Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-02 / 28. szám

1995. február 2., csütörtök Hazai Tükör 3. oldal Honvédség Kritikus helyzetben Átadták a kisújszállási Mól 2000 töltőállomást tegnap délelőtt. A tetszetős és a magyar olajipar'arculatát markánsan kifejező épület Európában is élenjáró környezetba­rát technológiával párosult. Kőszegi László, a Mól Rt. főosztályvezetője adta át a létesítményt, majd dr. Szűcs Aladár, Kisújszállás díszpolgára elsőként teletankolta a rendőrség autóját. FOTÓ: MÉSZÁROS Ülést tartott az ÁV Rt. igazgatósága Eladásra vár a Mól Rt. egyharmada A bérből élők kereslete nélkül Nehéz az iparosok helyzete Füreden A Magyar Honvédség számára 1995 krízisév lesz: a növekvő társadalmi és szociális feszült­ségek hatása érezhető a katona­ságon belül is, a hivatásos ál­lomány és a hadsereg átszerve­zése miatt fokozódnak az eg­zisztenciális gondok, romlanak a technikai és anyagi feltételek, ennek ellenére megfelelő szin­ten kell ellátni a védelmi fel­adatokat. Ilyen körülmények között különösen szükség van az 1993-ban létrejött és műkö­dőképes humán szakszolgá­latra. Erről Urbán Lajos vezér­őrnagy, a Magyar Honvédség szárazföldi csapatainak pa­rancsnokhelyettese beszélt Szombathelyen. A Helyőrségi Művelődési Otthonban, illető­leg a Savaria Gépesített Lö­vészdandárnál kezdődő kétna­pos szakmai tanácskozáson ka­tonai vezetők és a szolgálat hi­vatásos tagjai tekintették át a humánszolgálat tevékenységét, eredményeit és feladatait. A napokban tartotta évindító küldöttgyűlését a város von­záskörzetében dolgozó vállal­kozók munkáját koordináló Ti­szafüredi Ipartestület. Fridrik Pálné titkár, miután köszöntötte a megjelent 29 küldöttet, érté­kelte az 1994. évi munkát. El­mondta, hogy az elmúlt évben a kamarai szerveződés keretein belül közel 300 fős tagságuk 63 százaléka a kézműves-, 34 szá­zaléka a kereskedelmi és ipari, 3 százaléka pedig az agrárka­mara tagja lett. Beszámolójából kiderült, hogy az elmúlt évben nemcsak tagjaik, hanem a non- profit jelleggel dolgozó testü­leti vezetés is spórolós évet zárt, a bevételi hiányt térítéses szolgáltatásokkal igyekeztek pótolni. Leglényegesebb pontja az volt értékelésének, amikor a város jelen lévő polgármesteré­nek a következőkre hívta fel a figyelmét: „Szeretnénk, ha a helyi önkormányzat nem ter­helné tovább helyi adókkal a vállalkozókat, mert az lenne a A lakosság biztonságérzete folyamatosan csökken. Ez volt a legfontosabb megköze­lítési szempontja a rendőrség múlt évi tevékenységét ér­tékelő tanácskozásnak - je­lentette ki Kuncze Gábor belügyminiszter szerdán Bu­dapesten az értkezletet kö­vető sajtótájékoztatón. Kuncze Gábor szerint a rend­őrség összességében megfele­lően látta el feladatát, de ez nem feledtetheti azt, hogy a közbiztonság javítása állami, kormányzati beavatkozást is cél, hogy stabil gazdasági ala­pokon dolgozó, adófizető, munkahelyteremtésre is képes iparosok dolgozzanak a város­ban, akiket nem kényszerítenek arra a jogszabályok, hogy a fe­ketemunkás hátországban talál­ják meg számításaikat.” Rente Ferenc polgármester válaszá­ban elmondta, rendkívül sajná­latos tény az, hogy a környék legnagyobb vállalkozása az ön- kormányzat, amely havi 8 mil­lió forint segélyt kénytelen ki­fizetni. Ha itt nem lesznek munkahelyek, akkor nem lesz kiáramló bér sem, tehát meg­szűnik az a kereslet, amely életképessé tehetné a vállalko­zásokat.- Az ország mai gazdasági helyzetében legnagyobb tiszte­letem azoké az iparosoké, akik ebben a bürokratikusán túlsza­bályozott világban még dol­gozni tudnakemlítette ezzel kapcsolatosan. Személyesen tett ígéretet arra, hogy az ön- kormányzat helyi adókkal nem igényel. A korrupcióról szólva a belügyminiszter célként je­lölte meg, hogy korrumpálható emberek ne dolgozzanak a rendőrségnél. Ugyanakkor ez a probléma is a rendőrök jöve­delmi viszonyainak rendezését sürgeti - mondta a belügymi­niszter. Pintér Sándor, az Országos Rendőr-főkapitányság veze­tője a közbiztonság helyzetéről szólva hangsúlyozta: 1994-ben az előző évhez viszonyítva 2,9 százalékkal csökkent a bűncse­lekmények száma. Ugyanak­kor a bűnözés által okozott kár terheli tovább a vállalkozáso­kat, és csak olyan városi fej­lesztéseket, beruházásokat fog támogatni, melyek a helyi vál­lalkozóknak, vállalkozásoknak képesek munkát adni. Nem úgy, mint a nemrég befejezett gázberuházás, ahol egy városi fejlesztésből a helyi iparosok jelentéktelen foglalkoztatása mellett, lényegében csak idege­nek profitáltak. Kiemelten ve­tődött fel az ülésen, hogy az APEH annak ellenére, hogy rendkívüli forgalmat bonyolí­tott hetente egyszer, meg akarja szüntetni a kihelyezett fogadó­napot. A jelenlévők, bírva az önkormányzat támogatását, ezt a fórumot kihasználva, kérik az APEH illetékeseit döntésük felülvizsgálatára. A küldöttgyűlés végén a je­lenlévők az 1995-ös költségve­tést fogadták el, majd megju­talmazták az elmúlt évben ki­emelkedő munkát végző akti­vistákat. Percze meghaladta a 40 milliárd forin­tot, az emberölések száma pe­dig negatív csúcsot mutatott. A bűncselekmények 33 százalé­kát a fővárosban, 8 százalékát pedig Pest megyében követték el. Az 1995-ös év fő feladata a rendőrség számára a gazdasági és a szervezett bűnözés vissza­szorítása. A főkapitány el­mondta: nem tapasztalták an­nak jelét, hogy a szervezett bűnözésnek sikerült volna be­épülnie a rendőrségbe. (MTI) Leszerelési statisztika A 12 hónappal ezelőtt bevonul­tak közül január 31-én 171-en fegyelmi okok miatt még nem szerelhettek le. A Honvédelmi Minisztériumban az MTI-nek elmondták, hogy összesen 19 ezer 232 sorkatona ölthetett is­mét civil ruhát. További 225-en pedig még azért nem szerelhettek le, mert egy évvel ezelőtt fegyver nél­küli vagy polgári szolgálatot vállaltak, ami hosszabb, mint a 12 hónapos sorkatonai idő. A tárca által közzétett részletes statisztikai adatokból kiderül az is, hogy csaknem 1800-an nem töltötték le 12 hónapos szolgá­latukat. Közülük több mint 1300-an egészségi okok miatt szereltek le. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról) de a kormány nem vonja vissza a privatizációs törvényjavasla­tot. Az MSZP frakcióvezetője szerint ezen a megbeszélésen nem születtek konkrét dönté­sek. i Für Lajos MDF-elnök kon­zultációs jellegűnek nevezte a megbeszélést. Arra a kérdésre, hogy az MDF delegációja ko­rábbi nyilatkozataival ellentét­ben ezen a megbeszélésen mi­ért nem szólította fel a kor­mányfőt a privatizációs tör­vényjavaslat visszavonására, Für Lajos kifejtette: ennek oka az volt, hogy látnak némi re­ményt arra: az ellenzék által ja­vasolt lényeges módosításokat esetleg a kormánypártok elfo­gadják, és azok bekerülnek a törvényjavaslatba. Füzessy Tibor, a KDNP ügyvezető elnöke, frakcióveze­A jövőben az ÁV Rt. csak a munka törvénykönyve által meghatározott esetekben és mértékben fizet végkielégí­tést. A már megkötött szerző­déseket nem változtatják meg, ám néhány esetben arra törekednek, hogy ezeket a megállapodásokat közös megegyezéssel módosítsák. Erről döntött többek között az ÁV Rt. igazgatósága keddi ülésén. Az ülésről Lascsik Attila, a szervezet vezérigazgatója szer­dán tartott sajtótájékoztatót. Elmondta, hogy a határozatlan idejű munkaszerződéseknél al­kalmazzák a jövőben a munka törvénykönyve előírásait. Ez várhatóan azt eredményezi, hogy a kifizetendő végkielégí­tések összege a jelenleginek harmada, negyede lesz csak. Az igazgatóság döntött arról is, hogy a veszteséges állami cégeknél, illetve az adóskon­szolidációban részt vett vállala­toknál a bérkiáramlást jelentő­sen korlátozzák. Emellett ter­vezik a prémiumrendszer re­formját is. Várható, hogy az ÁV Rt. által kezelt cégeknél át­térnek a mérlegelfogadás utáni fizetésemelésekre. Az igazgatóság részletesen foglalkozott a Mól és öt regio­nális gázszolgáltató szervezet eladásával. Várhatóan a pályá­zati felhívás, valamint az in­formációs memorandum feb­ruár végéig elkészül az érintett cégek esetében. Az még nem eldöntött, hogy a privatizációra milyen jellegű befektetőket várnak. Ebben, valamint szá­mos más kérdésben az ÁV Rt. várja a kormányzat, illetve a szakminisztérium segítségét. A Mól Rt. jegyzett tőkéje 100 mil­liárd forint, s ebből az ÁV Rt. tője rámutatott: a mostani esz­mecserén a privatizáció ellen­őrzésével kapcsolatosan kikris­tályosodtak azok a pontok, amelyekben a jelek szerint azo­nos álláspontot képvisel a hat párt. A kereszténydemokrata politikus elmondta: a kor­mányfő szóba hozta azt is, hogy ellenőrizni kell a már lebonyo­lított privatizációkat olyan szempontból, hogy az új tulaj­donosok mennyiben teljesítik vállalt kötelezettségeiket. Torgyán József kisgazda pártelnök-frakcióvezető véle­ménye szerint a privatizáció felett elsősorban a hatpárti fel­ügyelet biztosíthatja a társada­lom számára is elfogadható el­lenőrzést. Torgyán azt is je­lezte, hogy a kisgazdák helyes­lik a privatizációs miniszteri poszt gondolatát. Gaál Gyula, az SZDSZ frak­88 százalékos tulajdonnal ren­delkezik. Emellett az önkor­mányzatok mintegy 10 száza­lékos tulajdoni hányaddal bír­nak. A fennmaradó rész ma­gán-részvénytulajdonosok ke­zében van. A cég árbevétele ta­valy 243 milliárd forint volt. Az elképzelések szerint az első lépcsőben a Mól 30-35 száza­lékos részvénytulajdonát érté­kesítenék stratégiai partnernek. Az ÁV Rt. kezelésében 25 szá­zalék plusz 1 szavazatot bizto­sító részvényhányad maradna meg. A többi ma még állami kezelésben lévő vagyont rész­ben a tőzsdén keresztül értéke­sítenék, részben a kárpótlási jeggyel rendelkezőknek ajánla­nák fel, s emellett a dolgozói tu­lajdonszerzésre is lehetőséget biztosítanának. Kormányzati döntés van már abban a kérdés­ben, hogy a Mineral impexet a Mól Rt.-be apportálva értékesí­tik, így a Mineralimpex értéké­vel a Mól jegyzett tőkéje meg­növekszik. A Magyar Villamos Művek Részvénytársaság (MVM) pri­vatizációjáról az ÁV Rt. és az ipari minisztérium közös kon­cepciót dolgoz ki. Erről állapo­dott meg a közelmúltban Pál László miniszter és Lascsik At­tila. A cél az, hogy az MVM Rt. privatizációja még az idén megkezdhető legyen. A tájé­koztatón szó volt a Matáv to­vábbi magánosításáról is. Még nem eldöntött, hogy erre az idén vagy 1996 elején kerül sor. Ugyancsak sok a nyitott kérdés az Antenna Hungária ügyében. Dönteni kell arról, hogy a céget önállóan vagy koncessziós jo­gaival együtt adják bizonyos hányadban magántulajdonba. Ehhez azonban még a parla­mentnek jóvá kell hagynia a médiatörvényt. (MTI) cióvezetőségének tagja a többi között arra mutatott rá, hogy a megbeszélésen konkrétan nem hangzott el, hogy a koalíciós megállapodásban rögzített el­vektől eltérve önálló privatizá­ciós miniszteri posztot hozná­nak létre. Az SZDSZ azt tekinti alapkérdésnek, hogy egy priva­tizációt irányító tárca nélküli miniszternek milyen a felelős­sége és milyen jogosítványai vannak a bevételek újraelosztá­sában, vállalati válságok mene­dzselésében. A Fidesz elnöke, Orbán Vik­tor nem kívánta értékelni a tár­gyalóasztalnál elhangzottakat, mondván: a megbeszélésen ab­ban maradtak, hogy minden párt tájékoztatja elnökségét, azt megelőzően a nyilvánosság előtt nem tesznek érdemi nyi­latkozatokat. (MTI) Csökken a lakosság biztonságérzete Terítéken a privatizáció A leszámolások éve lesz 1995? Samuel Colt 28 éves volt csupán, mikor az általa feltalált pisztolyt - 1842-től - iparszerűen gyártani kezdték. Valószínű, legmerészebb álmában sem gondolta volna, hogy másfél évszázad múlva a vi­lágon szinte mindennapos használati esz­közzé válik találmánya. Ez alól sajnos már kis hazánk sem ki­vétel. Az elmúlt hetek közvéleményt sok­koló bűntetteiben minden esetben fősze­repet játszott a gyilkos szerszám. A negyvenkét esztendős bicskei ben­zinkutas életét több pisztolygolyó oltotta ki. A fővárosi karácsonyi leszámolás hu­szonkét éves áldozata még Mercedest ve­zetett - a később végzetessé váló - lövés után. Mit élhetett át az alatt a néhány perc alatt, míg autóval akart elmenekülni a ha­lál elől; s mit, mikor társai hátrahagyták, mert nem tudták egy másik gépkocsiba átemelni? Egy fiatalembert - húszon innen - lőtt tarkósebbel találtak holtan egy parkban. Év végén pedig ugyancsak fegyverrel tá­madtak egy fővárosi taxisra. Igaz, nem pisztollyal, hanem egy Remington típusú puskával, amit a sofőr dulakodás közben elvett támadójától. Végül valószínűleg gázfegyver tette alkalmatlanná a bátor gépkocsivezetőt, aki szerencsére élve megúszta a kalandot, s még ellopott autó­ját is visszakapta. Legutóbb pedig a százhalombattai gyilkosságsorozat. . . Mindezek után - az egyik napilapban - öles betűk hívták fel a figyelmemet egy elgondolkodtató jelenségre: 1995 a le­számolások éve lesz. Persze ez nem a hi­vatalos verzió, mint mondjuk a tavalyi, a család éve. De az utóbbi mindenesetre jobban tetszett, mert nagyobb távlatokat véltem felfedezni benne. Mi tagadás, a zord jóslat kis ideig a pesszimizmus felé sodort, aztán - úgy-ahogy - helyreállt bennem az egyensúly. Mígnem néhány napja - Szolnoktól 100 kilométerre - egy vadászbolt raktárá­ban jártam. Korszerű riasztóberendezés kamerákkal és a hagyományos vasrács együttesen védték a lószerszámokat és a töltényeket. Legnagyobb meglepetésemre - kar­nyújtásnyira tőlem - egy polcon piszto­lyok sorakoztak pedáns rendben. Ultra­hangos érzékelőt gyanítottam, ezért meg­kérdeztem: szabad-e?, mielőtt megérintet­tem közülük egyet. Válasz jókora nevetés után érkezett. Mondván, ezek csak játékok. Igaz, meg­szólalásig hasonlítanak a valódihoz, de pont ez a lényegük. Ráadásul megfizethe­tőek - néhány ezres csupán az áruk -, és óriási a kereslet irántuk, tehát jócskán fogy is belőlük. Ennyi épp elég volt az egyensúlynak vélt állapot felborulásához, mert rögtön eszembe jutott, akik most ezeken a „játé­kokon” nőnek fel, még nem az idén, eset­leg csak kettő, öt, tíz év múlva akarnak helyette igazit. Ákkor viszont nem a leszámolások éve, hanem inkább évtizede következik. És ...? Tehetünk ellene valamit. ..?-jzs­Nőtt a munkanélküliség A regisztrált munkanélküliek száma január végén elérte az 545 ezer 400-at - jelentették be a Munkagyügyi Miniszté­rium szerdai sajtótájékozta­tóján. Ez csaknem 26 ezerrel több, mint a december végén a munkaügyi kirendeltségek­nél nyilvántartott állástala­nok száma. A két éve tartó csökkenés után a munkanél­küliségi ráta a decemberi 10,4 százalékról, a korábbi számí­tási mód alkalmazásával 10,9 százalékra nőtt. Évente, január 1-jétől azonban a számításban átállnak az újabb év statisztikai adataira, ame­lyek szerint a ráta 11,4 száza­lék. A múlt évben az 1993-as gazdaságilag aktív népesség 5 millió 2 ezres, az idén viszont már csak az 1994-es 4 millió 785 ezres számával kalkuláltak a rátaszámításnál. A regisztrált munkanélkü­liek számának januári, csak­nem 26 ezres növekedése arra vezethető vissza, hogy az előző időszakoktól eltérően lényege­sen több volt a nyilvántartásra jelentkező, mint az onnan ki­lépő állástalan. A hónap során több mint 56 ezren jelentkeztek regisztrációra, és alig több mint 30 ezer munkanélküli szüntette meg regisztrációját. A regisztrációra újonnan je­lentkezők jelentős része, csak­nem 10 ezer állástalan köz­hasznú foglalkoztatásban vett részt korábban. Számukra, mi­vel általában egy évig dolgoz­tak, ismét több hónapig fizet­hető munkanélküli-járadék. A közhasznú foglalkoztatottak számának csökkenéséhez járult hozzá az is, hogy a múlt évi 18 milliárd forintos Foglalkozta­tási Alap idén már 5 milliárd forinttal kevesebb összegből gazdálkodhat. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom