 évre nyúlik vissza a kötélgyártó-mesterség gyakorlása. Rengeteget vásároztak Szarvastól Mezőtúrig. Igaz, hogy ’45 előtt mindent lóval végeztek az emberek, ezért keletje volt mindenféle kötélnek. Volt olyan szarvasi vásár, ahol négy soron huszonnégy kötélverő árulta portékáját, és sikerült eladniuk azokat. Féltő gonddal vesz a kezébe egy nyaklót, és mutatja. Még 1938-ban készítette az édesapja. Vizsgálva a művészi munkát, a bonyolult fonatokat, úgy tűnik, hogy valami dísznek készült. Mint kiderült, ezt a nyaklót rendeltetésszerűen használták, csak hát a jó anyag és a mesteri munka nem kopott az évtizedek alatt. Akkortájt csak ilyen színvonalú munkával lehetett állni a versenyt. Hogy hogyan lehet megélni belőle? Változóan, de meg tudott élni a szakmájából. A háború alatt kiutalták a nyersanyagot - 25 kilogramm kendert (most egy nap alatt használ fel ennyit). De akkor is megtalálták a módját, hogy nyersanyaghoz jussanak. Azonban egy fontos dolog volt: csak az iparosok éltek meg, a „falmel- léki” kontárok nem. Sajnos, ma más a helyzet. Az ügyeskedők fölözik le a hasznot. Feleségével katonakorában ismerkedett össze, és a nulláról kellett kezdeniük mindent. Könny szökött a szemébe, viszszaemlékezvén az akkori időkre, hogy mit tett a Szá- lasi-rezsim felesége családjával. A famíliából tizennégy ember soha nem jött vissza. Manapság - jóval túl a nyugdíjkoron - élete párjával dolgozik a kicsiny öcsödi műhelyben. Fia Szarvason él, ott műveli az édesapjától örökölt kötélgyártó-mesterséget. A műhely előtti ápolt szőlőlugas arról árulkodik, hogy a gazdája nemcsak a kötélveréshez ért. Ha elfárad a műhelybéli munkában, pihentetőül a kis kertjét szokta művelgetni. A szakmáról csak annyit mond Károly bácsi, hogy a mai napig is szereti csinálni. Az a mester, aki bátran dolgozik és ki meri tenni a cégtábláját, s kelendő a portékája, az biztosan megél. Persze nem nyolcórás a munkája, s a vevők előtt mindig nyitva kell állnia a kapunak. S ha „a hegy nem megy Mohamedhez”? Akkor el kell menni a vásárba, ott úgyis kiderül, hogy milyen munkát végzett.-gálikLakás a lakóval együtt eladó?! Végrehajtói kulisszatitkok Hallomásból vagy éppen olvasmányainkból úgy „ismerjük” a végrehajtókat, mint gonosz és csúnya embereket, akik családokat raknak ki az utcára. A végrehajtás szó mindig is negatív jelentésű volt. Bár ezt a szemléletet megváltoztatni nagyon nehéz, mégis érdemes betekinteni a „kulisszák” mögé: mit és hogyan csinálnak a végrehajtók ma Magyarországon. Minderről dr. Fülöp Ferenc tájékoztatta lapunkat. Tavaly szeptember 1-jén új végrehajtási törvény lépett hatályba, amely megváltoztatta a bírósági végrehajtási szervezetet. A korábban bírósággal, Igazságügyi Minisztériummal munkaviszonyban álló végrehajtók önálló bírósági végrehajtók lettek. A végrehajtást kérő is fizet Működésükkel kapcsolatos költségeket a törvény szerint az adósokra hárítják, illetve annak egy részét a végrehajtást kérőknek kell megelőlegezniük. A végrehajtást kérőknek ez ma nagyobb anyagi megterhelést jelent, mint korábban: az előleg az ügyérték egy százaléka (minimum 3 ezer forint), illetve a végrehajtó készkiadásait (pl. gépkocsiköltség) is a végrehajtást kérőnek kell előlegeznie. Természetesen vannak olyan ügyek, amelyek tárgyuknál fogva költségmentesek (pl. gyermektartás), ilyenkor az előleget az állam, pontosabban a bíróság fizeti. A végrehajtás iránti kérelmet annál a bíróságnál kell beterjeszteni, ahol a beterjesztő követelését megítélték. Amennyiben a követelés összege kisebb mértékű (a határ a mindenkori legalacsonyabb nyugdíj ösz- szege), nem szükséges végrehajtó, hiszen ilyen esetekben a bíróság is kiadhat letiltó végzést. Ha a követelés magasabb összegű, vagy az adósnak nincs letiltható jövedelme, akkor kerül a végrehajtó elé az ügy. És jön a végrehajtó A végrehajtó kimegy a helyszínre, és vagyontárgyakat foglal le. Az adósnak 15 nap áll rendelkezésre, hogy adósságát törlessze. Ha erre nem kerül sor, a vagyontárgyakat elszállítják és értékesítik. (Nem lehet lefoglalni gyermekek használati és játéktárgyait vagy alapvető bútorokat, élelmiszert stb.) Amennyiben az adósságot sem a jövedelemből nem lehet letiltani, sem az adós ingóságai nem fedezik, akkor kerül sor az ingatlan-végrehajtásra. Az adós ingatlanjairól a végrehajtást kérőnek kell adatot szolgáltatnia. Megállapítják az ingatlan becsHúsvéti ajándék, meglepetéssel Kaszanyi Istvánnénak, a szolnoki Széchenyi 100-as ABC dolgozójának két fia közül István, az idősebb egy évvel előbb nősült, mint Zsolt. S íme a meglepetés: fél nap leforgása alatt, húsvét előtt mindkét menye megajándékozta egy-egy lányunokával. Ami talán már nem is véletlen, hogy a Hetényi Géza kórház szülészeti osztályán egy szobába kerültek a kismamák, s a két család egymás mellett építkezik Szandaszőlősön. Mi is kívánunk az újszülötteknek, a szülőknek és nagyszülőknek jó egészséget és még sok ilyen kellemes meglepetést! Keddi Jegyzet Húsvétoltimk: ki így, ki úgy Még a húsvét előtti csütörtök este kifújtam a tojást. Mint másnap ismerősömtől megtudtam, rossz technikával - nem kevertem össze a fehérjét a sárgájával, a kifúrt lyukon belenyúlva a belsejébe egy hosszú, vékony varrótűvel -, így aztán fújhattam pirosodó arccal. A komikus szituáció emlékeztetett gyerekkorom első trombitaóráira, amikor éppen csak ismerkedtem a rezes hangszer fúvókájával, s a fúvástechnika ismerete nélküli kísérlet rekedtes, bugyborékoló hangokat kiváltó meddő arcpuk- kasztásban feneklett meg. Kifújtam hát a tojást. Előbb a fehérjét, s aztán a sárgáját. Hatéves fiam örömmel vitte péntek reggel az óvodába, a tojásfestéses foglalkozásra, amit olyannyira fellelkesülve várt, hogy eszébe sem jutott - ahogy az utóbbi időben már gyakran megtörtént - a hét utolsó munkanapjára az otthon maradást jelentő „szabadságért” kunyerálni. Az ünnepvárás, majd ünneplés hangulata önkéntelenül rám ragadt, s egészen tegnap estig, megbabonázva, rajtam maradt. Fiús apatársaim ezrei gondolkozhattak hasonlóan: már csak fiaink öröméért, de idén is nyakunkba szedtük a várost, s ahogy ez illik, délig, fél egyig zsinórban kopogtattunk, s locsolkodtunk szagosabbnál szagosabb kölnijeinkkel a család, a jó barátok, jó szomszédok nő tagjainál. Remélhetőleg a szagos vízzel is csínján bántunk: a hölgyek az utóbbi időben mintha jobban örülnének parfüm helyett a gyorsan illanó, lehetőleg virágillatú kölninek, ne adj’ Isten, a tiszta víznek. De nem csak az apák, az anyák is kitettek magukért lányaikkal húsvéthétfőn. Kicsinosítva, festett tojásokkal várták a fiúkat, férfiakat egy kis beszélgetésre, jószívű kínálásra. Asztalra került a kötözött sonka, a kemény tojás, a hozzá való mustárral, reszelt tormával. S asztalra került sok helyen a jelképes mennyiségű finomság mellett - mert esetleg csak ennyire futotta - a remény, az újjászületés óhaja, a bizakodás a jövőben, mert hit nélkül, legyen az meg- győződéses vallási vagy elvilágiasult eredetű, az ünnep sem ünnep, a húsvét sem húsvét igazán. Ki így, ki úgy, de húsvétol- tunk. Ünnepeink az utóbbi években döcögősen indulnak. Fanyal- gunk, nincs rá időnk, egyébként is nyűgösek, fáradtak vagyunk. Az ölünkbe huppanó piros betűsöket gyanakodva fogadjuk, hiszen átrendeződő világunkban jobb híján fetisizáljuk a ki-tudja-meddig még meglévő munkát, átrendezzük a naptárunkat, alárendeljük az új időszámításnak a nappalainkat, az éjszakáinkat, a betegségeinket s a szeretkezéseinket. A nagy megélhetéshajszában, profitorientált cégünk teljesítménycentrikus, egymással is rivalizáló munkatársaivá válunk, feltesszük a szemellenzőt, s mint a bányalovak, húzunk. Túlélni akarásunk vak révületében jószerével észre sem vesszük: a tíz kicsi indiánból már legalább öt odaveszett mellőlünk. Amióta a „megszállás” piros betűsét nem ünnepeljük, saját magunkat szipo- lyozzuk ki, tartjuk megszállva: fiatalságunkat, szakértelmünket, összegyűlt élettapasztalatunkat. A létfenntartás ösztöne már csak ilyen. S megszállottan örülünk, ha a munkaerőpiac rozsdás darálója elkap bennünket még egy-egy fordulóra. A pénz egyre szükségszerűbb mindenhatóságát hál’ Istennek a húsvét, a szeretet, a reménység ünnepe, ha csak negyvennyolc órára, de szerencsére megtöri. A húsvét - a karácsony után - a nagymérvű tradícióvesztés ellenére is, második legelterjedtebb családi-egyházi ünnepünk. Miközben a legényeket, férfiakat az asszonyok, lányok, házaikba fogadják, a termékenységmítosz él tovább. S tovább él a jövőbe vetett hit, mint valami Bizánc korabeli, arany-, ezüst-, gyöngyház- és színes üvegkockákból kirakott pompás mozaik. Húsvétoltunk: ki így, ki úgy. Ne tanuljuk meg a kistigrisektől! Az ázsiai „kis- és nagy tigrisek” példátlan ütemű gazdasági fejlődését az elmúlt évtizedekben gyakran állítják példaként a közép-kelet-európai országok elé. De van, amit nem szabad követnünk. Mert sok jel szerint drámai, mélyre ható és veszélyes környezetpusztítással járt ezekben az országokban a gazdaság gyors, korlátozatlan fejlődése. értékét, majd következik az árverezés, amelyet meg kell hirdetni. Érdekes logikai bukfenc: amennyiben az ingatlanban laknak, akkor az ott lakókkal együtt árverezik el, s nem kerül sor kilakoltatásra. És a kilakoltatás? Kilakoltatásra csak lakásvégrehajtás esetén kerülhet sor, például akkor, ha a lakbértartozást nem lehet letiltani az adós jövedelméből. Míg korábban szükséglakást kellett biztosítani az adósnak, addig ma már nincs ilyen törvény: kényszerkilakoltatás következik a rendőrség közreműködésével. S hogy mindez mennyi időt vesz igénybe, vagyis mikor lát pénzt a károsult? Ha ingóság-végrehajtásra van szükség, akkor 1-2 hónap múlva, ha ingatlan-végrehajtásra, akkor legalább 2 hónap. Legegyszerűbb a helyzet persze akkor, ha az adósnak van bankszámlája s azon elegendő pénz: így 1-2 hét alatt pénzéhez jut a „károsult”. Kulisszák mögött Az országban évente mintegy 300 ezer végrehajtási ügyön dolgoznak a végrehajtók. Megyénkben körülbelül 10 ezerre tehető az ügyek száma; ezt a munkát jelenleg hét(!) végrehajtó végzi.-csrTajvanban például az egy főre jutó éves nemzeti jövedelem már meghaladja a 10 ezer dollárt, ami több, mint számos nyugat-európai országban. Ugyanakkor azonban az egykor zöldellő, szubtropikus sziget vizeinek 90 százaléka nehézfémekkel fertőzött, sok iskola ablakait zárva kell tartani a kőbányák tucatjainak zaja, pora miatt. Hasonló képet mutat a többi „kistigris” is. Az ENSZ felmérései szerint 2020-ra Ázsia lakóinak a fele úgynevezett „megavárosokban”, több tízPannonhalmi koncertsorozat Húsvéthétfőn megkezdődött a harmincadik koncertévad Pannonhalmán. A középkori bazilika falai között Áment Ferenc Lukács orgonaművész adott koncertet. A műsoron egyebek között Frescobaldi, Pergolesi, Bach és Mendelssohn műveit szólaltatta meg. Közreműködött a Budafoki Kamarakórus és a Budapesti Koncert Kamarazenekar Biller István vezényletével. A hangverseny telt ház előtt zajlott, a hazai zenekedvelőkön túl osztrák és német vendégeket is fogadott a bencés monostor. Az évad során a továbbiakban is számos neves művész lép fel a koncertsorozaton. (MTI) milliós lakosságú tömbökben él majd, annak minden súlyos egészségi következményével. Bangkokban, Thaiföld egykor világszép fővárosában az autóközlekedés lázálommá vált, a szűk utcákon az átlagos sebesség óránként 4 km. A gyerekek hajnali 4-kor indulnak, hogy eljussanak az iskolába, és a szennyezett levegő következtében sok gyereknél tapasztalnak már tartós agyi károsodást és egyéb betegségeket. Dél-Koreában a szennyvíznek csaknem háromnegyede tisztítatlanul kerül a tavakba és a folyókba, s az emberek a hét végén a hegyekbe vándorolnak, hogy műanyag tartályokban hozzanak haza maguknak tiszta vizet a még megmaradt forrásokból. Egyes elemzések szerint a környezeti károk megszüntetésére kb. kétszáz évre lenne szükség. A környezeti szempontból időzített bomba a térség legújabb sikerországa, Kína, az ez- redforfuló „nagy tigrise”. A világ tíz legszennyezettebb városa közül négy Kínában van, ezek közül az egyik éppen a főváros, Peking. A több mint egymilliárd lakosú ország légszennyezése egyre nagyobb, Kína további, korlátlan iparosítása az egész világot fenyegetheti. Ferenczy Europress Ötven évvel ezelőtt. 1945. április 2-án esküdött örök hűséget Zsigmond Erzsébet és Turcsányi Miklós a törökszentmiklósi kéttornyú katolikus templomban. Tegnapelőtt ugyanannál az oltárnál fogadták a jubileumi áldást. Velük örült népes családjuk, köztük három gyermekük és hat unokájuk. Nyáron már négy nemzedékből áll majd a família, hiszen útban van a dédunoka is. fotó: il. i
