Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-11 / 60. szám

1995. március 11., szombat Hazai Tükör 3. oldal Az Éneklő Ifjúság idei nyitóhangversenyeit egyszerre két helyen rendezték meg tegnap a megyében: Mezőtúron és Szolnokon. A kéthetes rendezvénysorozat következő koncertjei ma 9,30-tól kezdődnek - Tiszafüreden a Széchenyi Iskolában és Szolnokon a Tiszapartiban. Képünkön a szolnoki hangverseny összkara. fotó: i. l. Lesz elegendő kerti vetőmag Önálló műsorral a Nemzeti Színházban Március 13-án este 19 órai kez­dettel nem mindennapos ren­dezvénynek lehetnek szem- és fültanúi az érdeklődők, ha el­mennek Budapestre, a Nemzeti Színházba. Mihályi Gábor, az Állami Népi Együttes szólistája - „másodállásban” a Tisza Táncegyüttes művészeti veze­tője - a koreográfusok között negyedikként lehetőséget ka­pott egy egész estét betöltő, önálló műsor színpadra állítá­sára. A Tisza-parti együttes műsoraiból ismert koreográfiá­kat ezúttal a világhírű Állami Népi Együttes mutatja be. Á táncos-koreográfus tehet­ségét bizonyítja az is, hogy a március 14-én átadandó Haran­gozó Gyula-díjat - mely a tán­cosok legrangosabb elismerése - várhatóan ő kapja meg. Még mindig a néptánc „háza- tájánál” maradva: a Tisza Táncegyüttes júliusban ameri­kai turnéra készül, Mihályi Gá­bor vezetésével. Meghívásuk - többek között - egy folklór vi­lágtalálkozóra szól. Az elmúlt évekkel ellentétben az idén lesz elegendő és megfe­lelő fajtaválasztékú vetőmag a kis és nagy zöldségtermelők, számára - hangzott el a Kerti­mag Vetőmag-kereskedelmi Kft. pénteki sajtótájékoztató­ján. Á zöldségvetőmag piacá­nak 50-60 százalékát lefedő kft. raktáraiban jelenleg 550- 600 millió forintnyi árukészlet van. Az enyhe időjárásnak kö­szönhetően első kéthavi for­galmuk az idén 15-20 száza­lékkal haladta meg a tavaly ja­nuár-februári értéket. (MTI) Szolnok város jó levegőjéért faültetési akció Környezetbarát járművek kiállítása Harmadik alkalommal rendezik meg Szolnokon március 25-26-án a Szolnoki Járműipari Kiállítást a Tiszaligetben, melynek megtekintése mindenki számára ingyenes. A szerve­zők egyúttal felajánlást tettek a város önkormányzatának arra, hogy a jármüvek légszennyezése által okozott károk enyhíté­sére anyagi támogatást nyújtanak a megyeszékhely közterüle­teinek fásításához. Mint a kiállítást rendező két szervezet képviselőjétől, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közúti Közlekedési Szolgálta­tók Szövetségének (KKSZSZ) ügyvezetőjétől, Juhász József­től', és a Magánvállalkozók Nemzetközi Fuvarozó Ipartes- tülete (N1T) Szolnoki Irodájá­nak vezetőjétől, Gulyás Már­tontól megtudtuk, eddig tizen­hármán csatlakoztak az akció­hoz. köztük három olyan ma­gánvállalkozó, akik a kiállítás ideje alatt fát kívárinak ültetni. A felajánlás többek között azért is született meg, mert az Alföl­dön, így Szolnokon is rendkívül kevés a zöldterület, s kevés a fa is, mely hivatott biztosítani a lakóközösségek jó levegőjét. Egyúttal a motorizáció oly mé­reteket öltött, hogy annak kör­nyezetvédelmi ellensúlyozására szükség van társadalmi össze­fogásra is. Természetesen az akcióhoz mindenki csatlakozhat, s to­vábbra is várják a felajánláso­kat az OTP 459-98142/837006865-7 szám­laszámra. A kiállítás célkitűzéseit Ju­hász József úgy fogalmazta meg, hogy azt nemcsak a szakmai érdeklődőknek szán­ják, hanem a különböző prog­ramok révén a nagyközönség­nek is. A nagyközönségnek kí­nált programok között megta­lálható lesz az autós ügyességi verseny, a szlalom, melyre va­sárnap kerül sor, míg szomba­ton munkakutyák és autóver­senyzők bemutatója szórakoz­tatja majd a közönséget. A március 25-26. közötti kö­zel kétezer négyzetméteres ki­állításon a kerékpártól a kami­onig megtalálható lesz minden­féle jármű, köztük olyan híres­ségek is, mint az Ikarus egyedi luxusautóbusza és a szépségdí­jas finn kamion is. A több, mint 40 kiállító által hozott jármű­vek megtekintésére közvetlenül megkeresték a megye 1500 fu­varozó vállalkozóját annak ér­dekében, hogy koncentrált megmérettetés során találhas­sák meg a számukra legmegfe­lelőbb munkaeszközt. -ez­A nőnap margójára Szeretek egy nőt. Sőt: még azt is bevallom férfiasán, hogy szerelmes vagyok belé. Nem halálosan, csak egyre jobban. Ja, hogy ilyesmiről nem illik beszélni, főleg 9 év után? Mi­kor sokan azt a bizonyos hű­ségesküt úgy mondják el, mintha életfogytiglanra ítélé­sükbe egyeztek volna bele... Szeretek egy nőt. Sőt: sze­relmes vagyok belé! Ja, hogy ez egyáltalán nem természetes 9 év után? Hogy az efféle megnyilvánulások manapság jó esetben romantikus túlzás­nak, rosszabbik végén meg­fogva a dolgot, ócska hazug­ságnak tűnnek? Persze, tudom én ezt, de akkor is: szeretek egy nőt 9 év után is, nem halá­losan, csak egyre jobban. Hogy miért? Azért, mert ő valóban a párom. Minden por- cikájában, gondolatainak leg­apróbb rezdüléseiben is fölfe­dezhetem - ha akarom! - azt, ami engem kiegészít. Egyre inkább rácsodálkozom arra a tökéletes isteni rendre, mely­ben mi ketten összetalálkoz­tunk, mert egymásnak szánt bennünket a Teremtő. Mint a fa törzse és kérge, mint a bőr és hús, mint a levegő és a ma­dár... Úgy tartozunk mi össze örökre és elválaszthatatlanul. Ezért sem értem ezt a kérdést: „Mással nem lenne jobb?” Hogyan: hát repülhet a madár légüres térben, úszhat a hal a kiszáradt mederben? Szomo­rúan látom azt a görcsös kap­kodást, a nagy, társasági „cse- rebere-válás”-játékot, mely­nek üressége olyan fájó... A Teremtőt kéne talán végre megkérdezni arról, hogy ő kit szánt nekem... A komputeres társkeresés szakszerűsége he­lyett az Atya szerető gondos­kodását választva. Összefoglalva: szeretek egy nőt, egyre jobban, szerelme­sen. Ja, hogy közben ő is sze­ret engem? Ez az ő privát ügye, amit indokoljon meg majd férfinap alkalmából, ha akar (bár ő sem szereti a nagy szavakat, és inkább jóízűen elkészített ebéddel „üzen”). Hecker Róbert P. S.: A leglényegesebbet majdnem elfelejtettem: ez a nő AZ ÉN FELESÉGEM! Kutatási, műszaki fejlesztésre kérhető Alapítványi segítség vállalkozásoknak Vissza nem térítendő támogatásért pályázhatnak azok a me­gyei magyar tulajdonú vállalkozások, amelyek exportképes termék előállítása érdekében technológiai fejelesztést hajtanak végre. A támogatást a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány folyósítja. A megyében régen hiányzó tá­mogatást pótol a nemrég elfo­gadott pályázati anyag, melyet az említett alapítvány folyósít majd a vállalkozások számára. Eddig ugyanis hasonló támoga­tásért kizárólag a központi alaphoz lehetett folyamodni, az azonban - mint ahogy ez az összeg is - behatárolt. Az vi­szont tapasztalatként jelent meg a megyei Vállalkozásfejlesztési Irodában, hogy a megyében számos jó ötlet születik, ám a Szigorított határellenőrzés Hegyeshalomnál kifelé két órát kellett várakozniuk pénteken az utasoknak, mert az osztrák ha­tóságok szigorított ellenőrzést tartottak. Az osztrákok ezen a héten immár második alka­lommal veszik alaposan sze­mügyre a beutazókat, és ez je­lentősen lassítja a forgalmat. Egy-egy autót és utasait 5-6 percig is vizsgálnak, és nem tesznek különbséget a magyar, valamint a tranzitutasok között. Amennyiben ez gyakorlattá vá­lik, akkor az idegenforgalmi csúcsszezonban akár 8-10 órás várakozásra is számíthatnak az Ausztriába utazók. (MTI) megvalósításhoz mindig hiány­zik egy viszonylag kevés ösz- szeg, s sokszor ezen bukik el mind a vállalkozó, mind a fej­lesztés. Ez még akkor nem je­lent éppen hátrányt, viszont az évek során megmutatkozik me­gyénk műszaki állapotán. A jelenlegi pályázat, mely­nek beadási határideje április 21., ezen kíván segíteni, mely támogatást a megye kis- és kö­zépvállalkozásai vehetik igénybe. A maximálisan adható összeg a fejlesztés költségeinek maximum 50 százaléka, a tá­mogatás azonban nem halad­hatja meg a 200 ezer forintot. A támogatást többek között a pályázó által gyártott vagy gyártani kívánt termék, áru, egyéb cikk műszaki fejleszté­sére, minősítésére, megtervezé­sére, illetve az ezzel kapcsola­tos kiadások fedezésére lehet felhasználni, odaítélni. Előnyt azok a pályázatok élveznek, melyek forradalmian új megol­dásokat valósítanak meg, vala­mint emelik a megye technikai, műszaki színvonalát és kultúrá­ját, sszervesen kapcsolódnak a Vállalkozásfejlesztési Iroda projektjeihez. - ez ­Kipp-Kopp és Tipp-Topp kalandjaival Ismerkedtek a Kolozsvári úti óvodások és a Belvárosi Általános Iskola el­sősei Szolnokon a megyei könyvtár Verseghy Termében, ahol tegnap a könyvtári kulturális napok vendége Marók Veronika írónő volt. fotó: KORÉNYI A piacgazdaságban az egyes kereskedők kénytelenek versenyezni egymással. Aki alacsonyabb áron forgalmaz egy terméket, noha szerényebb haszonnal, de többet tud eladni. Természetes, hogy az alacsonyabb beszerzési árak jobban lehetővé teszik a fogyasztói árak mérséklését, mint a maga­sabbak. A termelő jellegű tevékenység ese­tében az alapanyag- és energiaárak is erő­teljesen befolyásolják egy termék árainak versenyképességét. Piac mindig létezett, még a nehéz idők­ként számontartott 50-es, 60-as években is. Ahogy ma is, akkor is működtek azok a pi­acok a falvakban és városokban, ahol a zöldségtől a tésztaszaggatón át a báránybőr kucsmáig mindent lehetett vásárolni. Egy ilyen piacon árusított hétvégén ci­pőket és csizmákat néhány derék forgal­mazó. A legidősebb egy őszhajú úr volt, ő csizmákat árusított minden méretben. Na­gyon büszke volt szépen varrt, fényesre su- vikszolt portékájára. Egy pár csizmát ket­tőezer-ötszázért adott. Mellette egy cifra sátorban egy középkorú férfiú tűrhető mi­nőségű csizmákat árult. Ami meglepő volt, hogy ezerötszázért kínálta párját. Az ősz csizmadiamester oldalát igencsak fúrta a kíváncsiság, hogy hogyan lehet ilyen ol­csón és mégis haszonnal kereskedni. A piac zárása után meg is invitálta a konku­renciát a közeli ivóba egy kis tereferére. Jó néhány kisüsti féldeci lecsurgott a konku­rens üzletember torkán, mire a kényes kér­déshez érkeztek. Emberünk eleinte csak kerülgette a válaszadást azzal kapcsolato­san, hogy hogyan tudja ilyen olcsón for­MOSTANSÁG Piaci történet galmazni a csizmákat. Majd a pálinkafo­gyasztás okozta őszinteségi rohamában elmondta, hogy a bőrt, ami az alapanyag, a munkahelyéről, a bőrgyárból lopja, így csak a munkadíjat kell megfizetnie bedol­gozóinak. Ezzel a módszerrel természete­sen a termelői önköltség is alacsony szin­ten tartható, és a készterméket is olcsóbban lehet árusítani. Az ősz mester egyéb lehetősége nem lé­vén, többet dolgozott, és még jobb minő­ségű portékát készített, de így is nehezen bírta a versenyt. Ez a helyzet sem tartott sokáig, néhány hét múlva feltűnt egy harmadik csizmaárus sátor a piacon. A csizmákat egy harminc körüli fiatalember forgalmazta. A lábbelik nem voltak különösebben szépek vagy jó minőségűek, de a kilencszáz forintos ár mégis nagyon kelendővé tette őket. A két másik üzlettulajdonos - mikor hírül vették, mi történt - rögtön megbeszélést tartottak. Eldöntötték, hogy az újdonsült szaktársat meghívják az ivóba, és kifaggatják, milyen módszerrel éri el ezt a hihetetlenül ala­csony árat. Az első féldecik után még nem mertek a témára térni, és néhány tucat ma- ligánfokkal tovább oldották az üzletembe­rek közt szokásos bizalmatlanságot. Végül az idősebb mester fakadt ki:- Nagyon kis haszonnal és elismert mi­nőségben dolgozok, és csak kettőezer-öt­százat kérek egy pár csizmáért, de nem na­gyon fogy, mert a kolléga ezerötszázért árusítja a portékáit. Előnyösebb helyzetben van, mert ingyen jut hozzá a bőrhöz. A kol­léga vette át a szót.- Ingyen, vagyis a gyárból lopom - val­lotta be a szaktárs. Azt meg aztán végképp nem értjük, hogy te hogyan tudod kilenc- százért árusítani úgy, hogy nem kopik fel az állad. A szaktárssá avanzsált ifjú, a ma­gába gyömöszkölt pálinkától és az elétárt gazdaságossági számításoktól hirtelen őszintére váltott:- Mi nem vacakolunk a bőrrel meg a munkadíjjal. Az Egyesült Csizmagyárban dolgozókkal és a haverokkal rögtön a csizmákat lopjuk el. Mindhárman belátták, hogy a köztük ki­alakult konkurenciaharcban nem egyenlő feltételekkel küzdenek. Mostanság már csak egy sátorban árusí­tanak fényes fekete és barna csizmákat a piacon. A bőrgyárat privatizálták, az Egye­sült Csizmagyárat felszámolták, mivel gazdaságtalanul működött. Az ősz mesternek sem megy valami jól az üzlet, mert kevesen tudják megfizetni a jó minőségű iparosmunkát. Lassan már csak egyedül foglalkozik a környéken láb­belik gyártásával. Rendesen adózik, ver­senytársa már nincs, mégsem gyarapszik anyagilag. Hiába, nálunk elég bonyolult módon működik a piac - mondogatja, de a követ­kező piacgazdasági évek sem lesznek könnyebbek számára, hiszen valahogy mindig ő húzza a rövidebbet. Gambrinus Közös ünnep Ipolyvarbón Március 15-ét együtt ünnepli a szlovákiai Ipolyvarbó la­kossága. valamint 12 kunma- darasi és 12 abádszalóki felső tagozatos diák és kísérőik, az igazgatónők és a történelem szakos tanárok. A magyaror­szági gyermekek - akik a mostani hétvége két napját töltik el itt - a helyi önkor­mányzattól, a polgármesteri hivataltól, a Csemadok alap­szervezetétől és a Palóc Tár­saságtól kapták a meghívást. (Az ipolyvarbói iskolát és a fenti két sulit egyébként több éves, szoros kapcsolat fűzi egymáshoz.) A történelmi megemléke­zés vasárnap 14.30-kor, a Honvéd-sírnál lesz. Ezt követi majd az ünnepi műsor, me­lyen a művelődési házban az abádszalóki, a kunmadarasi és az ipolyvarbói gyermekek is szerepelnek, melletük fellép az Ipolykéri asszonykórus és a Lukaményei citerazenekar is. Az eseményt az „Együtté­lés”, a Csemadok, az NTV, az Ipolybalogi KH, a Rákóczi Szövetség, az MKDM, a „Néva” ZSAA támogatja, az utazási költségek enyhítésé­hez a Kötivizig járult hozzá jelentős összeggel. Elfogadták a szigorú költségvetést Kunszentmárton. A telepü­lés idei pénzügyi gazdálkodá­sát meghatározó igen szigorú költségvetés elfogadása meg­történt, az erre a célra kijelölt ad hoc-bizottságok ez alapján tettek javaslatot további in­tézkedésekre az érintett in­tézmények vezetőinek. így készülhetett el az az intézke­dési terv. mely igazodik a szi­gorú költségvetéshez, s me­lyet a pénzügyi és az oktatási bizottság már egyaránt elfo­gadott. A költségvetési megszorí­tás okán az intézményveze­tőknek sajnos összesen het­ven főt kell elbocsájtaniuk, amely a közeljövőben az ön- kormányzat számára ugyan újabb anyagi gondokkal jár (végkielégítések összege), ám a biztos jövőért ezt a lépést meg kell tenni. Ezen intézke­dések következetes végrehaj­tása nyomán ugyanis a telepü­lés intézményei 1997-től adósságmentesen működhet­nek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom