Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-27 / 49. szám
2. oldal A Nagyvilágban Történt 1995. február 27., hétfő Tüntetés Rómában Rómában a bevándorlók mellé felsorakozva több ezer helyi lakos tüntetett vasárnap a faji megkülönböztetés ellen. Az akció másik célja az volt, hogy az olasz kormányt a bevándorlók jogainak védelméről gondoskodó törvénykezés kidolgozására szólítsák fel. Utazási irodákat gyújtottak fel Török utazási irodák képviseleteit gyújtották fel ismeretlen tettesek vasárnapra virradóra három német nagyvárosban. Személyi sérülés nem történt, de mindegyik helyszínen súlyos anyagi kár keletkezett. A rendőrség szerint nyilvánvalóan jól megszervezett akcióról van szó, hiszen csekély időeltéréssel a tettesek Berlinben, Brémában és Kölnben is két-két török irodahelyiséget gyújtottak fel benzines palackokkal. Iráni atombomba moszkvai segítséggel Az orosz elnök egyik tanácsadója szerint Moszkva az iráni vezetés segítségére van saját atombomba létrehozásában. A Deutsche Welle nevű kölni rádióállomásnak Alekszej Jablo- kov, az orosz nemzetbiztonsági tanács környezetvédelmi bizottságának vezetője vasárnap úgy nyilatkozott, hogy a nyersanyagokban dúskáló Iránt egyetlen cél vezérelheti csupán az építés alatt álló buseri atomerőmű orosz támogatással való befejezésében: „Teherán saját atombombát akar”. Zsirinovszkij Szaddam mellett iA ; szélsőségesen nacionalista nézeteiről ismert Vlagyimir Zsirinovszkij orosz politikus Nyugat-ellenes koalícióba invitálta vasárnap Szaddám Húszéin iraki elnököt. Sajtóértekezleten közölte, hogy munkálkodni fog az Irak elleni ENSZ- -szankciók feloldásáért. Zsirinovszkij szerint az ortodox oroszok és a mohamedánok között dúló csecsenföldi háborút is a Nyugat szítja. Kétmilliós orosz hadsereg Kétmilliós hadsereget szorgalmazott vasárnap az orosz szárazföldi csapatok főparancsnoka, a NATO tervezett bővítésére és Oroszország geopolitikai helyzetére hivatkozva. - Oroszországnak ma nincs ellensége, de nem rendelkezik szövetségesekkel sem - hangsúlyozta Vlagyimir Szemjo- nov tábornok. Hatvan taiwani fiatal pár részére rendezett hagyományos kínai esküvőt a Taipei-i városi önkormányzat FEB-REUTERS Kik is a kommunisták? Kelet-Európa egykori kommunista országai komoly nehézségekkel találták szembe magukat, amikor azt kellett volna meghatározni, kik is voltak azok a kommunisták - írja legutóbbi számában a The Eco- nomist, azt taglalva, miképp találhattak vissza a hatalomba a régi rendszer képviselői. A neves brit gazdasági-politikai hetilap elemzése szerint a térség több államában is ígéretekkel, kormányhatározatokkal, sőt törvényekkel igyekeztek útját állni a régi elit visszatérésének. Magyarországon például a konzervatív új hatalom már 1990-ben leszögezte, hogy a kommunistáknak menniük kell, azonban e kijelentés értelmezése is komoly viták táptalajává vált. Végül egy bírói testület látott munkához, kiszűrendő legalább a titkosrendőrség egykori ügynökeit, de ez a testület is hamvába holt, amikor kiderült: három tagja közül kettőnek szintén „homályos múltbeli kapcsolatok” róhatok fel. A másik fő gondot az okozta, hogy ezekben az országokban gyakorlatilag az egész korábbi hatalmi elitet szélnek kellett II. volna ereszteni, hiszen valamilyen mértékben e kör mindegyik tagját „megfertőzte az eszme”. Bizonyos területeken sok egykori kormánytisztviselő valóban vette a kalapját - a magyar külügyminisztérium egy idézett illetékese szerint a tárca korábbi állományának fele távozott, a művelődési főhatóság személyzete pedig szinte teljesen megújult. A budapesti belügyminisztérium falai között ugyanakkor alig történt változás, a közszolgálati szféra legtöbb dolgozója is megmaradt állásában, ugyanis a feltörekvő ifjú szakembergárda elsősorban a sokkal jövedelmezőbb magángazdaságban igyekszik állást találni. A térség kevés országa engedhetné meg magának a hatékony vezetők leküldését a pályáról csak azért, mert „a kommunizmus alkonyán egyszer már jól ment nekik”. Ha hiány mutatkozik vállalkozó szellemű, tehetséges emberekből, a múlt néha megbocsátható, mert ellenkező esetben a jövőbeni jólét kerülhet veszélybe - olvasható a The Economist elemzésében. (MTI) Csecsenföld Szélesedik a háború A csecsenföldi háború egyre nagyobb területre terjed ki. Groznijtól déli, délnyugati irányban orosz előrenyomulásra utaló csapatmozgások voltak szombaton, miközben a Groznij közelében lévő települések térségében folytatódott az orosz ágyúzás. A Doni Rosztov és Baku közötti országúton páncélosok haladtak a csecsen főváros körüli falvak felé. Az Interfax helyszíni jelentése szerint az orosz tüzérség sorozatvetőkkel lőtte Szamaski, illetve Zakan-jurt települések térségében a csecsének állásait. Ugyancsak súlyos harcok folytak Groznijtól harminc kilométerre délre, Alhazürovo térségében. A csecsen hadvezetés szerint a stratégiai fontosságú település elfoglalásával megpróbálják az orosz egységek elvágni Csecsenföld nyugati részétől a csecsen erődítésnek számító Sáli városát. Erre utalt, hogy a várost Groznijjal összekötő utat előzőleg már ellenőrzés alá vonták az orosz csapatok. (MTI) II. János Pál az atomfegyverek ellen II. János Pál pápa szombaton felkérte a nemzetközi közösséget: kötelezze el magát valamennyi atomfegyver betiltására és a konfliktusok békés megoldása módozatainak kidolgozására. Az AFP jelentése szerint a katolikus egyházfő japán püspököket fogadva felhívást tett annak érdekében, hogy az országok minél előbb szervezzenek meg egy „működőképes tárgyalási vagy döntőbírói rendszert az emberi élet egyetemes tisztelete, valamennyi emberi lény méltóságának és jogainak alapján”.- A világ különböző részein fennmaradó feszültségeket és konfliktusokat figyelembe véve a nemzetközi közösségnek nem szabad soha megfeledkeznie arról, ami Hirosimában és Nagaszakiban történt. Ez figyelmeztetés, s egyben késztetés is arra, hogy békés és valóban hatékony eszközöket dolgozzunk ki a feszültségek és a konfliktusok megoldására. Ötven évvel a második világháború után az országok vezetőinek meg kell újítaniuk elkötelezettségüket a leszerelés és valamennyi atomfegyver betiltása iránt - hangoztatta II. János Pál. (MTI) Magyar - orosz alapszerződés Holnap ratifikálják A parlamenti menetrendnek megfelelően az Országgyűlés kedden várhatóan ratifikálja a magyar-orosz alapszerződést, és ezzel pont kerülhet egy három éve húzódó történet végére. A dokumentumot még 1991. decemberében látta el kézjegyével Magyarország akkori miniszterelnöke és Borisz Jelcin orosz elnök. Antall József ebből az alkalomból villámlátogatást tett Moszkvában, ahol aláírt egy másik, akkor még nagy jelentőséggel bíró megállapodást: a magyar-szovjet alapszerződést. A magyar kormányfő útja az orosz fővárosból Kijevbe vezetett, hogy megkösse Magyarország és Ukrajna alapszerződését. Ám míg a magyar-ukrán szerződést már az előző, konzervatív többségű magyar parlament ratifikálta, a Moszkva és Budapest kapcsolatait új alapokra helyező dokumentum csak most kerülhet az Országy- gyűlés elé. Az orosz parlament alsóházában, a Dumában ugyanis alig egy hónappal ezelőtt, január 13-án került sor a megerősítésre, és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően a magyar fél igyekezett a honi ratifikálás folyamatát az oroszországival összehangolni. Az alapszerződés körüli moszkvai huzavona egyetlen oka az a kitétel volt, amely elítélte a Szovjetánió 1956-os magyarországi beavatkozását. Ez a háromsoros félmondat az aláírást követően került az alap- szerződésbe, miután Borisz Jelcin is szükségesnek látta a dokumentumban hangsúlyozni az 1956-tal kapcsolatosan felülvizsgált orosz álláspontot. Ennek szellemében 1992. február 5-én, a két külügyminszter - Jeszenszky Géza és Andrej Kozirjev - levélváltása alapján kiegészült az alapszerződés preambuluma. (Ezért is kell az Országgyűlésnek kedden a szerződést is, és az azt kiegészítő levélváltást is megerőste- nie.) Emiatt, az 1956-ra vonatkozó megjegyzés miatt kezdtek el 1993. januárjában az orosz konzervatív képviselők kötöz- ködni; hevesen bírálták a tervezetet, és a vita eredményeképpen a témát akkor levették a napirendről, s visszaadták a külügyi bizottságnak további konzultációkra. Az orosz külügyi szóvivő akkor „szomorú ténynek” nevezte a megerősítés elhalasztását, és fontosnak tartotta hangsúlyozni: Moszkva politikája Budapesttel szemben változatlan. 1993. júniusának végén az orosz parlament határozatképtelenség miatt nem erősítette meg az okmányt, jóllehet, a jelenlévő honatyák túlnyomó többsége igennel voksolt. Az alapszerződés ügye ezután lekerült a napirendről, méghozzá azzal, hogy az orosz külügyi bizottság elnöke az ominózus 1956-os passzusról tárgyalásokat javasolt a két ország külügyminisztériumai között. Tavaly decemberben, az Európa-csúcs alkalmából Budapesten járt Borisz Jelcin orosz elnök, és a magyar vezetőkkel tárgyalva úgy vélte: a megváltozott összetételű orosz törvényhozással jobbak az esélyei az alapszerződés ratifikálásának. Hat héttel később, január közepén - az aláírás után több mint három évvel - a Duma megerősítette a szerződést. A magyar külügyminiszter, Kovács László ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy a ratifikálás kedvező feltételeket teremt a magyar orosz kapcsolatok további építéséhez. (MTI) Hatalmas lavina zúdult szombat este a francia Alpok egyik síparadicsomára, a Tarantaise völgyére: a hófal két kilométer hosszan indult meg a völgy felé, de szerencsére halálos áldozat nem követelt. A lavina nyomán egyébként ezrek rekedtek a téli üdülőhelyeken. fotó: feb-reuters PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA * PANORÁMA Baktériumok - új fegyverek az orvosok kezében Az antibiotikumok hatásvesztésével az orvostudomány új utakat keres a baktériumok féken tartásához: új stratégiára van szükség - fogalmazódott meg az amerikai tudományos fejlesztési társaság atlantai ülésén. Ennek jövőbeni eszköze nagy eséllyel a mikrobák egymás elleni kijátszása lesz. Az egyik út a baktériumölő vírusok, a fágok alkalmazása. A másik az ártalmatlan baktériumok bevetése és kijátszása veszélyes rokonaik ellen. További lehetőség a szérumterápia: a fertőzött vérből nyert antitestek szervezetbe juttatásával fokozható az adott szervezet védekezőképessége. Az USA-ban már ma is arra biztatják az orvosokat, hogy jobban gondolják meg, mikor írnak fel antibiotikumot: lehetőleg célzottan rendeljék a gyógyszert, vagyis kerüljék a széles spektrumú változatokat. Szakértők szerint azonban az antibiotikumok szelektívebb és átgondoltabb használatával legfeljebb időt lehet nyerni, de az ellenálló törzsek szaporodását visszafordítani már nem lehet. KútfüráS Tavalyi áron már 6.800 Ft-tál, 3 féle csőátmérővel, 2 év garanciával. Levélcím: Sánta Béla kútfúrómester 6726 SZEGED, Marostól út 33. Telefon: 62/431-438. *Z220t/iK* A harmadik évezred piramisait tervezik Japánban Az óceán partjához közeli mesterséges szigeteken különös formájú, gigantikus építmény tör a magasba. Falai nincsenek. Koncentrikus körök mentén elhelyezkedő, egyetlen közös csúcspont felé tartó oszlopok alakítják ki szerkezeti képét, amely derékban félbevágott hiperboloidra emlékeztet. Magassága négyezer méter, a benne kialakított hasznos terület öt-hétezer hektár, lakóinak száma 500-700 ezer. Ez az „X-Seed 4000”, a harmadik évezred városának egyik prototípusa, legalábbis ahogyan a japán Taisei Corporation tervezőmérnökei elképzelik. A városok, amikor növekedésben voltak, emberemlékezet óta horizontálisan terjeszkedtek, s ez még ma is szinte megállíthatatlan tendenciának, az egyetlen reális lehetőségnek tűnik. Valószínű azonban, hogy ez a fejlődésmenet előbb-utóbb fizikai, társadalmi és környezeti korlátokba ütközik. Egyes becslések szerint, ha a jelenlegi növekedési ütem fennmarad, a XXX. században 70 billió ember fog élni a Földön. Ki kell tehát alakítani azokat a „népességfelszívó” mechanizmusokat, amelyek ezt fizikailag is lehetővé teszik. Az egyik lehetséges megoldás a „hiperépület”, amelynek koncepcióját a japán építésügyi minisztérium is támogatja. Egyelőre „csak” egy ezer méter magas épület elképzelése körvonalazódik, de az „X-Seed 4000”-hez hasonlóan ez sem egyszerűen épület, hanem voltaképpen egy önálló város lenne: nemcsak lakó- és üzleti negyedeknek adna helyet, hanem közigazgatási, egészségügyi, oktatási, kulturális és sportlétesítményeknek is. Emellett természetesen saját belső energiaellátási rendszere és közlekedési hálózata lenne, s nem hiányoznának a nagyobb nyílt közös terek, még a parkok sem. Tavaly decemberben alakult meg Japánban az a kutatócsoport, amely két évet szán a hiperépület koncepciójának részletesebb kidolgozására. A 170 millió forintnak megfelelő összegű költségvetéssel megvalósítandó kutatási programban 90 nagyvállalat- köztük a Taisei, a Kajima, a Nippon Steel, a Kawasaki Heavy Industries, a Toshiba és a Matsushita Electric - szakemberei vesznek részt. Tizenhárom albizottság foglalkozik a hiperépület kivitelezésének különböző részproblémáival, így a felszín alatti alapozással, a szerkezeti anyagokkal, az energiahálózattal, a földrengések és a légmozgások elleni védekezéssel és a belső közlekedési rendszerrel. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen gigantikus vállalkozás sok tekintetben radikálisan új műszaki és várostervezési szemléletet és megoldásokat követel. Ä kutatási program összehangolásában részt vevő Japán Építésügyi Központ munkatársai ezért feltűnő óvatossággal nyilatkoznak a tervekről. Mint mondják, nem tudni még, milyen formájú lesz a hiperépület, hol fogják megépíteni, mennyi ideig tarthat - és főleg: mennyibe kerülhet - a vállalkozás kivitelezése. Mindennek a kétéves kutatómunka során kell kiderülnie.
