Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-16 / 63. szám

1995. március 16., csütörtök Ünnepségek Megyeszerte 3. oldal A fiatalok ünnepe A római katolikus temetőben, az 1848-49-es emlékműnél tartott ökumenikus megemlékezéssel kezdték az ünneplést tegnap a törökszentmiklósiak. A teme­tőből az ünnepi menet a város központjába indult. A hideg idő miatt nem a Kossuth téren, ha­nem a művelődési központban tartották a városi ünnepséget. A művelődési központba belépő­ket a Miklós Táncegyüttes, a pódiumteremben pedig a zene­iskola fúvószenekara köszön­tötte. A megemlékezés a Ber­csényi Miklós Gimnázium diák­jainak műsorával kezdődött, majd Tóth Tibor, a gimnázium tanára mondott ünnepi köszön­tőt. Beszédét azzal kezdte, hogy március 15-e a fiatalok ünnepe lett a városban. Ez az ünnep mindig is ellentmondásos volt - folytatta -, hiszen félreértés, elhallgatás vette körül a különböző rendsze­rekben. A családok őrizték 1848-49 legendáit, törté­nelmi ereklyéit és a Pe- tőfi-versesköteteket. A szabad választások előesté­jén aztán előbukkant az ünnep tiszta, emberi fénye. A ma sokban hasonlít az egy­kori március idusára. Most is idegen hatalmat kellett legyőz­nünk azért, hogy szabadok lehes­sünk, de az európai viszonyok sokkal kedvezőbbek most, mint 1849-ben voltak. A szabadsá­gunk, amelyet megszereztünk, felelősséggel is jár - hangsú­lyozta Tóth Tibor. - Vállvetve, együtt, szívós munkával kell tennünk a jövőért. Merjünk hinni egymásban, úgy, mint annak ide­jén Petőfiék tették - fejezte be a szónok. Az ünnepségen részt vett a város polgármestere, alpolgár­mesterei és országyűlési képvise­lői is. Az ünneplők ezután a Kos­suth téri emlékműnél helyezték el koszorúikat. Március 15. nélkül nincs magyarság Karcagon ünnepi önkormány­zati ülésen emlékeztek meg 1848. március 15-ről. Dr. Fa­zekas Sándor polgármester szólt arról, hogy ezen ünnepünk gazdag jelentéstartalmában, s mindig találunk benne olyan támpontokat, amelyek a mai korban is segítenek eligazodni. Megemlékezett azokról az eszmékről, vívmányokról, me­lyek alakították az akkori pol­gári réteget. A reformkort tör­ténelmünk legszebb fejezeté­nek tartotta, mely számtalan ta­nulsággal szolgál a mai hata­lom számára is. Úgy vélte, hogy a hatalom birtokosainak az akkori kor emberformáló fordulópontjait, a történelem tanulságait is figyelembe kell vennie, amikor meghozzák döntéseiket. A köszöntő utáni ünnepi műsorban közreműkö­dött Karcag Város Vegyes Kara, vezényelt Mészáros Fe­renc karnagy, zongorán kísért Koppány Mária előadóművész. A megemlékezés a Petőfi- és a Kossuth-szobomál folytató­dott, ahol Varga Mihály or­szággyűlési képviselő beszédé­ben elhangzott, hogy 147 évvel ezelőtt, azon az esős márciusi napon, dicsőséges elődeink le­rázták az idegen elnyomás lán­cát, és egységes akaratukat nyilvánították ki nemzeti joga­inkért. A reformkor nagyjainak bölcsessége összetalálkozott a márciusi ifjak tenni akarásával, és a nemzet öntudatra ébredt. Ma öt generáció tapasztalatával a birtokunkban nem túlzás azt állítani, március 15-e nélkül nincs magyarság. A közvélemény ma is gyak­ran vitázik ’48-as témákról: adórendszer, közteherviselés, sajtószabadság. Mégis a forra­dalom és szabadságharc legna­gyobb értékének azt tarthatjuk, hogy egyesítette az országot - mondta Varga Mihály. A be­széd után a pártok, szervezetek képviselői helyezték el a meg­emlékezés virágait a szobrok előtt. Délután a Déryné Művelő­dési Központban az Éneklő If­júság kórustalálkozóval ért vé­get az ünneplés Karcagon. Gyér érdeklődés Mezőtúron A téliesre fordult tavaszban nem igazán volt kíváncsi Mező­túr lakossága a ’48-as emlék­műsorra. Jó, ha százan hallgat­ták végig tegnap délután a fő­téri Kossuth-szobomál rende­zett ünnepi megemlékezést, ko­szorúzást. Kádár Edit, Lapis Péter és a Szivárvány citeraze- nekar műsora, valamint a Zsin­delyesnél rendezett megemlé­kezés nagyobb nyilvánosságot érdemelt volna. Több mint száz általános iskolás vett részt azonban azon a „Kék pántlika” hagyományápoló műsoron, me­lyet a főiskola ebédlőjében ren­deztek. A néptáncosok, népze­nészek, népdalénekesek mellett felelevenítették a túri vásár ha­gyományait is. A főiskola által szervezet önkéntes véradáson közel kétszázan jelentek meg, és az esti Budapest Ragtime Band-koncerten számuk há­romszorosára emelkedett. „Húzzunk hát hétmérföldes csizmát.. Mint minden évben, az idén is a temetőben felállított ’48-as em­lékoszlopnál kezdődött a meg­emlékezés Szolnokon, majd a Petőfi Sándor nevét viselő in­tézmény falán lévő emléktáblá­nál helyeztek el koszorút a vá­rosi önkormányzat, a közin­tézmények, az iskolák, a pár­tok, a honvédség képviselői. Az emlékezés és a tisztelet virágai kerültek a városházi emléktáb­lához, a Kossuth-szoborhoz, a Szabadság téri Szenthárom­ság-szoborhoz is. A Damjanich-szobomál a szemerkélő hó ellenére is sokan hallgatták Várhegyi Attila pol­gármester ünnepi köszöntőjét, amely az ókori történelem idé­zésével kezdődött. A polgármester szólt arról a hitről, ami nemcsak a ’48-as hősöket éltette, de amelyet ha megőrzünk, a jövőnket őrizzük meg. Hiszen ez a hit segítette az 1848-ban egész Európában vé­gigsöprő forradalom résztve­vőit arra, hogy a magyar forra­dalom elbukása után is felke­ressék Kossuthot, mert éltette őket a hit, a jövőjükbe vetett hit. Nekünk sem szabad „elszu­nyókálnunk” a jövőnket: hét­mérföldes csizmát kell ölte- nünk céljaink eléréséhez - mondta a polgármester. A ma­gyarok számára a március nemcsak a föld újjáéledését, a tavaszt jelenti, de azt a hitet is, melyet „a mi Kossuthunk, a mi Petőfink, a mi Vasvárink, a mi Széchenyink” ad nekünk még most, száznegyvenhét év távla­tából is. Kedden délután a Szolnoki Repülőtiszti Főiskolán is megemlékeztek az 1848-as forradalom és szabadságharc 147. évfordulójáról. Ez alkalommal az ünnepélyes állomány­gyűlésen Nagy Szilveszter mérnök-vezérőrnagy, főiskola-pa­rancsnok megköszönte a katonák munkáját, közülük jó né- hányan részesültek valamilyen elismerésben. fotó: m. j. Csak külsőség? Mint sok magyar településen, Tiszaföldváron is nagy Kos- suth-kultusz alakult ki. Ennek van is alapja, hiszen a szabad­ságharc győztes szolnoki csatá­jának tervét Földváron dolgozta ki Kossuth, Damjanich, Klapka és Vécsey gróf. A néphit szerint Görgey is részt vett a haditanácsban, de erről írásos emlék nem maradt fenn. A második világháború előtt - ahogy sok idősebb föld­vári mesélte - óriási felvonulá­sok voltak március 15-én. A több mint 8-9 tiszaföldvári kör, testület a saját zászlajával vett részt az ünnepségen. A Kurá­zsiból kezdték a felonulást, csatlakozott Virághegy, a ho­moki dalkör és így tovább. Az ünneplő csoportok zászlaikkal köszöntötték az éppen becsat­lakozókat, s így ért a tömeg a Kossuth-szoborhoz, ahol műso­rokkal, beszédekkel emlékez­tek meg a szabadságharc ese­ményeiről. Az 1914. március 15-én felavatott, Poroszlai Sán­dor alkotta Kossuth-szóbor többször volt tanúja és „hállga- tója” Veres Péter beszédének is. Később, a „népi demokrá­cia” térhódításával fakult az ünnep fénye. Ahogy dr. Varga Lajos nyu­galmazott gimnáziumi tanár mondta, a rendszerváltás után megpróbálták visszaadni az ünnep külsőségeit beszédekkel, táncokkal, színjátékokkal, de addig, amíg egy tizenkétezres településen csak kétszáz embert érdekel március 15-e, addig csak külsőségekről beszélhe­tünk. Sqjtónap Március 15-e alkalmából - a sajtó napján - több rendezvényt is szerveztek a médiák képviselői számára. Az írott és elektroni­kus sajtó munkatársait fogadáson látta vendégül Iváncsik Imre, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Fazekas Attila megyei rendőrfőkapitány, valamint Várhegy Attila, Szolnok polgár- mestere. D rövid lejárati idő magas hozam teljes biztonság iszkont kincstárjegy TRKARfKftflHK Magyar Takarékszövetkezeti Bank Rt. 5000 Szolnok, Baross Gábor u. 15. Telefon: (56) 424-154 A három hónapos futamidejű Diszkont Kincstárjegy a Takarékbank fiókjaiban most 27 % éves hozamot biztosít. Az értékpapír visszafizetését a Magyar Állam garantálja. Gyertyás felvonulás Jászjákóhalmán, a Damjanich téri kopjafáknál délelőtt 10 órakor a polgármester megem­lékezése után az általános is­kola mutatta be ünnepi műso­rát, majd elhelyezte koszorúját. Utána a községháza falán levő emléktáblánál koszorúztak az önkormányzat és a pártok kép­viselői. Este 6-kor a Damjanich tértől a főúton gyertyával vo­nultak végig a temetőig a fiata­lok, ahol László Gergely ’48-as honvéd sírját koszorúzták meg. Az összeállítást készítet­ték: Kiss Erika, Czikkely Anna, Csáti Réka, Daróczi Erzsébet, Paulina Éva, Horváth Győző, Gáiik András és Percze Miklós. Fotók: Korényi Éva és Mészáros János. Huszárok a havazásban A szabadtérre tervezett ünnepi műsort tegnap délelőtt Túrkevén a havazás miatt a Korda Sándor filmszínházban tartották. A művelő­dési intézmény hálózatvezetőjének, Debreczeni Lászlónénak a kö­szöntő szavai után, Szilágyi Károly megemlékezését követően a gyermek- és felnőtt néptánccsoport, a fúvószenészek és a Petőfi Ál­talános Iskola diákjainak irodalmi műsorát láthatták a megjelentek, majd lovasbandériumi hintós felvonulás járta végig a város utcáit, és négy helyen ’48-as emlékműsor adtak a kevi közönségnek. Nagy létszámmal Havas eső és hó esett nemzeti ünnepünk reggelén Tiszafüreden. Ké­sőbb az időjárás kegyesebb lett a megemlékezés résztvevőihez, mert a Kossuth téri ünnepség kezdetére a borongós égboltból már csak csen­desen esett a télutói meglepetés. A rossz idő ellenére az elmúlt időszak legnagyobb létszámú megemlékezését tartották a téren lévő 1848- 49-es emlékműnél, hiszen Oláh Vincének, a Kiss Pál iskola igazgató­jának ünnepi beszédét több mint kétszázan hallgatták. A szónok meg­emlékezése után, melyben kiemelte, hogy 1848—49 egyik legfontosabb üzenete számunkra a béke, szabadság és egyetértés eszméjének hét­köznapi megvalósítása, a pártok, szervezetek helyezték el virágaikat az emlékmű talapzatán. Az ünneplők ezután a Kiss Pál Múzeumhoz vo­nultak, mely épületben Kossuth Lajos is lakott történelmünk egyik legdicsőbb korszakának, az 1849-es tavaszi hadjáratnak az idején. Itt, miután dr. Vadász István muzeológus, városi képviselő felidézte a tör­ténelmi eseményeket, a Kossuth nevét viselő gimnázium és általános iskola tanárai és diákjai koszorúzták meg a nagy magyar emléktábláját. A demokrácia bibliája Jászberényben a ferences temp­lomban tartott szentmisével kez­dődött az ünnepségsorozat. Ezt követően a ’48-as emlékműnél gyülekezett a résztvevők csapata. Evek óta ismerős azoknak a köre, akik megjelennek a március 15-i ünnepségen. Most is a város mintegy 300 fős közönsége jött el, hogy meghallgassa dr. Kis Zoltán államtitkár, Jászberény parlamenti képviselője, ünnepi megemlékezését. A szitáló hó­dara nem lelkesítette az ünnep­lést. A pillanatnyi belpolitikai helyzet sem, hisz a kormány szi­gorú intézkedéseinek er­refelé sem örültek. Dr. Kis Zoltán ezt jól tudva szólt arról, hogy az el­mulasztott intézkedések egyre nehezebb hely­zetbe sodorják az orszá­got. A mostani kor­mányzati döntések pozi­tívumaként említette a feketegazdaság elleni lé­péseket, a mezőgazdaság további támogatását, az államapparátus létszámának csökkentését, az ál­lamháztartás hiányának enyhíté­sét. A márciusi forradalom szel­lemiségéről, a 12 pontról, mint a demokrácia bibliájáról is szó esett. Beszédét követően a pár­tok, társadalmi szervezetek, köz- intézmények, kulturális csopor­tok koszorúkat helyeztek el a ’48-as emlékműnél. A Kossuth- emléktáblánál, a gyermekhősök emkléktáblájánál is koszorúztak. A Fehértói temetőben a ’48-as honvédek sírjára került virág. Együtt emlékeztek Közös ünnepségen emlékeztek meg kedden délután az 1848-as for­radalomról és szabadságharcról megyénk rendőrei és tűzoltói. Biz­tonságunk vigyázói nem maradtak most sem dicséretek és - a rendőrség gazdasági helyzetéhez alkalmazkodó, számszerűségé­ben szerény - jutalmak nélkül. A megyei tűzoltóparancsnok négy kollégáját részesítette elismerésben. Közülük hárman soron kívül előléptek, a negyedik kitüntetettnek pedig a munkatársi címet adományozta a parancsnok. A rendőrök köréből az ünnepség alkalmával csaknem hatvan dolgozó kiemelkedő munkáját dicsérték elöljáróik. A legrangosabb kitüntetést ezúttal a megyei rendőr-főkapitányság közlekedési osz­tályának munkatársa, Borbély András zászlós kapta, akit a szolgá­lat példamutató teljesítéséért az országos rendőrfőkapitány jutal­mazott meg. Fegyvemeki március Tavasz ’95 címmel már hatodik alkalommal rendezték meg a fegyvemeki művelődési házban a Dózsa iskola és speciális szakis­kola március 15-i ünnepi műsorát. A megjelenteket Baunok Béla iskolaigazgató köszöntötte, s kí­vántjó szórakozást a közel 4 órás műsorhoz, melyben minden osztály fellépett. Az alsós-felsős irodalmi színpad és az 5. osztályos énekkar „Dicső neve költő fiadnak ...” összeállításában felelevenítette 1848. március 15-ét, majd a 2. osztályosok „Karikaországban” játszottak a nézőknek, őket a Maskarák követték, a harmadikosok „Katonado­log” összeállításában láthattuk a honvédség árnyoldalát is. Az alsós énekkar s a Nyitnikék citeráscsoport is nagy sikert aratott, éppúgy, mint az 5. osztályos tánccsoport polkája. A pedagógusénekkar bács­kai német dalokkal, a felsős táncosok ceglédberceli ugróssal mutat­kozott be. A szakiskolások Illyés Gyula-művel, a három citerazene- kar pedig népdalcsokorral lépett fel. A palóc lányjátékot szintén nagy tapssal jutalmazta a nagyérdemű. A hatodikos fumlyásokat a Döngi- cse csoport követte. A Galga menti csárdást az alsósok ropták, míg az ötödikesek csárdásblokkjában a Pacsirta citerások is közreműködtek, s a nagyok Galga menti párost jártak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom