Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-13 / 87. szám

2. oldal Körkép 1995. április 13., csütörtc Kábítószer Párizs. A volt kommunista országok az illegális keres­kedelem szállítási csomó­pontjává váltak. Ez különö­sen a kábítószerekre vonat­kozik, amelyeknek csempé­szete időnként összefonódik a fegyverek törvényellenes adásvételével. Ezt az AFP keddi tudósítása szerint egy, a nemzetközi kábítószer-ke­reskedelmet figyelő francia szervezet (OGD) állapította meg éves jelentésében. A szervezet számára Kö- zép-Európában Magyaror­szág tűnik érdekesnek, mert a volt Jugoszláviában dúló háború miatt itt vezet a Bal­kánról Nyugat felé szállított kábítószer útja. Amerikai felszólítás Washington. Az amerikai külügyminisztérium kedden felszólította a Gáza-övezet palesztin hatóságait, hogy tegyenek meg minden tőlük telhetőt a szélsőséges táma­dások megelőzésére és a ter­rorakciókért felelős szemé­lyek megbüntetésére. / Éhségsztrájk Minszk. Tegnapra virradó éjjel a rendőrség erőszakkal távolított el a fehérorosz parlamentből 18 naciona­lista képviselőt, aki éh­ségsztrájkot kezdett az épü­letben. A rendőri fellépés nyomán állítólag több kép­viselő megsérült - jelentette a Reuter brit hírügynökség. A Belarusz Népfronthoz tar­tozó képviselők Alekszandr Lukasenko elnök politikája ellen akartak tiltakozni. Japán szekta Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök utasította az il­letékes hatóságokat, hogy teljes körűen vizsgálják ki a tokiói metróban a múlt hó­napban gáztámadást végre­hajtó AUM Sinrikjo japán szekta oroszországi tevé­kenységét. Az elnök a leg­főbb ügyészséget, illetve a Szövetségi Biztonsági Szol­gálatot, valamint a kormány mellett működő Egyházügyi Bizottságot bízta meg az ügy felderítésével. Szervezett bűnözés Varsó. „A szervezett bűnö­zés nem ismer határokat, így ha Lengyelországot támo­gatjuk, azzal magunkon is segítünk” - jelentette ki Douglas Hurd, a rövid mun­kalátogatáson Varsóban tar­tózkodó brit külügyminisz­ter. A magas rangú politikus a brit Know-How Alapít­vány által indított tanfolyam résztvevői előtt fejtette ki véleményét. Az öt éve meg­kezdett tanfolyamokon brit bűnügyi szakértők segítsé­gével immár 450 lengyel rendőr sajátította el a leg­újabb bűnüldözési módsze­reket és technológiákat. Atomreaktor Tokió. Az Észak-Koreának szállítandó atomreaktorok­ról szerdán Berlinben felújí­tott tárgyalások jelentik az „utolsó esélyt” e probléma rendezésére, s ha a megbe­szélések kudarcot vallanak, az „veszélyes következmé­nyeket” von maga után - fi­gyelmeztetett az észak-ko­reai hírügynökség. Bramac cserépvásár! Alpesi 1/1-es 70 Ft/dbétával. BUTI-TÜZÉP, Ebes, Útőrház 57. 4-es főút, 211 -es km-kő. Telefon/fax: 52/366-146 Térden csúszik ez a fiatal venezuelai a közeli hegy „istennője”, Maria Lionza tiszteletére tartott körmenetben. A Caracastól 250 kilométerre fekvő település lakói rendszeresen elza­rándokolnak a hegyre, hogy a „szent” segítségét kérjék a rossz szellemek elűzéséhez. FEB-REUTER'S A Biztonsági Tanács az atomsorompó-szerződésről A Biztonsági Tanács kedden el­lenszavazat nélkül jóváhagyta azt a határozati javaslatot, amely az öt atomhatalom kez­deményezésére különböző biz­tosítékokat helyez kilátásba azoknak az államoknak, ame­lyek nem rendelkeznek nukleá­ris fegyverekkel, de aláírták az atomsorompó-egyezményt (NPT). A határozat a többi kö­zött kimondja, hogy valamely részes ország ellen indított nuk­leáris támadás a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető aktusnak minősül, következés­képpen az ENSZ alapokmá­nyának szellemében azonnali és megfelelő lépéseket kell tenni az agresszió áldozatául esett ország megsegítésére. A határozat tulajdonképpen a fejlődő országok megnyugtatá­sára született, miután egy ré­szük az atomsorompó-szerző- dés meghosszabbítása fejében határozottabb biztosítékokat követelt a nukleáris fegyverrel rendelkező nagyhatalmaktól (amelyek azonosak a BT ál­landó tagjaival). A 175 orszá­got átfogó egyezmény felül­vizsgálati értekezlete a jövő hé­ten kezdődik New Yorkban. A határozat emlékeztet rá, hogy az atomhatalmak a kö­zelmúltban nyilatkozatban vál­laltak kötelezettséget arra: nem fognak atomfegyvert bevetni nukleáris eszközökkel nem rendelkező NPT-országok el­len. A kedden elfogadott okmány nem intézkedik katonai garan­ciákról, és a segítségnyújtásról is csak általánosságban beszél. A határozat leszögezi, hogy ha valamelyik NPT-államot nuk­leáris támadás érné vagy ilyen jellegű fenyegetésnek lenne ki­téve, az atomhatalmak haladék­talanul a Biztonsági Tanács elé vinnék az ügyet, és azonnali lé­péseket tennének .az agresszió beszüntetésére az ENSZ alap­okmányában felsorolt eszközök felhasználásával. A határozat egyúttal felszólítja az összes tagállamot, hogy nyújtson mű­szaki, egészségügyi, tudomá­nyos és humanitárius támoga­tást a támadás áldozatául esett országnak. „Utolsó ajánlat” Boszniában A nemzetközi összekötőcsoport által előterjesztett boszniai ren­dezési terv valós lehetőséget kínál a válság rendezésére - áll a Slobodan Milosevic szerb el­nök és a nemzetközi összekötő­csoport képviselőinek kedd esti tárgyalásairól kiadott belgrádi közleményben. A rövid közlemény nem kö­zölt részleteket a tárgyalások­ról, s az sem derült ki, hogy a szerb elnök miként reagált az Egyesült Államok, Oroszor­szág, Franciaország, Németor­szág, valamint Nagy-Britannia által felajánlott „utolsó aján­latra”, amely szerint a Jugo­szlávia elleni szankciók enyhí­téséhez már az elég lenne, ha Belgrád kinyilvánítaná készsé­gét Bosznia-Hercegovina szu­verenitásának elismerésére. A tárgyalások után nyilat­kozó orosz képviselő, Alek­szandr Zotov elmondta: a meg­beszélés építő jellegű volt, s a béke érdekeit szolgálta. A nagyhatalmak képviselői tegnap Zágrábban tárgyaltak, majd Szarajevóba utaznak, hogy megkíséreljék elérni az április 30-án lejáró boszniai tűzszüneti egyezmény meg­hosszabbítását. Az ENSZ boszniai oltalmi erőinek parancsnoka, Rupert Smith brit tábornok kedden este a NATO légi jelenlétét kérte a gorazdei muszlim beszögellés légterében, miután a szerbek legalább tucatnyi tüzérségi lö­vedéket zúdítottak a ke­let-boszniai „védett övezetre” - jelentette több hírügynökség. - A NATO nem talált megfelelő célpontot, így aztán a közeli légi támogatást lefújták, s a gé­pek készenlétben állnak, ha Szarajevó fölött szükség lenne rájuk - közölte Alekszandr Ivanko ENSZ-szóvivő. Aknák csapódtak be tegnap a boszniai főváros belvárosában. A felrobbanó lövedékek hét embert megsebesítettek. Csecsenfóld Törvény a rendezésről Az orosz törvényhozás alsó­háza, a duma tegnap délelőtti ülésén a csecsenföldi válság volt a fő téma. A duma rögtön végső, harmadik olvasásban jóvá­hagyta a csecsen válság poli­tikai rendezésére vonatkozó intézkedésekről szóló tör­vényt. A törvény rendelkezik a csecsenföldi rendkívüli ál­lapotról, illetve a választáso­kig működő, területi elv alap­ján létrehozandó ideiglenes hatalmi szervekről és a vá­lasztások megszervezéséről is. A szenátus elutasította az elnökválasztásról szóló tör­vényt. Ennek értelmében az elnökjelöltnek mintegy más­fél millió aláírást kell össze­gyűjtenie, a választás pedig akkor érvényes, ha azon a szavazásra jogosultak több mint a fele részt vesz. Egyelőre csak feltevés Gyógyszerártalom okozta az Öböl-betegséget A katonák rosszullétre, fejfájásra, izomfájdalmakra panaszkodtak Lehet, hogy gyógyszerek együttes szedése váltotta ki a titokzatos Öböl-háborús be­tegséget, amelyben az Irak el­leni háború amerikai veterán­jai szenvednek. Nemrégiben napvilágot látott amerikai lap­jelentések szerint az észak-karolinai Duke Egye­temen elvégzett vizsgálatok azt mutatják, hogy a katonák­nak adott ideggáz- és rovarel­lenes szerek lehetnek felelő­sek a tünetekért. Laboratóriumi kísérletek során a vizsgált tyúkoknál ugyanazok a betegségtünetek jelentkeztek, mint a veterá­noknál. A lapban ismertetett tanulmány mindazonáltal hangsúlyozza, hogy egyelőre csak feltételezésről van szó, a hipotézis még nem nyert bi­zonyítást. Az Irak ellen folytatott, 1991 februárjában véget ért Öböl-háború után csaknem 40 ezer katona panaszkodott rosszullétre, fejfájásra, levert­ségre, valamint izomfájdal­makra és légzési nehézsé­gekre. Eddig több hivatalos vizs­gálat sem tudott kellő magya­rázatot adni a tünetekre - em­lékeztet a dpa. Veszteséget fedez a bank Ki fizeti a számlát? Naponta ostromolják az embert a reklámok, miszerint ennél vagy annál a banknál ismét emelték a kamatokat, percig se tétovázzon a néző, a hallgató, az olvasó, ott van a legjobb helyen a megtakarítása. Másnap megje­lenik az újságban: ugyanaz a bank felkarolt egy köztudottan veszteséges sajtóvállalkozást. Ki fizeti ilyenkor a számlát? - kérdeztük a neves bankszakem­bert, Bácskai Tamást.- A bankok üzleti vállalko­zásai mindig kockázatosak. Igaz, ez az a szakma, amelyben nem létezik üzlet kockázat nél­kül, soha nem lehetünk bizto­sak, hogy visszakapjuk a befek­tetésünket. Annyi minden kell az üzleti sikerhez, hogy azt már-már a legkörültekintőbb bankár sem tudja mindig számba venni. Mégis milyen indítékok alap­ján „működnek” a pénzintéze­tek beruházásai? Az egyik szempont lehet pusztán üzleti megfontolás: egy rosszul menő céget - gyárat, boltot, netán új­ságot - akkor a legérdemesebb megvenni, amikor a legrosz- szabbul áll a szénája. Ügyes üz­letpolitikával, némi anyagi be­fektetéssel fel lehet javítani a vállalkozást, talpra lehet állí­tani, és akkor életképesen, jó áron tovább lehet adni. A másik „befektetési alka­lom” akkor kínálkozik, amikor az adott vállalkozás már nyakig eladósodott a banknál, fizetés- képtelenné vált, és tartozásai fe­jében kerül a pénzintézet tulaj­donába. Van egy harmadik eset is: amikor a bank egyik vezetője vonzódik az adott befektetési t rülethez, szívesen vállal meo natúrát, netán bizonyos polit kai, gazdasági befolyásra töri kedve fektet pénzt a vállalki zásba. Ehhez persze nem félté lenül a tulajdonszerzésen át vi zet az út, de kétségtelenül a lej nagyobb befolyást ez biztosítja Az ilyen befektetéseket ált: Iában az adózott nyereségbi fizetik, hogy az esetleges ki darc esetén se sodorhassák ví szélybe a bank stabilitását, n< tán a betétesek pénzét. Mindé bankár tudja, hogy kockáztati csak egy határig szabad. Nei lehet mindent egyetlen lapi feltenni, a veszteséges befektí téseket ki kell egyenlítenie nyereséges üzletek hozamánál S ha mindezeket a játékszabí lyokat betartják, akkor sem befektetések kudarcának, sei esetleges hozamának nem leh< szerepe a betéti vagy a hiteik; matok alakulásában. Más a helyzet persze akko: ha egy-egy ilyen tranzakci mögött többségi vagy teljes ál lami tulajdonú pénzintézet ál Ekkor nem is igazi üzleti befek tetésről, hanem valami másrí szól a történet - válaszolta FEB kérdéseire Bácskai Tamá: De mi ez a „más”? Valame lyik kiadó veszteségének állarr átvállalása, a piacvesztés állair finanszírozása? Kinek a költsé gén? Ki fizeti ebben az esetbe: a számlát? Az állam, vagyis a adófizető? A kérdések válaszr várnak. De ez valóban egy égé szén más történet, s nem is bankok világából... Ferenczy Europres A népszerűtlenség napja Vitanap a parlamentben (Folytatás az 1. oldalról) Először Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője kapott szót. - Az intézkedési csomag szüksé­ges, helyes, és ezért elkerülhe­tetlen - hangsúlyozta -, hozzá­téve, hogy még akkor is ezt kell mondania, ha tudja, nagyon sok embernek megpróbáltatást je­lent. Kádár Béla (MDF) tilta­kozott az ellen, hogy az előző kormánynak is része van az or­szág nehéz helyzetében. Ez után a felszólalás után el is in­dult az a kétperces áradat, amely mostanában egyre több­ször zavarja az érdemi munkát a parlamentben. A nap során pontosan 34 kétperces közbevetés, időnként éles hangú személyeskedő vita hangzott el - jó, hogy felszóla­lásra is maradt idő 21 képvise­lőnek. A beszélők között voltak a szokásos szólamaikat hangoz- tatók, de voltak olyan vádak is, mint Surján László (KDNP) képviselőé, aki kijelentette, hogy a kormány elherdálta bi­zalmi tőkéjét. Orbán Viktor (Fidesz) azt mondta, hogy ki­lenc hónapi baloldali kormány­zás után a polgárok tudják, azt sem hihetik el, amit a kormány kérdez. A két független közül Zwack Péter volt a kritikusabb, sajnálkozva állapította meg hogy a kormány a feketegazda ság felszámolása helyett a csa ládok elszegényedését okozza A másik független, Rab Káról (aki a közelmúlban hagyta el a: SZDSZ frakcióját) kimondta hogy aki az országért felelőssé get érez, annak, ha nehéz szív vei is, de fel kell vállalnia az in tézkedéseket. Solymosi Józse (SZDSZ), az Agrárszövetséj elnöke szövetsége kérdését adt: tovább: miért nem korábbal kezdte el a szigorú intézkedő seket a kormány, s miért társa dalmi párbeszéd kihagyásává hozta meg a mostaniakat? Horn Gyula miniszterelnöl többek között kijelentette, hogj az intézkedésekért az ellenzék nek nem kell felelősséget vál lalnia, de a társadalmi békí megőrzéséért igen. Csehák Ju dit (MSZP), a szociális ügyek­ben otthonos képviselő hiá­nyolta a háttérvizsgálatokat, s < bejelentés módját bírálta. /Vágj Sándor (MSZP), a legnagyobí szakszervezet elnöke a közös érdekről beszélt, amely szerinte abban is áll, hogy a társadaloir számára még elviselhető meg­oldásokat kell találni. S. J 72 órás vasutassztrájkra készülnek (Folytatás az 1. oldalról) Jelenleg folynak a tárgyalások a még elégséges szolgáltatások mibenlétéről. Vannak nézetek, melyek sze­rint egyetlen vonat se járjon a 72 órás sztrájk alatt, és vannak, akik azt mondják, hogy reg­gel-este egy-egy vonat azért szállítsa az utasokat. A még elégséges szolgáltatás mértékét eldöntendő mára idézték be a bíróságra a vezetőket. Mint elmondta, sehol Euró­pában nincs ilyen, hogy egy bí­róság mondjon szakmai dön­tésben ítéletet. Kiemelte, hogy nagyon fon­tos tény, hogy a vasutasokén kívül nincs egyetlen szakszer­vezet sem, amelyhez hetven­ezer dolgozó tartozna. 1 Megállapodás született az MSZOSZ-szel a sztrájk segíté­séről, a pedagógusok is csatla­koznak a felhíváshoz. A húso­soké és még néhány szakszer­vezet anyagi segítségét is fel­ajánlotta - mondta Márkus Imre. Az MSZOSZ Jász-Nagy- kun-Szolnok megyei képvisele­tének vezetője, Berta István tá­jékoztatást adott a vasutasok­nak, kifejtette, hogy az ötven­három tagszervezettel rendel­kező szakszervezet a vasutaso­kat vezető erőként elfogadja, és támogatja. A tárgyalások to­vább folynak húsvétig. Cs. Á.

Next

/
Oldalképek
Tartalom