Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám

1995. március 17., péntek Az Új Néplap Törökszentmiklóson 7. oldal A művelődési központban Nem lesz könnyű ez az év sem Nehéz időket élnek a műve­lődési intézmények. Török- szentmiklóson hogy sikerül a talpon maradás? - kérdez­tem Sülye Károlyné igazga­tónőtől.- Az önkormányzattól 8 millió 400 ezer forintot kapunk az idén. Terveztünk 4 millió 630 ezer forint saját bevételt. Az utóbbi időben sikerült néhány technikai eszközt - televíziót, nintendókat, hangosítóberen- dezést - vásárolnunk. Felújítot­tuk a pódiumterem székeit, és még némi pénzmaradvánnyal zártuk az évet. Ennek ellenére ez az év nem ígérkezik köny- nyűnek. Tartok tőle, hogy időnként lesznek fizetési ne­hézségeink is.- Milyen csoportok, szakkö­rök működnek az idén?- Művészeti csoportjaink közül kiemelkedik a Miklós Néptáncegyüttes, amely az idén ünnepli húszéves fennállását. Tavalyelőtt bővült a feladatkö­rünk a Családi Iroda rendezvé­nyeivel. A Fehér Csillag Ci­gány Folklórcsoportnak is he­lyet adunk. A szakkörök közül említhetem a képzőművészeti, a kézimunka, a fazekas, a mo­dellező szakkört, az origami kört. Nálunk talált otthonra a nyugdíjasklub, az Életmód Klub, a Mozgássérültek Klubja, a Néptáncosok Klubja. Új szer­vezésű az Ifjúsági, a Nintendo Klub és az egyedülálló szülők klubja. Most szervezzük a tár­sastáncklubot, az özvegyek klubját. Vannak alulról jövő kezdeményezésű közösségek, például a gyógyult rákbetegek közössége, a kismamaklub. Tanfolyamaink közül leg­népszerűbb a társastánc, a jóga, a szabás-varrás. Az ősszel indít­juk a szövő-, kosárfonó-, szá­razvirágtermelő- és virág­kötő-tanfolyamot. A közel­múltban indult gyerekeknek a gyöngyfűző kör - ide még vá­runk újabb érdeklődőket. Van aerobic és kondicionáló torna is. Nálunk is van igény az egészséges életmód megisme­résére. Ezért is alakult az Élet­mód Klubunk hat évvel ezelőtt, és sok előadásnak helyt adunk.- Úgy tudom, hogy az intéz­mény több pályázat meghirde­tője is.- A megyei pedagógus-szak­szervezettel közösen hirdetjük meg a papírszobor-készítő pá­lyázatunkat. Lesz országos szalmafonó pályázat, 11-ik al­kalommal hirdetik meg az „Al­földi tájak, emberek” országos fotópályázatot. Először írunk ki megyei betlehemkészítő pályá­zatot a Megyei Művelődési és Ifjúsági Szolgálattal, és az idén is lesz „Mindenki karácsonya”.- Milyen kiállításokra szá­míthatunk?- Az „Esztétikai nevelés az óvodában” országos rendez­vényhez kapcsolódik Tompa Zsóka babakiállítása. Júliusban a 10 éves kézi­munka szakkörünk mutatkozik be. Ősszel Jobbágy Dezső festményeit láthatják az érdek­lődők. Novemberben a Szol­noki Galéria Baráti Köre mu­tatkozik be.- Milyen nyári terveik van­nak?- Szenttamáson, az Al- másy-kastélyban rendezzük va­lamennyi táborunkat. Lesz kézműves- és szalmafonótábor. Harmadik alkalommal rendez­zük meg a szentmiklósi napo­kat. Idén 10 éves a nyugdíjasklu­bunk. Ebből az alkalomból re­gionális nyugdíjasklub-találko- zót rendezünk. Ebben az évben ünnepli a vá­ros újratelepítésének 275. év­fordulóját. Nyáron felújítjuk a pódium­termet, amelyhez az önkor­mányzat 4 millió forintot bizto­sított. ebből parkettacsere, fű­téskorszerűsítés, festés, szín­padépítés valósulhat meg. Egymillió forintot a házasság- kötő terem légkondicionáló be­rendezésére is biztosított az ön- kormányzat. Jó néhány dolgot még nem említettem az idei tervek kö­zött. Ezek közül kiemelném a Gyermek- és Ifjúsági Centrum kialakítását, ahol szeretnénk fo­lyamatosan programot biztosí­tani a gyerekeknek, fiatalok­nak. Ezek közül említem a „22-es csapdája” lelkisegély-szolgála- tot. Ki mit tud?-ot hirdetünk ál­talános iskolásoknak, december 9-i döntővel. „ASZ-ok” elnevezéssel a vá­ros középiskoláiban különleges képességű,» tehetséges diákok felfedezését és bemutatását ter­vezzük. Minden szombaton délelőtt kézműves-foglalkozásokra vár­juk a gyerekeket. A kiemelkedő ünnepekhez kapcsolódóan családi vasárna­pokat szervezünk, kéthetente pedig diákdiszkót. Lesznek if­júsági koncertek, gyermekmű­sorok is. Megemlíteném még a szín­házi előadásokra jegyek be­szerzését, autóbusz indítását, bálok szervezését, szórakoztató előadásokat. Jelentős feladat hárul intézményünkre a városi ünnepségek rendezésében is. Pályázatokat írunk, szponzo­rokat keresünk rendezvénye­inkhez, ezzel is növelve bevéte­leinket. Segítjük és helyt adunk a különböző egyesületeknek, alapítványoknak. Ezek közül kiemelném a Nagycsaládosok Egyesületét és az Apáról-Fiúra Alapítvány munkáját, amelyek színesítik a város közművelő­dését.- -Az az érzésem, szívesen fognak össze másokkal, több közös rendezvényt is tartanak.- Ez igaz. Minél többen csi­nálunk együtt valamit, annál több a gazdája, és több az ér­deklődő is. Erről jut eszembe az új kezdeményezésünk. Szep­tember 16-án megpróbálko­zunk egy nagyszabású megyei kulturális rendezvénnyel: zenés kastélyparti lesz a szenttamási Almásy-kastélyban. Tízéves az idén a kézimunka szakkör Hogy ne féljünk a sötétben- Hogy ki jön közénk? Min­den igazságszerető ember, aki nem rest feláldozni a szabad­idejét. Aki szem előtt tartja az együttélés erkölcsi normáit. Aki tiszteli a magán- és kö­zösségi tulajdont, aki nem sérti mások szabadságát, em­beri méltóságát. Azok jönnek közénk, akik féltik a gyerekü­ket, a feleségüket, akik attól félnek, hogy mi lesz itt ké­sőbb, ha már most nem lehet kimenni este az utcára. Mindezt Kolozsi József mondja el, aki a polgárőrök megyei szövetségének el­nöke. Kolozsi József: Közénk az igazságszerető emberek jönnek- Törökszentmiklóson már 1990-ben bejegyzett polgá­rőrség volt. De nem volt ösz- szekötő kapocs a helyi és az országos polgárőrség között. Létre kellett hozni egy me­gyei szervezetet. A megyében 42 településen 3000 polgárőr tevékenykedik. Törökszent­miklóson nyolcvanan va­gyunk, közülük hatan - jóma­gam is - önkormányzati kép­viselők is egyben. Én nagyon jónak tartom, sőt szorgalma­zom, hogy a polgárőrségben minden településen legyenek önkormányzati képviselők is, így beleláthatnak a polgárő­rök munkájába és abba, hogy mit kezd a polgárőrség az ön- kormányzat anyagi támogatá­sával.- Azt mondják, Török­szentmiklóson elég rossz a közbiztonság.- Ilyen szempontból a „fer­tőzött” területek közé tarto­zunk. És mi lenne akkor, ha nem volna polgárőrség sem? A polgárőrök járőrözés köz­ben elég sok bűnelkövetőt le­füleltek már.- Mit tehet a polgárőr? Hi­szen intézkedni nincs joga.- Figyelünk bizonyos he­lyeket. Ha olyan eseményt ta­pasztalunk, ahol rendőri bea­vatkozásra van szükség, be­szólunk a rádió adó-vevőn a rendőrségre. Szerencsére technikai felszerelésünk jó, erre sokat áldozott az önkor­mányzat. Városunkban példa értékűnek tartom a polgár­őrség és az önkormányzat együttműködését. Az önkor­mányzat megértette, hogy az embereknek nyugalomra van szüksége, és erre áldozni kell. Molnár Gábor megyei titkár­ral gyakran felkeressük más települések önkormányzatait, az együttműködésre buzdítva őket. Sok településre a polgárőrség alakuló gyűlésére hívnak bennünket, ahol konk­rét segítséget is tudunk adni.- Ön már másodízben kép­viselő az önkormányzatban. Milyen feladatokkal kell meg­birkóznia az önkormányzat­nak?- Többet kellene tenni a munkahelyteremtő beruházá­sokért. Ezen azt értem, hogy több kapcsolatot kellene kiépíteni, kimozdulni Törökszentmik- lósról. A kapcsolatok infor­mációt is jelentenek. Többet kellene tenni azért, hogy vál­lalkozókat hozzunk ide.- Milyen vállalkozásokat érdemes itt csinálni?- Amelyekhez kevés anyag és sok kézi munka kell. Ki lesz munkanélküli? Ezt a kérdést nem az ember szakkép­zettsége és rátermettsége, kora, neme, munkabírása szabja meg, hanem az adott munkahelyen dolgozók, vagyis az, hogy milyen munkaerőből válo­gathat a munkáltató. Legalábbis Tö­rökszentmiklóson és térségében ez a tapasztalat. Mint Batáné Kurcsinka Ilonától, a megyei munkaügyi központ török­szentmiklósi kirendeltségének megbí­zott vezetőjétől megtudtam, Török­szentmiklóson a munkanélküliek ará­nya 14,5 százalék, a körzetben pedig Sokan igénybe vet- 18 százalék. A dolgozók nagyobbrészt ték az előnyugdíjat - a mezőgazdaságból váltak munkanél- mondja a kirendeltség- külivé. Régebben sokan ingáztak a vezető környező településekről, de a külön­böző cégeknél elsősorban őket „építették le”. Ma már a munkáltató nem szívesen vállalja dolgozója útiköltségének térítését, és mivel válogathat a helybeli jelentkezők közül, nem alkalmazza a kör­nyező községben élőket. A városban a regisztrált munkanélküliek száma 1556. Ötven százalékuk részesül jövedelempótló támoga­tásban. A város iskolái, különböző intézményei 12 közhasznú munkást foglalkoztatnak. Ma már a munkáltatók tisztában vannak azokkal a kedvezmé­nyekkel, amelyeket akkor kapnak, ha tartósan munka nélkülit al­kalmaznak. Élnek is ezekkel a lehetőségekkel. Az év elején megnőtt az új jelentkezők száma, akkor voltak je­lentősebb elbocsátások a munkahelyeken. A több száz személyes leépítések ideje lejárt, ma már nem jelentkeznek tömegesen a ki- rendeltségnél az új munkanélküliek. A mezőgazdasági szövetkezetekre, az építőiparra, az útépítő vál­lalatokra jellemző, hogy télen munkanélkülire küldik a dolgozói­kat, és tavasszal, a szezon indulásakor újra visszaveszik őket. A munkahelyi leépítések során sokan igénybe vették az elő­nyugdíjat. A háztájiban végzett munkával kiegészítve, a nyugdíjat sokan biztosabb megélhetési forrásnak tekintik, mint a bizonytalan munkaviszonyt. A munkanélküliek között sok az alacsony iskolai végzettségű, szakképzetlen, de a szakmunkás is. Jelenleg 26 személy részére tartanak nyilván a kirendeltségnél munkahelykínálatot. Mindössze egyetlenegy esetben szól az aján­lat szakképzetlen munkavállalónak. A munkanélküliek egy része úgy látja megoldottnak a sorsát, hogy vállalkozni kezd. Nagyobb részük igényli az ilyenkor adható támogatást. Jelenleg huszonheten részesülnek benne. Nagy sikere van az átképző tanfolyamoknak, bár elsősorban a pályakezdő fiata­lok élnek vele. Érdeklődés van az ügyintéző tanfolyamok, a keres­kedelmi szakmák (boltvezető, eladó) iránt. Szerveztek tanfolyamot varrónőknek is, de sokan nem helyezkedtek el ebben a szakmában az alacsony bérek miatt. Népszerű a testőr-, vagyonőrképzés is, az itt végzett fiatalok el is tudnak helyezkedni. A kirendeltségnél dolgozók a munkanélküliekkel való jó kap­csolatot, a sorsukkal való törődést is fontosnak tartják. Álláskereső technikákat tanítanak a pályakezdő fiataloknak, elősegítik az önálló munkakeresést, ezért munkavállalási tanácsadást indítottak. Azokkal is rendszeresen tartják a kapcsolatot, akik már kikerültek az ellátásból. A Béke Szövetkezetben Tavaszra várva Hatezer-hatszáz hektáron gazdálkodik a Béke Mező­gazdasági Szövetkezet. Mint Balogh Pál elnöktől meg­tudtuk, aggodalommal néznek az idei esztendő elé. A szántóföldterületük ugyanis jelentősen csökkent (10 százalékkal). Vetőgépeket javítanak a gépműhelyben. Készülnek a tavaszra. Részben a kárpótlásra jogo­sultak, részben a részarány-tu­lajdonosok „vitték ki” a földet a szövetkezetből. (Igaz, hogy a kárpótlásra megvásárolt földek 60 százalékát a szö­vetkezetnek adták ki haszon­bérbe.) Az idei vetés- szerkezetet enneft megfele­lően kellett megtervezni. Fi­gyelembe kellett venni sok tényezőt. Például azt, hogy nem volt létszámleépítés: 394 embert „tart el” a Béke, közü­lük 320 tag és 74 alkalmazott. Fontosnak tartják, hogy meg­őrizzék a biztos munkahelyet, még olyan áron is, hogy a személyi jövedelmek nem magasak. A vetésszerkezet tervezé­sénél figyelembe kellett venni, hogy hány ember szá­mít biztos kenyérre a szövet­kezetnél. Ezért elsősorban olyan növények termesztésé­vel próbálkoznak, amelynek biztos piacot tudnak szerezni. Másik oldala ennek a kérdés­nek, hogy az állatállomány őrzi a tavalyi létszámot. Az állattenyésztés is fontos része a gazdálkodásnak, mert segíti a talpon maradást. Ezerötszáz szarvasmarha (korábban két­ezer-háromszáz volt), ebből hatszáz fejőstehén tartásáról gondoskodnak. A szarvas- marhatartás jelenleg még veszteséges. Az egyik fő fel­adatuknak tekintik „ledol­gozni” ezt a veszteséget. A sertéstenyésztésük nyeresé­ges: a sertésszaktelepen ugyanis minőségi árut bocsá­tanak ki, így az állatokat az elérhető ár felső fokánál sike­rül értékesíteni. Az idén a takarmánytermő terület kisebb lesz a szoká­sosnál, ezért kevesebbre ter­vezték a szarvasmarha-tö- megtakamiányt. Az aszályos évek tapasztalata arra intett, hogy csak olyan területen fog­janak bele, ahol öntözni is tudják. Ugyanez a helyzet a kukoricatermesztésnél is. Sokkal biztonságosabb terme­lésre térnek át: kevesebbet és öntözéssel termesztenek. Két­szer annyi cukorrépa lesz vi­szont, mint edddig. Ezt előse­gíti a szolnoki cukorgyárral való kapcsolatuk is: hiszen a cukorgyár vásárolja meg a termést. A szövetkezet gondokkal küzd, de az elnök alapvetően bizakodó. Vagyonfelélés nem történt, a beruházási hitelek minimálisak. Jelentősek viszont a ter­mesztéshez a folyó hitelek. Gond, hogy megszigorodtak a pénzpiac feltételei. Kétfajta hitelre számíthatnak: a banki kölcsönre és az élelmi­szer-feldolgozók által adott termelési hitelre. Ez utóbbi azonban nem mindig szeren­csés, hiszen kényszereladást eredményez, vagyis a szövet­kezet kénytelen a hitel nyújtó­jának eladni az áruját, még akkor is, ha mástól több pénzt kapna érte. A pénztelenség a szövetke­zeti és a privát vállalkozói szférát is sújtja a mezőgazda­ságban. Ennek egyik bizonyí­téka például a mostani krump­lihiány is. Krumpli nincs, vi­déken pedig ott vannak a munkanélküliek. De ha valaki termeszteni akar, annak gépre és pénzre lenne szüksége. Törökszentmiklós határá­ban nem hever parlagon a föld. Igaz, hogy a kárpótlásba kivitt földeket sem a tulajdo­nosok munkálják meg: a szö­vetkezet szolgáltatásai közé tartozik, hogy pénzért minden munkát elvégez ezeken a föl­deken is. Összefogással készült konditerem a Kölcsey Úti Általá­nos Iskolában Az oldalt írta Paulina Éva Fotó: Korénvi Éva

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom