Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-13 / 61. szám

6. oldal 1995. március 13., hétfő Körkép Életünk a tét Megyénk halandósági viszonyai Az elmúlt negyedszázadban, de különösen a nyolcvanas évektől kezdődően Jász-Nagykun-Szolnok megye népe­sedési folyamatai - az országoshoz hasonlóan - igen ked­vezőtlenül alakultak. A népesség számának változását meghatározó természetes és mechanikus népmozgalmi tényezők közül ugyanis egyedül az ide és az elköltözések - negatív vándorlási - egyenlegének jelentős csökkenését tekinthetjük megfelelőnek. A térség népessége 1970. és 1994. január elseje közötti időszakban több mint 23 ezer­rel - egy Törökszentmiklós nagyságú város lakosságával - fogyott, és amelyet nemcsak a kevés újszülött, hanem el­sősorban a nagyszámú idő előtti halál magyaráz. Az utóbbi csaknem fél évszá­zadban az általános halandóság és a halálozások száma me­gyénkben a hatvanas évek köze­péig - összefüggésben az életkö­rülmények javulásával, a jobb táplálkozással és az egészség- ügyi ellátás színvonalának emelkedésével - fokozatosan csökkenő tendenciát mutatott. A halálozási arány 1946-ban és 1947-ben még igen kedvezőtlen (14,7, illetve 13,5 ezrelék) volt, amely lassan a hatvanas évek elejére-közepére a még jónak mondható 10 ezrelékre esett vissza. Az 1993-as esztendőben már 6200-an haltak meg a me­gyében, és a nyers halálozási mutató ismét elérte az 1946. évi szintet. Helyünk a harmadik világban Egyes kutatók szerint a halan­dóságromlás Magyarországon napjainkra úgynevezett epide­miológiai válsággá súlyosbodott, amely lényegében az egész né­pességet sújtja, de legnagyobb mértékben a felnőtt férfiakat érinti kedvezőtlenül. E' népes­ségcsoporton belül a középkorú férfiak mortalitása jelenleg nagyjából megegyezik az 1920-as, 1930-as években ta­pasztaltakkal. S ami talán még ennél is nyugtalanítóbb: rosz- szabb, mint jó néhány harmadik világbeli országban. A halandóság az elmúlt mint­egy három évtizedben országo­san és ezen belül Jász-Nagy- kun-Szolnok megyében is ta­pasztalt növekvő alapirányzata a világátlaghoz, de a világ egyes régióinak többségéhez képest is ellentétesen alakult. A világ né­pessége halandóság következté­ben az utóbbi esztendőkben évenként átlagosan 10 ezrelékkel fogyott - hasonlóan, mint a hat­vanas évek derekán nálunk -, de ez a mutató csak mintegy fele a 40 évvel korábbinak. A magyar- országi halálozási viszonyok ez­zel szemben lényegesen, min­tegy negyedével rosszabbodtak. A hazai halandósági trend kia­lakulásában az életmódnak, az egészségügyi ellátás minőségé­nek és a környezeti ártalmaknak volt, illetve van meghatározó szerepe. A legfontosabb ezek közül az életmód és annak is kü­lönösen egyes elemei. így az gészségtelen (sok koleszterint, az indokolhatónál több sőt és ka­lóriát tartalmazó) táplálkozás, az egészséget károsan befolyásoló szokások (közöttük a legjelentő­sebbek a dohányzás és az alko­holizmus), a mozgásszegény életmód, a szabadidő egyoldalú felhasználása. Egyes kutatók vé­leménye szerint napjainkban Magyarországon csaknem min­den ötödik halálozás azért kö­vetkezik be, mert az egészség- ügyi ellátás nem megfelelő (ez az arány a fejlett országokban a hazai közel felére tehető). A megyei nyers halálozási arány elmúlt 23 esztendőbeni 22 százalékos növekedését nagyobb részben - 57 százalékban - a ha­lálozások gyakoriságának emel­kedése és kisebb részben - 43 százalékban - az öregedő népes­ségösszetétel idézte elő. Ez a két összetevő az 1970 és 1985 kö­zötti időszakban 16 és 84 száza­lékot képviselt, az utóbbi évti­zedben tehát erőteljesen megnö­vekedett a korspecifikus halan­dóság halálozásban kimutatható szerepe. Figyelemre méltó, hogy az előbbiek alapvetően eltérően játszódtak le nemenként. A fér­fiaknál a nyers halálozási arány növekedése 70 százalékban a kor szerinti halandóság emelkedésé­ből származott és csak 30 száza­léka tulajdonítható a korösszeté­tel kedvezőtlen változásának. Ezzel szemben a nőknél az utóbbi a meghatározó, hiszen az egyes korcsoportok halálozási mutatója javult, összességében 21 százalékkal. A gyengébb erősebb nem A férfiak halandósága lénye­gesen, napjainkban mintegy 25 százalékkal magasabb a nőkénél. A vizsgált utóbbi két év átlagá­ban ezer megfelelő nemű lakosra a férfiaknál 16,33, a nőknél 13,10 halálozás jutott, és tovább nyílt a két nem halandósága kö­zötti olló. A nemenkénti mortalitási kü­lönbségek már a magzati élet­szakaszban is kimutathatók. Erre enged következtetni, hogy az él- veszületetteken belül a fiúk ará­nya igen hosszú idő óta 50-52 százalék között mozgott, ezzel szemben a késői magzati halálo­zásokból 52-63 százalékkal ré­szesedtek. A halandóság nemenkénti el­térései a teljes életkori skálán lé­nyegében csaknem valamennyi korcsoportban megmaradnak. A differencia az elmúlt két esz­tendő átlagát figyelembe véve legnagyobb mértékű a 25 és a 64 év közötti korosztályok esetében volt. Itt a férfiak és a nők kors­pecifikus halandósága között - ötéves korosztályok alapján - minimálisan több mint kétszeres, maximálisan pedig közel három és félszeres különbség mutatko­zott. Az eltéréseket jól érzékel­teti az is, hogy százezer azonos korú férfiból például 80-84 éves korban 4552-vel, 85 év felett 2901-gyel, 75-79 évesen 2771-gyel, 70-74 évesen 2729-cel, 65-69 évesen 2403-mal többen haltak meg, mint az ugyanilyen korú nők kö­zül. A nők kedvezőbb halandó­ságát jelzi továbbá, hogy jelen­leg Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében átlagosan 73,1 éves ko­rukban halnak meg, a férfiak en­nél 7,5 esztendővel rövidebb ideig élnek. A kilencvenes évek elején is túlnyomórészt öregkorban hal­tak meg az emberek. Az utóbbi két év átlagában a 60 évesek és idősebbek összes halálozáson belüli aránya valamivel megha­ladta a 76, ezen belül a 69 éves­nél idősebbeké pedig megközelí­tette az 55 százalékot. A cse­csemő- és gyermekkorban bekö­vetkezett halálozások az összes haláleset 1,5 százalékát tették ki, jelentéktelen nemenkénti kü­lönbségek mellett. A 15-39 éve­sek részesedése valamivel 4 szá­zalék fölött alakult, s ez az arány a férfiaknál kétszerese volt a nő­kének. A középkorú népesség (a 40-59 évesek) halálozásokon be­lüli relatív előfordulása igen ma­gas értéket, 18 százalékot ért el és a nemek mutatói között itt is kétszeres különbség mutatko­zott. A csaknem negyedszázad alatt a halálozások számának kor sze­rinti megoszlásában kedvező és kedvezőtlen irányú változások egyaránt megfigyelhetők. A 0-14 éves korban meghaltak ösz- szes halálozáson belüli aránya az egyharmadára mérséklődött, a 15-39 éveseké kismértékben nö­vekedett, a 60 évesek és az annál idősebbeké némileg csökkent, míg a középkorú népesség ese­tében jelentős emelkedés történt. Csökkenő fiatalkori halandóság A halandóság korcsoporton­kénti mutatószámai megbízha­tóan fejezik ki a mortalitás nagy­ságát, illetve időbeli változása pedig annak tendenciáját. A korspecifikus halálozási arányok az emberi élet egyes szakasza­iban számottevően eltérnek. A teljes életkori skálát alapul véve a születés utáni négy évben (kü­lönösen pedig az első esztendő­ben) a relatív halálozási gyakori­ság igen magas. Az ezt követő években egy ideig erőteljes visz- szaesés következik be, és a vizs­gált utóbbi két év adatai alapján a férfiaknál a 30-34 éves korcso­portban, a nőknél tíz esztendővel később haladja meg ismét az előbbi szintet. Említésre érde­mes, hogy az elmúlt majdnem negyedszázadban az 5-9 évesek korcsoportjában - mind a fiúk­nál, mind pedig a leányoknál - legalacsonyabb a halandóság. A korspecifikus halálozási arány a férfiaknál már a 45 éves korban elérte, illetve meghaladta a 10 ezreléket, a nőknél ugyanez egy évtizeddel később következett be. Az elmúlt 23 év alatt a halan­dóság romló alaptendenciája mellett "korcsoportonként rész­ben eltérő mértékű és részben el­térő irányú változások következ­tek be. Lényegesen kedvezőbbé váltak a 10-14 évesek kivételé­vel a gyermek- és annál kisebb mértékben a fiatal felnőtt korúak halálozási mutatói. Az előzőek­kel szemben a 30-54 éveseknél - ötéves korcsoportok alapján - erőteljes, 52-85 százalékos volt a halandóságromlás, az 55-64 éve­seknél az ezer lakosra jutó halá­lozások száma 30-40, a 65-69 éveseknél 10 százalékkal növe­kedett. Az ennél idősebbek kor szerinti halandósága a hatvanas évek végéhez képest említésre érdemes mértékben javult. A megyei és az Országos kor szerinti halálozási adatokat ösz- szehasonlítva jelenleg csak a 10-14 évesek, továbbá a 85 éve­sek és idősebbek korcsoportjai­ban jelentős (sorrendben 28, il­letve 4 százalékos) a megyei ha­landósági többlet, számottevő nemenkénti eltérés mellett. A gyermekkori halandóságot élesen külön választható két kor­csoportra: a csecsemőkorra és az azt követő évekre bontva ele­meztük. Ezek szerint a csecse­mőhalandóság az utóbbi 23 év alatt fokozatosan és igen jelentő­Asszonyom! Amíg Ön bevásárol, mi főzünk. INGYENES KÓSTOLÓ! Márciusban Önt is vendégül látja a Hera házi­asszonya. Kóstolónkon meggyőződhet róla, hogy Hérával minden étel sokkal finomabb. És mindezt szokásos bevásárlása közben. Keresse háziasszonyunkat a nagyobb boltokban. Hera. Kiemeli az ételek valódi ízét. A következő városokban látja Önt vendégül a Hera háziasszonya: Mezőtúr: március 16., 17., Kisújszállás: március 20., 21., 29., Karcag: március 22., 23., 24., Túrkeve: március 27., 28., Szolnok: március 16., 17., 20., 21., 22., 23., 24., 27., 28., 29. sen csökkent. Az ezer újszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak száma az 1970. évi 22-ről 1993-ra 11-re, tehát éppen felére mérséklődött. A vizsgált években a megyé­ben a csecsemőhalandóság az országosnál lassabb ütembe ffja­vult, de még mindig lényegesen kedvezőbb maradt. Nagyságá­nak megítéléséhez azonban tudni kell, hogy például 1990-ben 32 fejlett egészségi kultúrájú ipari ország közül csak Albániában, a volt Szovjetunió területén, Romániában, a volt Jugoszláviában jutott ezer élve- születettre több egy éven aluli halálozás, mint Magyarorszá­gon. Az 1-14 éves gyermekek ko­réves, illetve korcsoportos ha­landósága ezekben az években mind a megyei, mind az orszá­gos adatok alapján egyéves kor­ban volt a legmagasabb és azt követően általában kilencéves korig fokozatosan csökkent, majd kismértékben emelkedett. A korosztályon belül az 1-2 éve­sek korcsoportjában igen jelen­tősen, 71-80 százalékkal, a 3-4 és az 5-9 éveseknél sorrendben 44 és 54 százalékkal csökkent a korspecifikus halálozások száma, s egyedül a 10-14 éve­seknél volt némi emelkedés. Utolsók közt a világon A felnőtthalandóságban kö­vetkeztek be a legkedvezőtle­nebb változások az elmúlt csak­nem két és fél évtizedben. A 15-59 évesek halálozásokon be­lüli aránya 18 százalékról 23 százalékra emelkedett és az eb­ben a korban meghaltak száma 49 százalékkal lett több. Az ezer lakosa jutó halálozások száma az említett években 53 százalékkal növekedett. Ezen belül a férfiak­nál közel 1,7-szeres, a nőknél 24 százalékos bővülés történt. E népességcsoporton belül a fiatal felnőtt korúaknái javulás következett be, a 15-19 évesek­nél csaknem felével, a 20-24 éveseknél háromtizedével és a 25-29 éveseknél egytizedével esett vissza a halandóság. A többi korcsoportban igen jelen­tős a romlás, a 35-39 és a 45-49 éveseknél több mint 80 százalé­kos, a 30-34, a 40-44 és az 50-54 éves korúaknái 52 és 61 százalék közötti értéket ért el, továbbá az 55-59 éveseknél is megközelí­tette a 40 százalékot. Ez főként a férfiak halandóságának igen gyors emelkedésével magyaráz­ható. A jelenlegi kedvezőtlen szitu­áció ugyanis a legutóbbi negyed­században jött létre. A 35-39 éves férfiak mortalitása most rosszabb, mint 1938-ban volt. A 40-44 és a 45-49 éveseké lénye­gesen meghaladja az 1930. évit, az 50-54 és az 55-59 éveseké pedig az 1920-1921. évi szintet. Nemzetközi összehasonlításban ezek a mutatók legmagasabbak a világ megbízható adatokat szol­gáltató országai között, beleértve a harmadik világot is. Válságos helyzetünket jól mutatja, hogy a szomszédos Ausztriában az 1000 megfelelő korú férfira jutó halálozás 1992-ben az előbbi korcsoportokban csak 34-44 százalékát tette ki a hazainak. A kilenc korcsoport közül öt­nél kedvezőbb és négynél ked­vezőtlenebb a megyei halálozási mutató az országosnál. Százezer azonos korú lakosból az 1992- 1993 évek átlagában or­szágosan a 15-19 évesek korcso­portjában 14-gyel, a 25-29 éve­seknél 1-gyel, a 40-44 éveseknél 66-tal, az 50-54 éveseknél 2-vel és az 55-59 éveseknél 97-tel többen haltak meg, mint a me­gyében. Ezzel szemben országo­san a 20-24, a 30-34, a 35-39 és a 45-49 éveseknél valamivel (1-4-gyel) kisebb a mutató. Az öregkori halandóságot is ötéves korcsoportok szerint vizsgáltuk és a fajlagos halálozá­sok számánál az életkor emelke­désével párhuzamosan erőteljes növekedést tapasztaltunk. Az utóbbi két esztendő átlagában a 85 éven felüliek halandósága csaknem tízszerese volt a 60-64 évesekének. A 60-64 és a 65-69 évesek kö­zött az elmúlt 23 évben 31, il­letve 10 százalékkal nőtt az 1000 lakosa jutó halálozások száma, a többi korcsoportban ezzel szem­ben csökkenés következett be. Legnagyobb mértékű javulás a 80-84 éveseknél volt (15 száza­lékos), ezt követték a 75-79 éve­sek 8 és a 70-74 évesek 5 száza­lékkal. Tendenciájukat tekintve azo­nos változások történtek orszá­gosan, de mértékük általában számottevő eltérést mutatott. A megye öregkori halandósági mu­tatói négy korcsoportnál alacso­nyabbak, kettőnél pedig maga­sabbak voltak az országosnál. Százezer azonos korúra számítva a 60-64 éveseknél 23-mal, a 70-74 éveseknél 44-gyel, a 75-79 éveseknél 291-gyel, j& 80-84 éveseknél 43-mal keve­sebb halálozás jutott a megyé­ben, mint országosan. Fordított a helyzet a 65-69, valamint a 85 évesek és idősebbek esetében. A megye lakosai közül 1993- ban az országoshoz képest a férfiak csaknem egy, a nők megközelítően fél évvel hosz- szabb ideig, átlagosan 65,6 il­letve 73,1 évig éltek. Fekete-Szabó Sándor (Folytatjuk) r Jól jár, Via a IjáB-ba jár! Térjen be hozzánk a HÍD élelmiszeráruházba, ahol olcsó árakkal és figyelmes kiszolgálással várjuk kedves vásárlóinkat. Mmóevi heten Akciós ái*aU! \ Nyitva: H-P 6-18-ig, SZÓ. 6-13-ig. Szolnok, Abonyi út 38. sz. március 13 és 14-én az Árkádsoron a Divatáru-szaküzletben: női blúzok 40 %, egyes kötöttáru 50 %, egyes Felina melltartók 20 % engedménnyel. A Dáv/'í/férfidivatáru-boltban egyes rövid és hosszú ujjú ingek FÉLÁRON. A Gabigyermekruha-boltban egyes pulóverek 20 %, nagykamasz öltönyök 30 %-kal OLCSÓBBAN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom