Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-21 / 67. szám
1995. március 21., kedd Jászsági Körkép 7. oldal Épül már az iskola A munka elkezdődött; de hol a vége? Megkezdődött a jászdózsai új, hat tantermes általános iskola építése. A munkát a Jászberényi Építőipari Szövetkezet vállalta, mégpedig áfával együtt majd’ 57 millió forintért. A beruházás teljes összege 59 millió. Minthogy az önkormányzatnak csak 20 milliója van - azt is úgy kapták központilag, mert hát nekik ennyi pénzük nincs -, ezért 1995. szeptember 30-ára csak szerkezetkész készül el. Ha minden jól megy, a beruházás tovább folytatódhat, persze ha lesz rá - ismét központi - pénz. A beruházás végső határidejét azért 1996. augusztus 15-ére kitűzték. Hiszen valami kell, hogy reményt adjon. Mélyben és magasban Jászalsószentgyörgy „ős” hagymatermesztő népe között olyan iparos emberek is akadnak, akiknek nem életük a föld. Ilyen földnélküliek a Kormos testvérek, Kormos Nándor és Kormos János. A 43 és 51 éves férfi gyermekkora óta él-hal a sőbb vettek két homlokrakodót, amikkel a nem éppen közeli Veresegyházán dolgoztatnak, majd hogy most beindult a faluban a gázvezeték-építés, vásároltak két árokásót is, be- szállva a munkákba. Közben persze Nándor autóA Kormos testvérek a munkára koncentrálnak gépért. Ezért is lett János géplakatos, míg Nándor autószerelő. A báty Szolnokon dolgozott a vízügynél, míg az öcs a jánoshidai autóbontóban. A két testvér élete még szorosabbra fonódott 1988. február 28-án. Akkor alakították meg ugyanis az Autódaru Gmk-t, amelynek ők a tulajdonosai. Vállalkozásuk első szerzeménye egy autódaru volt, innen a név. Ezzel a Kötiviépnek végeztek bérmunkát különböző csatornázási munkáknál. Kékat is szerel, még a környező településekről is felkeresik. Muszáj a többféle tevékenység, a daruzás, az autószerelés és a földmunka, mert ki tudja, mit hoz a jövő, aminek megerősítése érdekében faluszéli telepükön egy nagy műhely megvalósításán fáradoznak. Oda már teherautóval is be lehetne állni, kényelmesen javítani azt. Kölcsönt vesznek fel hozzá. Talán nem ennek visszafizetése viszi el a jövőbeli reményeiket. Az oldalt Tóth András készítette Mi lesz veled, Befellegzett - legalábbis úgy tűnik - az 1989-ben létrehozott, harmincöt tagú jászárokszállási polgárőrségnek azzal, hogy az önkormányzat erre az évre nem nyújtott támogatást számára. A megvonás komolyabb következményekkel járhat, akár a város közbiztonságára is kihathat. Hogyan vélekedik a történtekről három személy, a polgárőrség vezetője. Fónagy Imre, a helyi rendőrőrs parancsnoka, Szentesi István törzszászlós és a polgármester, Szikra Ferenc? Fónagy Imre: - A nemrégen tartott beszámolón jelentette be a polgármester, hogy nincs pénz. Kiderült, kellett a rendőrségnek. Ez volt az egyik ok.- Mennyi pénzt kaptak egy évre?- Csak az üzemanyagra kaptunk 80 ezer forintot, meg a szolgálati alkalmakra 400 forintot a gépkocsivezető. Az ügyeletben más nem kapott pénzt. Mi ezt önakaratból csináltuk, de nem becsültek meg minket.- A rendőrségen azt mondták, mintha a polgárőrök közül nem vette volna mindenki komolyan a szolgálatot.- Lehet. Cigány jelentkezők is voltak, akiket nem utasíthattunk el. A próbaidő után aztán kiderült, nem jól éltek az esély- lyel. El is küldtük őket. A rendőrök persze nem szerettek kimenni velük.- Kinek az autóján telt a szolgálat?- Eleinte hol a rendőr ült be a polgárőr autójába, hol a polgárőr a rendőrségi autóba. Aztán már csak külön mentünk.- Mi történt?- Túl sokat tudtunk. Leginkább én.- Mit tudtak? Talán voltak a rendőröknek ügyes-bajos dolgaik?- Bizony, de ezt inkább nem mondom el. Szentesi szó szerint azt mondta, ezért nem foglalkozunk egymással.- Mi a véleménye, érezni-e a polgárőrség hiányát?- Egy rendőr szerint több a betörés, a lopás.- Tehát Ón szerint csak a pénzen és azon múlott, hogy túl sokat tudnak?- Igen, de az hozzátartozik, a polgármester is megígérte a választások előtt, hogy mindent megad: felemeli a támogatást 100 ezer forintra, meg az egyszeri szolgálati díjat is. Aztán meg nem akart tudni semmiről. Mi szívvel-lélekkel csináltuk ezt. Éjszaka otthon lehettünk volna, vagy a kocsmában is el- tölthettük volna az időt. De inkább a lakosság érdekét tartottuk szem előtt. * Szentesi István: - Én úgy érzem, nem működött kellő hatékonysággal a polgárőrség, ezért nem kaptak támogatást. Sokan a tagok közül például így legalizálták éjszakai csavargásukat.- Fónagy Imre úgy véli, mintha nem is lett volna rájuk szükség.- Ez nem jellemző. Meg tudom mutatni például a szolgálattervezetet, ahol szerepel a Új bolt a gazdáknak Jászapáti főutcáján nemrégiben egy új bolt nyílt, ahol olyan alkatrészeket, gépeket árulnak, amelyekre a gazdáknak szükségük van. Az SKF-csapágyakat és az MTZ-alkatrészeket árusító szaküzletet a jászkiséri Törő- csik László nyitotta három hónapja. A 36 éves fiatalember mezőgazdaságigép-szerelőként végzett. Volt anyagbeszerző is, majd csapágy- és alkatrész-nagykereskedőnek csapott fel. Ebből eredően nyitotta ezt a boltot, ahol ötszázféle csapágy, illetve az MTZ-héz szinte minden megtalálható. A bolt most 8-16 óra között áll a vásárlók rendelkezésére, de aratási szezonban meghosszabbítják a nyitva tartást. Az üzlet udvarában nemrégtől fogva vadonatúj orosz, bolgár, román, egyszóval keleti mezőgazdasági munkagépeket árusítanak. Tervezi, hogy hamarosan új MTZ-ket is árul majd. ',mL ’jM A forgalom kezd feljönni polgárőrség? polgárőrök beosztása. Mégsem jöttek be. Az pedig úgy nem ment, hogy mi számítunk rájuk, aztán mégsem jönnek. Ezért is vélte úgy az új képviselő-testület, hogy nem ad számukra támogatást. Megszavazzák akkor, ha kellő szervezettséggel dolgoznak, és a parancsnok jól összefogja a gárdát. Erre pedig a Fónagy alkalmatlan.- Erezni-e a polgárőrség hiányát?- Nem, hiszen eddig sem tapasztaltuk, hogy úgy igazán működtek volna. Ráadásul semmilyen használható információt nem kaptam tőlük, ami a felderítésben jól jött volna.- Nem volt rivalizálás a rendőrség és a polgárőrség között?- Nem. Én ott látom a gondot, hogy nem volt jól szervezett a polgárőrség, meg hát nem is igen voltak megfizetve.- Fónagy Imre szerint az is baj volt, hogy ők túl sokat tudnak a rendőrség dolgairól.- Természetesen kifogásolták, hogy őket az ügyeletes rendőr nem engedi be az őrsre éjjel. Viszont nekünk szabályzatban előírt, hogy ki mikor léphet be az épületbe. Sérelmezték, hogy nem bízunk meg bennük, mert esetleg kiviszik az információkat. Ennek semmilyen alapja nincs, nekünk be kell tartanunk a szolgálati szabályzatot.- A polgárőrök száma 35 volt. A rendőrőrs létszáma mennyi?- A hivatásos rendőrök száma tizenöt. Ebből hárman betegek, egy szabadságon van, tehát alig vagyunk. Hárman, négyen tartjuk a frontot, és még én is járőrözők. Egyre jobban kezdünk kimerülni. * Szikra Ferenc: - A polgárőrség nem szűnt meg, mert az egy önálló egyesület. Tehát megszűnésről szó sincs, arról viszont igen, hogy szerintem a polgárőrség és a rendőrőrs vezetője nem mindenben éllett egyet egymással. Ez olyan következményekkel járt, hogy amikor a testület elé vittem a támogatás kérdését, akkor a testület egyszerűen leszavazott. Én azt gondolom, bizonyítaniuk kellene, hogy meg tudják találni a közös hangot a rendőrséggel. És akkor a képviselő-testület is másképpen áll majd hozzájuk. Mert az utóbbi időben nem mindig tapasztaltuk a jó kapcsolatot, a megértést, a munkamegosztást. Hogy ez kinek a hibájából ered. azt én nem vagyok hivatva kutatni.- Hogy nem kapta meg a polgárőrség a támogatást, megkapja-e ezt a pénzt a rendőrőrs?- Igen. Ezt a pénzt átadjuk nekik benzintérítésre. így havi 10 ezer forintot kapnak tőlünk.- Ha újjáalakulna a polgárőrség, akkor ismét kaphatnának önkormányzati pénzt?- Azt hiszem, hogy igen. Be kell azt is vallanom, hogy érzem, a polgárőrség kérdésében nekem is jobban oda kellett volna figyelnem, de egyszerűen erre már nem maradt energiám. Egy nagy család Az egyesület zömét nők alkotják, őket vendégelik meg A minap tartotta az árokszállási városházán a Jászárokszállási Nyugdíjasok Érdek-képviseleti Egyesülete ülését, amelyet öszekötöttek a nőnappal. A 394 tagot számláló egyesület 1993. augusztus 8-án alakult az idősek klubjából. Miért érezték szükségét az egyesület létrehozásának?- Mert a munkahelyek szétzilálódása után szinte megszűntek a nőnapok, egyéb rendezvények, meg anyagilag sem állnak úgy, hogy ilyeneket tartsanak. Viszont érezzük, hogy az embereknek van igényük arra, hogy olykor-olykor leüljenek és elbeszélgessenek egymással. Ezeket szerintem csak egy ilyen civil szervezet képes megszervezni, mert a pártszervezetektől idegenkednek az emberek -■ mondja Bényi András egyesületi elnök, majd így folytatja: - Nyugdíjasainknak tanácsadással, segítséggel is állunk rendelkezésre. Például az elmúlt másfél év alatt 160, alacsony nyugdíjú tagunknak kérvényeztük a nyugdíjemelést, amiből több mint nyolcvanon meg is kapták a több járadékot. Tehát valóban érdekeket is képviselünk. Nincs, aki továbbvigye? Csete Balázs (1893-1958) Jászkisér híres szülötte volt, aki az ’50-es évektől - tanítóskodása alatt - részletesen foglalkozott a falu néprajzával, így hát mi sem természetesebb, hogy a honismereti szakkör az ő nevét vette fel kerek 25 évvel ezelőtt. Győri János - aki 1955-ben került a neves néprajzkutató helyére az iskolába, folytatva az ő hagyományőrzését is - lett a vezetője a körnek. 1970. március 15-én, Csete Balázs születésnapján volt az alakuló ülés. Tíz emberrel indultak, ma már hetven tagjuk és harminc pártolójuk van. A Csete Balázs Honismereti Szakkör sokat jelentett a falu emberének. Egész családok voltak és vannak tagjai, apáról fiúra, anyáról leányra szállt a tagság. A szakkör országos hírű, 1800 darabos, leltározott gyűjteménnyel büszkélkedhet. A Tájak, korok, múzeumok láncolatban levő, bélyegzőhelyes, az egykori világot bemutató gyűjteményt sokan látogatják, még külföldről is. A 200 négyzetméteres kiállítóhelyen - amely egy régi paraszti ház volt - számtalan régi használati és kortörténeti emlék látható, amelyeket egytől egyig a falu népe adott össze. Ingyen. Sokan önzetlenül segítenek most is. A nyári jászok világtalálkozójára a kiállítóhely házának melléképületét tájjellegű házzá alakítják át - sok helybeli munkájával. Ennek átadása jelenti a találkozó befejezését. A honismereti szakkör sokszínű, sokoldalú „intézmény”. Például húszféle, Csete Balázs által leírt jászkiséri - tárgyi - gyermekjátékot is előállít. Húsz éve járják ezzel az országot. A néprajzi hagyományokat rögzítő pályamunkáikkal többször nyertek első díjat. Ötödik alkalmommal rendezték meg már az Apáról fiúra elnevezésű népszokás-bemutató rendezvényt is. Kezdetben nagyon nehezen indultak, csak öt csoport jelentkezett 100 résztvevővel. Ma már kétnapos a rendezvény, mert 38 csoport mutatkozott be 700 résztvevővel. Ennek szervezője János bácsi felesége, Szentpéteri Julianna. Az úgynevezett Nyitott ház mozgalomba való bekapcsolódásuk révén ismerte meg őket Makovecz Imre, aki szakköri tevékenységük elismeréseként ingyen tervezte meg a kiséri művelődési házat. Ma- kovecznek ez volt a második közművelődési háza az országban. Sajnos a honismeretet ma már egyre kevésbé érzik „szükségletüknek” az emberek. Kihalóban van az a fajta ember, akinek erősebb a hite, mint az anyagiak iránti „vonzalma”. Pedig a múltat tisztelni kell, és nem szégyellni, hogy ez se volt, meg az se. A gyermekek sem akarnak a szakkör munkájába bekapcsolódni, ahogyan a pedagógusok sem. Baj van az utánpótlással. A szakkör 25 éves fennállására március 25-én, szombaton emlékeznek. Ebből az alkalomból a művelődési házban jelentős számú és neves szakember tart előadást.
