Új Néplap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-09 / 58. szám

1995. március 9., csütörtök Szolnoki Extra 7. oldal Űj munkakör, új lehetőségek a gazdasági főiskolán Hosszú távra még nehéz tervezni Beszélgetés a nemzetközi kapcsolatok felelősével Kedves, nyílt, fiatal és csinos. Pearson Nóra január 1. óta a Ke­reskedelmi és Gazdasági Főiskola nemzetközi kapcsolatainak felelőse. Meglehetősen szokatlan vezetéknevét angol férjétől kapta. Nóra feladatkörébe - a nemzetközi kapcsolatok ápolá­sán túl - tartozik az úgynevezett tempus-pályázatok kezelése. Mindezek mellett persze tanult szakmáját is gyakorolja, angolt tanít.- A főiskolán ez egy viszony­lag űj terület, űj munkakör. De ez nem azt jelenti, hogy az isko­lának eddig egyáltalán nem vol­tak nemzetközi kapcsolatai. Hi­szen a diákok például - és lé­nyeges, hogy például, mert va­lószínűleg nem tudok minden­ről - Hollandiában vagy Né­metországban résztanulmányo­kat, illetve gyakorlati félévet töltenek - kezdi Nóra.- Azt mondja, új Munkakör­ről van szó. Mit takar pontosan ez a kifejezés?- Nemzetközi kapcsolatok összefogására, újabbak keresé­sére jött létre, amit a főigazgató úr nagyon fontosnak tart, hi­szen, mint mondtam, így, szer­vezetten eddig ez nem volt.-A feladat fontossága egyér­telmű, de ön milyen fantáziát látott a dologban, amikor igent mondott a felkérésre?- Azért vállaltam el, mert iz­gatott a feladat, és úgy gondo­lom: hallgatóinkra nagyon ráfér a külföldi kitekintés. Elsősor­ban persze Nyugat-Európáról beszélek, de az Orosz Köztár­saságban is részt vesz részkép­zésen egy tanárnő hallgatókkal.- Biztosan felmerült a kér­dés: miért éppen önt kérték fel erre a munkára?- Valószínűleg belejátszott az is, hogy angol a férjem, vagyis a családban nagy segít­séget kapok a munkámhoz, ami az angol kapcsolatokat illeti. Olyannyira, hogy úgy néz ki, hogy két helyen már megtörtént a kapcsolatfelvétel, s szeptem­berben talán létrejön egy két-három hetes, tíz-tizenöt hallgatót és három oktatót érintő kísérleti csere. Ez inkább tájékozódás jellegű találkozó lenne. Pearson Nóra Konkrétumként két angol kapcsolat van, illetve most küldjük el a leveleket külön­böző francia, amerikai és a ké­sőbbiekben remélhetőleg oszt­rák partnerfőiskolákhoz. És hát várjuk az érdeklődést... A do­log most indul.- Egyik feladata az új kap­csolatok kialakítása. Ehhez ho­gyan lehet hozzáfogni?- Semmi más nem jut az eszembe: az ember megpróbál nagykövetségeken, kulturális intézetekben címlistát szerezni külföldi gazdasági főiskolákról. Aztán ír egy rövid levelet, amelyben jelzi, hogy kapcsola­tot keresünk, illetve mellétesz egy leírást a főiskoláról. Aztán várja a választ. ír tíz helyre, s ha kettő visszaír, akkor azokkal indul tovább a kapcsolat. Én így tudom elképzelni a dolgot. Úgy érzem egyébként, hogy ennek a változatnak van na­gyobb rizikója, de mondjuk Franciaországban vagy Auszt­riában én csak ezt tudom meg­tenni. A férjem abban tud segí­teni, hogy amikor otthon va­gyunk Angliában, elmegyünk, személyesen bekopogunk a fő­iskolákra. így gyorsabb és jobb a dolog. De ezt csak az angol féllel tudjuk megcsinálni.- És mi az a végső cél, amit ezzel az új munkakörrel remél­nek elérni?- Elsőrendű célomnak, és ez fontos, hogy elsőrendű célom­nak tekintem, hogy a hallga­tóknak lehetőségeket szerezzek arra, hogy részképzéseken ve­hessenek részt; féléves gyakor­lataikat külföldön tölthessék. Szeretném a hallgatói csere­programokat felkarolni, ez a lé­nyeg. Itt azonban van egy fon­tos kitétel: sajnos az a jellemző, hogy a magyar partnerek kérni mennek. A férjem mondta, hogy az egyik angol partner egy tárgyaláson kijelentette: az első olyan magyar főiskola va­gyunk, aki azzal kereste meg őket, hogy ajánl is valamit.- Itt két kérdés is felvetődik. Az egyik, hogy mit tud ajánlani ez a szolnoki főiskola, a másik pedig, hogy mennyire biztosí­tott ezen cserekapcsolatok hát­tere. Elsősorban a magyarok nyelvtudására gondolok.- A nyugatnak elege van ab­ból, hogy mindig segít, ő is hasznot akar húzni a dologból. Ez nem lesz könnyű, mert ná­lunk az oktatás nyelve magyar. A nyelvtudás pedig? A gyakor­latban majd kiderül. Tehát mi nem tudunk angol nyelvű fél­éveket felajánlani, hogy ez ne­kik ugyanúgy résztanulmány­nak számítson.- És mi az, amit fel tudnak ajánlani?- Rövid távon előadásokat feltétlenül. Aztán el tudjuk őket vinni vállalkozásokhoz, meg tudjuk nekik mutatni az orszá­got. Hogy hosszabb távon mit tudunk... - ezt ki kell dol­gozni, oktatóink nyelvtudására építve. Cs. Cs. R. • Aba Novák Vilmos (1894-1941) a Képző- művészeti Főiskolán Ol- gyai Viktornál grafikát tanult. Először 1913 nya­rán dolgozott Szolnokon, Fényes Adolf mellett. 1921-1923 nyarán Nagybányán járt. 1931-ben ál­lította lji Budapesten Rómában festett anyagát, majd Milánóban rendezett gyűjteményes kiállítást. Városképeit, életképeit a színek ereje, a tiszta színfoltok erőteljes kontrasztjai jellemzik. Egy­házi és magyar történelmi tárgyú falfestményeivel legkiemelkedőbb alakjává vált az ún. római isko­lának. A novocento újklasszicista szellemét képvi­selő római iskola egyik legtehetségesebb művé­sze 1933-ban festette Chiovini Ferenccel a jászszentandrási templom freskóit. Táblaképeinek téfnáit a mindennapi életből vette. Szolnokon figyelt föl a tarka sokadalmak, a vásárok, körmenetek, utcák kavargó, színes festői- ségére. Több kitüntetése mellett 1936-ban a pári­zsi világkiállításon Grand Prix-t nyert. 1939-től a Képzőművészeti Főiskola tanára volt, ami mellett aktív kapcsolata a Szolnoki Művészteleppel halá­láig megmarad. ' Festőportré Előző heti feladványunkra is­mét szép számban érkezett szerkesztőségünkbe helyes megfejtés. A múlt csütörtökön közölt felvételen a Damjanich Múzeum és a Verseghy Fe­renc Megyei Könyvtár épüle­tét ismerhették fel. Érdekes tapasztalat volt, hogy szinte minden megfejtőnk megje­gyezte levelében, hogy évek óta felújítás alatt álló épületről van szó. Sőt, egyik kedves ol­Találja ki! vasónk meglehetősen gunyo- rosan-humorosan fogalmazva a következőket írta: az építész Obermeyer Lajos „forogna a sírjában”, ha látná az épületet ma. A három szerencsés nyer­tes: Maródi István (Szolnok), Seres Bernátné (Újszász) és Kovács Istvánná (Szandasző- lős). Nyerteseinknek gratulá­lunk, s kérjük, fáradjanak be a szerkesztőségbe nyereménye­ikért, a Kardos Tamás fotó­művész által felajánlott naptá­rakért. E heti feladványunk meg­fejtésének beküldési határ­ideje: március 14. Címünk változatlan: Új Néplap, Szol­nok, Kossuth tér 1. A borítékra ne felejtsék el ráírni: Találja ki! A biztonságért áldozni kell Szolgálunk és védünk - ez a szlogen jó, de ma már nem csak a mi fel­adatunk a vé­delem - mondja Vörös Miklós alez­redes, Szol­nok város rendőrkapitá­nya. - Az ál­lampolgárok sokat tehet­nek értékeik védelmében. A megyé­ben 4313 is­mertté vált bűncselek­ményből ta­valy 3273 volt a vagyon elleni, de a statisztika igaz országosan is, hiszen a bűncselekmények 70 százaléka vagyon elleni. 1993 nyarán a megyei rendőr-főkapitányság egy pá­lyázatot írt ki, ezt a tendert a jászberényi Védelem Kft. nyerte meg, amely november­ben telepítette a számítógépes riasztórendszert a központi ügyeletre. Ha valaki telefonvo­nalon, akár rádiófrekvencián ri­asztást ad le, az ügyelet érzé­keli, de jelzi a tüzet, illetve ki­dolgoztak egy pánikgombos rendszert is, amellyel a súlyos betegségben szenvedők adhat­nak le riasztást; ebből néhány már üzemel próba jelleggel. A számítógépes riasztórendszer mellett állandó szolgálat van Sajnos az állampolgárok még minimális összeget is saj­nálnak a biztonságukért, pedig egy megerősített ajtó is komoly védelmet jelenthet. A vagyon fogalma átértékelődött; van, akinek a nehezen összespórolt videóját kell félteni, és vannak módosabbak is. Ez a rendszer az egyik legjobb a piacon, a nyugatiak sem tudnak többet, sőt! Támadás esetén azonnal megjelenik a számítógép moni­torján az épület alaprajza, s a behatoló mozgása követhető. A járőrautó 24 órában cirkál, amelyben egy szolgálatos rendőr és egy szabadnapos tel­jesít műszakot. Ez a rendőrök­nek egy kis mellékest jelent, mivel együttműködési megál­lapodást kötött a rendőrség a Védelem Kft.-vei. A szolgála­tos rendőr teljes joggal felfegy­verzett, azonnal tud intézkedni, nincs holtidő. A számok mutatják, hogy egy év alatt a megyében mint­egy ezerrel csökkent a vagyon elleni bűncselekmények száma a riasztórendszer hatására. Akár lakóközösségek is felkereshetik a központi ügyeletet, a rendszer szolgáltatásai ugyanis megfi­zethetőek. Ha tudunk, tegyünk magun­kért valamit.-csá­Hatásosságát állatkísérletek igazolták Dd-vízzel a rák ellen A gyógyszertárakból kiszorult, de kapható A múltban számtalan példa volt rá, de napjainkban is akad, hogy egy találmánynak hosszú, göröngyös utat kell bejárnia, míg gyakorlati alkalmazását a hivatalos szervek engedélyezik. Úgy tűnik, ez a sorsa a jelenleg gyógyszernek, sőt gyógyhatású szernek sem minősülő, élelmiszerként nyilvántartott Vitaquá- nak is. A csökkentett deutériumtartalmú vizet múlt év novem­berében a gyógyszertárakban kezdték forgalmazni, míg egyik napról a másikra kiűzetett onnan, és azóta is zajlik körülötte a vita: hatásos ellenszere a rákbetegségnek vagy sem? Somlyai Gábor molekuláris bio­lógus, a feltaláló, évek óta fog­lalkozik a sejtosztódást szabá­lyozó mechanizmus kutatásá­val. Rájött, hogy a természet­ben található deutérium, amely a hidrogén egyik izotópja, ki­emelkedő szerepet játszik a sejtosztódás folyamatában. A kísérletek igazolták a feltétele­zést, mely szerint a deutérium nélkülözhetetlen a sejtosztó­dásban. Megfigyelte, ha kórosan bur­jánzó, tumoros sejtek deutéri­umszegény környezetbe kerül­nek, osztódásuk lelassul, illetve megáll. Az onkológiai intézet­ben végzett több száz állatkísér­let, majd a szer állatokon tör­ténő kipróbálása pozitív ered­ménnyel járt. A humán emlő­tumorral transzplantált állatok 60 százalékánál teljes tumor­regressziót tapasztalt. Élelmiszer vagy más? A készítményt fogyasztó be­tegek állapotában pedig jelen­tős javulás állt be. Példaként említhető egy prosztatarákos orvos esete. Operálni már nem lehetett, önként vetette alá ma­gát a gyógymódnak. A víz rendszeres fogyasztása mellett négy hét után nem lehetett kita­pintani nála a tumort, egy év után panaszai teljesen meg­szűntek. A kutatómérnök 1982-ben adta be kérelmét az Országos Gyógyszerészeti Intézetbe a víz daganatellenes gyógyszerként való engedélyezésére. Azóta mellékelte a toxikológiai vizs­gálatok, az állatkísérletek és a szövettani eredményekkel alá­támasztott humán kísérletek jegyzőkönyvét, de amíg az Egészségügyi Tudományos Tanács nem engedélyezi a kór­házakban történő, meghatáro­zott kísérleti protokoll alapján végzett, dokumentált megfigye­léseket, nincs továbblépési le­hetőség. A tanács a beadványt válaszra sem méltatta. A Vitaqua 1994 decemberé­ben élelmiszerként került a bol­tok polcaira. Palackja szokvá­nyos, 1,5 literes üdítőitalos mű­anyag flakon. Kék színezésű címkéjén nevén kívül csak ennyi található: Szénsavas ivó­víz, amely összetételében közel áll az északi-sarki víz összetéte­léhez. Semmi több. Nem tün­tethető fel, hogy csökkentett deutériumtartalmú, mert a ma­gyar vízügyi szabványban ilyen előírás nem létezik. Nem ad­ható mellé felhasználási javas­lat, hatását elemző, azt bemu­tató írás, hiszen hivatalosan semmiféle különleges hatása nincs. Egyszerű ásványvíz. A vásárló talán csak az árán ütkö­zik meg, egyébként semmi nem utal megszokottól eltérő tulaj­donságára. Veszik és viszik Szabó Mariann, a Szövetség ABC boltvezetője elmondja, az Olympos-Top Kft. szállítja számukra a Vitaquát. Úgy tudja, egyedüli forgalmazói a megyében a víznek. Az érdek­lődés egyre nagyobb iránta, 40-50 palackkal fogy naponta. A felhasználók szájról szájra adják tovább a hírt jótékony ha­tásáról. Tudnak olyan esetek­ről, hogy egy hölgynek a mel­lében, egy férfinak a gyomrá­ban lévő daganat fejlődött visz- sza a szer egy hónapos haszná­lata során. A vevőknek szóban adnak felhasználási javaslatot, felvilágosítást a gyógyulás le­hetőségéről. Kérdés, erre is mennyi a jogalapjuk, tekintettel a hatóságok szerrel kapcsolatos kételyeire. Dr. Maródi Antalné, a Gyógyszerkereskedelmi Válla­lat gyógytermékraktár-vezetője tud a Vitaqua mint élelmiszer- termék létezéséről. A gyógyha- tásával kapcsolatban kialakult vitáról a médiából értesült. „Egy-egy gyógyszer vagy gyógyhatású szer engedélyezte­tési procedúrája igen hossza­dalmas” - állítja. Ez indokolt is, hiszen bármely, a szerve­zetbe juttatott anyag hatást gyakorol működésére. Honi huzavona Az engedélyeztető szervek­nek meg kell győződniük arról, a szer nem fejt ki káros hatást, esetleg gyógyító folyamatokat eredményez. Csak ekkor kerül­het sor az engedélyek kiadá­sára, és ezután készíthetők el a szakmai ismertetők. A forgal­mazók ezek birtokában keresik föl a gyógyszerforgalmazó cé­geket és ajánlják a terméket. Ok a benyújtott dokumentumok alapján döntenek arról, hogy vállalják-e a terítést a patikák­ban. Míg Magyarországon folyik a huzavona a Vitaqua körül, Somlyai Gábor csökkentett de­utériumtartalmú vizének sza­badalmát Franciaországon, Belgiumon és Luxemburgon kívül 20 országban fogadták el. Mindenütt óriási érdeklődést váltott ki. Minden nemzetnek érdeké­ben áll a lakosság egészségének védelme, csak megfelelően el­lenőrzött gyógyhatású termé­kek forgalomba hozása. Felme­rül a kérdés, vajon mindenütt ennyi időt vesz-e igénybe az el­járás lefolytatása, mint nálunk? Ha nem, és esetleg a feltaláló más államnak ajánlja fel ké­szítményét a kísérletek lefolyta­tására és ott bebizonyosodik gyógyító hatása, mi történik? Megvesszük valutáért a magyar találmányt más országtól, mint már annyi esetben? ... Cseh Emese

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom