Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-13 / 87. szám
1995. április 13., csütörtök Szolnoki Extra 7. oldal Az óvodai nevelőmunkához Ötletzsák a Tisza Klubtól Néhány hete jelent meg egy hatvanlapos könyvecske Ötletzsák címen a szolnoki Tisza Klub Környezetvédő Társadalmi Szervezet gondozásában, amely másfél éves gyűjtőmunka eredményeként randevúzhatott a nyomda- festékkel. Közel húsz - az ország távoli településeiről is jelentkező - óvónő kapcsolódott be az ötletbörzébe, amelynek segítségével összeállt a 3-7 éves korú gyerekek környezet- és természetvédelmi szemléletének megalapozását szolgáló kiadvány. Az óvodai nevelési segédletként íródott könyv a szülők számára is több, mint kapaszkodó: hatékony segítséget és programot nyújthat a családon belüli „zöld” szemlélet erjesztéséhez. A környezeti elemek bemutatásán - mint: a föld, élővilág, levegő, víz, táj - túlmenően a könyv gerincét az évszakonkénti környezeti és természeti ismeretek bővítését szolgáló fejezet alkotja, amely gazdag tárháza a közvetlen, érzékszervi megfigyelésekre, vizsgálódásokra tett javaslatoknak. A könyvet bemutatták az országos zöld találkozón is. Debütálása olyannyira sikeres, hogy naponta érkeznek a gratuláló és köszönő levelek a Tisza Klubhoz. Az egyes ötletzsákokhoz pontos forrásmegjelöléssel, bőséges irodalmi anyagok - versek, mondókák, mesék társulnak. Az életkori sajátosságból eredően a környezet megismerését szolgáló játékok, találós kérdések külön fejezetbe kerültek. Dudás Zoltán énekes-gitárosnak a könyv számára írt saját szerzeményű kedves dalát szintén tartalmazza az Ötletzsák, amelynek további különlegességét jelentik a színezhető madárképek és Szécsi Valéria grafikaillusztrációi. A Tisza Klub Füzetek sorozatában megjelent kiadványt szerkesztette Vargáné Bihar- várí Gabriella. A fedélgrafika Szombathelyi Szilvia, hatéves kislány munkája. S. Cs. J. A kézikönyv fedélgrafikája Elfeledett hangulatok Régi, szép és elfeledett hagyományt kíván feleleveníteni „A fotográfiáért...” Alapítvány. A ’20-as, ’30-as években volt szó-- kás, hogy éttermekben, kávézókban kiállítást rendeztek. Tavaly óta a szolnoki közönség ismét élvezheti ezeket a különleges hangulatú, bensőséges légkörű tárlatmegnyitókat a szandaszőlősi Amstel Galériában (Nagy Lajos utca 11.). Április 20-án Völgyi Sándor elekt- rografikáival ismerkedhetnek meg, ha elmennek az este hat órakor kezdődő megnyitóra. Ha erről lemaradnának, ne keseredjenek el: egy hónapig gyönyörködhetnek a tárlatban, naponta 12 és 21 óra között. Fásítják a várost A fáktól barátságosabb lesz az utca fotó: korényi Zöldül, „fásul” városunk, végre nem csak a szemetet kergetheti a szél, hanem egyre több fa lombkoronájába kaphat bele. A korábbi években az új városházi szemléletnek köszönhetően szemmel láthatóan sok fát ültettek ki Szolnokon. Hogy hová? Mint Miskolczi Lóránt városi főkertész lapunknak elmondta, a Kossuth Lajos térre, a Széchenyi István körútra és a Baross Gábor utcába. Idei legfrissebb „tettük”, hogy a tél végén értékesebb fafajtákra cserélték le a Tiszaligetben a pelyhedző, elöregedett nyárfákat, most pedig az Ady Endre utcában frissítették fel a faállományt. A város fában egyik legszegényebb utcájában a hegyi juharok és hársak dacoltak a nyári forrósággal, a huzattal. A nagy értékű hársak megmentése érdekében tövükhöz cserjéket ültettek, hogy némiképpen párásítsák a fa környezetét. Ezenkívül többször iskolázott - tehát nem satnya - magas kőrist, japán akácot és zöld juhart helyeztek ki. Az út menti ültetés alól kivétel a buszpályaudvar és a Thököly utca közti szakasz, ahol annyi a közmű, hogy lehetetlen volt a fáknak gödröt ásni. így is nagyon örülnek annak, hogy a Titász sokat segített a munkálatokban. Szeretnék ezt jó szokást, a faültetést még folytatni, hogy hol, az még kérdéses. A főkertész vágya, hogy a különleges szépségű kínai páfrányfenyőből egy utcát is „felvirágoztathatnak”. A városban nagyon kevés van ebből a szárazságtűrő fából, érdemes lenne tehát a „kísérlet”. ta Elbúcsúztak a szemaforgalmisták Gyakran hallottuk, olvastuk az utóbbi néhány héten a kérdést: hol élünk? Egy, immár második alkalommal megrendezett fesztivál abban akart segíteni, hogy megtaláljuk a választ. Hogy sikerült vagy sem? Ezt mindenki maga döntheti és dönti el. Egy biztos: kedden este levonták a fesztivál zászlaját, befejeződött a rendezvénysorozat. Ez a felvétel ekkor készült; a legutolsó pillanatot kapta lencsevégre fotóriporterünk. azt a pillanatot, amikor a „Csend hangjai”-val búcsúztak a szemaforgalmisták, vagyis azok, akik magukénak érezték a Szemafor Alapítvány lokál- patrióta elképzeléseit arról, hol is élünk. S akik a gitárokat fogják: Farkasházy István, Forda Ferenc, Jurkovics János, Vass Lajos, Kovács Kálmán, Izbéki Tímea, Dudás Zoltán, Matuz János, Dián Róbert. FOTÓ: KORÉNYI Szellem a palackban Bizonyára önök is játszottak már asszociációs játékot. Mondok egy szót, s önök rávágják, ami eszükbe jut. Kezdhetjük? Idegenforgalom. Hallom, amint sorolják: Balaton, Korfu, Tirol, s szükebb hazánk talán a legutolsó helyen sem szerepel. E téren szinte fehér folt megyénk az ország térképén. Vajon miért? S a kérdés még inkább jogos, ha tudjuk, hogy a megyeszékhelyen vendéglátó-ipari szakembereket is képeznek. Könyves Erikát, a Kereskedelmi és Gazdasági Főiskola adjunktusát egy új tantárgy oktatása apropóján kérdeztük a hallgatók és a megye lehetőségeiről.- A főiskola vendéglátó szakának hallgatói a múlt hét végén „élesben" is bemutatták tudásukat a közönségnek, vagyis a Pelikán és a Tisza Szálló vendégeinek. Hogyan illeszkedett ez a két rendezvény a tantervbe?- A hallgatói projekt tantárgy egy új, két féléves tárgy, amelyben a hallgatók azokat a marketing-, szervezési és gazdálkodási ismereteket hasznosíthatják, amiket eddig elsajátítottak. Sőt, nemcsak elméletben, de elsősorban az éttermi üzemeltetés területén meg is valósítják elképzeléseiket.- Ez konkrétan mit jelent?- Pénteken pedagógusbált szerveztek a Pelikán Hotelben, szombaton pedig dél-amerikai estet tartottak a Tisza Szállóban. A feladatuk a rendezvény- szervezés előkészítése, lebonyolítása és értékelése volt, vagyis jóval több, mint amit a vendégek láttak belőle. Mindehhez írásos anyag is kapcsolódik, hiszen a tananyagot értékelni, vagyis osztályoznunk kell. Készítettek írásos anyagot a rendezvény megrendezéséről, illetve a lebonyolítás után az értékelésről is.- Milyen szempontok alapján értékeltek? t- A tervezett -üzemeletetési leíráshoz a következő szempontokat kapták: a rendezvény általános jellemzői, vendégszám, ét- és itallap elkészítés, gazdálkodási célkitűzések, árszámítások, reklámtervkészítés és még hosszan lehetne sorolni. A vacsoraest végén a vendégeket is megkérdezték egy kérdőíven, hogy mi volt a véleményük a rendezvényről, milyennek ítélik a felszolgálást, az ételt. S természetesen a szállodák igazgatói is elmondták a véleményüket, vagyis ebből a három információból áll össze az értékelés.- Ez a bizonyos hallgatói projekt tantárgy hogyan illeszkedik a főiskola tantervébe?- A mostani harmadévesek még a budapesti tanterv szerint tanulnak. A tantárgy célja az, hogy a hallgató begyakorolja a rendezvényszervezést. A hallgatói projektet Pesten élő tanüzemben valósítják meg, Szolnokon viszont ilyen nincs, ezért találtuk ki ezt a megoldást a két szállodával.- Ez az utolsó év, hogy „ kötelező” a KGF-en hallgatói projektet tanítani. Ez azt jelenti, hogy jövőre már nem lesz ilyen tantárgy, nem lesznek ilyen rendezvények?- Bízom benne, hogy lesz jövőre is. Beszéltünk a szállodaigazgatókkal, akik szintén sikeresnek ítélték a rendezvényeket. Éppen ezért szerintem ez egy nagyon jó együttműködés, amit kár volna megszüntetni. A hallgatóké volt az ötlet, s a lebonyolítás is, de a tárgyi feltételeket s a vendégszerzést a szállodák végezték. Sőt, a kockázat is az övék volt, hiszen a kezdet kezdetén úgy állapodtunk meg, hogy ha nyereség lesz, az az övék, de ha veszteség, akkor is.- Ez a hallgatói projekt az idén több mint harminc diákot érint. Megyénk sajnos nem igazán híres idegenforgalmáról. Milyen lehetőségeik lesznek a jövőben ezeknek a fiatal szakembereknek?- Ez nagyon nehéz kérdés, de nem hiszem, hogy kialakulnak olyan kapcsolatok a hallgatók és a vendéglátóipar, illetve a szállodák között, amelyek miatt itt maradnak a végzett fiatalok. S nem azért, mert nem akarnak, hanem mert nem lesz munkalehetőség.- Az idegenforgalom, a turizmus hiánya sokakat és régóta foglalkoztat megyénkben. Mit lehetne tenni ellene?- Úgy vélem, hogy hiányukért a régió gazdasági hátránya a felelős, s ameddig az nem javul, nem nagyon lehet változásra számítani. Az viszont biztos, hogy kellenek jó szakemberek és jó akciótervek. rA' főiskola nyitott a város felé, s úgy érzem, megmutatta, mire képes. Ugyanakkor nem támaszkodnak a főiskola adta lehetőségekre, pedig lehetne ránk számítani akár piackutatásban, akár marketingakció lebonyolításában. Nem tudom, miért más, gyakran nem is szolnoki cégekkel végeztetik el ezeket a feladatokat. Nem tudom, de bosszant. Az ilyen munkákra volna igény, szellemi kapacitásunk, szaktudásunk van - csak ki kellene használni. * A szellem, vagyis a tudás, a szakértelem még palackban van. Csak arra vár, hogy kiszabadítsák. Cs. Cs. R. Egy darabka történelem Nemrégiben olvastam, hogy a volt NSZK 1955-ben létrehozott hivatalos hadserege, a Bundeswehr túladott elnyűtt egyenruháin, s most tőlünk keletebbre díszelegnek e ruhadarabokban az ottani fegyveres erők tagjai. Kedvezményes vásár lehetett, hiszen immáron negyvenéves darabokról van szó; de a szükség nagy úr, s a kínaiak oly sokan vannak. Mi jóval kevesebben, mégsem vásárolunk a németektől sem kis, sem nagy tételben. Közvetlenül. Kis városunkban is számos kínai bolt kínálja kínai áruit a pultokon. így beindul a természetes körforgalom: a kínaiak a németektől, mi a kínaiaktól vásárolunk. S hogy e folyamat ne szakadjon meg nálunk, mi is vásárolunk a németektől. Örülhet a világ; az ilyen teljes nemzetközi külkereskedelmi kapcsolat példa értékű. Erre a szombati használtáru- és -iparcikk-vásáron, közismerten a lengyel piacon tett körutam után jöttem rá. A kínaiak ugyanis egy darabka történelmet, Bundeswehr-melegítőt árultak. Ördög Dóra Találja ki! Múlt heti feladványunkat a szokástól eltérően nem fotóriporterünk készítette, hanem egy kedves olvasónk, Kántor Béla küldte be. Feladványa mindenesetre nehéznek bizonyult, hiszen mindössze két helyes megfejtés érkezett szerkesztőségünkbe. Éppen ezért, a megszokott három szerencsés nyertes neve helyett csak két név következhet: Milos Istvánná (Szolnok) és Halász Kálmán (Szolnok). Mindketten a régi Kassai út egy részletét (az iskola kerítésével) írták megfejtésnek. A most közölt felvételt már újra fotósunk készítette, s bár szerintem ismét nehéz lesz kitalálni az épületet, remélem, mégis többeknek sikerül, mint ez alkalommal. Címünk mindenesetre változatlan: Új Néplap, Szolnok, Kossuth tér 1. Mostani feladványunk beküldésének határideje: április 18. Ä borítékra ne felejtsék el ráírni: Találja ki!
