Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-24 / 70. szám
A feketegazdaság ellen lépni kell, mert ellenkező esetben . . . Megyénkben „csak” 4-5 milliárd a rejtett gazdaság be nem fizetett adója A feketegazdaság elleni fellépés szükségességét egyre többször lehetett hallani az elmúlt években, míg végül a kormány nemrég döntő elhatározásra jutott: egyeztetnek az érintett hatóságok, s megkezdik a munkát. Több szakembernek ugyanis, így Söllei Jánosnak, a megyei adóhatóság igazgatójának is az a véleménye, hogy ellenkező esetben az olasz, illetve a dél-amerikai gazdaságszerkezet alakulhat ki. A lépést az is sürgeti, hogy végre a szakmai, a politikai és a társadalmi akarat találkozott. Persze az okokat vizsgálva nem árt leszögezni: a szigorítások mellett az elvonások mértékét is csökkenteni kell a megfelelő hatás eléréséhez. Ettől függetlenül - a környező országokban már működő szigorításokat nézve - számítanunk kell arra, hogy egyes területeken eddig ismeretlen intézkedések várhatóak, melyek között a készpénzforgalom adminisztratív úton történő csökkentése is elképzelhető.- Mekkora méreteket képviselhet megyénkben a feketegazdaság?- Az a 30 százalék, melyet nemzetgazdasági szinten becslések alapján határoztak meg, hozzávetőleg nálunk, Szolnok megyében is igaz. Egy adat azonnal rendelkezésre áll, ez pedig a regisztrált, megállapított, de be nem fizetett adókötelezettség. Ez mintegy kettőmilliárd fórint. A négy kiemelt adónemben éves szinten 18 milliárd forintos bevétel jelentkezik. A feketegazdaság be nem fizetett kötelezettsége 4-5 milliárdra tehető, azaz megközelíti a mértéke a 30 százalékot.- Lényegében az említett 4-5 milliárdot kellene még az állami költségvetésbe juttatni. Am Ön is többször hangoztatta, hogy ehhez a többletfeladathoz az adóhatóság sem technikai, sem személyi, sem pénzügyi eszközökkel nem rendelkezik. Mik azok a lépések . . .- Első számú lépések között mielőtt bármilyen jogalkotói beruházásra sor kerülne, törvényalkotói munka kezdődne - arról kellene gondolkodni, hogy a jelenlegi jogi eszköztár teljes körű biztosítása érdekében szükséges erőforrásokat az APEH rendelkezésére bocsáta- nák. Én ügy gondolom, hogy erre megvan talán a szándék. Itt említem, hogy már több éve benyújtottuk a létszámfejlesztési igényünket, mély még mindig elmarad a nemzetközi normáktól. Például Ausztriában, mely kisebb létszámú ország, s az adóhatóság technikai felszereltsége jóval meghaladja a magyar szintet, mintegy 14 ezren dolgoznak az adóhatóságnál. Ha ezt összehasonlítjuk a mi 7450-es létszámunkkal, akkor látjuk az óriási különbséget. Ez igazolja, hogy nem hatalmasak az APEH igényei. A megyék kiegyensúlyozott munkát végeznek, a legkritikusabb terület a főváros. Technikai oldalon is szükséges lenne a továbblépés, bár igaz, hogy e téren az adóhatóság szinte valamennyi közigazgatási szervet megelőz. Informatikai téren a már megszületett fejlesztések mellet a továbblépésre mindenképpen szükség van.- A feketegazdaság egyik jelentős része a készpénzforgalmú területen jelentkezik, konkrétan ott, ahol a szolgáltatás, az áru közvetlenül a fogyasztóhoz kerül. A „ számlával vagy számla nélkül kéri a kedves vevő?” - az igazi kérdés. Ennek kiküszöbölésére az általányadóval lehetőség nyílott volna . . .- Most elsősorban az egyszerűsítés oldaláról történt meg az általányadó bevezetése. A készpénzforgalommal kapcsolatban elmondottakkal egyetértek, ez a probléma a mindennapi munkában felmerül. Egyúttal azt is kell mondjam, hogy a rejtett gazdaságnak a legfontosabb oka az, hogy az üzleti tranzakciók nagy arányban készpénzes módon köttetnek meg. Ezzel az a gondunk, hogy ennek utólagos ellenőrzése lehetetlen. Éppen ezért, ha ebben a témában előre tudunk lépni, akkor az egész probléma megoldásában is jelentős lépés történik. Attól a perctől kezdve ugyanis, amikor a készpénzes üzleti forgalmat sikerül bankszámlára terelni, már nem okozhat problémát ennek az utólagos ellenőrzése. Célunk az lenne, hogy az üzleti tranzakciók egyre nagyobb arányban a pénzintézeteken keresztül bonyolódjanak. Ha ez önként megy - márpedig önként nem fog menni -, akkor hatósági kényszerintézkedések kellenek. Ez sokféle képpen elképzelhető. Tudomásom szerint e téren a csehek már két évvel ezelőtt léptek.- Magyarul előírták, hogy- Adminisztratív eszközökkel előírható, hogy például a vállalkozások egymás közötti pénzforgalma egy bizonyos összeg határ felett már csak bankszámlákon bonyolítható vagy a napi pénzforgalmat nem csak „egy kis kockás füzetbe” kell beírni, hanem ezt be kell fizetni a bankszámlára. Ehhez olyan „háttér”-intézkedések is kellenek, hogy érdeke legyen a vállalkozásoknak az előírás betartása. Itt gondolok arra, ha például készpénzes vásárlás történik, és ezt a limitet meghaladja az összeg, akkor mondjuk az áfát nem adjuk vissza. Van viszont egy korlátja ennek a megoldásnak: kisebb üzletmenet esetében a bankszámlák kezelési költsége viszonylag nagy. Itt a bankoknak is önmérsékletet kellene tanúsítani.- Az általányadózás bizonyos értelemben megoldást jelentene, azonban igen bonyolult lenne területenként és szakmánként kidolgozni egy általányadó-rendszert. Talán nem ez lenne a jó megoldás. Ezzel szemben a feketegazdaságnak nem lehetne a már sokat szidott, de a köztudatban egyre jobban elültetett vagyonadó egyik visszaszorító eszköze?- Ez az egyik kulcspontja véleményem szerint a rejtett gazdaság kezelésének, mert összességében a készpénzforgalmat nem lehet teljes egészében a bankokba szorítani, de egy normális szintre kellene hozni. így a másik döntő mozgástér a vagyonadó. Ez nem szokatlan máshol. Nálunk felemás a dolog. De a vagyonadó nem lehet célja a költségvetési bevétel növelésének. Döntően ez információs bázis lehet. Ma Magyarországon az adóhatóságnak nincs arra lehetősége - mivel az Alkotmánybíróság így foglalt állást -, hogy a ténylegesen regisztrált jövedelemképződést a vagyongyarapodással összevesse. Az APEH - tudomásul és figyelembe véve az Alkotmány- bíróság határozatát - változatlanul azt az álláspontot képviseli, hogy alkotmányos keretek között állítsák vissza ezt a jogintézményt. Ma ugyanis nincs meg az a lehetőség, hogy hatósági eszközökkel az összes jövedelmet és vagyongyarapodást regisztráljuk. Megjegyzem, az egyre többet ide látogató nyugat-európai adószakemberek érthetetlenül állnak a vagyonadó megszüntetése előtt. Számukra ugyanis természetes, hogy a jövedelemét és a vagyont, illetve annak gyarapodását összevetik. Innentől kezdve ugyanis a bizonyítási teher nem is érdekes számunkra! Jelenleg viszont nekünk kell bizonyítani mindent.- A feketegazdaságból a gazdasági bűncselekmények is kiveszik részüket. Ma ugyanakkor a bírósági ítéletek nem mondhatók szigorúnak, sőt. talán nagyon enyhének is tekinthetők. S maga a gazdasági bűncselekmény - néhány országossá dagadt botrányt leszámítva - milyen sűrűn fordul elő?- A gyakoriságról annyit tuL dók elmondani, hogy megközelítőleg minden hétre jut egy-egy feljelentés részünkről gazdasági bűncselekmények miatt. A megyei adóhatóság minden egyes társszervvel megfelelő, sőt' jó kapcsolatot épített ki, bár vannak akadályok is. Azt mi is tapasztaljuk, hogy elhúzódnak az ügyek, sokszor két évig is eltart, mikorra lezárnak véglegesen egyet-egyet. Úgy ítélem meg azonban, hogy alapvetően a jogi környezeten kellene változtatni, mert egy enyhe bírói ítélet mögött ez is szerepet játszik, valamint az, hogy a gazdasági bűncselekmények súlya és szerepe még nem növekedett meg a bírósági joggyakorlatban.- Eddig azt kutattuk, hogyan lehet a feketegazdaság szereplőit utolérni, az ott képződő jövedelmeket adó alá vonni. Okairól, mámint arról, hogy miért alakul ki a rejtett gazdaság, keveset szóltunk. Véleményem szerint komoly, ha nem döntő szerepet játszik a kérdésben az állami elvonások mértéke, azok iszonyatos terhe. Nem lehetne egyik megoldási lehetőség az, ha az elvonásokat csökkentené az állam? Hiszen egyetlen olyan ország sincs, ahol kizárólag csak a látható szférában keletkeznek jövedelmek.- Van erre összehasonlító adat is, hogy mennyi a tényleges kötelezettség és a bevallott adókötelezettség. Nálunk 67 százalék körül mozog ez az arány, melyet nemzetközi szakértők állapítanak meg. Talán a legjobb arány a svédeknél lehet, mert ott 98 százalékot határoztak meg. Átlagban - Európában - 80 százalék körül mozog a bevallási kötelezettség. Magyarul a rejtett gazdaság átlagosan 15-20 százalék között határolható be a fejlett államokban is. Inkább én ott látom a probléma gyökerét, hogy ha most nem történik lépés az ügyben, akkor a magyar gazdaság elindul azon az úton, melyen az olasz gazdaság jár. De említhetjük a latin-amerikai országokat is. Ez egy katasztrófa ellen. Még most az utolsó pillanatban járunk.- S ha az állami terheket csökkentjük?- Úgy gondolom, a kettő együtt működik. Míg egyrészt van, illetve legyen egy szigorító intézkedés, addig ezzel párhuzamosan egy elvonásmérséklés is történjen. Aki ugyanis eddig nem fizetett, ahhoz, hogy a jövőben fizessen, kevés az elvonás mérséklése, mert ez még nem jelentené azt, hogy a jövőben eleget tenne kötelezettségének. A kettőt együtt kell végrehajtani. A közterheket emelni már nem szabad, mérsékelni kell, ezt fontosnak tartom. Már csak azért is, mert naponta jelentkeznek az adózók,’ hogy likviditási gondokkal küzdenek, nem tudják megfizetni az adót. A késedelmi pótlék mértéke most 56 százalék. Gyakorlatilag, ha egy cég a kötelezettségének amiatt nem tud eleget tenni, mert a partner nem fizetett, akkor, ha az adóhatóságtól segítséget nem kap, tönkre is mehet. Hiszen nem létezik az, hogy a legális gazdaságban kitermelje a késedelmi kamatot. Einvág Zoltán * Államkötvény-árfolyamok az MNB-nél Eladási nettó Vételi nettó Felhalmozott Kötvény típusa árfolyam (%) árfolyam (%) kamat 1995. márc. 24-ig (%) 1995/A 98,08 89,43 6,48 1995/B 88,93 88,10 5,06 1995/F 95,96 95,55 12,34 1995/G 94.06 93,52 12,07 1995/H 92,93 92,31 10,42 1996/A 79,86 78,36 3,89 1996/B 89,00 88,11 2,92 1996/C 88,70 87,78 2,01 1996/F 87,06 85,95 14,91 1996/H 93,27 92,17 23,49 1996/K 95.21 93.67 8.95 1997/C 77,49 75,93 1,01 1997/D 100,00 98,00 6,50 1997A. 100.50 98.50 4.44 1997/E 101,00 99,00 0,55 1997/H 90,07 88,11 20,62 1997/J 101.00 99,00 7,62 1997/K 101,00 99,00 4,27 1998/A 99,00 97,00 0,64 199R/D 100.00 98.00 10.26 Lengyel telefónia Az amerikai távközlési társaságok egyre jobban bele- csípkednek a „lengyel Matáv”, a TPSA nemzetközi hívások területén élvezett monopóliumába azzal, hogy callback szolgáltatásaikat kínálják. Az amerikai magáncégek működése tavaly 8,5 millió dollár veszteséget okozott a lengyel állami telefonmonopóliumnak. A callback (visszhívási) rendszer a lengyel telefontársaság árainál 20-30 százalékkal olcsóbb nemzetközi hívásokat tesz lehetővé amerikai telefontársaságok köz- beiktatásával. (MTI)--------HILL______ I NTERNATIONAL Elemző közgazdász / Szolnoki Cukorgyár Rt. ► A Szolnoki Cukorgyár Rt., a francia Béghin Say csoport tagja. Szervezeti felépítése a nemzetközi követelményeknek megfelelően alakult át. A vállalatcsoporton belül kialakított módszerek alkalmazása megköveteli a társaságtól, hogy olyan elemző közgazdász szakembert alkalmazzon, aki egyaránt képes a magyar, illetve a nemzetközi normák szerinti számviteli szabályok figyelembevételével irányítani a cég controlling tevékenységét. ► Az elemző közgazdász a gazdasági igazgató közvetlen munkatársaként felelős lesz az időszaki elemzések és jelentések elkészítéséért a társaság illetve a francia központ felé. A részvénytársaság fiatal, felsőfokú közgazdasági HILL International Szolnoki Irodája ______ végzettséggel rendelkező szakembert keres, aki alapfokú angol vagy francia nyelvismerettel rendelkezik és jártasságot szerzett a számítógép használatában. Előnyt jelent a többéves, vállalatnál szerzett közgazdasági gyakorlat. ► Az előzetes elképzelések szerint az új munkatárs egyesíti magában a globális látásmód és a precíz munka képességét, valamint alkalmas arra, hogy a vállalat vezetőivel napi munkakapcsolatot építsen ki. Az eredményes munkát a cég versenyképes jövedelemmel honorálja. ► Kérjük, ha pályázni kíván, akkor szakmai önéletrajzát és fényképét küldje el a HILL International Szolnoki Irodájának címére! i 5000 Szolnok, Mártírok útja 2. Tel./fax: (56) 420-353 A betörésgátló zárcímek A magyar fejlesztések jövője Részben a rendszerváltozás hozta azt a lépést, mellyel Kun- szentmártonban Gulyás János, szakítva majd harminc évig tartó munkájával vállalkozóvá vált, s betörésgátló zárcímek gyártásába fogott. A nehéz kezdést követően mára biztos piaccal rendelkezik, bár igaz, hogy az induláshoz pénzügyi segítségre volt szüksége, melyet a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mikrohitelprogramjától várt és kapott. Pontosan 29 és fél évet dolgozott Gulyás János a kunszentmártoni BVM-üzemben, mikor- is a rendszerváltozás szele megérintette az üzemegységet. Először csak az átalakulásról esett szó, ám ezzel együtt a létszám- leépítés is megkezdődött. Mint mondotta, akkoriban I''92-ben - művezetőként dolgozott, s neki is részt kellett \ olna venni a dolgozók elküldésében. Javaslata azonban csak egy alkalmazottra vonatkozott: magára. Ékkor már megfogalmazódott az az ötlet, mely valójában sük az elmúlt évben kapott igazán kedvező fogadtatást a piacon. Egyik fővárosi ismerősének lakásába ugyanis oly mollon törtek be, hogy az úgynevezett hengerzárat eltörték. így kinyílt a lakás ajtaja, s máris lehetett „dolgozniuk” a rablóknak. Az ötlet szinte azonnal adódott: olyan zárcímeket kell készíteni, melyek nem teszik lehetővé a országban nagyon elterjedt hengerzár eltörését. Az elképzelés rövid idő alatt a megvalósítás útjára lépett, s a Vario Bt. neve alatt megkezdődött a gyártás. Pontosabban csak megkezdődött volna, ám egyáltalán nem volt könnyű a piacot is megtalálni az újfajta zárcímekhez, ugyanis a kereskedők és a vásárlók közül sokan nem látták a megoldás hasznosságát. Ekkor a bt.-n a fővárosi kapcsolatok segítettek, mert ellátták munkával. Végül a sok erőfeszítést, energiát siker koronázta, s 1993 januárjában megkezdődött a nagyobb mennyiség legyártása. Az országot járva a bt. ügyvezető igazgatója. Gulyás János tapasztalatot szerzett: olyan partner kell találni, aki nagyobb tételben vesz át a termékekből, mert máskülönben csak vegetálásra ítéltetett a vállalkozás. Végül 1994 márciusában megkezdődhetett volna a széria rendszerű gyártás, csak éppen ehhez már további pénzforrásra volt szükség. Gépeket kellett beállítani a termelésbe. Végül úgy döntött, hogy a Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mik- rohiteléért folyamodik, mely igaz, kis összegű, de kamata még elfogadhatónak minősül. Az elnyert mintegy félmillió forintból sikerült olyan berende- zésket vásárolni, mellyel már a megrendelők egyéb igényeit is ki tudják elégíteni. Gulyás János azt is elmondta, hogy a betörőt akadályozó zárcímek, bár egyre ismertebbek, mégsem tartják fontosnak az emberek a lakásuk védelmét. Szerinte erről a témáról kevés szó esik. Kérdésünkre kifejtette, a kapacitását tudná növelni, több embert is foglalkoztathatna a jelenlegi öt helyett, azonban az állami elvonások mértéke miatt nem éri meg a fejlesztés, a beruházás. Ráadásul még jó alkalmazottat sem könnyű találni, ugyanis a munkanélküliek egyszerűen nem hajlandók néhány ezer forinttal többért elhelyezkedni. Pedig a fejlesztési lehetőség adott.
