Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-14 / 62. szám
1995. március 14., kedd Körkép 7. oldal Életünk a tét Megyénk halandósági viszonyai (2. rész) A halálozások számának halálokok szerinti összetételét nagyjából azonosnak lehet tekinteni a legalacsonyabb és a legmagasabb mortalitásé országokban. Mindenütt az a jellemző, hogy legtöbben a keringési rendszer betegségeiben hunynak el, ezt az arányt a daganatok követik, majd a sorban az erőszakos eredetű halálokok következnek. Nincs ez másként Magyarországon és ezen belül megyénkben sem. A vizsgált utóbbi két esztendő átlagát alapul véve az Alföldnek ebben a térségében a halálozások 52 százalékát a keringési rendszer betegségei, 24 százalékát a daganatok és 8 százalékát a sérülések, mérgezések, erőszak okozták. Ezt követték az emésztőrendszer, a légzőrendszer betegségeire, valamint az endokrin, táplálkozási anyagcsere betegségeire és az immunrendszer zavaraira visz- szavezethető halálokok, relatív előfordulásuk sorrendben 6, 4, 2 százalékot képviselt. A három leggyakoribb halálok adta tehát az összes halálozás 84 százalékát, a következő három pedig a 12 százalékát, és így együttes arányuk 96 százalékot ért el. Halálokok és a kor A halálokok sémái az egyes életkorokban és nemek szerint is jellemző sajátosságokat mutattak. A gyermekkor első évében elszenvedett halálozásokon belül a veleszületett és a magzati életből származó fejlődési rendellenességek, valamint a szülési sérülések domináltak. A csecsemők 86 százaléka 1992-1993-ban főként veleszületett okok, elsősorban a perinatális - születés körüli - időszakkal összefüggő állapotok (így például a magzati és újszülötti vérzés, a magzat és az újszülött légzőszervi problémái. továbbá a rövid terhességi időtartammal és alacsony születési súllyal összefüggő zavarok), valamint a veleszületett anomáliák (leggyakrabban a keringési és az emésztőrendszer rendellenességei) következtében haltak meg. Szerzett betegségben az egy éven aluliak 14 százaléka hunyt el, főként légzőszervi és idegrendszeri károsodások miatt. Az ezt követő négy esztendőben a veleszületett anomáliák, a daganatok és a légzőszervek betegségei voltak a meghatározóak. Az 5-9 évesek körében az erőszakos eredetű halálokok az összes ilyen korú halálozásnak már több mint felét okozták, emellett a daganatos halálozás súlya volt igen nagy. A 10-14 éves kocsoport- ban a halálozásokon belül azonos arányt képviseltek a veleszületett anomáliák és a sérülések, mérgezések, erőszak (25-25 százalék). Az előbbi korcsoporthoz képest a felnőttkor elején, a 15- 34 évesek esetében ugrásszerűen megnövekedtek és uralkodóvá váltak az erőszakos halálokok, és a halálozások közel fele ezekre volt visz- szavezethető. A daganatok és a keringési betegségek előfordulása körükben átlagosan 14-15 százalék körül mozgott. Ezt követően, 59 éves korig a sérülések, mérgezések, erőszak súlya 25 százalékról fokozatosan 8 százalékra mérséklődött, és ezzel párhuzamosan a keringési rendszer betegségei, valamint a daganatok váltak vezető halálokká. Arányuk sorrendben 23-ról 38, illetve 16- ról 35 százalékra nőtt. Az öregkori haláloki halandóságban egyre nagyobb szerepet kaptak a keringési rendszer betegségei. E haláloki főcsoport részesedése a 60-64 évesek körében még nem érte el a 45 százalékot, amely a kor előrehaladtával egyenletesen növekedve a 85 évesek és idősebbek között már megközelítette a 72 százalékot. A többi halálok - köztük a daganatos betegségek, valamint a sérülések, mérgezések, erőszak is - veszítettek viszonylagos jelentőségükből. Nemek és betegségek A férfiak és a nők okspecifikus halandósága között jelentősek az eltérések. Az 1000 lakosra jutó halálozások számában összességében a férfiaknál kimutatható 25 százalékos halandósági többlet a vizsgált tizenhat haláloki főcsoport közül hétnél ennél lényegesen (a fertőző és élősdiek okozta betegségeknél 40, a daganatoknál 43, az elmezavaroknál 140, a légzőszervek betegségeinél 77, az emésztőrendszer betegségeinél 91, a perinatális időszakkal összefüggő állapotoknál 50 és az erőszakra visszavezethető halálokoknál 118 százalékponttal) magasabb. Átlag alatti a keringési rendszer, a húgyivarrendszer, valamint a bőr- és bőr alatti szövet betegségeinél, azonos a vér és vérképző szervek, az idegrendszer és érzékszervek betegségei, továbbá a tünetek és rosszul meghatározott állapotok esetében. A nők halandósága a férfiakhoz képest mindössze három betegségcsoportnál (az endokrin, táplálkozási anyagcsere betegségei és az immun- rendszer zavarainál 50 százalékkal, a csontváz-izomrendszer és a kötőszövet betegségeinél 100 százalékkal, valamint a veleszületett anomáliáknál 17 százalékkal) magasabb. (Folytatjuk) Fekete-Szabó Sándor Megszűnik a rozsdatemető Szolnokon. Felvételünkön a Körösi út melletti vágányon már évek óta veszteglő vasúti kocsik végnapjait örökítettük meg. A debreceni Bo- fém-2000 Bt. ugyanis megbízást kapott a MÁV-tól, hogy a kilenc darab leselejtezett roncsot szétdarabolva a MÉH-nél értékesítse. A munkálatok jóvoltából április elejére reméljük, eltűnik a város egyik szégyenfoltja. fotó: barna Fordulat a gazdaságpolitikában? Az idei március második vasárnapja emlékezetes dátumként kerül be a legújabb kor magyar gazdaságtörténetébe. E napon ugyanis a kormány nemcsak saját tétlenkedésével szakított, hanem évtizedes beidegzésekkel is. Kevesen tudják, hogy a magyar valuta túlértékeltségének gyakorlata még 1931-ben alakult ki. A kötött devizagazdálkodás akkori bevezetése elválasztotta egymástól a forint belső vásárlóerejét és külföldi árfolyamát, lehetővé tette az importárak elszakítását a belföldi árszínvonaltól. Ezzel kezdetét vette a magyar gazdaság szerkezetének torzulása: a mesterséges ár- és költségviszonyok közepette ésszerűnek tűnt sok minden, ami valójában ésszerűtlen. Tilalmak, devizaszabályozás, szubjektív alapon működő exportösztönzés, importkorlátozás jellemzi azóta is az állami gazdaságpolitikát. A mostani kormánydöntés - ha nem is volt egészen váratlan - alighanem megrázta a gazdasági élet valamennyi szereplőjét. A leértékelés nagysága, a törölt költségvetési tételek összege lényegesen nagyobb, mint amekkora szigorításra a kormány korábban bármikor elszánta magát. Ezt a határozottságot azonban az állam külföldi fizetőképességét fenyegető veszély s a korábbi lépések eredménytelensége indokolja. A pénzpiac a ténylegesen elhatározottnál nagyobb leértékelésre számított, hiszen egy nyitott országnak, amelynek az exportban ma még csak az olcsósága az előnye, nem várhatja el, hogy belföldi áremelkedéseit a külföld elfogadja. A meghirdetett leértékelési lépések azonban világossá tették a kormány szándékait s megvalósításuk ütemezését is: gátat akarnak vetni a parttalan találgatásokon alapuló várakozásoknak, a spekulációnak. A fizetési mérleg felbillent. Ebben a helyzetben az import kettős drágítása - a leértékelés és a vámok emelése - talán segít megtalálni az egyensúlyt, hiszen eddig az export jelentős növekedésével sem lehetett ellentételezni az elsősorban fogyasztási célú behozatalemelkedést. Az elmúlt 6-7 esztendőben túl gyorsan nyitottuk meg a hazai piacot a külföld előtt, gyorsabban, mint amekkora fogadókészséget tanúsítottak a magyar áruk iránt a külföldi partnerek. Minőségi változás az is, hogy a kormány elszánta végre magát a szociális juttatások rendszerének reformjára. Azzal, hogy nem az egyenlősdi, hanem a rászorultsági elv szerinti támogatások mellett voksolt, egy újabb lépést tett a gazdaság piacosítása felé. Mindez hová vezet? A leértékelések folytatódása kétségtelenül az árszínvonal további gyorsuló emelkedését hozza magával. Az import drágulása miatt az év végéig a fogyasztói árak várhatóan mintegy 36 százalékkal, a termelői árak durván az utóbbi felével növekednek majd. A mostani és a még hátralévő leértékeléseknek azonban csak akkor lesz foganatjuk, ha a fizetőképes kereslet az árszint emelkedésénél kisebb mértékben növekszik, ha a belföldi fogyasztás valóban mérséklődik, ha fordul a kocka, és nem újabb hitelekből, hanem külpiaci sikereinkből próbálunk megélni. A helyzet kulcsa a jegybank kezében van. Ha nem kerül a kelleténél több pénz forgalomba, akkor a hazai kereskedők és termelők kénytelenek lesznek az áremelkedések terhének egy részét költségcsökkentéssel, nyereségmérsékléssel „lenyelni”, és akkor az infláció, bár gyorsul, de kordában tartható. Bácskai Tamás A kormány vasárnapi rendkívüli ülésszakán hozott döntései szinte sokkolták a közvéleményt. Ezekről a mindenkit foglalkoztató kérdésekről szóltak interjú- alanyaink. Kiss László nyugdíjas: - Kellettek ezek a szigorító intézkedések a talpra álláshoz. Az emberek morgolódnak, mert nem látják be, hogy nincs más kiút. Ezek az intézkedések elsősorban azt a réteget célozzák meg, akik eddig is jól éltek, akiknek nem baj, ha a továbbiakban kicsit kevesebb jut. Következetlen, aki az elmúlt négy évben azért szidta a kormányt, mert egyenlőséget húzott a tehetős és a kevésbé tehetős között, most meg azért hábo- rog, mert az átlag fölött élőket meg akarja csapolni. A diákoknak sem árt, ha eztán jobban odafigyelnek a tanulásra. Kapjon tandíjmentességet a szorgalmas. Az is igazságos, hogy akinek luxuscikkekre jut, aki százezreket keres, az ne az állam pénzén nevelje a gyerekét, nem szorul rá a családi pótlékra. Feketéné Karakas Szilvia óvónő: - Minden szigorító intézkedés az átlagembert sújtja. Nehéz a nyugdíjasoknak is, a fiataloknak is, de akik gyereket, gyerekeket nevelnek, azoknak főleg. Évről évre egyre több az iskoláztatás költsége, de a cipő, a ruha is, Mit szól hozzá? nem beszélve az étkezésről. Egyszerűen nem értem: egy szocialista kormány hogyan hozhat ilyen családellenes rendelkezéseket. Visszafelé haladunk, nem előre. Az anya és gyermeke ismét nem fontos. Alig cseperedik valamennyit a pici, kerüljön bölcsődébe, a mama pedig menjen dolgozni. De ez egy ördögi kör, mert munka sincs, és ahol akad, annak megszerzéséért kifejezetten hátránnyal indul a kisgyermekes anya. Nem hiszek abban sem, hogy eléri a célját a családi pótlék rászorultság szerinti elosztása. Eddig is azok kaptak mindenféle segélyt, akik kiabáltak. Dudás Zoltán banki alkalmazott: - Viktória lányunk vasárnap lesz egyéves. Feleségem gyesen van. A kormány tervbe vett intézkedése alapján nem hiszem, hogy minket megillet majd a családi pótlék. Pedig fiatal házasokként minden fillérre szükségünk lenne. Még az a szerencse, hogy lakásunk már van, mert mostantól semmi esélyünk nem lenne rá, hogy hozzájussunk. így is nagyon nehéz, mert a bébiholmi rendkívül drága, a lakástörlesztés pedig nagyon magas. 2007-ig teljesen le vagyunk terhelve. Mindezek után meggondolandó, hogy vállalkozzunk-e egyáltalán a tervbe vett második gyermekre. Kelemen Csilla eladó: - Csak azt tudom mondani ezekre a kormányintézkedésekre, hogy „csúcs”. Ezek után biztos nem fogok szülni. Semmiféle kilátása nincs az embernek. Eddig is sok mindenről le kellett mondani, sejtelmem sincs, hogyan lesz ezután. Lassan már a szüleim támogatnak abban is, hogy megéljek, nemhogy lakásra gondolhatnék. Élet- színvonalunk folyamatosan csökken. Szóval nagyon pesszimista vagyok. És ez szörnyű, hogy egy fiatalnak ma Magyarországon nincs semmi életkilátása. Serfőző Ernő nulladik évfolyamos főiskolai tanuló: - A tandíj bevezetése rosszul érint majd bennünket. Édesapám korkedvezményes nyugdíjas, édesanyám adminisztratív munkakörben dolgozik. Nincs túl sok bevétele a családnak. Életszínvonalunk folyamatosan csökken. A jelenlegi helyzet eléggé elkeserítő, de én reménykedem egy lassú kibontakozásban. Családok süllyesztőben? Hétfő. Rosszkedvem reggele. Bár örülnöm kellene, hiszen eny- nyi szép, aranyos gyerekkel régen futottam össze. Az óvodában kezdem a napot. Majd útban a szerkesztőség felé, végighajtok a városon. A színháznál Szigligeti Ede szobrát állja körbe egy gyereksereg. A tanár úr középen magyaráz. Érdeklődők, lelkesek. Ők még nem tudják, hogy „színház az egész világ”. Megszorító csomag nem lesz - mondta Szekeres Imre, az MSZP alelnöke szombaton, rá egy napra mégis szociális bombát robbantott a kormány. A megyei múzeumban is van dolgom. A földszinti kiállítóteremben kulturált gyerekzsivaj fogad. Ok még nem tudják - szüleik a reggeli lapokból olvashatják éppen -, hogy eltartásuk forog kockán. Rosszkedvem nem oszlik. A múltba, az egészen közeli múltamba merülök kábán. Épp tíz éve, hogy másfél éves kislányom ébresztgetett szakállamat huzigálva minden reggel. Weöres Sándor csupa játék verseivel, s aztán a mosógéppel együtt, közösen indítottuk a napot. Az édesanyja nyugodtan dolgozhatott. Egy év gyeses korszakomnál - amit az apa jogán vettem igénybe - nagyobb gyönyörűséggel se azelőtt, se azóta nem ajándékozott meg a gondviselés. Egy csöppnyi élet, reménység forrt össze velem - miközben járni, enni, beszélni tanítottam - életre szóló láthatatlan testi-lelki kötelékké. Kiskamasszá, hamarosan szülőképessé cseperedett lányom - döbbenek rá -, leendő unokámmal (ha lesz!) lehet, hogy megtapasztalni sem tudja mindezt, hiszen a hét végi kormányülés a drákói szigorú szociális csomagjával a még meglévő gyermekvállalási kedvnek is jócskán alátett. Egy hosszan tartó sikoly ezekben az órákban, napokban az ország. A süllyedő hajók hallatnak ilyen hangot. Magyar családok százezrei kerülhetnek a süllyesztőbe, a végső elnyomoro- dás réme fenyeget - hallgatom a rádió híradását. Földünkön másodpercenként három újszülött jön a világra, kettő közülük a biztos szegénységre születik. Ebben, úgy tűnik - ha így halad -, sikeresen felzárkózunk a világstatisztikához. Megszűnik a gyed? A múlté lesz a családi pótlék, gyes alanyi jogosultsága? Csak egy „bizonyos jövedelmi szint” alattiak kaphatják? Vigyázat! Minden hatás ellenhatást vált ki. Bizonyára sokaknak nem éri majd meg a „bizonyos jövedelmi szint” felett keresni, sok esetben rabszolgabérekért görnyedni, a legális gazdaságba bejelentkezni. Félő, hogy a kormány által a napokban meghirdetett feketegazdaság elleni összehangolt fellépést újabb összehangolásnak (összehangolás-sorozatoknak?) kell követni. A nagyobb harchoz a rendőrségnek, adóhatóságnak nyújtott többlettámogatást netán a szociális szférából pumpálják ki? Ördögi kör ez, akárhonnan szemléljük. A kisember horizontjáról nézve nem létezik ésszerű magyarázat. Láthatóan e lépés- sorozatot a ggazdaság- ésszociálpolitika reformja kényszerítette ki. Ám ezzel könnyen pürroszi győzelmet arathat a kormány. Még egy ilyen győzelem, s nem marad több katonája. Ez esetben: adófizetője. Ugyanis a ma újszülöttjeiből válhatnak csak a jövendő GDP megtermelői, újabb adófizető állampolgárai. Oly korban születtem, amikor az állam gyermektelenségi adót rótt ki az ifjú házasokra, ha nem volt családjuk. Ma oly korban élek, amikor arra várok, hogy hivatalosan is kihirdessék a szegénységi küszöböt, azt a jövedelemhatárt, ahonnan felfelé - miután gazdagnak ítéltetek - már nem jár a családi pótlék. Ha éppen csak átesem a küszöbön, életszínvonalam a családipót- lék-elvonással számottevően zuhan. Ha nem esem át e küszöbön, a társadalmi stigma által szegénynek találtatok, ellenben kapom a pótlékot. Amit tudok: a jövőben meg nem születendő életekhez képest ennek az egész kitalálósdi játéknak a jelentősége csupán csak légypiszok. Simon Cs. József Micsoda lendület! A féléves lejáratú OTP Pénztárjegy III. ÚJ SOROZAT évi 26 %-kal hálálja meg bizalmát. OJ 00 1995. március 31-ig váltható! f OTP Pénztárjegy III. Az értékmegőrző.
