Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-06 / 55. szám
1995. március 6., hétfő Kulturális Panoráma 5. oldal Március 6.19 óra, Szigligeti Színház: Liszt Ferenc Kamarazenekar és Simon Stanciu „Syrinx” Műsoron: Händel: A-dúr. concerto, J. S. Bach: h-moll szvit, Bartók Béla: Román táncok, Csajkovszkij: Fizenzei emlék. Március 22. 18 óra, Galéria: Szolnoki Bartók Béla Kamarakórus. Karnagy: Molnár Éva. Közreműködik: Vígh Andrea, Horgas Eszter, Cserfalvi Zsuzsanna. Műsoron: Bach: Arioso, Bach: Siciliano, Toumier: Forrásnál, Debussy: Holdfény, Sal- zedo: Éji dal, Ibert: Entr’act, Ravel: Habanera, Chopin: Variációk egy Rossini témára. Március 27. 19 óra, Városi Sportcsarnok: Budapesti Fesztiválzenekar. Vezényel: Kocsis Zoltán Műsoron: Bartók. Béla: I. Román tánc, Bruckner: VIII (c-moll) szimfónia. Március 30. 19 óra, Megyeháza-Díszterem: „Megye-házi muzsika” - Prunyi Ilona zongoraművész estje. Közreműködik: Kincses Veronika, Anatolij Fokanov, Perényi Eszter. Műsoron: Chopin: F-dúr keringő, R. Strauss: Reggel, Respighi: Köd, Csajkovszkij: Melódia, Csajkovszkij: Don Juan szerenádja, Rachmaninov: Románc, Liszt Ferenc: Faust keringő, Mozart: Duett a Don Giovanni c. operából, Mozart: G-dúr hegedű-zongora szonáta, Puccini: Manón - Ékszerária, Puccini: G. Schicchi - Lau- retta áriája, Bizet: Carmen - Torreádor dal, J. Strauss-Dohnányi: Kincskeringő. Április 3. 19 óra, Szigligeti Színház: Szolnoki Szimfonikus Zenekar és a Debreceni Kodály Kórus. Vezényel: Báli József. Közreműködik: Pászthy Júlia, Takács Tamara, Daróczi Tamás, Kováts Kolos. Műsoron: Beethoven: Egmont-nyitány IX. szimfónia Április 6. 19 óra. Szigligeti Színház: Magyar Állami Hangversenyzenekar. Vezényel: Ko- bayashi Ken-Icsiro Műsoron: Csajkovszkij: I. szimfónia, Csajkovszkij: IV. szimfónia. Április 10. 19 óra, Szigligeti Színház: Liszt Ferenc Kamarazenekar. Fuvolán közreműködik és vezényel: Jean-Pierre Rámpái (Franciaország). Műsoron: Händel: B-dúr concerto grosso, Mozart: G-dűr fuvolaverseny, Vivaldi: C-moll kettősverseny fuvolára és hegedűre, Mozart: B-dúr szimfónia. III. Szolnoki Zenei Fesztivál „A közönség: Isten szava” A telefon túlsó végén: Kocsis Zoltán zongoraművész Kocsis Zoltán nevét nagyon hamar megtanulhatta az ország és az egész világ. Kis hazánkban nem igen találni olyan embert, aki ne ismerné művészetét. A világhírű zongorista ismét Szolnokra érkezik, hogy március 27-én a Budapesti Fesztiválzenekart vezényelje. Lapunk munkatársa otthonában hívta fel őt, s beszélgetett vele a hangversenyről, munkájáról.- Ha nem is túl nagy rendszerességgel, de azért több alkalommal lépett fel Szolnokon. Milyennek találta a közönséget? Hogyan emlékezik vissza városunkra?- Nincs különösebb emlékem ... Talán egy, amikor a szolnokiak igen megértőén fogadták, hogy Schopin- helyett Schönberg-darabot adtam elő. Ez azért nem kis toleranciát igényelt, hiszen Schönberg nem igen írt fülbemászó zenéket, ellentétben Schopinnel. A közönség pedig .. .? Tulajdonképpen mindenütt egyforma. Isten szavának lehet őket tekinteni.- Ez meglehetősen különös megfogalmazás.- Pedig nem én találtam ki, hanem Weber, A bűvös vadász című opera szerzője. Ő mondta a közönségről, hogy egyenként mind szamár, együtt azonban Isten szava.- A fesztivál harmadik koncertjén, március 27-én Ön vezényli a Budapesti Fesztiválzenekart. Műsorukon Bartók l. Román tánca és Bruckner Vili. szimfóniája szerepel. Ez utóbbi valódi zenei csemegének száA világhírű zongoraművész ezúttal a Budapesti Fesztiválzenekart vezényli majd mit, hiszen ha jól tudom, Szolnokon még nem játszották.- Ez a szimfónia nagy próbatétel lesz nemcsak a szolnoki, de a budapesti közönségnek is, hiszen meglehetősen ritkán játszanak Bruckner-szimfóniákat. Igaz, ebben az évadban mi már játszottuk tőle a IV. szimfóniát. Nagy próbatétel lesz, mert Bruckner hihetetlen nagy lépKincses Veronika a Zenekadémia elvégzése óta a Magyar Állami Operaház tagja. A szoprán-repertoár nagy klasszikus szerepein túl rendszeresen közreműködik oratórium- és dalesteken. Nagy sikerrel vendégszerepeit Európa szinte valamennyijelentős operaházában, de fellépett az Amerikai Egyesült Államokban, Kanadában és a Távol-Keleten is. Közreműködésével több tucatnyi hanglemez-, rádió- és tv-felvétel készült. tékben gondokodott - még Wagnernél is nagyobban. Nála egy téma egy-két perc, ami ugye Wagnerről nem mondható el. Sokszor vádolják Brucknert azzal, hogy Wagner drámai stílusának szimfonikus utánzata. Én messzemenőkig nem értek egyet ezzel a kijelentéssel. Bruckner félszeg, kicsit csúnyácska, alacsony ember volt, aki félszegségét, görcsös gátlásait olyan hihetetlenül tudta összeolvasztani vallásosságával, életbölcsességével, hogy ez egy rendkívül egyedi lecsapódást eredményezett. Ez emeli ki őt a korabeli szimfonikusok közül. A VIII. szimfónia, amelyet Szolnokon játszunk legalább száz perces. S ez kemény feladat a közönség számára.- És gondolom, a zenekar és a karnagy számára is ...- Természetesen. Ezen túl pedig speciális hangszerek is kellenek, például Wagner-tu- bák. Általában kürtösök játsszák, s mivel négy kürtös egyébként is szerepel a darabban. összesen nyolc kürtössel utazunk Szolnokra. A szólampróbák egyébként már megkezdődtek, s úgy hallom, minden nagyon jól megy.- Immár harmadik alkalommal rendezik meg Szolnokon a zenei fesztivált, amelyen az elmúlt években is világhírű zenészek, énekesek léptek fel. Ön hogyan látja: mennyire kíséri figyelemmel az ország, illetve a zenei szakma a szolnoki fesztiválokat?- Hát, hogy őszinte legyek, én nem nagyon tudom figyelemmel kísérni, de örülök, hogy van. Az az igazság, hogy már kezdett elegem lenni a Buda- pest-centrikusságból. Szerintem azokban a vidéki városokban, ahova súlyos egyéniségek, vagy csoportok kerültek, ott valamilyen központok alakultak ki. Gondolok itt mondjuk Győrre - Markó Iván miatt, vagy Szegedre - Gregor József miatt. Hátha egyszer Szolnok lesz a magyar zenei élet központja? Ki tudja?- Hogyan telik az esztendő Kocsis Zoltán számára? Milyen feladatok várják? És az egyik legfontosabb: mikor tapsolhatunk Önnek újra Szolnokon?- Az utolsó kérdésre nem tudom a választ. Az utolsó két állomásomon jótékonysági célra játszottam, valószínűleg így lesz majd Szolnokon is, ha jövök. Egyébként rettentő zsúfolt ez az év azért is, mert Bartók halálának évfordulója van. Én egy picit ízléstelennek tartom a halál évfordulóját megünnepelni, de ez az én magánvéleményem. Mindenesetre rengetegszer kell játszanom három zongoraversenyét. Aztán újra elkezdtem szólót és kamarazenét játszani, s egy három koncertből álló hangversenysorozatot is elkezdek. Ezzel megyünk vidékre is, de Szolnokra nem. Megyünk viszont például Debrecenbe, Békéscsabára.- Tehát aki Kocsis Zoltán zongorajátékát szeretné hallani, megteheti, hiszen Szolnok környéki városokban lép fel.- Pontosan. Abszolút nem akarom megszüntetni a vidéki fellépéseket. Cs. Csáti Réka Jegyek előjegyezhetők és vásárolhatók az Ars-In-Koin Művészeti és Kommunikációs Kft-nél. Címük: Szolnok, Kossuth tér 7. fszt. 1. Telefon: 56/424-262 vagy 56/421-565. (Az iroda a Magyar utca felől közelíthető meg a Kossuth tér 7-8. szám alatti lépcsőházból, az udvaron keresztül. Kaputelefon a bejáratnál.) A ma esti hangversennyel kezdetét veszi a III. Szolnoki Zenei Fesztivál. A programfüzet az érdeklődő kezébe kerül; óhatatlanul végignézi valamennyi hangverseny műsorát. E sorok írójának figyelmét a valóban érdekes és gazdag választékból mindenekelőtt Anton Bruckner VIII. szimfóniája keltette fel. A zeneszerző egyházi zenész volt és orgonista; ezt a művét Ferenc József császárnak ajánlotta. A szimfóniát a Bécsi Filharmonikusok mutatták be 1892. december 18-án, vasárnap délelőtti koncertjeik egyikén Hans Richter vezényletével. A hangverseny műsorán csupán ez az egyetlen mű szerepelt. Bruckner semmit sem segít műve megértéséhez az azt hallgatónak: nem ad programot, irtózik minden, a zenére vonatkozó szóbeli és írásbeli magyarázattól. Előadási utasításai között a leggyakrabban ez a szó fordul elő: „ünnepélyesen” („feierlich”). Sokak szerint élet-halál, Isten-ember csap Tallózás a össze ebben a szimfóniában; a koncertterem templommá, a hangverseny szertartássá ma- gasztosodik. A VIII. szimfónián - a bele- magyarázás leghalványabb szándéka nélkül - erős Wag- ner-hatás észlelhető. Tény, hogy a zeneszerző elzarándokolt Bayreuthba, hogy meghallgassa a Parsifalt. Művében ő is alkalmazza a vezérmotí- vum-technikát - természetesen a műfajhoz alakítva azt. Néhány ponton még konkrétabb módon fejezi ki a komponista Wagner zenéje iránt érzett hódolatát: bcleszövi művébe a híres Parsifal-harang, négyhangos motívumát, másutt a Grál-téma rokona jelenik meg, a finálé gigantikus indítása pedig óhatatlanul a valkűrök lovaglását juttatja eszünkbe. A VIII. szimfónia négy tételes; a szonátaformában írt elsőt scherzo, Adapia. majd finálé Egy világsztár, aki hű maradt a magyar közönséghez Kobayashi Ken-Icsiro 1940-ben született Iwakiban. Már gyermekként elhatározta, hogy zeneszerző lesz. Tervéhez híven elvégezte a tokiói főiskolán a zeneszerzés, majd a karmester szakot, i 970-ben nemzetközi karmesterversenyt nyert Japánban, azóta hazája és a nagyvilág legjelentősebb szimfonikus zenekarainak állandó meghívott karmestere. Hazánk zenei életében 1974. óta ismert, amikor megnyerte a Magyar Rádió és Televízió első nemzetközi karmesterversenyét. Ez a győzelem indította el a nemzetközi sikerek útján. Híre és elismertsége az elmúlt években káprázatosán növekedett, de a magyar zenészekhez és közönséghez hűséges maradt. Páratlan népszerűsége immár 20 éve töretlen. Személyisége elvarázsolja a koncertközönséget; hatalmas tömegeket nyert meg a komolyzenének. műsorból követi; ebben tehát a darab a klasszikus mintát követi. Az első tétel azonban máris más úton jár, mint a híres elődök kompozíciói: olyan terjedelmű, mint egy teljes szimfónia; a reprízhez érve szinte teljesen elfelejti a hallgató, mi is történt az expozícióban. A második tételt Bruckner annyira kedvelte, hogy egyszer, amikor sétálni indult, csupán azért ment vissza lakásába, hogy a kéziratot gondosan betakargassa. A tétel valóban a formálás, az ötletgazdagság remeke: szonáta - hatalmas főrésze azonban csupán néhány ütem számtalan ismétlődéséből áll. A tétel barokk szerkesztés- módot idéz; hangszerelésében a hangtömbök és hangszínek az orgonaregiszterek váltogatására rímelnek. A harmadik tétel: az Adagio szerkezete rondo-szerű, néhány motívuma Beethoven zenéjére emlékeztet. A tétel érdekessége, hogy benne Bruckner - aki nem titkolta: ezt az instrumentumot nem szenvedheti - hosszas töprengés után mindjárt három hárfaszólamot épít a zenei szövetbe. A negyedik tétel a komponista utolsó fináléja, hiszen 9. szimfóniáját már nem tudta befejezni. A tétel összefoglaló jellege vitathatatlan: a mű végén mind a négy tétel kezdő fő- téma-incipitje visszatér, egymásra tornyozódik, és C-dúr- ban a rézfúvók félelmetes erejű kórusának uralkodásával mennydörög. Bruckner zenéje hasonlatos a nagy gót templomokhoz, melyeket nem a habarcs, hanem a statika misztikus törvénye tart össze. A zeneszerző a romantika egyik legérdekesebb és egyik legjelentősebb komponistája, de nem teremtett iskolát, nem tartozik a jövő zenészei közé. Zenéjében hinni kell; a hallgatónak is részt kell vállalnia a zenei szertartásban ahhoz, hogy megértse az alkotó szándékát. Szathmáry Judit
