Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-29 / 74. szám

1995. március 29., szerda Kunsági Extra — Kenderes 7. oldal Fejlesztések a kenderesi szövetkezetben A helyi mezőgazdasági szövet­kezet eredményesen zárta a ta­valyi évet, hiszen 11 millió fo­rint volt a nyereségük - tudtuk meg Kovács Imre ügyvezető igazgatótól. Egyébként a szö­vetkezet tiszteletbeli elnöke Herbály Imre országgyűlési képviselő. Annak ellenére azonban, hogy viszonylag magas termés­átlagot értek el, ez a nyereség nem igazán a termelésnek kö­szönhető, hanem részben a kár­pótlási jegyekből s a ’90-es aszálykárért kapott pénzből származik. Termésátlaguk faj­tánként így alakult: búza 5,9 tonna/hektár, cukorrépa 5,1 t/ha, borsó 2,4 t/ha, napraforgó 2,2 t/ha. Tehenenként ötezer li­ter átlagtermelést értek el a szarvasmarhatelepükön. Az év folyamán ők is érezték a mezőgazdasági termékek árá­nak ingadozását, hiszen például '93-ban 22-23 forintot kaptak egy liter tejért, míg tavaly 32-34 forintot. A vágósertés, szarvasmarha ára is mintegy 100 forinttal volt magasabb ta­valy kilónként. A kukorica ára azonos volt az 1993. évivel, annak ellenére, hogy a ráfordí­tás költségei itt is nőttek, s ez a gazdálkodásukat is befolyá­solta. Ezt úgy tudták kivédeni, hogy termelésüket viszonylag beszűkítették a kevésbé költsé­ges növények termesztésének irányába. Ezzel együtt bizonyos szerkezetváltást is végrehajtot­tak, hiszen visszaszorult a költ­séges rizs-, cukorrépa-, kukori­catermesztés, s a vetőmagter­mesztés irányába bővítettek, így borsót, hibrid kukoricát ve­tettek, ezzel is segítve tagjaik­Kovács Imre ügyvezető igazgató nak a vetőmagbeszerzést. Az állattenyésztési ágazatukban je­lenleg 350 tehén- és 900 szar­vasmarha-növendék van. Itt is jelentős fejlesztésbe fognak, hi­szen közel 10 millió forintért egy új fejőházat építenek, a technológiát fejlesztve ezzel. Ennek most van folyamatban az engedélyeztetése. Mindezekkel előrelépnek a minőség javításában, melynek árkihatása is jelentős lesz. A munkákat saját erős kivitele­zésben végzik majd, ezzel is munkát biztosítanak a dolgo­zóknak. Jelentős létszámleépítés ak­kor volt náluk, amikor a cipő­felsőrész-készítő üzem meg­szűnt, és 300-ról 160-ra csök­kent a foglalkoztatott létszám. Az ügyvezető bizakodó a jö­vőt illetően is, hiszen az 1100 hektár őszi búzájuk s a 180 hek­tár őszi árpájuk jelenlegi álla­potukban jó közepes termést ígér. A 4800 hektárból 2700 a kö­zös művelésű, melyre évi 500 tonna műtrágyát szórnak ki, a szervestrágya-felhasználás is jelentős. A cukorrépaföldeken mésziszapolással biztosítják a tápanyag-utánpótlást. A termőföldtulajdon rende­zése állandó mozgást eredmé­nyez még most is a szövetke­zetnél, főleg a kívülálló üzlet­rész-tulajdonosok jelennek meg a földjük kiméretése iránti kére­lemmel. így félő, hogy a táblák szórtsága miatt nem lesz bizto­sítható a vetőmagtermesztés izolálása. Földterületük jelen­tős részén közel 1320 hektáron van öntözési lehetőség, s föld­jeik többsége 30 aranykoronás, ami biztosítja a jó termés lehe­tőségét. Miután idén a korábban fel­vett hiteleiket visszafizetik, így a gazdálkodásuk folyamatos biztosítására termelési hitplt tudnak felvenni. A szövetkezetnél tavaly 320 ezer forint volt az átlagfizetés. Ám ők is érzik a szabályzó- rendszerek súlyát, mely igen keményen jelenik meg, hiszen komoly járulékot kell fizetni a dolgozók után, s a táppénzát­vállalás is jelentős. A termőterületük korábban kétszer ennyi létszámot foglal­koztatott, mára már komoly megerőltetés révén képesek csak ennyi ember bérét kigaz­dálkodni. Tagjaiknak próbál­nak a termelés integrálásában is segíteni, s lelket verni beléjük, hiszen távlatok nélkül nincs gazdasági koncepció. „Ölbe tett kézzel nem lehet megélni” Megalakult a kisebbségi önkormányzat Az elmúlt héten szerdán megalakult a községben a cigány kisebbségi önkor­mányzat. Irodát a művelő­dési házban biztosított ré­szükre a települési önkor­mányzat. A képeit jobbról az elnök, Elemér és Baktai János Az elnök Ladányi Tibor, a ta­gok Baktai János, Lóié Ele­mér, Horváth Kálmán, Penti Tibor. Baktai Kálmán képvi­seli őket a „nagy” önkor­mányzatban. Létszámuk 340, a cigányok mellett román nemzetiségű tagjaik is vannak. Miután Ladányi Tibor tagja az országos elnökségnek is, re­mélik, több információhoz jutnak így. Az alakuló ülésükön meg­tárgyalták a költségvetésüket, mely még nincs is - mondták -, mert az OTP nem tudja, mi­lyen jogcímen kezelje a pén­züket. Erre még országosan sincs rendelet. így van is pén­zük, meg nincs is.- Itt vagyunk megállva, el­telt négy hónap, hogy megala­kultunk, s meg van fogva a kezünk - veszi át a szót az el­Ladányi Tibor, mellette Lóié nők. Nem akarunk nagyké­pűek lenni, de mutassanak egy minisztert, aki öt hónapig csi­nálná ezt pénz nélkül.. A nagy önkormányzattal, a polgármesterrel felvették a kapcsolatot, közös nevezőre jutottak a korábban vitatott kérdésekben, ám a polgármes­ter is csak akkor tud nekik pénzt adni, ha ő is kap. Éves munkatervüket még most készítik, s azt szeretnék, ha lenne munka, s kapnának lehetőséget a bizonyításra, mert ölbe tett kézzel nem lehet megélni. Tagjaikkal együtt dolgozni szeretnének. Az önkormány­zat 60 hold földet adott ki egyéni gazdálkodásra a 153 je­lentkezőnek, s ebből hárman nem tudták kifizetni az ezer forint művelési költséget. A 150-ből 21-en tagok a kisebb­ségi önkormányzatban. A ve­zetők azt fájlalják, hogy ha munka van a településen, ak­kor a munkaerő 30 százalékát választják ki csak a cigányok köréből. Az elnök kérte, írjuk meg, hogy ők még nem kaptak pénzt ezért a munkáért, októ­ber óta a lakásán találkoznak, és saját zsebből állják a költ­ségeket is. Hiába adható ré­szükre tiszteletdíj, ha azt a nagy önkormányzat nem tudja biztosítani. Abban maradtak, hogy a segélykeret elosztását to­vábbra is a nagy önkormány­zat végzi, ezzel a joggal felru­házták a polgármestert, ám ké­sőbb ők is létrehoznának egy munkabizottságot, amelyik elosztaná ezt a pénzt. Szeret­nék, ha a polgármesteri hivatal finanszírozná számukra egy félállású adminisztrátor bérét, aki intézné a levelezést, köny­velést, s akkor a vezetőségnek több ideje lenne a munkaszer­vezésre, pályázatok írására munkalehetőségek megszer­zéséhez. Az elnök célul tűzte ki, hogy gyermekorvost hoz a községbe, mivel már évek óta nincs. A bölcsödések után az időseket gyámolítja Gondot okoz a gyógyszerek kiváltása vosok végzik. Az ő körzetében a 2347 leadott kártyából 347 a gyermekeké. Az áremelés mindenkit rosszul érintett - mondja Ba­kos doktor hiszen pl. a gyermektápszerek ára a ko­rábbi 70-80 forintról most 315 forintra emelkedett, de van ezerforintos is. így az alapellá­tásban a gyógyászati készít­mények magas árai szinte el­érhetetlenné váltak sokak számára. Sajnos egyre többször jön­nek a védőnők azzal hozzá, hogy a család, amelyet meglá­togattak, nem tudja megvenni a gyógyszert. Betegei az új szociálpoliti­kai irányelveket nem érzik igazságosnak, mert először a kirívóan magas, a társadalom önérzetét sértő eseteket kellett volna rendezni. Most azt fon­tolgatják a családok, hogy vál­laljanak-e további gyereket, ha már van egy. Boltok és lakás a magtarban Gál Sándorné a takarékszövet­kezetben dolgozott könyvelő­ként, majd '83 után a a Gabona­forgalmi Vállalat magtárában bérelt helyiségben virágboltot nyitott. A privatizáció során ér­tékesítésre meghirdetett mag­tárt megpályázta. Miután nyert, ’93-ban kezdett az épület átala­kításához. A földszinten - ahol a virágbolt már működik - to­vábbi üzletek, az emeleten la­kás lesz. Az épület egyharmada a lányáéké, akik egy diszkontot is nyitnak majd. Gál Sándorné férje virágkertész, jelenleg fóli­ával foglalkozik, ahol a kálát, fréziát, szegfűt megtermeli a bolt számára is. Az épület - amelynek eredeti ablak- és ajtó­formáját megőrizték - napról napra szépül. Még tart az átalakítás, de a virágbolt már működik Az orvosi rendelőben dr. Ba­kos Imre háziorvossal beszél­gettünk a gyógyszeráremelé­sekről s munkájáról. A doktor úr feleségével Ti- szaszőlősről került ide jó né­hány évvel ezelőtt, így jól is­meri a község lakóit. Munká­ját közalkalmazottként, az ön- kormányzat alkalmazásában végzi. Ä háziorvosi szolgálat számítógépe, EKG-je, kisla- borja, rövidhullámú kezelője mind a rendelkezésükre áll. így az alapellátás biztosított. De ezek mellett rendszeresen végez szűrővizsgálatokat, az életkorhoz kötött védőoltások beadását, hiszen a gyermek­körzeti állás üres. A települé­sen 800-1000 gyerek van, akik ellátását most a felnőttházior­A gondozónő hétköznapjai ilyen még nem Süveges Jánosné szociális gondozóként dolgozik az Öregek Napközi Otthonában. Noha a feladatkör nem régi, szociális érzékenysége, eddigi életútját figyelembe véve, nem új keletű. 1975-ben Szolnokon, a Tisza- parti Gimnáziumban végzett mint gyermekgondozónő. Visszajött Kenderesre, ahol a bölcsődében helyezkedett el, s ott dolgozott egészen annak megszűnéséig, 1990 január­jáig. j Ekkor került át az idősek­hez. Először furcsa volt - em­lékezik a kezdetekre -, hiszen másképp kellett foglalkoznia az idősekkel, mint a picikkel, ám gondoskodását az ellátott­jai szeretettel fogadják. Az el­múlt öt év alatt megismerte életüket, sorsukat, gondjaikat. Jelenleg hét gondozottja van: Cs. Kiss Ferencné, Váradi Má­tyás és neje, Nagy Sándor, Konc: Jánosné, Pállai Zoltán és Ferenczi Pálné. Közülük van olyan, akit für­detnie kell, van, akinek csak bevásárol, begyújt, takarít. A tüzelési szezon végével a napjait másképp fogja alakítani, hiszen most reggel fél 6-kor kel, ellátja családját reggelivel, elindítja a gyerekeket az isko­lába. Férje Bánhalmán, a Bán­fánál asztalos, lánya, Nóra 11 éves, fia, Norbert hetedik osztá­lyos. Aztán kezdődik a munkanap. Felkeresi a gondozottakat, ösz- szeírja, kinek kell gyógyszer, kinek kell bevásárolni, takarí­tani, mosni. Majd megy begyújtani, hi­szen a legtöbb helyen még ha­gyományos, széntüzelésű kályha adja a meleget. Az idő­sekkel beszélget, amire takarí­tás közben is jut idő, s ezt ők igénylik is, hiszen szeretnek tudni a faluban történt dolgok­ról. Ezután bejön az Öregek Napközi Otthonába, s a reggeli után folytatja a napi teendőket. Gondozottjainál is tapasztalja, hogy csak a legszükségeseb­bekre futja, hiszen az áremelé­sek, a gyógyszerek magas térí­tési díjai őket is érintik. Ottjártunkkor Nagy Sándor­nak vásárolt be egy hétre, aki kenyeret, kolbászt, húst, pacalt kért. Mint elmondta, egyedül él, s a 13 400 forintját jól kell beosztania, hogy mindenre jus­son, amire szüksége van. m Az oldalt írta: Daróczi Erzsébet Fotó: Korényi Éva

Next

/
Oldalképek
Tartalom