Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-14 / 62. szám

1995. március 14., kedd 9. oldal Körkép Sivatagi „konyhakertben” Káposztába nem kel Útlevél Nem találkoztam még olyan vi­lágot járt emberrel, aki annak magyarázataként, hogy miért fogott vándorbotot, ne említette volna meg - ha nem is első in­dokként - a kalandvágyat. A Szandaszőlősön lakó Piros Csaba útrakelését más ok - el­sősorban a mellőzés, a teljesít­mények azonos mérvű díjazá­sának elérése - magyarázza. Vette a kalapját Azt mondja erről:- Külföldi munkavállalásom megértéséhez harminc évet kell áttekinteni. A szakmunkás-bi­zonyítvány megszerzése után az egyik legigényesebb szállo­dában, Siófokon helyezkedtem el. Néhány hónap alatt többet tanultam ott, mint az iskolában. Ezt követően öt magasabb szintű szakácsversenyen, hat-nyolc megye legképzettebb szakácsaival együtt indultam. Az öt versenyből hármat meg­nyertem, egyen harmadik, egyen pedig második helyezést értem el. Szolnok megyében mégsem honorálták ezt. Ezért vette a kalapját, s 1978-ban egy évre elment sza­kácsnak az Irakban dolgozó szolnoki olajbányászokhoz, majd rövid itthoni munka után hollandiai, németországi, ismét hollandiai, majd szíriai „fő- * zőcske” következett. A hollandiai tartózkodást a munkavállalási engedély korlá­tái gátolták, a németországit pedig az ottani átlaghoz képest alacsony bérezés.- Néhány hét után hiába is­merte el a német tulajdonos, hogy „most már konyha kiné­zete van a konyhának”, nem fi­zetett többet havi ezerhatszáz márkánál. - Lényegében annyit kaptam, amennyit a kezem alá dolgozó, nálam húsz évvel fia­talabb fiú. A vendéglős azt mondta; elvből nem fizet többet külföldieknek. A német szaká­csok majdnem kétszer annyit kerestek, mint én. így aztán is­mét visszamentem Hollandi­ába. Ott meg más okok miatt bor- zolódott a kedélye:- A hollandiai marhahúsnak más az íze, mint a hazainak. Amikor az első pörköltet elké­szítettem belőle, megijedtem. A hagyma, a paprika, a paradi­csom és a hús párolgó illatáról ugyanis meg lehet tudni, hogy milyen lesz a pörkölt. Egészen más illata volt, mint amit itthon megszoktam. Mi az istent csi­náltam? - kaptam a fejemhez. A tulajdonosnak viszont ízlett a pörkölt. „Szenzációs!” - hajto­gatta. Lehet, hogy azután, amit az elődöm készített, tényleg az volt számára. Az elődömé olyan volt, mintha sűrű rozsdás lében úszkált volna valami. Az igazi gondot nem is a más minőségű nyersanyag okozta Piros Csaba számára: Nagyszülői ágon arab-zsidó származású volt a holland vendéglős házaspár. Megkövetelték, hogy izraeli és arab fűszereket használjak ma­gyar ételekhez. Én meg azt mondtam, hogy kolozsvári töl­tött káposztába nem kell kumáj, meg minden egyéb, ki nem mondható nevű fűszer. Ha a jó isten könyörög, akkor sem te­szek ilyesmit a káposztába. Utóvégre a vendég magyar ét­teremben, magyar ételeket akar enni. Amikor eljöttem, ismét arab fűszereket használtak. Tönkre is mentek. Zörgött, mint a konyhaasztal Piros Csaba 1993. augusztus 14-én indult Szíriába - ismét az olajbányászok szakácsaként. Tudta, hogy mire vállalkozik, hiszen egy évet lehúzott Irak­ban, mégis azt mondja: több­szörös Oscar-díjas szakácsok kellenének oda. A „miért”-re is megadja a vá­laszt: A magyar embernek kényes és elkényeztetett gyomra van. Hozzászokott a Szíriában be- szerezhetetlen sertéshúshoz. Anélkül nehezen boldogul ott magyar kolóniában egy sza­kács, bármennyire igyekszik. Még akkor is így van ez. ha nyersanyagbeszerzést illetően jobb volt a helyzet, mint annak idején Irakban. Ott például fa­gyasztott ausztrál marhahúsból kellett pörköltet készítenem. Reggel elkezdtem főzni, de egy órakor még úgy zörgött, mint a konyhaasztal. Tessék elkép­zelni azt a magyart, aki egyéb­ként sem szereti a marhahúst, s ráadásul ehetetlenül rágósat kap. A legjobb tudásommal pró­bálkoztam - sokszor hiába. Hi­ányoztak az itthoni ízek. Említ­hetném például az ottani vörös­hagymát. Sem annak, sem a paprikának nincs igazi íze. Főz­tem olyan hagymával, amit bármilyen apróra vágtam, két­órás párolás után is megtartotta eredeti formáját. Sült húst sült hússal Szíriai munkám során az sem volt ínyemre, hogy előre kellett étlapot írni. Honnan tudja előre az ember a sivatagban, hogy mit lehet beszerezni? így aztán reggel délre, délben estére ké­szült az „étlap”. Megkérdeztem az embereket, hogy mit szeret­nének ebédre vagy vacsorára. Dörzsölt, az arab világot meg­járt olajbányászok voltak, ezért önmagukon is mulatva mindig azt válaszolták: rántott húst. Az ételválasztékot tekintve nem volt könnyű zöld ágra ver­gődni velük. A huszonhét ola­josból ketten-hárman megették volna a gyümölcs- vagy a tojás­levest, de mit kaptam volna ak­kor a többitől! A napi tizenkét órás fizikai munkához kellett mérni az ennivalót. A többség­hez igazodtam. Általában hús­levest kértek daragaluskával vagy finommetélttel. No meg sült húst sült hússal. Köretnek szívesen fogadták a krumplit, főleg sülve. A magyar férfiak között ke­vés az édesszájú. Én mégis ki­fogtam. Mindegyik olajos édesszájú volt. Az ottani igényekhez képest minden van a piacon, de amit mi szeretünk, abból hiány van. Gyümölcsellátásunk viszont szenzációs volt. Szíriában van egy olyan időszak, amikor na­gyon sokféle gyümölcs egy­szerre érik. Meglepett, hítgy ró­zsából készült dzsemet is árul­tak. Nehézséget okozott a tiszta­ság betartása. Kaptam ugyan helybeli segítséget, több arab férfit is erre, az egyébként le­alacsonyító női munkának számító konyhai elfoglaltságra, de... Volt, aki csak bejött, kö­rülnézett, s szó nélkül távozott. Nem kellett elküldeni. Másokat igen. Az egyiket például azért, mert amikor meglátta, hogy hi- pót öntöttem a mosogatóvízbe, az istennek sem nyúlt bele. Félt tőle, mint ördög a tömjénfüst­től. Végül találtam olyanokat, akikkel öröm volt dolgozni. A tisztaság nem mindegyikük erénye. Igaz, ismerek én olyan magyar szakácsot is, akinek ke­zéből nem kellene az étel. Fakanál helyett volán Ennyi bolyongás után Piros Csaba megelégelte a külföldi munkát:- Úgy döntöttem, nem csiná­lom tovább. Az utóbbi időkben már az arab vezetőknek is főz­nöm kellett volna, pedig az nem állt a szerződésben. Én meg úgy voltam vele: hajnali négy­kor kelek, délután kettőkor végzek az ebédeltetéssel, s négy órakor kezdek a vacsora elkészítéséhez. Kilenc-tíz óra­kor térek pihenőre az arabok el­látása nélkül is. A szerződésben vállalt napi tizenkét órai munka alatt egyébként sem tudtam ellátni feladatomat. Lehet, hogy szinte mániákus tisztaságszeretetem ennek az oka. Az olajosok azt mondták; volt olyan kollégám, aki mindig videózott, úgy ráért. Én meg kényesen ügyeltem mindenre. Arra például, hogy a sivatagban is pepita nadrágban, tiszta, fehér kabátban szolgál­jam ki az olajosokat. Bár nem mondták, éreztem; tetszik ne­kik, hogy megadom a kellő tisz­teletet. Visszatérve mostani helyze­temre: magánfuvarozó lettem. Egy kertészmérnök barátom­mal mezőgazdasági vállalko­zásba fogtunk. Én a szállítást intézem. Idehaza a szakmám­ban nem tudnak megfizetni. Külföldön éveken át jól keres­tem. Itthon a legjobb helyeken sem keresnék 30-40 ezer fo­rintnál többet. Nem tudnék rá­állni az ilyen keresetből finan­szírozható családi életre. A het- ven-százezer forintos korábbi keresetemből lehet valamit en­gedni, de a felére leesni...- Szóval a fakanál helyett a volánt veszi kézbe.- Biztató vállalkozásként. Simon Béla Karácsony Szíriában Saba királynő palotája Szíriai falu Kisebbségi ülés Tiszaderzs. A hét végén a ki­sebbségi önkormányzati tes­tület ülést tartott, ám határo­zatképtelensége miatt csupán tájékoztatót hallgattak meg a megjelentek, melyet a megyei közgyűlés kisebbségi elnöke, Szekeres János, Tiszabura polgármestere tartott. Az ér­deklődők mellett a helyi ön- kormányzat is képviseltette magát a rendezvényen: a pol­gármester, illetve a jegyző vett részt a tájékoztatón. Az elmúlt héten a képviselő-tes­tület is ülést tartott. Az önkormányzat elfo­gadta az ez évi költségvetést, valamint a szervezeti és mű­ködési szabályzat módosítá­sait. Jó hangulat a zeneiskolában Szolnok. Növendékek és a szülők egyaránt jól érezték magukat az immár hagyomá­nyos zeneiskolai farsangon, melyet a közelmúltban ren­deztek. A kellemes este jó hangulatához a színvonalas műsor nagymértékben hozzá­járult. Jándi Tamás - aki jelenleg a budapesti OSZK stúdiójá­nak ének szakos növendéke, a zeneiskola volt tanulója - or­gona- és énekszámaival ara­tott nagy sikert, bemutatko­zott Krajczár József (zongora) is, aki szintén a fővárosban tanul. A nyitótáncot Mozso- nyi Albert balettmester nö­vendékei a „Marica grófnő” zenéjére mutatták be. Nagy sikere volt a jelmezverseny­nek, a sok-sok tombolanye­reménynek is - ez utóbbihoz ezúton is köszönik a szülők hozzájárulását. Új bélyegek Budapest. A Magyar Posta Rt. „Húsvét 1995” elnevezés­sel 14 forintos névértékű bé­lyeget hozott forgalomba. Kertész Dániel grafikusmű­vész terve alapján egyszínű ofszetnyomással az Állami Nyomda Rt. 750 ezer pél­dányt készített a bélyegből. A bélyegképen „Isten báránya” a keresztes zászlóval jelké­pezi a keresztre feszítést és a feltámadást. A „Magyar hajózás törté­nete” című bélyegsorozatból újabb két bélyeget jelentetett meg a posta: „150 éves a ti­szai gőzhajózás” elnevezéssel 14 forintos és „200 éve szüle­tett Vásárhelyi Pál” elneve­zéssel 74 forintos címletű bé­lyeget. A hajózási bélyegen egy Szeged látképe előtt álló korabeli vontatógőzös és a ti­szai hajóút térképe látható. A Vásárhelyi Pál jubileumi bé­lyeg pedig az al-dunai szabá­lyozásnál használt munkaha­jót és a neves mérnököt ábrá­zolja. Mindkét bélyeget Varga Pál grafikusművész tervezte, s ezekből az Állami Nyomda Rt. többszínű of- szetnyomással összesen 750 ezer példányt készített. Sokan tartoznak Jászapáti. A JNSZ Megyei Víz- és Csatornaművek Rt. jászsági üzemigazgatóságá­nak értesítése szerint — az 1994. december 31-i állapot­nak megfelelően - a város la­kosai közül 358 személynek van vízdíjhátraléka, mintegy másfél millió forint összeg­ben. Az üzemigazgatóság a kintlévőséget felszólítással, illetve bírósági végrehajtással fogja rendezni. A Balaton vize kiváló Siófok. A Balaton vízminő­sége a legújabb vizsgálatok alapján megfelel az Európai Unió fürdőzésre alkalmas élő vizekkel szemben támasztott szigorú előírásainak. Más szóval a víz kémiai mutatóit tekintve: kiváló - jelentette ki Balázs László, a környezet­védelmi hivatal osztályveze­tője azon a sajtóbeszélgeté­sen, ahová negyven külföldi újságírót hívtak meg. A tájé­koztatón a vendéglátók igye­keztek meggyőzni az esetleg még kétkedőket, hogy a Bala­ton kellemes és jó vizű tó, bár a tó vize még mindig elég sok foszfort tartalmaz. Ennek kö­vetkeztében, ha egy újabb hosszú és forró nyár lesz, ak­kor talán megint előfordul al­gavirágzás. A tavaly májusi keszeg- és kárászpusztulásról szólva Ba­lázs László elmondta, hogy az nincs összefüggésben a víz minőségével. Matekverseny díjkiosztója Szoinok. Március harmadi- kán 2507 gyermek részvéte­lével tíz helyszínen megtartott Zrínyi Ilona országos mate­matikaverseny megyei fordu­lójának eredményhirdetése ünnepélyes keretek között március 15-én lesz a szolnoki Hermán Ottó Általános Isko­lában. Minden korosztályból az első három helyezett to­vábbjutott az országos ver­senyre, melyet Kecskeméten tartanak április 1-3-án. A szervező tanárok hangsúlyoz­ták a verseny fontosságát, és kiemelték annak magas szintű technikai lebonyolítását, hi­szen a tesztjellegű feladatokat számítógépes feldolgozással értékelték. A továbbjutott di­ákok mellett hat felkészítő ta­nárt is jutalmazni fognak. Az első lépéseket megtették Kunszentmárton. A város és a környék településeinek kö­zös összefogásával tervezik létrehozni azt a szilárdhulla- dék-lerakót, melynek műkö­dése - reményeik szerint - majdan minden környezetvé­delmi törvénynek megfelel. Hogy minderről nemcsak be­szélnek, azt az is bizonyítja, hogy a terv „sínen "van”, a te­rület kijelölése megtörtént, a hatástudományi vizsgálatok elvégzését most kérték. Ha továbbra is minden az elkép­zeléseknek megfelelően tör­ténik, 1997-ben elkezdődhet az építkezés, melynek befe­jeztével a Tiszazug térségé­nek szemetét biztonságosan, környezetszennyezés nélkül tudják majd tárolni. Gazdák bankettje Jászjákóhalma. Jó hangulat­ban tartotta meg éves bankett­jét a helyi Gubicz András Gazdakör. A zenés rendez­vény közelebb hozta annak a vágynak a beteljesülését, hogy a jövő évtől felelevenít­sék a február első szombatján tartott hajdani gazdabálokat. Ez ügyben szorgalmazzák a tagok a négy év óta párhuza­mosan működő két jákóhalmi gazdakör egyesülését. A ren­dezvényt dr. Török István, a megyei gazdakörök elnöke és felesége is megtisztelte rész­vételével, a polgármester pe­dig - úgy is, mint alapító tag - helyi vonatkozású kiadvá­nyokat ajánlott fel kisorso­lásra. Újra gyártják a szuperfoszfátot Peremarton. Hamarosan új­raindítja a szuperfoszfát mű­trágyát gyártó gépeket, be­rendezéseket a Transcenter Kft. Peremartónban. A gépek felújítása már megkezdődött, és ötévi szünet után várhatóan őszre már szállítják a foszfor­tartalmú talajtáplálékot a me­zőgazdasági termelőknek. A kft.-nek egyébként már van gyakorlata a műtrágyaüzem újraélesztésében. Három év­vel ezelőtt, egyéves kény­szerpihenő után indította el a peremartoni komplex műtrá­gyagyárat, amely azóta foko­zatosan növeli termelését. A tervek szerint ebben az évben már 100 ezer tonna foszfor-, kálium- és nitrogéntartalmú műtrágyát állítanak elő, ami­nek kétharmadát itthon hasz­nálják fel, egyharmadát pedig exportálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom