Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-28 / 73. szám

1995. március 28., kedd i Hazai Tükör 3. oldal Védett lesz a Gellért-hegy Mintegy hat évig tartó szakmai egyeztetés után a Fővárosi Közgyűlés e heti ülésén várha­tóan hozzájárul ahhoz, hogy or­szágos jelentőségű természet- védelmi területté nyilvánítsák a világörökségként számon tar­tott Gellért-hegyet. Az erre vonatkozó javaslatot még 1989-ben a Fővárosi Ta­nács nyújtotta be az illetékes tárcához. A Gellért-hegy Du­nára néző sasbércszerű tömbjé­nek - a Hegyalja út, Kelenhe- gyi út és a Gellért rakpart kö­zötti részének - védetté nyilvá­nításától a térség jellegzetes tájképi értékeinek, barlangjai­nak, növényzetének megóvását, megőrzését remélik a szakem­berek. Ennek hiányában pél­dául az országban egyedül itt fellelhető és fokozottan védett sárgás habszegfű rövidesen ki­pusztulna. (MTI) Nemzetközi gasztronómiai versenyt és kiállítást tartottak tegnap Szolnokon, a Városi Művelődési Központban. A Hol élünk? fesztivál részét képező rendezvényen szebbnél szebb ínyencségeket vonultattak fel. Ezzel egy időben az épület földszintjén több cég és vállalko­zás mutatta be termékeit. fotó: mészáros Vákuummasszázs, mustárborogatás Új módszerek a természetgyógyászatban Dr. Jurij Zsepalót sokan isme­rik már Szolnokon, hiszen évente többször Magyaror­szágra látogat, és a természet- gyógyászat eszközeivel segít a beteg embereken. Zsepalo professzor most né­hány hétig ismét Szolnokon tar­tózkodik, és úgy érkezett hoz­zánk, hogy „tarsolyában” új módszereket hozott.- Az egyik egy kínai mód­szer, amelynek lényege, hogy a energiaközpontokat is stimulál­juk a bioenergetikai kezelés után. Ez nagyon hatásos gyul­ladásos, nőgyógyászati beteg­ségeknél, epe-, gyomorpana­szoknál, daganatoknál, agypa­naszoknál.1 Daganatos betege­ket kezeltem vele sikerrel Bu­dapesten és Karcagon. Zsepalo professzor társa, Szí- / ráki Tatjána elmondja, hogy a Nők Lapjában olvastak egy cikket egy szerencsétlen gyer­mekről. írtak a szülőnek, és a professzor ezzel az új módszer­rel kezelte a gyereket, akinek az állapota lényegesen javult.- Ezek a módszerek tulaj­donképpen nagyon is régiek, hagyományosak, csak eddig nem használtuk őket - magya­rázza Zsepalo professzor. - Ugyanúgy, mint a második új­donságom, a vákuummassz- zázs.- Mi az a vákuummasszázs? Egy harang alakú üvegburát ad a kezembe. Közben meg­gyújt egy vékony pálcikát. A lángot hirtelen az üvegbura alá nyomja, majd elveszi, és a bu­rát rányomja a karomra. A bura - nincs rá jobb kifejezés - cen­timéterekkel megemeli az alatta lévő bőrt.- Mire jó ez?- Átalában reumatikus, gyul­ladásos betegségeknél, becsí- pődéseknél alkalmazzák. A vá­kuummasszázs után a kezelt he­lyen jobb lesz a keringés, az oxigénellátottság, megszűnik a fájdalom. Ezt a módszert még másutt nem alkalmazzák Ma­gyarországon. Egy papírlapot vesz elő, amelynek egyik oldalán sárga rászáradt massza.- Mustárborogatás - mondja Zsepalo professzor. - Bronchi? tisre, fájdalomra. - Majd így folytatja: - A következő újdon­ság: a biofizikai módszer. Ez abból indul ki, hogy a sejteknek saját tudata van. Az agy persze kontrollálja a működésüket, de vannak helyzetek (pl. konflik­tusok, erős stressz), amikor az agy „nem figyel oda”, és a sej­tek rosszul működnek, és ebből lesz a betegség. Ilyenkor az a teendő, hogy ezt a működést kell helyreállítani. A kezelések során az agy működését segítjük. A pszichokorrekció mód­szere a modem módszerek közé tartozik. Georgij Gurdzsijev elméletéből indul ki. Ő azt mondja, hogy a konfliktusok legyengítik az immunrendszert, és jön a betegség. Az ember depresszióba esik, azt mondja, hogy nem jó az élet, nem érde­mes küzdeni. Ilyenkor a szer­vezet nem dolgozik, „elalszik”. Ekkor nem szabad megadni magunkat a sorsnak, kell egy kis trauma vagy stressz. Egy pozitív stressz. Neki kell látni takarítani otthon, vagy kimenni az utcára, ahol az ember jó is­merősökkel találkozik, vagy elmenni kirándulni, új tájakat látni. A szürkeség, az egyhangú élet ellen ajánlja Gurdzsijev a pozitív stresszt.- Mit tud segíteni ilyenkor a természetgyógyász ?- A daganatos betegségek­nek nagyon sok köze van a lelki folyamatokhoz. Az emberek közötti kommunikáció nem­csak a szavak segítségével tör­ténik. Létezik az úgynevezett men­tális nyelv is. A pszichokorrek­ció során a természetgyógyász ezen a mentális nyelven „be­szél” a beteghez. Zsepalo professzor munka­napokon 9-18 óra között ren­del, a Szolnok ispán körút 7. szám alatti házban, a Hermész Bt. irodájában. Telefon: 370-487. P. É. Diáknap, „zöld” buli Martfűn Diáknapot és „zöld” bulit tarta­nak a martfűi gimnázium és ci­pőipari műszaki szakközépis­kolában március 29-én - vetél­kedőkkel, tréfás rendezvények­kel. Reggel mindjárt diákigazga­tót választanak a tanulók. A nap jó része a sport és a környezet­védelem jegyében telik el. Lesz faültetés, környezetvédelmi akadályverseny, parkgondozás a város területén. Az iskola ud­varát is szépítik a diákok. Az érdeklődők megtekinthetik a díszállat- és dísznövény-bemu­tatót, párhuzamosan több olyan program is fut - kerámiakészí­tés, batikolás stb. -, amelyek közül választani lehet. Ezután sportdélután, illetve „zöld” buli várja a diákokat. Ide kizárólag „zöld” öltözékben, jelmezben lehet belépni, amely kifejezi a természethez való vi­szonyunkat. Zöldség- és gyü­mölcsparádén ismerkedhetnek a diákok az egészséges élet­móddal. A diáknapot és a „zöld” bulit az idei európai természetvéde-, lem éve jegyében rendezik az iskolában. Francia cég az étkeztetésben A párizsi központú nemzetközi részvénytársaság,.az Eurest be­kapcsolódott a magyar közét­keztetésbe. Az Eurest, amely Európa egyik legnagyobb szálloda- és vendéglátó-ipari vállalatcso­portjának, az Accornak a tagja, étterem-üzemeltető kft.-t hozott létre Magyarországon. Az Eu­rest Kft. jelenleg már ellátja a székesfehérvári Ford Művek, a magyarországi Coca-Cola cég, a fővárosi Emke Irodaház, a Belügyminisztérium, a kor­mányőrség, az AB-Aegon és a gödöllői Schlumberger Ganz Mérőgyár közétkeztetését. A cég a múlt évben öt éttermet üzemeltetett, s az idén újabb hármat nyit. A múlt évi 2200-zal szemben ebben az év­ben már mintegy ötezer dol­gozó, vendég étkeztetéséről gondoskodnak naponta. (MTI) Keddi Jegyzet Korok és jelképek Nagy becsben őrzök egy 1859-es évjáratú - tulajdonképpen ér­ték nélküli -, osztrák, rézből öntött egykrajcárost. Sok évvel ez­előtt, egy szántóföldön, Mohács határában találtam. A császári sasos pénz jelképes értékű számomra. Emlékeztet arra a korra, amelyben sikertelen erőfeszítést tett a ’48-as magyar forrada­lom vérbe tiprása után fiatalon császárrá koronázott Ferenc Jó­zsef, hogy össznémet birodalmat hozzon létre Ausztria vezeté­sével. 1859-ben azonban megbukott a gyűlölt Bach, az önkény- uralom rendszere, megjelent Széchenyi „Rückblick”-je, amely­ben leleplezte a germanizáló politikát, s a magyarság megsem­misítésére irányuló törekvést. Kezdetét vette az a nemzeti moz­galom, amely elérte, hogy a bécsi udvar addigi „húzd meg” po­litikáját „ereszd meg”-re enyhítette, majd a kiegyezéssel a pol­gári fejlődés tényleges megindulását eredményezte. A szolnoki II. Hol élünk? fesztivál megnyitója előtt kezembe akadt egykrajcáros a fentebb leírt gondolati tartalommal jelképe egy kornak, amelyet a hon polgárai számára hol könnyebben, hol nehezebben megélhető korok követtek. Nincs egy évtizede, hogy jelvényeink, zászlaink, jelszavaink, vagyis: jelképeink megváltoztak. Polgárosodó társadalmat építünk, polgárok vá­lasztotta jelképekkel. Az a rendszer, amely még a jelképválasz­tásban is százezrek nemzeti érzéseit sértette - hiszen ’49-től ’57-ig a címertan szabályaival s történelmi hagyományainkkal ellentétesen, címerpajzs nélküli címerünk volt -, mára letűnt. Miközben a Szolnok Városi Művelődési Központ színpadán a Hol élünk? fesztivál szombati megnyitóján fehér blúzos lá­nyok és a város polgármestere gyengéd mozdulatok kíséretében felvonta a fesztiválzászlót a ráfestett, már országosan ismert jelképpel, a félkörívvel és a Tisza folyóra utaló hullámvonallal, jó volt szolnoki polgárnak lenni, s a már-már mindenperces gondokat feledve ünnepelni. A Szemafor Alapítvány bebizo­nyította: a civil kurázsi él a városban, s fittyet hányva pénzte­lenségnek, koncentrálni tud szellemi erőket, tetterős gondolato­kat. A Hol élünk? - Szolnok gyermeke. Életképes, erős, kétéves kisded. A fesztivál az egészséges lokálpatriotizmus jelképe, amely nem öncélúan, ellenkezőleg: országnak, világnak meg­mutatva törekszik értékei láttatására, kisugárzására. A fesztivál nyitórendezvénye, a nemzetközi újság­író-konferencia a Hol élünk? szimbóluma mellé a sok kis kék csillagos Európa-jelképet hozta be a megyeszékhely kultúrhá- zába. A francia, spanyol, német, osztrák, román, lengyel, svéd, olasz, ukrán és hazai médiaszakértők a nyíltság, nyitottság, egymásra figyelés és a tolerancia szellemét hozták a Tisza part­jára. Kezünket nyújtva, elébe mentünk Európának? Sietségünk megalapozott: nem akarunk lemaradni. Mert pillanatnyi sze­génységünk remélhetőleg csak múló állapot. Összefogással sok minden megvalósítható. Bizonyítja ezt a Hol élünk? áprilisig tartó gazdag programsorozata. Ezt sugározta a fesztivál megnyitó gálája, a jászkunsági folk­lórműsor hol csendesedő, hol szilaj dinamikája; a Barna Gyön­gyök együttes szólistájának a jelen pillanat tehetetlenségében vergődő, de a jövő, a megmaradás érdekében mindenre elszánt jelképes kannaimprovizációja. A Hol élünk? fesztivál gyorsan változó korunk jelképe. Itt és most identitástudatunk kapaszko­dója. Gyökerei a jövőbe nyúlhatnak. Simon Cs. József Program a nagycsaládok segítésére Tavaly decemberben a megyei munkaügyi központ egyedül­álló kísérleti programot dolgo­zott ki a foglalkoztatási és szo­ciális problémák megoldására. 22 nagycsaládot vontak be a ti­zenegy kirendeltség területén. A kiválasztás szempontja egyrészt a szociális háttér, más­részt pedig a fogadókészség volt. A program lényege, hogy a különböző segítő szervezetek ne egymás mellett, hanem együtt dolgozzanak. Az egy­éves futamidejű programban a családsegítők, az önkormány­zatok segélyezési csoportjai, a gyámügyesek és a munkaügyi központ kirendeltségei vesznek részt. Együttesen, a családokra egyenként, személyre szóló fel­adattervet készítettek, melynek része az esetleges átképzés, csa­ládi problémák megoldása, adott esetben akár az alkohol­betegség kezelése is. A munka­ügyi központ nem vállal át szo­ciális problémát, ők a foglal­koztatást próbálják megoldani. Az életvezetési program eredményeit egy év múlva ösz- szefoglalják, és az így szerzett tapasztalatok alapján végül is valamilyen eredmény születik majd. Vagy az, hogy nem ér­demes folytatni, vagy pedig - reményeik szerint - az, hogy a különböző szervezeteknek ér­demes kidolgoznia egy széle­sebb körű hasonló programot. A meglévő programhoz kap­csolódik a tavaly tavasszal lét­rehozott Nyáridő Alapítvány is, melyet az akkori megyei köz­gyűlés hívott életre, százezer forint induló vagyonnal. Az alapítvány, melyhez minden természetes és jogi személy csatlakozhat, pénzbeli és nem pénzbeli hozzájárulással kí­vánja segíteni a tartósan munka nélkülivé vált szülők gyerme­két az iskolai szünidő tartalmas eltöltéséhez. A munkanélküli­ség okozta létbizonytalanság érzését nagyon nehéz - talán nem is lehet - megszokni. A felnőtt tudja: a tényekkel nehéz vitába szállni. A gyermek azonban nem érti az egyre sű­rűsödő „nem”-eket. A munkaügyi központban sokféle statisztika készül a munka nélkül maradtakról. Hogy a számok mögött a hiva­tal gyerekeket is lát, azt ez a kezdeményezésük mutatja. Szomorúan számoltak be azonban arról, hogy az alapít­vány százezer forintos vagyona az elmúlt évben egy fillérrel sem növekedett, és miután pénzforgalmat nem mutat a számlájuk, a megszűnés fenye­geti őket. Az alapítvány szám­láját az OTP Szapári úti fiókja kezeli Szolnokon - száma: 820-060-950. -csá­Napirenden a gyermekétkeztetés Jászjákóhalma. Az önkor­mányzat napirendre tűzte a gyermekétkeztetés helyzeté­nek javítását azzal a céllal, hogy a jelenleginél jobb meg­oldást találjanak mind az éte­lek összetételével, mind az ét­kezők létszámának- növelésé­vel kapcsolatban. A témát az illetékes bizottságok fogják tovább tárgyalni. Sikeres véradás Besenyszög. Sikeres véradást tartottak március 24-én a tele­pülésen, a Vöröskereszt szer­vezésében. A helyi véradók - mint már oly sokszor - most is nagy létszámban, 54-en jelen­tek meg, és összesen 18 liter vérrel járultak hozzá embertár­saik gyógyulásához. Áldozat­készségüket a szervezők ez­úton is köszönik. Mozgalmasnak ígérkező szalóki nyár Abádszalók. A Tisza-tóparti településen mintegy 20 éve rendezik a „Szalóki nyár” ren­dezvénysorozatot, s ez az idén sem lesz másképp. Ismét ko­moly szerep jut a hagyomány- őrző programoknak, a népi és sportjátékoknak, a falusi tu­rizmus és idegenforgalom szolgáltatásainak, hisz a bél­és külföldi turizmus növeke­désével évről évre bővülniük kell a rendezvények. A kiemelt programok (vízi virtusa, Eldo- rado-napok, vízi karnevál, sza­lóki népi és sportjátékok, Ti- sza-tó szépe verseny) résztve­vői Európa sok országát kép­viselik majd. Emellett több képzőművészeti tárlat nyílik, például vert csipkék vagy Ma­gyarország különböző táj­egységeit bemutató babák kiál­lítása. A római katolikus temp­lomban július-augusztus fo­lyamán kürt-, orgona- és ka- marakórus-hangverseny szó­rakoztatja a komolyzene bará­tait. A fiatalokra is gondolnak, több amatőr rockzenekar is bemutatkozási lehetőséget kap, emellett az igényektől függően kabarét s más előadá­sokat is láthat a közönség. A „Pro patria” versenyről Szolnok. Pénteken a II. Rá­kóczi Ferenc Általános Iskolá­ban Kovács Libór alpolgár­mester szavaival vette kezdetét a megyei „Pro patria” vers- és prózamondó verseny. A zsűri - Búsi Lajossal, a JNSZ Me­gyei Közgyűlés alelnökének elnökletével - igényesen válo­gatott művek tehetséges elő­adóinak teljesítményét érté­kelte. A különböző kategóriákban az alábbi tanulók értek el első helyezést: Cubán Erika (Tisza- tenyő), Fábián Viktor (Szol­nok, Mátyás kir. isk.), vala­mint Toldi Katalin és Wein- rauch Klaudia (mindketten a házigazda iskola tanulói). Másodikok lettek: Ács Ka­talin (Jánoshida), Lieber Ádám (Szolnok, Fiumei isk.), Toldi Károly (Zagyvarékas). A har­madik helyen Gergely Andrea (Rákócziújfalu), Győry Zsuzsa és Kovács Ibolya) (Szolnok, II. Rákóczi isk.) végzett. A zsűri különdíját Nádas Orsolya (Nagykörű) és Ország Ilona (Mezőtúr, Rákóczi u. isk.), a megyei közgyűlés kü­löndíját Durda István (Rákó­cziújfalu) kapta. Bővítik az Opel-gyárat Bővíti a motorgyárat és új hen- gerfejüzemet épít 257 millió német márkás beruházással Szentgotthárdon az Opel. A motorgyár bővítésével megduplázódik a jelenlegi évi 230 ezres kapacitás, így várha­tóan 1996 után összesen 460 ezer motor kerül majd le a gyár­tósorokról. Ez a fejlesztés 47 millió márkába kerül, és azért csak ennyi, mert a gyár tervezé­sekor és építésekor már figye­lembe vették a későbbi bővítés lehetőségét, minden infra­strukturális hátteret eleve be­építve. A motorgyárbővítés újabb 145 embernek teremt munkalehetőséget a környéken. A létező szentgotthárdi üzemcsarnok mellett egy új, 12 300 négyzetméteres csarnok is épül. Ez ad majd otthont a hengerfejek gyártásának. A korszerű technikával dolgozó új gyár éves kapacitása 460 ezer 16 szelepes hengerfej lesz. A beruházás 210 millió né­met márkába kerül, amelynek révén 75 új munkahelyet terem­tenek. A tavasszal induló épít­kezés még az év vége előtt be­fejeződik, ezt követi 1996 feb­ruárjában a gépek telepítése. A szentgotthárdi gyárat azért bővítik, mert az Opel kedvező­nek ítéli meg a magyarországi befektetési környezetet. Ezért is született az a döntés, hogy az autók iránti növekvő keresletet kielégítő fejlesztéseket - a Corsa, az Astra és a Tigra mo­dellek 1,4 és 1,6 literes Ecotec motorjaiba való hengerfejek gyártását is - Szentgotthárdon valósítják meg. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom