Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-12 / 86. szám

Havi harmincezer élelemre Sikeres bál az ovisokért „Épülget” az új otthon Ötven éve jóban-rosszban együtt „Higanyosztály” Diák vállalkozók Egy munkahelyen (6., 7. oldal) iJGVFÉLSZOLGÁLATINK MA is 7“-16 ÓRÁIG HÍVHATÓ! 56/424-444 56/426-688 Göncz-látogatás Budapest. A gazdasági bűnö­zés elleni hatékonyabb fellé­pést sürgette tegnap, az Or­szágos Rendőr-főkapitánysá- gon Göncz Árpád. Mint el­mondta: ez a jelenség, amel­lett, hogy anyagi károkat okoz, a társadalmi erköl­csökre is rombolóan hat. A köztársasági elnök az ORFK-n, valamint a Pest és Fejér Megyei Rendőr-főkapi­tányságon tett látogatást. A költészet napja József Attila születésének 90. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rende­zett a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, va­lamint több állami, társadalmi és kulturális szervezet tegnap Budapesten, az Országház mellett, A Dunánál című ver­set idéző József Attila-szo- bomál. A rakodópart alsó kö­vén ülő költőt megformázó alkotás előtt Bella István Jó­zsef Attila-díjas költő emlé­kezett a magyar irodalom ki­emelkedő alakjára. Az ünnep­ség végén elhelyezte a szo­bornál a megemlékezés virá­gait Gál Zoltán, az Ország- gyűlés elnöke. Horn Gyula miniszterelnök nevében Kósa Ferenc és Ördögh Szilveszter tisztelgett a költő emléke előtt. Lövöldözés Nyíregyháza. Lövések dör­dültek tegnap hajnalban a nyíregyházi Hubertus presz- szóban, s a golyók három vendéget sebesítettek meg. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint a ven­déglátóhelyen két, jelenleg még ismeretlen, FÁK-or- szágbeli állampolgár szólal- kozott össze. Veszekedésük lövöldözéssel végződött. A golyók a presszóban tartóz­kodók közül egy embert sú­lyosan, kettőt pedig könnyeb­ben megsebesítettek. A sérül­teket a nyíregyházi kórházba szállították. A lövöldöző kül­földiek elmenekültek a hely­színről. Bankrablónak vélték Szolnok. Tegnap délután gyanúsan viselkedő férfiről érkezett bejelentés a rendőr­ségre a Szapáry úti OTP-től. A biztonsági őr zárás után „kiszúrt” egy, a bejárat előtt tartózkodó terepruhás férfit, akinél fegyvert vélt felfe­dezni. A rendőri intézkedés során kiderült, hogy az illető­nél valóban megtalált, pisz­tolynak látszó tárgy nem mi­nősül lőfegyvernek. Az előál­lított férfi ugyan nem bank­rabló, ellene azonban közbiz­tonságra veszélyes eszköz bir­toklása miatt szabálysértési eljárást indítottak. Két Lotti A 15. heti Két Lotti 33-ból 3-at játékban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 48.626.934 forint tovább halmozódik a 6-os nyerőosz­tályban. A 3+2 találatosra jutó nettó nyeremény: 332.648 fo­rint, a 3 találatosok nyeremé­nye 43 ezer 349, a 2 találato- soké 308 forint. A nyerőszá­mok: 33,51,59 és 4,12,20. Gálaműsorral zárolt tegnap este Szolnokon a március 25. és április 11. között megren­dezett II. Hol élünk? fesztivál. A Városi Művelődési Központban megtartott záróünnepségen szolnoki előadók léptek föl, köztük a Kaiser-Pelikán Tánc-Sport Egyesület bécsi keringőt mutatott be. fotó: k. é. Négyszázmillió a költségekre Polgári védelmi központ épül Szolnokon Az első világháború idején a léghajók és repülőgépek okozta ká­rok helyreállítására jött létre a szervezett légoltalom - a mai pol­gári védelem elődje. A légi támadóeszközök elleni védelemre - a hátország területén - az első rendeletet a m. kir. honvédelmi mi­niszter 1917 tavaszán adta ki. A Légoltalmi Szervezet 1935- ben alakult meg. A második vi­lágháborút követő években nem működött, csak 1950-ben, a hi­degháború kezdetén szervezték újjá. Míg annak idején légitáma­dásra, illetve nukleáris háborúra készültek, a nyolcvanas évekre egyértelművé vált, hogy át kell értékelni a polgári védelem fel­adatát. Többek között jól pél­dázza ezt az 1970-es felső-tiszai árvíz, vagy pedig a ’72-73-as száj- és körömfájásjárvány. Kovács Gyuláné, a környe­zetvédelmi bizottság elnöke be­jelentette, hogy Szolnokon épül az Országos Kárelhárítási Köz­pont. A tréningközpont itteni felépítését indokolja," hogy vá­rosunk teherpályaudvara Euró­pában a második legnagyobb, hogy légifolyosó húzódik fe­jünk felett, illetve a Szolnok- Jászapáti közötti rengésvonal, valamint a Tisza fokozott ve­szélyforrás. Kormányhatározat értelmé­ben 400 milllió forintot különí­tettek el a felépítendő cent­rumra, bár eddig nem áll ren­delkezésre az összes pénz. A Mól Kutatási Központja kitörésgátló védelmi központot szándékozik, szintén Szolno­kon, felállítani, melyhez a pol­gári védelem csatlakozik. A jelenleg hatvanéves pol­gári védelem eddigi szakszerű munkájával, megbízható, gyors szakszolgálatával rászolgált a bizalomra - emelte ki Bacsó Ernő mk. pv. alezredes, megyei parancsnok. Tatár Pál alezredes, Szolnok város körzeti parancsnoka elő­adásában kifejtette az új felada­tokkal felruházott polgári véde­lem feladatait, törvényi szabá­lyozásait, ismertette a genfi egyezmény alapján működő polgári védelem történetét, sze­repét. A megye településeinek pol­gármesterei részére tartott kon­zultatív védelmi értekezlet a mai napon folytatódik. Május 1-jétől megszűnik a HTO-utalvány Az ellenzék is egyetért A tavaszi ülésszak 20. parla­menti ülésén Tor gyón József (FKGP) tegnap reggel bejelen­tette, hogy a kisgazdák által el­indított népszavazási aláírás- gyűjtés sikerrel járt, több mint 150 ezer hiteles aláírás követeli a népszavazást a köztársasági elnök közvetlen választása ügyében. A kisgazda politikus közölte, hogy a törvények sze­rint a házbizottság azonnali összehívására van szükség, és az Országgyűlésnek két hóna­pon belül el kell rendelnie a népszavazást, három hónapon belül pedig lebonyolítania azt. Ugyancsak napirenden kívül Kónya Imre (MDF) a kórházak egyre rosszabb helyzete miatt emelt szót. Szabó György nép­jóléti miniszter elismerte, hogy a száznál több magyar kórház nem kis része anyagi gondok­kal küzd, s ezen mihamarabb segíteni kell. Az ülés tárgysorozatán teg­nap több mint tizenöt téma sze­repelt. (Folytatás a 2. oldalon) Nem filmforgatás, valóság volt Gengszterháború Cihákon Nem mindennapi látványosságban részesültek vasárnap este Cibakháza lakói, örültek módjára száguldozó autók verse­nyeztek egymással keresztül-kasul átrohanva a település út­jain; a szereplők mintha egy amerikai gengszterfilm kockáiról kerültek volna a cibaki utcák valóságába. Nem akciófilmet forgattak, ami történt, az egy valódi ütközet volt a helybéli és a szegedi alvilág néhány mindenre elszánt képviselője között. Úgy tűnik, a nagyobb bajt a rendőröknek sikerült megaka­dályozni, ugyanis még mielőtt eldőlt volna a csata, utolérték az üldöző csapat egyik autóját. Az elcsípett Lada ötfős - sze­gedi cigány férfiakból álló - személyzete jó néhány olyan holmit tartott magánál, amelyek segítségével az egy szem üldö­zöttjük fölött könnyedén dia­dalmaskodhattak volna. Bár, mint ahogyan azt később a nyomozóknak elmondták, a rendőri intézkedés hatására fel­szívódott kétautónyi társaikkal együtt mindössze egy békés pénzbehajtásra kaptak megbí­zást. Jókora rugós kés, bilincs és egy meglehetősen barátság­talannak tűnő sodrófa került elő a gépkocsi átvizsgálása során. Mivel az információáramlás az efféle bandák esetében is fontos dolog, eszköztárukból a rádió- telefon sem hiányozhatott. Az ügy háttere enyhén szólva bonyolult, csak néző­pont kérdése, hogy melyik va­riációt fogadjuk el igaznak. A megkergetett férfi szerint tá­madói jogtalanul követelnek tőle 4900 német márkát, a má­sik oldal - akik közül az elfo- gottakat önbíráskodás gyanúja miatt hallgatták ki - ennek az ellenkezőjét állítja. Ők úgy tud­ják, hogy cibaki „ügyfelüknek” két héttel ezelőtt a szegedi au­tópiacon jelentős szerepe volt megbízójuk pénzének ellopá­sában. Az igazságra a kun­szentmártoni nyomozók igye­keznek fényt deríteni. Privatizáció a Mezőgépnél Korábban többen vádolták a vezérigazgatót, nem akarja az ál­tala létrehozott, integrált Mezőgépet privatizálni. Most azon­ban megkezdődött a cég magánosítása, melyben elsőként a ki­sebb egységektől válnak meg, majd várhatóan, még ez év má­sodik felében, a törzsgyárból, a törökszentmiklósi és tószegi egységből álló részvénytársaság is kalapács alá kerül. Az 1992. novemberben megho­zott, az átalakulásra vonatkozó ÁVÜ-döntéssel együtt a de­centralizált privatizációra is megszületett a határozat. Ennek szellemében indult a többlép­csős magánosítás, melyből el­sőként a hevesi, a horti, a kisúj­szállási, a cibakházi, valamint a törökszentmiklósi emelőgép­gyártó egységet értékesíti a részvénytársaság - mondotta érdeklődésünkre Sziráki And­rás vezérigazgató. A második lépcsőben még három egységet értékesítenek. Ezek között a gyöngyösi, az egri feltételesen és a törökszentmiklósi öntöde kerül eladásra. Három egységet már új tu­lajdonosok üzemeltetnek: a he­vesit olasz-magyar befektetők, míg a miklósi öntödét és a kis- úji egységet magyarok vásárol­ták meg. Jelenleg további 5 gyáregység eladási hirdetése fut. A tervek szerint az I. félév végéig a decentralizáció kereté­ben történő eladást befejezik, s ezt követően az rt. privatizációja történik meg. Mint a vezér- igazgató elmondta, a „kivált” gyárak továbbra is számíthatnak a Mezőgép megrendeléseire. Ál­talában azok kapacitásának 40-50 százalékára az rt. meg­rendeléssel él továbbra is. Az egységek eladása minden esetben készpénz ellenében tör­ténik, bár van lehetőség részlet­fizetésre is. Az viszont biztos, hogy a megvásárláshoz mini­málisan a vételár 30 százalékát kell letenni. Az eddig már el­adott gyáregységek tekinteté­ben garanciát kértek a munka­helyek megőrzésére, s a vevők vállalták a kollektív szerződés továbbvitelét is. A privatizáció során alapvető szempont volt, hogy a cég ne menjen tönkre, továbbra is Szolnok jelentse a magyar me­zőgépipar bázisát - fogalmazott Sziráki András. így például, ha korábban hajtják végre a de­centralizált privatizációt, egyes egységek felszámolása elkerül­hetetlen lett volna. Bérükért sztrájkoltak a vezsenyi varrodában A Neumond Építőipari és Szolgáltató Kft. vezsenyi var­rodájában a fizetések elmara­dása miatti tiltakozásként teg­nap munkabeszüntetés volt. Eredetileg április 7-én kellett volna bérüket megkapniuk, ám az nem érkezett meg. 10-én, hétfőn, a kifizetés ismé­telten elmaradt. Helyette 2000 forintos „gyorssegélyt” osztot­tak szét. így a kft. dolgozói - néhányuk kivételével - tegnap már nem vették fel a munkát. Közülük többen is elmondták, rendes fizetésük a legtöbb esetben a minimálbért is alig éri el. Rendkívül rossz körülmé­nyek között, hetek óta fűtetlen helyiségben kénytelenek dol­gozni. A bérek elmaradása so­kuknál az alapvető létfenntar­tást veszélyezteti. Elmondá­suk szerint a fizetési papíron még dátum sem szerepel. A legnagyobb baj, hogy bár állí­tólag teljesítménybérben dol­goznak, senki nem tudja pon­tosan, hogy egy-egy munkáért valójában mennyi pénz járna. Megkérdezni sem tudják, mi­vel az ügyvezető hetek óta nem járt az üzem környékén sem. Baczur Mihály, a kft. ügy­vezetője nem cáfolta a kifize­tések elmaradását. Hozzátette, annak ellenére, hogy az átuta­lás még a mai napig nem érke­zett meg, a 350 ezer forint megvan a bérekre, amit tegnap délután ki is fizettek. El­mondta, hogy egy-egy munka­fázisnak azért nincs pontos ára, mert teljesítménybérben a varrónők - szakképzetlenek lévén -, úgy véli, még a mini­málbért sem keresnék meg. ígéretet tett arra is, hogy az ál­tala is jogosnak vélt egynapos munkabeszüntetést semmilyen módon nem szankcionálja. Ám úgy tűnik, ennek ellent­mond, hogy Szajli Jánost, aki a sajtót ez ügyben tájékoztatta, valamint a tegnap szolgálatot teljesítő portást még aznap, mindenféle indoklás nélkül elbocsátotta. Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzat Megóvták a választást Az Országos Cigány Kisebb­ségi Önkormányzat hét végi vá­lasztási eredménye ellen óvást nyújtott be több cigányszerve­zet. Az Országos Választási Bi- zottságoz eljuttatott óvásukból egyebek mellett kitűnik, hogy szerintük szabálytalanul osztot­ták ki az elektorok között a sza­vazólapokat, egy-egy személy több szavazólapot is kapott. Osztojkán Béla, a Phralipe elnöke szerint törvénysértő volt az is, hogy az elektori gyűlést annak ellenére megnyitották, hogy a jogszabályban előírt kétharmados többség nem volt jelen. Véleménye szerint - és a beadványukban is ez szerepel - 72 százalékos volt a részvételi arány, legalább 65 ember hi­ányzott. Hogy a munka mely fázisában regisztrálták menet közben azokat, akik esetleg késve érkeztek, nem lehet ki­nyomozni. Ám az bizonyos, hogy a szavazólapok helytele­nül tartalmazták a jelöltek ne­vét. Volt olyan, amelyiken 47 név állt, és volt olyan, amelyen 53. Az olyan selejt sem volt ke­vés, amelynek üres volt mind- (Folytatás a 3. oldalon) í

Next

/
Oldalképek
Tartalom