Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-27 / 72. szám

Női kosárlabda NB I/A - Rájátszás a 9-16. helyér^ Kedden révbe érhet a MÁV MTE Szolnoki MÁV MTE-KSC Szekszárdi 74-66 (42-34) Vízilabda OB I. a Korona Kupáért Az emberfogás nem kedvezett a Szegednek Szolnoki VSE-Szegedi VE 7-8 (2-4, 1-1, 2-1, 2-2) Szolnok, 300 n., v.: Simó, Sza- lontai. Szolnok: KRASZNAI 20/6, SZAVERCSENKO 16, Papp 9, Szabó 4, Gailouma 8/3. Csere: Tóth 5, KURUCZ 12. Edző: Szalay Ferenc. Szekszárd: Madaras 3, Gabidullina 14/3, KRA- NYECZ 9, Berkó 8/3, Badics 13. Csere: Nagv A. 3, KRÁ- LIK 16/6. Edző: Újhelyi Gá­bor. Az eredmény alakulása: 3. perc: 5-4, 8. p.: 13-4, 14. p.: 30-20, 19. p.: 39-32, 26. p.: 46-46. 33. p.: 56-57. 39. p.: 72-66. Kipontozódott: Papp a 34., Kranyecz a 36. és Gabidullina a 39. percben. Büntetőkkel indult a mérkő­zés, de Badics, valamint Papp csupán egyet-egyet tudott érté­kesíteni. Az első akciókosár Elena Szavercsenko nevéhez fűződött, akit Krasznai köve­A Magyar Olimpiai Bizottság vasárnap a Hotel Thermal Hélia báltermében baráti találkozóval egybekötött ebéden látta ven­dégül a megyei közgyűlések elnökeit, valamint a megyei jogú városok polgármestereit. Az összejövetelen megjelent és felszólalt Kuncze Gábor, a sportot felügyelő belügyminisz­ter is. A meghívottakat Aján Tamás, a MOB főtitkára kö­szöntötte, majd Schmitt Pál, a MOB elnöke és Gallov Rezső államtitkár, az OTSH elnöke adott tájékoztatást a magyar olimpiai mozgalom és a sport időszerű kérdéseiről. Kuncze Gábor a sport értéke­tett, és máris négy ponttal meg­lépett a MÁV MTE. Berkó hármasa révén viszont újra nyílt lett a találkozó. Mindkét csapat a védekezésre helyezte a hangsúlyt, de Gabidullina megmozdulásai egyre tisztáta­lanabbá váltak. A szekszárdiak első időkérése után sem válto­zott a játék képe: a szigorúan védekező és a lepattanókra job­ban ügyelő piros-kékek bizto­san tartották kézben a mérkő­zést. Szabó ziccere pattant ki a gyűrűből, ellenben a másik ol­dalon Madaras csökkentette csapatának hátrányát. Szaver­csenko gondoskodott arról, hogy ismét visszazökkenjen a kívánt kerékvágásba a vasutas együttes. Tóth és Kurucz is csa­tasorba állt, miközben Krasznai első trojkáját hintette. A dunán­túliak csupán büntetőből tartot­ták magukat. Két perccel a já­tékrész vége előtt Nagy Anita kosaraival váratlanul tíz alá ire hívta fel az önkormányzati vezetők figyelmét. Részletesen beszélt arról, hogy a kormány múlt heti ülésén miért ragasz­kodott ahhoz, hogy a sport szakmai feladataira és így az olimpiai felkészülésre koráb­ban megszavazott összegekre ne terjedjen ki a 15 százalékos csökkentési rendelkezés. Hang­súlyozta, hogy az igazi bajno­kok társadalmunk legjobb pél­daképei, s az olimpiai sikerek nyomán mind több fiatalban ébred fel a vágy és a kedv a rendszeres sportolás iránt, ami egyben jó egészséget, jobb munkaképességet és kevesebb betegséget jelent. Kiemelte to­csökkentette hátrányát a Szek­szárd, ráadásul Kranyec zsinór­ban kétszer talált be a szolnoki gyűrűbe. Fordulás után Badics „kú­szott” be a négy személyivel játszó Szabó hóna alatt, de Papp nyomban középtávolról nyugtatta meg a kedélyeket. Králik szedte ráncba övéit oly­annyira, hogy már csak négy­pontos hazai előnyt regisztrál­hatott a jegyzőkönyvvezető. Egy szemvillanás alatt elillant a pályaválasztó előnye, 26. p.: 48-48. Ekkor kezdődött a hadd- elhadd. Mindkét fél mozgósí­totta utolsó energiáit. Vállvetve haladt a két együttes, ám a ha­tártalan lelkesedéssel, tiszta fej­jel küzdő szolnokiak megőriz­ték a lefújásig minimális elő­nyüket. Az állás: 2-1 a Szolnok ja­vára. A negyedik mérkőzésre kedden Szekszárdon 17.00-kor kerül sor. vábbá, hogy az élsport nagyban rászorul az önkormányzatok támogatására. Az önkormányzatok mintha már előre meghallották volna a belügyminiszter szavait, hiszen a megyei közgyűlések az el­múlt esztendőben 210 millió­val, a megyei jogú városok pe­dig 1.5 milliárddal támogatták a helyi sportéletet, és ez az ösz- szeg az idén sem csökkent lé­nyegesen. Schmitt Pál, a MOB elnöke annak a reményének adott hangot, hogy az önkor­mányzatok a magyar olimpiai mozgalom centenáriumán együtt ünnepelnek a magyar olimpiai családdal. Teremfocitorna Villányi emlékére Vasárnap a budapesti Kör­csarnokban gyülekeztek a közelmúltban, 45 éves ko­rában elhunyt világklasszis öttusázó, Villányi Zsig- mond tisztelői gála kereté­ben megrendezett labdarú­gótornán. A prológban Bu­bik István és Sinkovits Imre emlékezett az elhunytra, ezt követően pedig négy csapat, az öttusa-világbajnokok, a mesteredzők, a színészek és a sportújságírók küzdöttek a parketten. Többek között olyan régi kedvencek mutat­ták be mai tudásukat, mint Nyilasi Tibor, Törőcsik András, Bánki József, Fa­ragó Tamás, akik a Nép­szava öregfiúk gárdáját erő­sítették. A sípot Vágner László FIFA-játékvezető és Albert Flórián fújta. Az elő­döntőben az edzők együt­tese legyőzte a Fábián László vezérelte világbaj­nokokat. A másik találko­zón nyertek a sportújságírók a színészek ellen. A harma­dik helyért a világbajnokok a színészeket verték, aztán a döntőben a sportújságírók találkoztak a mesteredzők­kel. A „firkászok” nagy küzdelemben diadalmas­kodtak. A torna végén Villányi Zsigmond özvegye, az egy­kori válogatott tomásznő, Tasy Katalin és három gyermeke köszönte meg a jótékony célú gála szervező­inek és résztvevőinek a méltó megemlékezést. Szolnok, 200 n., v.: Koszto- lánczy, Koós. Szolnok: SŰRŰ - Pintér 1, MOHI 2, Lukács 1, Tóth, Körmendi, Kiss A. 1. Dubi- nák 1, Varga 1, Kővári, Bo­ros, Balogh. Edző: Urbán La­jos. Szeged: SCSEGYERKIN - CSAPÓ I, Mód, MOLNÁR P. 2, Török, Molnár T. 3, Me­gyeri 2, Halász, Dongó. Edző: Pozsgay Zsolt. Gól - emberelőnyből: 8/5, ill. 7/4. Hosszú hetek, hónapok után végre ismét bajnoki mérkőzésre gyűlhettek össze a vízilabda iránt elkötelezett hívek, akik joggal várhatták: a tavaszi idény az egyesület háza tájára is meghozza a változást. A Tisza-partiak rangadóján Pintér Zoltán révén a hazaiak Cseppet sem akar szűnni a ko­sárlabda népszerűsége. Sőt, olybá tűnik, csillapíthatatlan az ifjúság vágya a reneszánszát élő sportág iránt. Szolnokon a „Hol élünk” fesztivál keretében - melyet Farkasházy István nyi­tott meg - ugyanis immár má­sodik ízben rendezték meg az utcai kosárlabda (streetball) „fedett” változatát, a parkett­ballt. A tavalyi harminc neve­zéssel szemben ötvenkilenc(l) együttes vette a fáradságot, no és persze a bátorságot, hogy a tiszaligeti körcsarnokban, va­lamint az Olaj-csamokban tesz­telje tudását. A névadók most sem rejtet­ték véka alá szellemességüket, hiszen a Miami Mice-tól a Bö- lömbullson át A Három Kisma­lacig jópofa címkékkel illették szeretetett csapataikat. A késő estébe nyúló viadalokon nem­csak a Tisza-parti megyeszék­hely fiai és lányai (tudniillik a RISZI DSE jóvoltából egy szem női team is „beleütötte or­rát” a nagyok dolgába), hanem Eger, Gyöngyös, Martfű, Tö- rökszentmiklós - és még sorol­hatnánk - legjobb utcai „harco­sai” léptek porondra. A három főből álló együttesek a fair play szellemében vívták küzdelmei­ket, ám néha megesett, hogy a pontszámláló szakemberekre kérdő tekintetek szegeződtek egy-egy kétes megmozdulást követően. Ezen a napon azon­ban egyetlen ítélet sem hagyta el ajkukat, hiába is várta volna bárki emberfia. A parkettballt a lelkes, de szertelen amatőrök mellett a profiknak vélt kezdték meg a gólgyártást, ám Molnár Tamás rögtön centerből kontrázott. Nem sokáig váratott magára a válasz, hisz a szolnoki Lukács bal szélről vette be Scsegyerkin kapuját. Remekül zárt a hazai védelem, rendre még csírájában elfojtva a ven­dégek próbálkozásait. Két perccel a negyed vége előtt azonban újból emberelőnyből volt eredményes a Szeged, és átvette a vezetést. 1-2. Lukács kísérlete halt el az SZVE portá­sának kezében, de az ellentá­madásnál hasonló szemfüles- séggel oldotta meg feladatát Sűrű. Lassan magukhoz ragad­ták a kezdeményezést Pozsgay Zsolt tanítványai, akik egyre magabiztosabban szőtték táma­dásaikat. Molnár Péter úszott meg egyedül, kihasználva a vendéglátók figyelmetlenségét, Olaj-ifik is színesítették, akik igencsak megizzadtak az „izomból”, tiszteletlenül vitéz­kedő „műkedvelőkkel” szem­ben. Végeredmény: a 14-18 éve­és máris 3-6-ra ugrott az ered­ményjelző. A térfélcserét követően Varga előtt adódott az alkalom a szépítésre, de újfent helyén volt Scsegyerkin. Az ellenfél támadásánál viszont Megyeri büntette a szolnoki védők újabb megingását. Váratlanul feltá­madt az SZVSE, hiszen a fény­korát idézően játszó Mohi ré­vén 5-6-ra módosult az ered­mény. Felforrósodott a Damja­nich uszoda vize, de Balogh bombája a lécről kifelé pattant, így őrizte soványka előnyét a Szeged. Az utolsó felvonásban Megyeri nyugtatta meg dél-magyarországi híveket. Nem sokáig, ugyanis Mohi megszerezte csapatának hato­dik gólját, 6-7. Dubinák egali­zált, és minden kezdődhetett elölről. Többször is az egyenlí­tés kapujában álltak Körmen­diék, ám a döntő pillanatokban rendre megremegtek a máskor oly biztos kezek. Igaz ugyan, a fehér ruhás sípmesterek is hat­hatósan közreműködtek abban, hogy eldöntsék a találkozó végkimenetelét, mivel ellenté­tes ítéleteik sorra a hazaiakat sújtották. A végeredményt Molnár Pé­ter állította be, szertefoszlatva a szolnokiak legmerészebb ál­mait. Urbán Lajos: - Sajnos a já­tékvezetők hullámzó teljesít­ménye rányomta bélyegét a mérkőzésre. A döntetlent reáli­sabb eredménynek tartottam volna. A fiúk hozzáállása vi­szont biztató lehet a jövőre nézve. Pozsgay Zsolt: - Miután zó­náról emberfogásra váltott a Szolnok, jóval nehezebb dol­gunk lett. Most derült ki igazán: a válogatott Fodor nélkül csu­pán félkarú óriás a Szegedi VE. sek versenyét a Leon Bodo nyerte a Három Gyémánt és a Bad Boys előtt, a felnőtteknél a Kismalac II. győzött, máso­dik az Infúzió, harmadik pe­dig a Roilflex együttese. Női röplabda NB I. Sportszerűségből jeles Jászberényi RKSzegedi DRE 1:3(11, -5, -12, -4) Jászberény, 100 n., v.: Donkó, Kovács Jászberény: Pesti, Tóth, BENKE, Hallgat, László, K5- kényné. Csere: Agócs, Lukács. Edző: Litkei Gábor. Szeged: B. Tóth, SLIVKÓ, Komáromi, Kiss, BALÁZSIK, Csókási. Csere: Huff, Balogh. Edző: Ducsai Géza. Talán a mérkőzés megkezdése előtt állt legközelebb a győze­lemhez a hazai együttes, mivel sokáig kérdéses volt, hogy a szege­diek - autóbuszuk meghibásodása miatt - időben megérkeznek-e a találkozó helyszínére. Litkei Gábor edző azonban - a sportszerűsé­get szem előtt tartva - a játékra szavazott, mondván, a meccs nél­küli diadal semmit sem ér. Pedig a 7-12. helyért folyó rájátszáson a hazai összecsapásokat maradéktalanul be kell vasalnia annak a csapatnak, amely jövőre a Szuper Ligában szeretne pályára lépni. Az alapszakaszban mindkét gárda vesztesen távozott a másik ott­honából, így jogosan reménykedhettek a herényiek a siker megis­métlésében. Ki tudja, a bizonytalan várakozás, avagy a túlzott akarás tette, de görcsösen, nehézkesen kezdtek a jászberényiek. A szegediek ide­genlégiósuk, Slivkó vezérletével, rövid „ismerkedést” követően villámgyorsan meglódultak, és meg sem álltak 2-9-ig. Ott azonban mintha lebetonozták volna őket, olyan holtpontra kerültek, melyről egészen a szett végéig nem tudtak elmozdulni. A hazaiak Hallgat Andrea remek nyitásaiból, illetve az arra épülő támadásokból pil­lanatok alatt ledolgozták tekintélyes hátrányukat, és megnyerték a szettet. Sajnos lendületük a térfélcserét követően megtört, s ugyan 3-4-ig tartották a lépést, ettől kezdve az történt a pályán, amit a vendégek akartak. Legszebb napjait idézően kezdte a harmadik játszmát a JRK, Benke ütései nyomán gyorsan elhúzott 6-0-ra. Már-már mindenki elkönyvelte a gyors herényi diadált, mikor Ba- lázsik hátára vette csapatát, mely pontról pontra került egyre köze­lebb vendéglátójához, és a hajrát már egyenlő állásból kezdhette a két hatos, 11-11. Hiába küzdöttek fogcsikorgatva Pestiék, még a szerencse is elpártolt tőlük, így a DRE vághatott megnyugodva a negyedik szettnek. Ez pedig - mint nem sokkal később kiderült - a találkozó befe­jező összecsapásának minősült. Ducsai Géza lányai semmit nem bíztak a véletlenre, óriási elánnal küzdöttek minden egyes pontért. A hazaiak viszont lélekben összetörve, az egyenlítés reményét fel­adva, tulajdonképpen közeli szemlélőivé váltak az eseményeknek. Ezzel alaposan megkönnyítették a a vendégek dolgát, akik váratlan jászberényi győzelmükkel nagy lépést tettek céljuk, a szuper ligás helyezés elérése érdekében. Ráadásul egyik veszélyes vetélytár- suktól is megszabadultak, hisz nehezen képzelhető el. hogy a JRK a Tisza-partján képes legyen a visszavágásra. Vitézkedtek a lelkes, ám szertelen amatőrök FOTÓ: barna MOB-találkozó önkormányzati vezetőkkel Mohi Zoli játéka újra a fénykorát idézte P^rkettball a Tiszaligetben Ötvenkilenc csapat „pumpálta” a lasztit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom