Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-10 / 35. szám

Építkezések 1995-ben A méltányolható lakásigény A korábbiakhoz képest jelentősen megváltozott a lakásépítések feltételrendszere. Ennek jótékony - vagy kevésbé jó - hatásai mellett nem lehet közömbös a szabályok egyes részleteinek módosulása sem. így például a méltányolható lakásigény ese­tében is elmozdulás történt mind a szobaszám, mind a bekerü­lési költség tekintetében. A tavaly november 7-étől ha­tályban lévő kormányrendelet szerint a lakásépítési kedvez­mény új lakás építéséhez, il­letve gazdálkodó szervezet által értékesítés céljából épített új lakás vásárlásához adható. E bonyolultnak tűnő megfogal­mazásban két fontos elem ta­lálható. Az egyik, hogy a ked­vezmény adható(l). A másik pedig az új lakás vásárlásának esete. Itt konkrétan meghatá­rozta a jogalkotó, hogy kizáró­lag gazdálkodó szervezet által és kizárólag értékesítés céljára épített lakás tekinthető új la­kásnak. (Az már sajnos a ked­vezményt igénybe vevő gondja, hogy ilyen lakás például Szol­nok megyében az utóbbi né­hány évben nem sok épült, ha épült egyáltalán.) Új lakás építéséhez (vásárlá­sához) saját méltányolható la­kásigénye kielégítése céljából nagykorú magyar állampolgár akkor vehet igénybe támoga­tást, ha magának, házastársá­nak, élettársának, kiskorú gyermekének, együtt költöző családtagjainak lakástulajdona, lakrészhasználati joga, lakás- bérleti jogviszonya nincs, és a rendelkezésre álló anyagi esz­közeit a vásárláshoz, illetve épí­téshez felhasználja. A hosszú feltételrendszerből nézzük a méltányolható lakásigényt. Va­jon mit jelent ez? A „méltányolható lakás­igény” lényegében azt takarja, hogy a támogató, azatz az állam, mit ismer el elfogadható mér­tékű igénynek. Az igényt meg­határozza az együtt költözők száma, valamint a gyermekek száma is. Emellett minden egyes esetben a „méltányolható igényt” úgy határozták meg, hogy az legfeljebb egy lakó­szobával haladhatja meg a mér­ték felső határát, valamint hogy a lakásigény als'ó határának megfelelő méretű lakás ára az előző évi megyei (fővárosi) át­lagköltségét legfeljebb két és félszeresen haladja meg. Mindez jobban megérthető, ha példákat tekintünk végig. így egygyermekes család ese­tében - melynél a költözők száma általános esetben három- ez azt jelenti, hogy a méltá­nyolható lakásigény 3,5 szoba. Az előző évi építési átlagkölt­ség két és félszerese a megyék­ben 6,4 millió forint. Azaz épí­tés vagy vásárlás esetén egy 3,5 szobás lakás bekerülési költ­sége, melynél a támogatás még igénybe vehető, a 6,4 millió fo­rintot nem haladhatja meg. (El­lenkező esetben már luxuskate­góriába tartozik.) Ha a beköltözők száma négy- s akár három, akár két gyer­meket nevel(nek) a beköl­töző^) akikor is négy szoba a méltányolható lakásigény a szobaszámot tekintve, míg a bekerülési (vásárlási) költség a megyékben a 7,6 millió, a fővá­rosban pedig a 9 millió forintot nem haladhatja meg a támoga­tás igénybevételéhez. A méltányolható lakásigény szempontjából nem árt tudni, hogy az konkrét szobaszámok­kal és maximált költséggel meghatározásra került. Ettől a hitelt folyósító bank, az OTP nem térhet el. A jogszabályal­kotónak pedig elsősorban az úgynevezett luxusigények tá­mogatását kellett megakadá­lyozni e rendelkezéssel. Jövedelmek év elején A havi bruttó átlagkeresetek összege az elmúlt évben 12 hó­nap átlagát figyelembe véve 33.643 forint volt, 22,8 száza­lékkal több, mint a megelőző évben. A nettó átlagkereset 23.108 forintra emelkedett, s így 25,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Mindezt a 10 főnél többet fog­lalkoztató gazdasági szerveze­teknél regisztrálta a KSH. A Központi Statisztikai Hi­vatalnak az MTI-hez eljuttatott adatai szerint az elmúlt év de­cemberében a megfigyelt kör­ben a havi bruttó átlagkereset 44.030 forint volt, 4,5 ezer fo­rinttal több, mint egy hónappal korábban, s 17.000 forinttal magasabb, mint 1994 januárjá­ban. E kiugró érték az év végén szokásos jutalmak, prémiumok és 13. havi fizetések eredmé­nyeként keletkeztek, s döntő többsége a szellemi foglalkozá­súak pénztárcáját gyarapította. (MTI) Innovációs nagydíj Konferencia és kiállítás Április elején, 4. és 10. kö­zött Kína fővárosában rendezik meg a negyedik pekingi nemzetközi vá­sárt, majd ezt követően nemzetközi konferenciát tartanak, amelynek kö­zéppontjában a mezőgaz­daság gépesítése áll. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a vásáron részt vevő magyar cégeket támogatásban részesíti. A támogatás célja, hogy a kiál­lításon minél több magyar cég megjelenjen, ezzel is segítve a kereskedelmi kap­csolatok bővülését. Emellett az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a támogatás­sal szeretné a rendszerváltás óta, a szabaddevizás elszá­molásra történt áttérés idő­szakában elvesztett magyar piaci pozíciók visszaszerzé­sét gyorsítani. A vásárt követően, április 10-13. között, szintén Pe- kingben, nagyszabású me­zőgazdasági konferencia zajlik majd a mezőgazda- sági gépesítésről. Mind a kiállításon, mind a konferencián való részvé­telre még van lehetőség - tudtuk meg a Vállalkozás- fejlesztési Irodától. A je­lentkezési határidő azonban nagyon szűkös, legkésőbb hétfőig fogadnak el jelent­kezéseket. (Cím: Szolnok, Baross u. 12.; tel: 56/423- 134; fax: 56/423-122.) A Magyar Innovációs Alapít­vány az 1994. évre is meghir­dette a nagy jelentőségű, a gya­korlatban is hasznot hozó inno­vációk versenyét pályázat for­májában. Az értékelésnél az új­szerűség, a műszaki, gazdasági, Salgótarjánban tartották a fiatal közgazdászok országos talál­kozóját. A Magyar Köztársa­sági Társaság szervezésében a kétnapos konferencián többek között Antal László, Balassa Ákos, Bauer Tamás, Bakos La­jos, Hardy Ilona, Iványi György, Kopátsy Sándor, Kupa Mihály, Szapáry György és Vértes András tartott előadást. A találkozót dr. Veres József egyetemi tanár, az MKT főtit­kára nyitotta meg. Az üléssza­kon a hároméves gazdaságpoli­tikai program, a monetáris-fis­kális politika és bankrendszer, valamint a magyar értékpapír- piac és tőzsde aktuális kérdései kerültek megvitatásra. A gaz­daságpolitika körül vihar vihart követ. A lemondott pénzügy- miniszter nevével fémjelzett program ma is kormányprog­ram, de mindeddig sem a nem­zetközi pénzügyi szervezetek, sem az Érdekegyeztető Tanács (természetesen más-más okok miatt) nem fogadták el. Cél a stabilizáció és a ver­senyképesség gyors javulása. társadalmi haszon mellett a ha­zai és külföldi elismertség is szerepet játszik. A fődíj mellett több különdíj is átadásra kerül. A pályázatokat február 27-ig lehet eljuttatni az alapítvány címére. Az alelnökök vezette MNB utalt a költségvetési kiadások csökkentésére, az államháztar­tási reform elodázhatatlansá- gára. A hazai értékpapírpiac és a tőzsde sem a legjobb napjait éli. Az ország nagyon súlyos helyzetbe került. A megoldás nem könnyű. A világ fejlett or­szágaiban élő közgazdászok nem egységesek abban, hogy mit kellene tennünk. Könnyű nekik, nem a mi országunk az övéké. Nálunk nincs pénzügymi­niszter és bankelnök, bár még nincs, de lehet privatizációs és „európai” miniszter. Ugyanis adósságunk elen­gedésének kérése nem megol­dás, és az sem, hogy annyi hi­telt szerzünk, amennyi éppen elég az adósság kamatainak törlesztésére - emelték ki a szónokok a legfontosabb kér­déseket. Salgótarjánban a Jász- Nagykun-Szolnok Megyei MKT Szervezetének Ifjúsági Közgazdász Körét tizenketten képviselték. Fiatal közgazdászok Salgótarjánban Brandenburgi szakmai nap a III. szolnoki vásáron Németek keresnek együttműködést A tavaly decemberben tett potsdami látogatás eredményeként májusban, a III. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár ideje alatt Brandenburg tartományból érkezik több mint 20 kis- és középvállalkozás a megyeszékhelyre annak érdekében, hogy kereskedelmi, gazdasági kapcsolatokat építsen ki a magyar vállalkozásokkal. Minderről dr. Kerepeszki István, a vállalko- záfejlesztési iroda (VFI) munkatársa számolt be érdeklődé­sünkre. Még tavaly december elején vett részt több megyei vállalko­zással együtt a VFI is egy pots­dami magyar-német üzletem­ber-találkozón. Már ekkor szóba került mind a szolnoki , VFI, mind a brandenburgi Vál­lalkozói Szövetség részéről egy német látogatás létrehozása. Á magyar kereskedelmi kiren­deltség segítségével megkez­dődött az előkészítés, s az ak­kor jelzett 18 vállalkozással szemben mára 25 német cég je­lezte részvételét a Debrecenben és Szolnokon tartandó összejö­vetelen. Az előzetes tárgyalások alap­ján szolnoki részről olyan ja­vaslat hangzott el, miszerint a hatékonyság érdekében a III. szolnoki nemzetközi kiállítás és vásár megfelelő alkalom egy német látogatáshoz. Ezt azóta egyeztették a vásárszervező Szolnok Projekttel is. így már bizonyos, hogy lesz egy Bran­denburg tartományi szakmai napja a vásárnak - mondotta dr. Kerepeszki István. A program szerint május 10-én érkezik hazánkba a né­met vállalkozókból álló cso­port, amikor is Debrecenben, az ottani kamarával közösen szer­vezett üzletember-találkozón vesznek részt. Ezt követően, május 12-én érkezik Szolnokra a német delegáció. Május 12-én általános tájé­koztatóval indul a nap, melyen szó lesz a német-magyar gaz­dasági kapcsolatokról, valamint a szabályokról, rendeletekről. A tájékoztató után kétoldalú tárgyalásokra kerülhet sor. Eh­hez mind német, mind magyar részről egy-^gy katalógus ké­szül majd annak érdekében, hogy a felek tudják egymásról előre, érdemes-e leülni a tár­gyalóasztalhoz. Május 13-án az említett megbeszélések folyta­tása történik, részben már a ki­állítás és vásár keretei között. Az utolsó napon, május 14-én szűkebb körű értékelést tarta­nak a partnerek. Az előzetes jelzések szerint a fémfeldolgozás és a gépipar te­rületén keresnek együttműkö­dési lehetőségeket a német vál­lalkozások. Emellett építészet, tűzvédelem, számítástechnika, mezőgazdasági gépek és ezen belül a dízelmotorok, bútoripar, környezetvédelem, gumiipari termékek, textil és ruházat ága­zatok képviselői lesznek jelen Berlinből, valamint Branden­burg tartományból.- ez ­A Államkötvény-árfolyamok Vételi és eladási árfolyamok a Magyar Nemzeti Banknál 1995. 02. 10-én Kötvény típusa Eladási nettó árfolyam (%) Vételi nettó árfolyam (%) Felhalmozott kamat 1995. febr. 10-ig (%) ' 1995/A 89,22 88,47 4,88 1995/B 88,12 87,29 3,45 1995/F 93,69 93,15 10,39 1995/G 93,15 92,50 9,83 1995/H 92,40 91,67 8,17 1996/A 78,83 77,28 1,99 1996/B 88,69 87,73 0,91 1996/C 88,81 87,82 0,00 1996/F 85,77 84,56 12,90 1996/H 93,13 91,90 20,62 1996/K 94,89 93,27 5,84 1997/C 76,63 . 75,02 16,12 1996/D 100,00 98,50 2,76 1997/L 99,70­0,78 1997/E 100,50 99,00 12,65 1997/H 89,89 87,84 17,74 1997/J 100,50 99,00 4,06 1997/K 100,00 ’ 98,50 0,61 1998/A 100,00 98,50 23,54 1998/D 100,00 98,50 6,70 11 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom