Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-15 / 89. szám

1995. április 15., szombat Nézőpontok 5. oldal _________________Szombati Jegyzet C saládbarát pótlék? Keserű valóság: a nyolcvanas évek eleje óta ro­hamosan fogy az ország népessége. A rend­szerváltást követően pedig fel is erősödött ez a rendkívül kedvezőtlen tendencia. Még Európá­ban is - ahol köztudottan a legszerényebb a né­pesség növekedése - az utolsó helyek egyikét foglajuk el. Az utóbbi másfél évtized alatt mintegy félmillióval lettünk kevesebben. A Központi Statisztikai Hivatal hosszú távú idő­sorai szerint a 15-49 éves nőkre jutó élveszüle- tés az utóbbi 70 év alatt harmadára esett vissza. Népesedéskutatók, szociológusok, közgazdá­szok és egyházi személyiségek már régóta rá­mutattak ennek a folyamatnak a veszélyeire. A gazdaságilag aktív népesség évről évre csök­ken, az eltartottak tábora pedig egyre duzzad. A legszomorúbb azonban az, hogy ez utóbbi cso­porton belül nem a gyerekek száma emelkedik, éppen fordítva. A társadalom elöregedésének tendenciáját figyelemmel kísérve hovatovább igazat kell adnunk azoknak, akik némi iróniával úgy vélekednek, hogy nem szabad most bezárni a bölcsődéket és az óvodákat, mert előbb-utóbb - minimális beruházással - átalakíthatok öre­gek otthonává. De miért nem születik kellő számú emberpalánta? - tehetik és teszik fel egyre gyakrabban ezt a kérdést a tudósok, és ma már a politikusok is. Nos, ahányan magyaráz­zák az okokat, annyiféleképpen. Biztos viszont, hogy az első helyek egyikén a családok anyagi helyzete áll. A civilizált világban már évtizedek óta anya­gilag is elismerik a gyermeknevelés társadalmi hasznosságát. A családi pótlék ezt a szerepet hivatott felvállalni, még akkor is, ha a gyerek- nevelés költségeinek csak töredékét tudta, tudja fedezni. Ma az egy csemetére jutó összeg eset­leg egy pár félcipőre futja. Belepillantva az ország gazdasági-pénzügyi helyzetébe, úgy gondolom, a lakosság egy je­lentős hányadát nem érte váratlanul a március 12-i kormányülést követően bejelentett stabili­zációs csomagterv, és ennek megszorító intéz­kedései. A külső és belső egyensúly romlása mára sajnos olyan kritikus ponthoz érkezett, hogy aligha akad olyan honfitársunk, aki két­ségbe vonná az azonnali és nagy léptékű meg­takarítások szükségességét. A cél tehát világos, s ez nem valósítható meg a fogyasztás (állami és lakossági) kényszerű visszaszorításával. Nem véletlen az sem, hogy a stabilizációs cso­mag, melynek részleteit rövid időn belül „kéz­besítik”, nem vájtott ki túlságosan nagy elle­nérzést, egyet kivéve: a . családtámogatások rendszerének szűkítését. Mivel ez a „kis” cso­mag is több elemből áll, ezért most csak egyet vegyünk nagyító alá. Vitathatatlan, hogy gyenge gazdasági telje­sítmény mellett fínanszírozhatatlan a jelenlegi szociális ellátó rendszer. A családi pótlék a ter­vezet szerint akkor jár, ha a család nem rendel­kezik 10 millió forintnál nagyobb értékű ingat­lannal, 2 millió forintnál többet érő autóval, s a tavalyi, egy főre jutó bruttó jövedelem nem ha­ladja meg a 25 ezer forintot. Számomra már eleve kérdéses, hogy aki ebbe a jövedelemha­tárba belefér, miből tarthat fenn például egy 1600-2000 köbcentis nyugati gyártmányú sze­mélyautót, az ingatlanról nem is beszélve. A 25 ezer forintos határ kapcsán érdemes egy kicsit eljátszani a számokkal. Egygye- rekes családnál 75 ezer, kétgyerekesnél pedig 100 ezer forint ez a limit - mégpe­dig bruttóban. Ha ezt megpróbáljuk „net- tósítani”, akkor kö­rülbelül 50-55, illetve 65-70 ezer forintot ka­punk. Ezeket az összegeket hasonlítsuk össze a KSH legutóbbi létminimum-adataival, melyek tavaly decemberben készültek. (Azóta mód­szertani gondok merültek fel, ugyanakkor már igény sincs rá.) A háromfős (két felnőtt, egy gyerek) városi családoknál (megyénk lakossá­gának kétharmada városlakó) ez 47.910 forin­tot, a két felnőtt, négyfős, kétgyerekes család­nál pedig 58.200 forintot tesz ki. Az idei év első negyedévének fogyasztói árváltozását kalkulál­juk 20 százalékra az egyszerűség kedvéért, és ezzel igazítsuk ki a KSH adatait. Az eredmény több mint érdekes - az egy gyerekeseknél 57.492, a kétgyerekeseknél pedig 69.840 forint, tehát a létminimum körül, illetve az alatt élők­nek folyósítják ezután a családi pótlékot. A kabinet számításai szerint várhatóan a csa­ládok 80 százaléka jogosult lesz a továbbiakban a családi pótlékra. Ezek szerint azonban a gye­reket nevelők négyötöde a létminimum körül vagy az alatt tengődik. És akkor még nem vet­tünk figyelembe olyan „apróságokat”, hogy például a fiatal, kisgyerekes családok zöme havi 5-15 ezer forint lakástörlesztést fizet, a ki­csik egészségügyi költségeiről nem is beszélve. Hogy kinek jut, s kinek nem a családi pótlék, engedjenek meg még néhány adalékot. Mi lesz például azokkal a munkavállalókkal, akiket hi­vatalosan minimálbérért foglalkoztatnak (a mi­nimális tb-fizetés miatt), miközben a négy-öt­szörösét viszik haza minden hónapban? Mi lesz azokkal, akik éppen átcsúsznak a 25 ezer forin­tos határon - vagy ők már tényleg gazdagok? Vagy mi lesz azokkal a vállalkozókkal, akik úgy alakítják a költségeiket, hogy mégiscsak járjon ez a juttatás? Elképzelhető tehát, hogy mégsem csak azoknak jut majd a családi pótlék, akik tényleg rászorulnak? Úgy tűnik, a kormány ezzel az intézkedéssel kapcsolatban nem végzett kiterjedt hatásvizsgá­latot. Ennek eredménye pedig az lehet, hogy a társadalmi elégedetlenség nem áll arányban az intézkedés által megtakarítható összeggel. Egy olyan országban viszont, ahol lassan nemzeti sportággá fejlődik az adó- és tb-csalás, nem kell félteni a polgárokat, hiszen kifogyhatatlanok az ötletekből. A jelek ugyanis arra utalnak, hogy kisebbfajta válási hullám indul meg az ország­ban. No, nem „élesben”, csak a családi pótlék kedvéért. A szülők továbbra is együtt élnek, közös háztartásban nevelik gyermekeiket, csak házassági okmányok nélkül. A szerényebben kereső szülő pedig, aki papíron egyedül neveli a gyerekeket, már nyújthatja is be az igényét a családtámogatás különböző formáira. így lesz majd minden jogszabály ellenére a családi pót­lékból kényszeredett családbarát pótlék. ( Életveszélyessé vált, ezért megkezdték a kisújszállási városi könyvtár gyermekrészlegé­nek és olvasótermének födémcseréjét. A helyreállításhoz szükséges pénzt az önkormányzat biztosítja. A kivitelezéssel a tervek szerint május közepére készül el a Kenarkiss Bt. K. É. Nyit a szabadtéri jegyirodája A Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadjára előzetesen lekö­tött jegyeket a megrendelőknek a jegyiroda nyitását, április 18-át követően postán küldik el. Az előadásokra Szegedre érkezőknek az iroda épületébe költözött Koffer Utazási Iroda nyújt segítséget a szálláskere­séshez - tájékoztatta a sajtót Nikolényi István, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója. Új nézőtér várja a közönsé­get az ugyancsak felújított Dóm téren. Az előadások július 19-én Dés László Valahol Eu­rópában című új musicaljével kezdődnek. Verdi A trubadúr című népszerű operája olasz nyelven csendül fel. A hagyo­mányos néptáncgálán 10 ország 600 táncosa lép színpadra. Új színfoltként az Interope- rett gálaestje, a Vigadó szil­veszteri showjának nyári válto­zata kínál szórakozást a közön­ségnek. Az idei évadot a múlt évben nagy sikert aratott Miss Saigon című musical zárja. (MTI) Interjú dr. Hegedűs Lóránttal, a református zsinat elnökével Isten újat cselekszik értünk Hazánkban kétmillió ember a református egy­ház kötelékébe tartozik. A rendszerváltás óta a reformátusok számára is új lehetőségek nyíltak. Dr. Hegedűs Lóránt, a református egyház zsina­tának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Reformá­tus Egyházkerület püspöke nemrég Jászbe­rényben járt. A katolikus Jászság maroknyi re­- A református egyház a rendszerváltás óta eltelt időben mennyire újult meg, mennyire változott meg az élete ?- A rendszerváltás folyamata még nem teljesedett ki, de két­ségtelen, hogy a totális dikta­túra után az egyház is egy sza­bad úton folytathatja életét. E változásokért hálásak lehetünk Istennek és azoknak az embe­reknek is, akik elősegítették ennek bekövetkeztét. Az egy­háznak - úgy mint a társada­lomnak és a politikának is - újabb és újabb problémák meg­oldását kell vállalnia. A totális diktatúra lélektani hadviselése még nem ért véget. Sok helyütt még nyomon követhető. Én ezek megnyilvánulásának tartom az iskolavisszaadások kudarcait, azokat a fenyege­téseket, rágalmazásokat, me­lyek érik ezeket az embere­ket. Ezek fájdalmas kivételek Magyarországon, de megtör­téntek, és a kivétel veszedel­méből úgy gondolom, egy eset is sok.- Az állam és az egyház kap­csolatát milyennek látja főtisz- teletü püspök úr ?- Jelentős változás történt e téren is. Korábban 3 iskolánk volt, 2 akadémia és 1 gimná­zium. Jelenleg 80 oktatási in­tézménye van a református egyháznak. 12 ifjúsági konfe­renciatelepünk volt, ma 50 van. Korábban 12 diakóniai intéz­ményünk volt, ma hússzal ren­delkezik a református egyház. Ez óriási növekedés. Ugyanak­kor az is tény, hogy 1994. má­jus 8. óta egyetlen egyeztetőbi­zottsági tárgyalás sem volt a kormány és a történelmi egyhá­zak képviselői között. A Hom-kormány pedig kinyilat­koztatta, hogy az objektumok visszaadását az egyházaknak gyorsítani kell. Az ígéret máig ígéret maradt. Természetesen felvetődik a kérdés, hogy az or­szág jelenlegi gazdasági hely­zetében szabad-e egyáltalán gondolni erre. A református egyház infrastuktúra nélkül kapta vissza intézményeit, s óriási nehézségekkel küzd a fenntartásuk terén. Az állami támogatás névleges összege évente nem változott, csak az infláció mértéke volt két szám­jegyű. Ám nehogy valaki azt higgye, hogy az egyházak kö­vetelése túlzott. Ezért írjuk le, hogy a 4 történelmi egyház évente az állami költségvetés 2 ezrelékét kapja támogatásul. Nem kérünk tehát mi sokat, csupán a visszakapott intézmé­nyek működtetésének elősegí­tését.- Nem tagadhatjuk, hogy a társadalomban óriási mértékű az elszegényedés. A református egyház miként ítéli meg ezt a fo­lyamatot ?- Számunkra ez diakóniai felelősséget is jelent. A lelki formátusa is híven őrzi vallását, egyházát, s éli a felekezet egyre szerteágazóbb életét. Nemrég új lelkipásztor érkezett Jászberénybe, ez is okot adott a püspöki látogatásra. Húsvét lévén indokolt hát, hogy a feltámadás ünnepéről kö­zelebbi és távolabbi kitekintésben is beszélges­sünk társadalmi és hitbeli kérdésekről. megnyugtatáson kívül azonban szociális olajcseppeket tudunk csak biztosítani, másra nincs lehetőségünk, az előbb vázolt okok miatt. A társadalmi igé­nyekhez képest az intézmények visszakérésében a református egyház nagyon szerény volt. Egy-két szociális otthon és né­hány ingyenkonyha áll rendel­kezésünkre. Sajnos, minden helyre 6-8-szoros túljelentkezés van. Lelkészeink pedig nap mint nap találkoznak olyan hí­vekkel, akik azt kérdezik, hogy a gyógyszert vegyék-e meg, hogy meg ne haljanak, vagy az ennivalót, hogy éhen ne halja­nak. Ebben a helyzetben a leg­fontosabb feladatunk a társada­lom és a politika szereplőinek figyelmét felhívni, hogy a lét és nem lét kérdéseinek megoldá­sára találjunk megfelelő utakat, s ebben fogjunk össze. A lét és nemlét kérdésének legsarkala­tosabb pontja a magyarság fo­gyása. Megdöbbentő tény, de 400 ezerrel csökkent £ magyar­ság létszáma. A társadalom öregedése, vészterhes fogyása és öngyilkos halála olyan pusz­tító hatású kór, amelyben nem lehet gyógyulásra számítani akkor, ha életre nem sokkoljuk ezt a társadalmat. Döntő felada­tunk tehát akkor, amikor gyest, gyedet és családi pótlékot ki­sebbítenek, hogy tiltakozzunk, hogy más megoldások, más for­rásokok keresését szorgalmaz­zuk. Ne a családokat sújtsák újabb és újabb terhekkel. Már­cius 12. óta már hiteles adatok vannak arról, hogy az abortu­szok száma megugrott, egysze­rűen nem mernek gyermeket vállalni a családok.- A magyarországi katolikus és református egyház együtt­működésében is kezdődött-e va­lamilyen új korszak a rendszer- váltással ?- Történelmi tény, hogy a vi­lági hatalom egyház- és Is­ten-ellenes. Ezért a két egyház együtt tud megállni, megma­radni. Az ökumenizmusra na­gyon szép példa a pápalátoga­tás, az, hogy eljött Debrecenbe, a kálvinista Rómába, s a gálya­rabok emlékművét is megko­szorúzta a pápa. A megbékélés mellett az összefogás is fontos. A protestáns összpontosítás, va­lamint a katolikus folyamatos­ság jól kiegészítik egymást. Úgy gondolom, hogy a két egyház különbségei árnyalati gazdagságot is jelentenek a hi­téletben, s úgy kerek a világ, ha sokszínű. A minőség jól megfér egymás mellett. Ma Magyaror­szágon nagyon jó az együttmű­ködésünk.- A református egyház sincs könnyebb helyzetben, mint a ka­tolikus. Főtiszteletü püspök úr, sikerként mit említene meg az elmúlt 4 esztendőből ?- A református egyetem megszületését Magyarorszá­gon. A történelmi századok so­rán nagyszerű kollégiumai vol­tak a reformátusoknak, Pápa, Patak, Debrecen, Kolozsvár, Nagyenyed, Gyulafehérvár, egyetemünk azonban nem volt. Az Antall-kormány éveiben megszületett a jogi lehetpség az egyetem alapítására. Ezt a zsi­natunk meg is szavazta, bár vol­tak aggályoskodók, akik azt mondták, hogy nincs épület, nincs pénz, nincsenek profesz- szorok. Ezzel szemben a ma­gyar Parlament 1993 szeptem­berében megszavazta az egye­tem alapítását. A Károly Gás­pár Egyetem él, működik, azonnal jelentkezett 153 diák. Jogi, filozófiai, pedagógiai és teológiai kara van a szegedi Jó­zsef Attila Tudományegyetem professzorainak közreműködé­sével. Azt hiszem, az egyetem- alapítás kellő időben történt, ma már aligha tehetnénk meg.- Az idei húsvét ünnepén mit tart fontosnak? . -... Nagypéntek nélkül nirtcs húsvét, és húsvét sincs nagypén­tek nélkül. A kettő együtt jelenti a megváltás ünnepét. Isten sze- retetében elmegy a halálig, vál­lalja az emberek bűneit azért, hogy megtisztíthassa őket. Hús­vét üzenete az is, hogy a hitetlen ember belepusztul a halálba, számára nincs feltámadás. A hívő ember pedig tudja Krisztus által, hogy a halálnál erősebb az élet, éspedig erkölcsi értékrend­ben, isteni értékrendben és örökkévaló értékrendben. Úgy gondolom, hogy nekünk, ma­gyaroknak, meg kell marad­nunk, és minőségben kell meg­maradnunk, mert Magyarorszá­got senki sem fogja megmenteni vagy felemelni, ha mi magunk az önpusztító életünket folytat­juk. Úgyanakkor türelmetlenek sem lehetünk a feltámadás kap­csán, hisz Krisztus eljövetelét is 800 éven át vártuk. Tudjuk, hogy semmi sem örök a világon, csak Isten. S nekünk megadatott az a történelmi bizonyság, hogy megtapasztaljuk, a totális dikta­túra is véget érhet, és egy szaba­dabb életet választhatunk. Nincs okunk tehát a csüggedésre, hisz húsvét üzenete az is, hogy Isten újat cselekszik érettünk. Kiss Erika Eredményes füredi „kaszinózók” A Füredi Kaszinó tavalyi köz­gyűlésén még annak a lehető­sége is felvetődött, hogy felosz­lik a fennállásának ötödik év­fordulóját ünneplő társadalmi szervezet. A Füred szellemi életében nagy szereppel bíró egyesület tagjai azonban arról tettek tanúbizonyságot, hogy képesek átvészelni a nehezebb idősza­kokat is, így a néhány nappal ezelőtt megtartott, a tavaslyi évet értékelő közgyűlésen arról számolhatott be a vezetőség, hogy mind pénzügyi vonatko­zásában, mindpedig tartalmá­ban eredményes évet zártak. A „Soros Alapítvány” médiapályázatának kuratóri­uma 204 ezer forintos támoga­tást ítélt meg számukra, amely összeg segítségével elkészítet­ték a „Megszakadhat-e a szív” című filmet, mely a Holocaust 50. évfordulója kapcsán a tisza­füredi zsidóság történetét dol­gozta fel. A témával kapcsola­tosan a Kaszinó tervezi egy könyv kiadását és terjesztését is. Áz egyesület titkárának, Or­bánná Szegő Ágnesnek a mun­kája, melyet a szolnoki Ver­seghy Nyomda ezer példány­ban készített el, mostanában ke­rül az olvasóközönség elé. A fentieken túl az egyesület veze­tése népfőiskolái kurzust szer­vezett, melyen elsősorban a Ti- sza-parti város szellemi értéke­inek történeti feldolgozásában kívánnak segíteni a helyi ifjú­ságnak. A már hét témakört feldolgozó előadássorozatot ősztől fogják folytatni. A Füredi Kaszinó tervezi to­vábbá - alapozva a korábban jól prosperáló füredi hagyomá­nyokra -, hogy javítja az ön- szerveződő, civil szervezetek közötti kapcsolatot, mert tagjai véleménye szerint ebben a vá­rosban, ahol már érezhető a „szellemi húzóréteg” elvándor­lása is, soha nem volt ekkora szükség a kulturális értékek vé­delmére, az ifjúság megtartá­sára, valamint még a város ren­delkezésére álló szellemi kapa­citás hatékonyabb működteté­sére. Ehhez segítséget nyújthat az is, hogy a helyi önkormányzat a Tiszafüredi Társadalmi Szerve­zetek Házában (Örvényi út 5. szám) térítésmentesen helyet biztosított a kaszinónak, mely már ebben az épületben fogadta el az éves munkatervét, -pm­á

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom