Új Néplap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1995-04-10 / 84. szám
10. oldal Körkép 1995. április 5., szerda Ikerklub alakult Karcagon Karcagon megalakult az ikerklub. Az ötlet tulajdonképpen onnan jött, hogy a klub szervezői: Fodor Józsefné, Né- methné Szapkó Mária, Rima- szombati Éva és Szabó Gabriella mindannyian ikreket nevelnek, s láttak egy filmet egy amerikai bárról, ahol csak ikrek dolgoztak. Ez nagyon megtetszett nekik, s úgy gondolták, Karcagon is lenne igénye az ikreket nevelőknek arra, hogy találkozzanak, megbeszéljék az örömeiket, problémáikat, s a gyerekeknek is legyen közös programja. A négy szervező felkutatta a városban azt a 44 családot, amelyben ikrek élnek, s meghívták őket alakuló ülésükre, melyet a Zádor Úti Általános Iskolában tartottak. Ott kaptak egy termet Cí. Németh La- josné igazgatónőtől. A 44 családból 12-ben már felnőttek az ikrek, míg 32-ben még 18 éven aluliak, s zömük kétpetéjű iker. Ä klub programját közösen állították össze dr. Métneki Júlia ikerkutató biológussal, aki eljött alakuló ülésükre. Neki is van ikertestvére, s Czeizel Endre munkatársa. A doktornő felajánlotta segítségét abban is, hogy az Európában működő ikerklubokkal - amelyekkel kapcsolatban áll - megismerteti a karcagiakat. Segítséget kért viszont a most készülő könyvéhez, melyet az ikerkutatás eredményeiről ír. Ebben a fogamzástól a gyereknevelésig végigkíséri az ikrek életét, s ez irányú kérdőívet is hagyott a karcagiaknak. Az összejövetelen az édesanyák, édesapák beszámoltak sikerélményeikről, gondjaikról is. így például arról, hogy a közhiedelemmel ellentétben, aki ikreket nevel, nem két gyerekre kap gyedet, gyest, csak egy gyerekre, pedig nekik mindenből duplán kell venni. A klub tagjai a doktornő segítségével egy országos klubhálózatot is szeretnének megszervezni, hiszen a megyében vagy az ország más pontjain élőknek is hasonlóak a gondjaik. Aki szeretne bekapcsolódni az ikerklub munkájába, az jelentkezzen Szabó Gabriellánál az 59/311-762-es telefonszámon vagy Karcag, Széchenyi sugárút 5-7. alatt.- de Biztos lábakon az Ideál A régi állami kereskedőcégek közül Szolnokon az Ideál az egyik, amelyiknek sikerült talpon maradnia. A közel ezer embert foglalkoztató vállalatnak is szembe kellett néznie a privatizáció kihívásával. A régi Ideál Vállalat négy önálló területi egységre bomlott: Jászberény, Törökszentmiklós, Kisújszállás és Szolnok központtal jöttek létre kereskedelmi kft.-k. Az Ideál Szolnok Kereskedelmi Kft.-t 1990. augusztus 22-én jegyezték be, és 250 taggal alakult. Az alakulásnál feltétel volt, hogy csak azok lehettek a kft. tagjai, akik ott dolgoztak. Az induló tőke több mint 58 millió forint volt, ebből 49 millió forint állami üzletrész. Az állami üzletrészt 1991-ben sikerült kiváltani, vagyis Egzisztencia-hitel igénybevételével megvásárolni. A dolgozók közül sokan a lakásukra vettek föl hitelt, hogy a munkahelyük megmaradjon. A kft. ma már 103 millió forintos vagyonnal rendelkezik. Tavaly 2 milliárd 14 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. A jövőt korszerűsítéssel és az áruválaszték bővítésével szeretnék megalapozni. A korszerűsítésbe az üzletek, boltok felújítása is beletartozik. Az idén két bolt - a piaccal szembeni minidiszkont és a Csillám felújításával indították az évet. Ebben a hónapban az Árkád-sori üzleteik ünnepük tizedik „születésnapjukat”. pé Vályogra épülő tervek A Jánoshidai Kisebbségi Önkormányzat tagjai szép tervet szövögetnek: szeretnének egy saját kisszövetkezetet alapítani. Ennek létrehozásához köztudottan pénzre van szükség. Igaz, a kisebbségi önkormányzat rendelkezik 314 ezer forinttal. Elméletileg. Gyakorlatilag még nem. Csongor Anna az Autonómia Alapítvány nevében biztosította őket a segítségéről. De tenni is akarnak valamit. Ezért elhatározták, vályogtéglát vetnek és értékesítenek. Az így befolyt összegből pedig megalapozzák szövetkezetüket. Földet vásárolnak, gabonát termesztenek, meg sertéseket hizlalnak. Ez a terv. A valóság pedig, hogy 36-an máris összefogtak ennek érdekében - tudjuk meg Fehér Szilveszter gazdaságvezetőtől. Nyolcán vályogvető géppel rendelkeznek, a többiek kézzel végzik ezt a munkát. Egy tégla 15x30 centiméteres. Darabja 15 forintba kerül (ötödé a B 30-asénak). A kisebbségi önkormányzat bármilyen mennyiségű megrendelést felvesz. A téglákat kiszáradva és kiszázalva, azaz százas kötegekben adja át a megrendelőnek. Megnyugtatásul elmondta még a gazdaságvezető, hogy nem kezdőkről van szó, ugyanis többen már évek óta foglalkoznak vályogvetéssel. Csak ezúttal nem a saját, hanem a közös kasz- szába folyik be az érte járó összeg. Feltéve, ha lesznek vásárlók. Az olcsó építőanyagot Jánoshidán, a Fő tér 28. szám alatt lehet megrendelni az úgynevezett Kántor-épületben. A „tréning” ismét sikerült Bizonyítványosztás hetedjére A Jászkun Volán Rt. szolnoki tiszaligeti üdülőjében tegnap délután ünnepélyes keretek között vette át tizennégy hallgató az úgynevezett „Certificat”-ját. A szokatlan időpontú bizonyítványosztás magyarázata, hogy a 144 órás kurzust március 31-én fejezték be a saját „üzleti tervük” elkészítésével. Dr. Gonda András, a „Tréning” Oktatási Bt. üzletvezetője elmondta, hogy - szervezésükben - immár a hetedik csoport hallgatói fejezik be sikeresen tanulmányaikat. Az igen széles területet érintő oktatás egyébként a Svájci Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány támogatásával történik. A kurzuson egyaránt részt vettek kezdő vállalkozók és olyanok is, akik már működő vállalkozásuk továbbfejlesztéséhez itt szerezték meg a szükséges ismereteket. Természetesen újabb és újabb kurzusokat indítanak - hangsúlyozta dr. Gonda András. A „megszokott” mellett orvosi vállalkozói, valamint farmergazdaképzéssel kívánják a közeljövőben kínálatukat bővíteni. Ugyanakkor valamennyi volt hallgatójuk számára folyamatosan tartanak követő képzéseket, melyeken a folyton változó szabályozókkal, jogszabályokkal ismerkedhetnek meg. A napokban egy ilyen jellegű összejövetelre is sor kerül. A téesz csődbe, az elnök a községházára ment Tiszasüly polgármestere, egyben a helyi termelőszövetkezet másfél évtizede poszton lévő elnöke, Baksai Endre nemrég lemondott téeszelnöki megbízatásáról, s főállású falufőnökké lépett elő. A rossz nyelvek szerint a süllyedő hajóról menekült el ezzel a döntésével.- Az önkormányzati választások előtt minden polgármesterjelöltnek nyilatkoznia kellett, hogy megválasztása esetén főállásban vagy társadalmi megbízatásban kívánja-e ellátni a feladatát. Én már akkor a főállású polgármesterség mellett döntöttem, de a téesz múlt évi zárása, ez évi elindítása miatt csúszott a váltás.- Ön négy éven keresztül té- eszelnök és falufőnök volt egy személyben. Korábban nem okozott nehézséget a két feladat ellátása?- Már az előző ciklus első esztendjében beláttam, hogy a kettő nem megy együtt. Le is akartam mondani a téesz vezetéséről, de akkor azt kérték az emberek, hogy maradjak legalább a ciklus végéig. A rendszerváltást megelőző években, amikor közös tanácsa volt Nagykörűnek, Kőteleknek, Ti- szasülynek, amolyan elöljáró voltam a faluban, amellett, hogy vezettem a szövetkezetét. Akkor ezt a két teendőt jól ösz- sze lehetett egyeztetni. Úgy gondoltam, ez a feladatházasí- tás az új rendszerben is beválik majd. Ám akkora teher rakódott mind az önkormányzatokra. mind pedig a szövetkezetekre, hogy hamar rá kellett jönnöm, a kettő nem megy együtt.- Némelyek mégis úgy látják, hogy az ön főállású polgármesterségbe való menekülésének az az oka, hogy a téesz csődbe jutott.- Ez hosszabb történet, ugyanis a téesz már három évvel ezelőtt, 1992 áprilisában csődöt jelentett. Akkor úgy határozott a tagság, hogy megpróbál kilábalni az adósságból. Megjegyzem, minden esélyünk megvolt rá. Bíztunk abban, hogy az adósság egy részét elengedik, másik részét pedig kedvezőbb feltételekkel tör- leszthetjük. Az adóskonszolidációban reménykedtünk.- Ami a szavai szerint valami miatt mégsem jött létre. Vajon miért?- Mi sem értjük, hogy miért húzták-halasztották ez év januárjáig a konszolidációs pályázatunk elbírálását, illetve annak közlését, hogy nem nyertünk. Ugyanis a pályázatunkat a hitelezők szája íze szerint írtuk meg. Kikértük az APEH, a tb, a hitelező bank véleményét. hogy mi kerüljön a beadványunkba. Ezek után végképp érthetetlen, hogy miért söpörték le az asztalról a pályázatunkat.- Ha a konszolidációs pályázatukat elfogadják, az azt jelenti, hogy minden rendben a téesz háza táján?- Igen. Tudniillik az elmúlt két gazdálkodási év nyereséges volt. 1993-ban hatmillió forint plusszal zártuk az évet. A múlt esztendő gazdálkodási mérlege pedig még ennél is jobbra sikerült. De hát ott volt a hetvenmil- liós adósság!- Mit gondol, reményeik ellenére miért nem nyert a pályázatuk?- Nos, ehhez tudni kell, hogy a tehenészeti telep és a fejőház korszerűsítésére vettük fel annak idején a hitel zömét. Ez mindmáig a környék egyik legjobban felszerelt tehenészete. Valakinek fáj rá a foga. Potyán akarnak hozzájutni, ahogyan erre másutt volt már példa, amikor néhány bankember kft.-t alakított, megvette egyik téesz százhúszmilliós adósságát tizedannyiért, majd eladta a szövetkezetnek hatmillióval többért. Pár évvel ezelőtt a mezőgazdasági tartozások konszolidálására milliárdokat adott az állam a bankoknak. Jó volna tudni, valójában hová is került az a rengeteg pénz.- Kanyarodjunk vissza az ön személyéhez: azt állítja, hogy főfoglalkozású polgármesterré avanzsálásához semmi köze a téesz csődjének?- Én abban a hiszemben vállaltam a főállású faluvezetést, hogy sínen van a téesz sorsa. Tavaly decemberben gondolni sem mertem arra, hogy a konszolidációs pályázatunkat elutasítják.- Ha visszagondol a három éve húzódó csődhelyzetre, így utólag nem lett volna jobb még akkor végleg fölszámolni a szövetkezetét?- Az emberek többsége együtt akart tovább dolgozni. Kevesen voltak, akik akkor kiváltak. De itt van a szomszédunkban a besenyszögi téesz példája. Ők hozzánk képest néhány hónap eltéréssel jutottak csődbe. Ott a fölszámolást választották, a gépeket elárverezték. Nem is maradt sok munkagép a faluban. Szóval ez a megoldás talán még ennél is rosszabb lett volna.- Ón végérvényesen hátat fordított a szövetkezetnek?- Tag maradtam, s benne vagyok az igazgatótanácsban is. A főkönyvelő lépett a helyembe, aki hozzám hasonlóan ismeri a problémákat. Március 23-án kilencven nap haladékot kapott a szövetkezet a csődeljárás végrehajtásában. Hogy ez idő alatt hogyan alakul a sorsa, csak jósolni lehet. Seprősi-C/árán György POROTHERM® a megújuló emberbarát rendszer * POROTHERM' födémgerenda POROTHERM áthidaló x POROTHERM1 béléstest POROTHERM®38 N+F POROTHERM®30N+F POROTHERM 10 N+F 1 Ha Ön építkezés előtt áll, mindenekelőtt azokat az építőanyagokat kell megvennie, melyek a ház vázát alkotják. Természetes, hogy olyan anyagot keres, ami jó hőszigetelő, erős és tartós, gazdaságos és környezetbarát. A POROTHERM® rendszer minden eleme az építésben több ezer éve használatos égetett agyagból készül. E gondosan kialakított korszerű rendszer most három új elemmel bővül a POROTHERM® 38 N+F, POROTHERM® 30 N+F, POROTHERM® 10 N+F téglákkal. HUNGÁRIA WIENERBERGER Téglaipari Rt. H-1502 Budapest, Pf: 384 Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 (Az ún. nutfederes megoldásnál a téglák oldalt horonnyal és eresztékkel kapcsolódnak egymáshoz.) A POROTHERM®épületek lakóklímája ideális. Nincs ebben semmi meglepő. A jól bevált természetes építőanyag és a legkorszerűbb technológia biztosítja Önnek, hogy új házával elégedett legyen.------------------------------------------------------------------------->+l Kérem, küldjenek címemre részletesebb információt. I • Név:................................................................ I I 10/R magánvásárló kivitelező ;ZD ! ClműDÜD................................................................ j Hungária Wienerberger Téglaipari Rt. , 1502 Budapest, Pf: 384 I Fax: 1851-610 Tel.: 1852-266 1 Kérjük nyomtatott betűvel kitölteni!
