Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-24 / 70. szám
1995. március 24., péntek Megyeházi Napló 7. oldal A törvényesség őre: 28 éve a közigazgatás körül forog az élete A jogalkotás színvonaljavulását várja Jegyzet a Karzatról Szabad a pálya! Sínen van a megyei kórház ügye. Immár nyílt pályán roboghat az egészségügy legfontosabb helyközi szerelvénye. Egy hosz- szabb veszteglést és a váltóállítás határozatlanságát legyűrve, az egészségbiztosítási pénztár hitelével felfrissítve, jó esélye van az egyenes irányú egyenletes gyorsulás elérésére. A személyi feltételek is adottak hozzá: a régi „vonatvezető” - tavaly novemberben - átadta a stafétabotot az újnak, akinek véglegesített megbízására a múlt heti megyegyűlésen szavazó 37 képviselő küzül 28 határozott igennel voksolt. Előtte azonban - a karzatról is érzékelhető módon - kissé felforrósodott a levegő a megyeháza dísztermében. Olyannyira, hogy maga a közgyűlés elnöke figyelmeztette - a szavazás tétje s a kórházi anomália előzményei miatt talán érthető okokból - szenvedélytől túlfűtött hangon képviselőtársait: még ma dönteni kell az orvos-igazgató személyéről, mert ellenkező esetben bénaságról tenne tanúbizonyságot az új összetételű közgyűlés. A vitában ugyanis elhangzott képviselői felvetésként, hogy célszerű lenne a döntés előtt részletesen megismerni a ringben maradt két pályázó munkáját, illetve javasolták, a szavazást ne csak dr. Varga Gábor - ahogy az előterjesztés tartalmazta hanem a másik pályázó, dr. Tóth-Daru Péter személyére is kü- lön-külön ejtsék meg. Ekkor szólalt meg egy másik, szenvedélytől túlfűtött hang. Herbály Imre alelnök arra figyelmeztette a közgyűlés tagjait: tartsák magukat elveikhez, azokhoz a játék- szabályokhoz, amelyek alapján az egyes bizottságokat is megválasztották. így ezek kompetenciáját elismerve, csak a szakmai zsűri, bizottság által orvos-igazgatói tisztre egyhangúlag javasolt személyről szavazzanak. Kérése a szavazás mikéntjéről való szavazás során végül táptalajra talált. Az eddig megbízott orvos-igazgató immár határozatlan időre szóló kinevezéssel „folytathatja hatékonyabb további lépésekkel a kórház válságának menedzselését” - ahogy a pályázatot elbíráló szakmai zsűri ezt értékelésében is kívánatos tényként jelölte meg. „Figyelemfelkeltőek és perspektivikusak - olvasható a zsűri véleménye - pályázatának azok a részei, melyek az egyszemélyi felelős vezetés elvével és a kórház közhasznú társasági formában való üzemeltetésével foglalkoznak.” A közgyűlés határozatba is foglalta: „Meg kell vizsgálni a kórház-rendelőintézet jelenlegi szervezeti, illetve működési szabályzatát az egyszemélyi felelős vezetés fokozottabb érvényesítése céljából.” Ennek határidejét - képviselői indítványra, éppen a hatékonyabb munkavégzés meggyorsítása érdekében - május 31-ről április 30-ra módosították. A megyei kórház új igazgatója munkájához az erkölcsi bizalmat megkapta. Vélhetőleg nem csupán a kórház utolsó mentsváraként - ahogy az egyik képviselő fogalmazott hanem eddig tanúsított „emberileg kifogástalanul tisztességes, becsületes magatartása” miatt is. Ebből a bizalomból kell majd hosszú távon kamatozó tőkét kovácsolnia. Ha sikerül, „megérdemelné azt is - a pályázatot elbíráló zsűrit idézve -, hogy a mai népszerűtlen intézkedések után legyen majd módja a sokkal szimpatikusabb vezetői intézkedések megtételére.” Addig azonban minden bizonnyal még sokáig robog az egészségügy helyközi szerelvénye. Ha az egyszemélyi vezető mellé jo segítő csapat is társul, az „utasok” csak jól járhatnak. Simon Cs. József- Főjegyző úr! A megyeházi tudósító számára egy-egy négyéves önkormányzati ciklus végén a folyamatosságot az Ön személye jelenti. Míg a közgyűlés elnöke, alelnökei mennek - hacsak nem választják őket újra Ön marad a hivatalában. Hány elnököt szolgált már eddig? Dr. Bozsó Péter megyei főjegyző:- Nemcsak a főjegyző személye jelenti a folyamatosságot, hanem maga a hivatal, a köztisztviselői kar, amely pártsemleges módon, a szakmaiság alapján végzi munkáját, lojálisán a mindenkori vezetéshez. Harmadik elnök mellett dolgozom, köztisztviselőként a kormányt, a mindenkori közigazgatást szolgálva.- Végül is ki az Ön főnöke?- A munkáltatói jogokat fölöttem a közgyűlés gyakorolja, az elnökkel az élen. Szokványosán szólva a közgyűlés elnöke a főnököm.- Mennyire volt egyenes - vagy éppen kacskaringós - a hivatali székhez vezető útja?- A pécsi tudományegyetem másodéves joghallgatójaként, 1968-ban kerültem az állam- igazgatással kapcsolatba a megyei tanács ösztöndíjasaként. Ekkor dőlt el az életpályám. Azóta - huszonnyolc éve már ennek - a közigazgatás körül forog az életem. A megyeháza épületében ’67-ben jártam először, amikor a társadalmi ösztöndíjamat megkötöttem. Kevés olyan hét volt - addig is, amíg nem dolgoztam itt hogy ne fordultam volna meg a házban. A titkárságon. kezdtem főelőadóként, csoportvezető, később megyei vébétitkár, majd főjegyző lettem. Kunhegyesi születésű vagyok, az egyetem elvégzése óta Szolnokon élek családommal. Lányom másodéves egyetemista, fiam gimnáziumba készül tovább tanulni.- A főjegyző a törvényesség őre. Vezeti az önkormányzati hivatalt, munkáltatói jogokat gyakorol, az önkormányzati rendeletek szakmai előkészítését végzi. Ellátja a hivatal munkájához szükséges ügyviteli teendőket, elkészíti az előző évi költségvetés zárszámadását, az újnak a koncepcióját. Nem sok ez egy kicsit?- Sokirányú a feladatkör, de aki erre a pályára adja a fejét, annak ezt vállalni kell. Átlagban legalább napi tíz órát vagyok a hivatalban, de gyakran hétvégén is bejövök néhány órára az irodámba, rendezni az ügyeimet, papírjaimat, hiszen ilyenkor nagy a csend, nyugalom.- A március 10-i közgyűlésre a ’95. évi költségvetéshez készített írásos beajánló nem szűkölködött a drámai mondatokban. Soha ilyen nehéz pénzügyi helyzetben - 320 milliós a hiány - nem volt még a megye. Üres konyhán bolond a gazdaasszony is - tartja a mondás. Hogyan szembesül a mindennapi gondokkal?- Az elmúlt két évtizedben ilyen nehéz és bonyolult pénzügyi-gazdasági helyzetben nem volt a megyei önkormányzat, illetve a jogelőd szervezet, a megyei tanács. Vannak ebben fájdalmas momentumok is, hiszen huszonnyolc intézményünk jelentős részében szociális feladatokat látunk el - az állami gondozottak, időskorúak, fogyatékosok gondozásával -, ahol a napi ellátási gondok nagy zavarokat szülhetnek.- Komolyan fenyegeti-e megyénket a teljes pénzügyi ellehet lenülés, amikor már csődöt kell jelenteni?- Realitása van, de bízom benne, nem következik be. Nem tudom elképzelni, hogy 19 megye közül 10-15 csődhelyzetbe kerüljön. Ezt az ország nem engedheti meg magának, mert ez esetben nem a hivatal, maga az intézményi szféra menne csődbe, egyes intézmények működése válhatna kétségessé. Ismereteim szerint a megyék egy része a miénknél is nehezebb helyzetben van. Az egyik szomszédos megye deficitje egymilliárd forint. Ez végül is a jelenlegi szabályozási helyzetre vezethető vissza.- A hivatali munkatársaknak, a főjegyzőnek is törvényekkel, jogszabályokkal kell dolgoznia. Mennyire életszernek ezek? Van-e olyan, amelyik „kerékkötője” az önkormányzatiságnak?- Mint szakember, az elmúlt négy év jogalkotásának színvonalával nem voltam elégedett. Esetenként tartalmi elemek hátráltatták a megyei önkormányzat munkáját, de nagyobb probléma volt, hogy hiányzott a belső kohézió az egyes törvények, sőt az egyes jogszabály- helyek között. Konkrét példát mondok: az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy Szolnok megyében nem működhet egynél több alelnök a megyei önkormányzatnál, mert nem volt többes számba téve a törvényben az alelnök kitétel. Ez egy fájdalmas szakmai vitát eredményezett, melyben alulmaradtunk az akkori köztársasági megbízottal szemben. A törvénymódosítás egyik legfontosabb új eleme volt az alelnök szónak többes számra változtatása. De mondhatnék számos egyéb példát. A mai jogalkotók részére, ahol tudom, azt ajánlom: ne tegyenek hátrányos megkülönböztetést a megyei és a települési önkormányzatokra vonatkozó jogszabályokban.- Profizmus és amatöriz- mus. Megfigyelhetö-e a közgyűlés munkájában? Egy új ciklus elején vagyunk. Menynyire elégedett a képviselők új szerepkörbe való betanulási gyorsaságával?- Erre nehéz választ ódni, talán nem is vagyok illetékes ebben. Szakmai véleményem természetesen van. Az előző közgyűlést zömmel polgármesterek alkották, akik a napi ön- kormányzati gondok ismeretében dolgozhattak a megyei közgyűlésben. Munkájukat jónak minősítem így utólag, még ha az eredmények egy-egy döntésben vitathatók is. Azt hiszem, ez így természetes. A jelenlegi közgyűlés új alapokon állt fel. Jellemző a politizálási kedv, ambíció. Első tapasztalataim a vártnál pozitívabbak. Az eddigi munkaüléseink tanúsítják: nagyon sok jól képzett, felkészült képviselő került megválasztásra a pártok és szervezetek listáin, akik a szakmaiságra helyezik a hangsúlyt. Jók a tapasztalataim az új vezetői struktúra -- elnök, alelnökök - munkamegosztása terén is. Bízom benne, eredményesen dolgozik majd a testület a hivatal közreműködésével együtt.- A következő közgyűlésen milyen témákban várható az átlagosnál nagyobb vita?- Április 21-én izgalmas napirendnek ígérkezik a megye foglalkoztatási, valamint közlekedési helyzete, a közoktatási, közművelődési feladatok ellátásának lehetőségei. S. Cs. J. (Fotó: Mészáros János) Programelőzetes Egymás mellé kerül egy napra a magyar és az EU-zászló a megyeszékhely Technika Házában. A Szolnoki Európa Klub illusztris vendége lesz március 27-én (hétfőn) Hans Beck úr. az Európai Unió delegációjának vezetője, nagykövet, akit a megyei közgyűlés és az Európa Klub vezetői, Szolnok polgármestere, a megyei rendőrfőkapitány és a MTESZ elnöke fogadnak a megyeházán. Ezt követően üzemlátogatás következik a programban az Alcsi Mező- gazdasági Rt.-nél, ahol Varga Imre vezérigazgató lesz a házigazda. 14 órakor veszi kezdetét a Technika Házában az Európa Klub összejövetele, ahol a nagykövet előadást tart „Magyarország csatlakozásának esélyei és a várható EU-n belüli fejlődési trend, annak vélhető fázisa, amely a magyarországi csatlakozás idején várható” címmel. Az előadást 16 órakor nemzetközi sajtótájékoztató, majd baráti beszélgetés követi, amelynek során dr. Bede János, a MTESZ elnöke tájékoztatja Beck urat a szervezet tevékenységéről. A rendezvényen részt vesznek az európai régiók sajtótalálkozóján Szolnokon tartózkodó újságírók is. * A Klub Szolnok és a Szolnoki Európa Klub közös rendezvényeként március 30-án (csütörtökön), 16 órakor magyarul beszélő nagykövetek - cseh, izraeli, ukrán, mongol, osztrák, svéd, szlovák, szlovén, finn. lengyel - baráti beszélgetését rendezik meg a Technika Házában. A vendégek 18 órától a megye és a város vezetőivel, majd Ka- töria Béla országgyűlési képviselővel találkoznak. A megyei közgyűlés döntése értelmében a megyei önkormányzat fenntartásában lévő szakosított szociális intézményekben 1995. április 1-jétői az alábbi havi térítési díjakat kell fizetni: Jászapáti Idősek Otthonában 10 ezer, a karcagi Egészségügyi Gyermekotthonban 6400, az új- szászi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona és Rehabilitációs Intézményében (szeptember 1-jétől, mivel jelenleg feltöltés alatt van az intézmény) 9 ezer, ugyanennek az intézTérítési díjak ménynek az idősek otthona részlegében 10 ezer forintot. A fogyatékosok otthonai közül Bánhalmán és Tiszaugon 9 ezret, Pusztataskonyon 6750 forintot, ugyanitt a rehabilitációs részlegben 9 ezer forintot kell havonta fizetni. Az újszászi „Kastély Otthon” Idősek Otthona részlegébe történő elhelyezéskor a komfortfokozat figyelembevételével egyszeri hozzájárulást kell fizetni, melynek összege a lakás jellegű férőhelyek esetében 300 ezer, a többi lakószoba férőhelyei esetében 150 ezer forint. Amennyiben a fenti szociális intézményekben elhelyezett személyek a térítési díj összegét vitatják vagy annak csökkentését, esetleg elengedését kérik, minden esetben a fenntartóhoz kell fordulni. Tekintettel a várhatóan jelentős számú kérelem beérkezésére, a közgyűlés a díj csökkentésének vagy elengedésének hatáskörét átruházta a megyei közgyűlés elnökére. Eurokonferencia: terítéken a szakképzés és a nyelvoktatás Hónapokkal ezelőtt vaskos csomag érkezett a megyei önkormányzathoz: az Európai Régiók Közgyűlése ez év március 9-11. között megrendezésre kerülő barcelonai konferenciára hívta a régiók - köztük megyénk - küldötteit. A meghívóhoz kérdőívet is mellékeltek, hogy a visszaküldött információk segítségével összehasonlító elemzést készítsenek a közgyűlés és az Európai Unió szakbizottságai számára. Az „Egyesült Európában” egyre nagyobb a régiók szerepe a gazdasági és a társadalmi élet minden területén, ezért hozták létre a maastrichti szerződést követően a Régiók Bizottságát is. Az oktatás a regionális együttműködés egyik legfontosabb ágazata, az EU ugyanis nemcsak a tagországok oktatásának harmonizálását támogatja, hanem a régiók sajátos igényeinek megfelelő fejlesztési programokat is, mert ezzel elősegítheti a kevésbé fejlett régiók gazdasági felzárkózását. Mi a régiók szerepe az oktatás és képzés szervezésében? Vannak-e olyan területek, ahol a régiók feladat- és felelősség- vállalása különösen fontos? Hogyan segítheti a régiók együttműködése az oktatás fejlesztését? Hogyan változnak a regionális oktatási rendszerek? Mindez csupán néhány kérdés a plenáris üléseken és munkacsoportokban megvitatott problémák közül. A résztvevők és előadók Európa 75 régióját képviselték, köztük volt Lengyelország, Románia, Ukrajna és Magyarország néhány küldötte is. A konferencián közreadott tanulmány, ami a régiók segítségével készült, számtalan tanulsággal szolgál a különböző oktatási modellekről és gyakorlatról. Magyarország oktatási rendszere csak azért szerepelhet ebben az elemzésben, mert három megye fontosnak tartotta, hogy részt vegyen a szakmai együttműködésben. Az előadások, szakmai viták rövid összegzése szinte lehetetlen, mert a plenáris üléseken kívül négy munkacsoportban folytak a megbeszélések. Az elemzések és viták leglényegesebb megállapítása az volt, hogy - bár valamennyi európai régió fontosnak tartja az oktatással összefüggő feladatait, anyagi áldozatokat is vállal a fejlesztésért - a regionális oktatási stratégiák nem kellően átgondoltak, a célkitűzések túl általánosak. Az alapelvek pontos meghatározása és a konkrét cselekvési programok kialakítása érdekében az oktatás irányításáért felelős politikusoknak és az ezen a területen dolgozó kutatóknak szorosabban együtt kellene működniük. Az Eurokon- ferencia záró ülésén összegezték azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket az oktatásban a régiók szintjén célszerű középpontba állítani. A szakképzés, az oktatás minőségének ellenőrzése és értékelése, a nyelvoktatás, valamint az európai régiók közötti sokoldalú oktatási együttműködési formák megvalósítása azok a területek, amelyeken a régió kezdeményező, segítő, koordináló szerepe kiemelkedően fontos. A szakképzés számos előadás témája volt. Többen kifejtették: azért kell a szakképzés tervezését, fejlesztését a regionális oktatási stratégia meghatározó részeként kezelni, mert a régió gazdasági fejlődése szoros ösz- szefüggésben áll ennek a területnek a minőségével. A régió gazdasági fejlesztésével összefüggő oktatási stratégiáról számolt be Madeira képviselője. A régió iskoláiban minden „periódusban” emelt óraszámban tanítják az idegen nyelveket a nemzeti tantervhez képest, mert a régió főbb bevételi forrása az idegenforgalom. A konferencia többi munka- csoportjában is nagy szerepet kapott a nyelvoktatás, mert ezen a területen igen összetett feladatot kell megoldani. Egyrészt fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy egy „többnyelvű” Európában fognak élni, ahol anyanyelvűk megőrzése mellett legalább egy második nyelvet is el kell sajátítaniuk, másrészt a többnyelvű régiókban a kisebbségi nyelvoktatás lehetőségeit is biztosítani kell. A bizottság ezért döntött úgy, hogy a közeljövőben ezt a problémát állítják egy európai konferencia középpontjába. Sok előadás összegezte egy-egy regionális oktatási együttműködés tapasztalatait. Tanulságos beszámolók hangzottak el arról, hogyan tervezik, menedzselik és értékelik ezeket a programokat a különböző európai régiók szakembereiből álló munkacsoportok. A legváltozatosabb együttműködési területeket mutatták be a külföldi szakemberek: közös tantervfejlesztést és oktatási programokat, tanárok és szakemberek cseréjét, diákcserét. Bár nem hallgatták el azokat a nehézségeket sem, amelyek egy nemzetközi munkacsoport közös tevékenysége során felmerülnek, valamennyien úgy ösz- szegezték a tapasztalatokat, hogy a befektetett munka kamatozik. Arra a kérdésre, hogy az Európai Régiók Közgyűlése kez- deményezi-e a közép-európai társult tagok bekapcsolódását a régiók közötti együttműködésbe, támogatja-e részvételünket az egyes programokban, pozitív válasz érkezett. Ha folyamatosan részt veszünk az Oktatási Bizottság munkájában, lehetőségünk lesz arra, hogy több közvetlen információt kapjunk az EU-támogatással megvalósuló projektekről. A szünetekben több régió és felsőoktatási intézmény szakembereivel sikerült felvenni a kapcsolatot, akiktől konkrét együttműködési szándék esetén segítséget kaphatunk. Walesi és karintiai küldöttek érdeklődtek megyénk iránt, finn és német egyetemek képviselői pedig olyan nemzetközi oktatási programokat mutattak be, amelyek felsőoktatási intézményeink számára is hasznosítható elemeket tartalmaznak. Az Eurokonferencia előkészítése, a részvétel, a tapasztalatok összegzése, a kapcsolatfelvétel az oktatási bizottság vezetőivel és több régió képviselőjével egy-egy fontos lépést jelentenek ahhoz, hogy megyénk kapcsolódhassék az európai régiók oktatási és képzési folyamataihoz, részt vehessen a régiók közötti együttműködésekben. Dr. Urmössy Ildikó
