Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-11 / 36. szám

Tizenegy éves, de már főiskolás Nem tréfa ^ V Ahhny hnov Hii77non ai A karcagi Kerekes József az Arany János Általános Iskola 5. z osztályának tanulója. Ez a 11 éves csepp legény már a debre­ceni Zeneművészeti Főiskolára is jár, ahol Kämmerer András igazgatóhelyettestől kap trom­bitaórákat. Mint elmondta, tavaly a me­gyei trombitaversenyen máso­dik lett, s a “tanár bácsi akkor ajánlotta fel neki ezt a nagy le­hetőséget. így havonta egyszer bejár Debrecenbe, és akkor át­vesznek egy hónapra való tan­anyagot. A zeneiskolában Törő Erzsébet tanárnőnél tanul négy éve. S hogy miért ezt a hangszert választotta? Talán a hangja mi­att - mondja kissé bizonytala­nul -, ám a választást nem bánta meg. A zeneszó mellett az elmélet is nagyon érdekli, a szolfézs­órán hallottak mellé sokat hoz­záolvas a zeneelméletről és a zeneszerzők életéről. A Ko­dályról szóló „Forr a világ”, va­lamint a „Kis történetek nagy zeneszerzőkről” című könyve­ket is becsülettel, az elejétől a végéig elolasta. A napi másfél óra gyakorlás, a másnapi órákra való felkészü­lés mellett még nővérével, Ági­val kamaráznak a gyakorlás után, hiszen Jocó jól furulyázik, s nővére hegedűjátékát kíséri. Most egy nehéz művet, Dia­belli szonátáját kapta feladatul, s ezért többet kell gyakorolnia. Egyébként játszik a zeneiskola fűvószenekarában, s az iskolai hangversenyeken is fellép. Kedvence Beethoven, mert tet­szik a zenéje. A suliban is ötösök sorakoz­nak a naplóban. Egy baj van csupán, nem tud szépen írni, s ezért most elhatározta, hogy a hármas külalakot kijavítja, s gyakorolja a szépírást. A számítástechnikával is szívesen foglalkozik, szerdán­ként szakkörbe is jár, mert a foglalkozásokon a feladatok gondolkodásra késztetik. Az osztálytársai büszkék rá éppúgy, mint osztályfőnöke, Varga Zoltánná.-de- Fotó: K. É. Megyei versenyt nyert Túri diák sikerei Helyesírásból megyei első Vizdák Károly, mezőtúri diák Bizonyítványában az ötösök mellett egyetlen négyes osz­tályzat található, a testnevelés tantárgynál. Ennek ellenére Vizdák Károly, a mezőtúri Rá­kóczi Úti Általános Iskola 7. c osztályos tanulója igazi rutinos versenyző. Harmadikos korában a me­gyei matematikaversenyen el­sőként végzett, és ötödikes volt, amikor eljutott az országos ver­seny döntőjébe. Az elmúlt év­ben a Zrínyi Ilona matematika- versenyen negyedik helyezett lett, az idén viszont megnyerte a 7-8. osztályosok megyei he­lyesírási versenyét. Már az előző tanévben is első volt az iskolai helyesírási versenyen, annak ellenére, hogy a matema­tika a kedvenc tantárgya, amit osztályában Farkas Julianna ok­tat. Ötvennégy diák indult a he­lyesírási versenyen, amely ko­moly felkészülést igényelt. Eh­hez nagy segítséget kapott Vo- jai Krisztina tanárnőtől, és so­kat jelentett az is, hogy cso­portbontásos osztályba jár, ahol a magyart és a matematikát emelt szinten tanulják. Károly mindezek mellett biológia- és földrajzversenyek állandó résztvevője, és már most készül a márciusi Teleki Pál földrajz­versenyre. Hétvégeken mate­matikából és földrajzból a leve- lezős verseny feladatlapjait oldja meg, de az angolt sem mellőzi. Ugyanis e nyelvből szintén versenyeken indul, mégpedig nem akármilyen eredménnyel. Tavaly az orszá­gos verseny 11. helyezettjeként végzett. Még pontosan nem tudja, mi­lyen pályát válasszon, de az biztos, hogy a matematikával és az angol nyelvvel kapcsolatban lesz. Zeneiskolába is jár, tagja az iskolai énekkarnak, és a ko­molyzene mellett szívesen hallgat könnyűzenét, főleg kedvenc *égyüttese, az Ace Of Base dalait. Ahhoz, hogy duzzogó arcot vághass, 67 izmot kell meg­mozgatnod, a mosolygáshoz vi­szont csak 16-ot. Takarékos­kodj tehát az erőfeszítéssel. * * * Ha állandóan mások hibáit is­mételgetjük, akkor nem marad időnk a saját hibáinkra. * * * Hízelgés az, amikor valaki másnak mondja azt, amit saját magáról gondol. * * * Egyesek olyan figyelemre mél­tóan tudnak hallgatni - hogy hallgatni kell rájuk. * * * A hibák olyanok, mint a gépko­csi fényszórója: csak a másoké zavar bennünket. * * * Képzeljétek el, milyen csend lenne akkor, ha az emberek csak arról beszélnének, amit tudnak! * * * Más dolog, ha valaki túl mesz- szire megy - és megint más, ha túl messzire küldik. * * * Ne verekedj! Tudniillik á gyengébbet megütni - hülye­ség. Az erősebbet megütni - még nagyobb hülyeség ...! (ősi tapéta közmondás.) * * * Ha az elefántot megragadod két hátsó lábánál fogva, és az állat szabadulni akar - ne erőltesd a dolgot! Tudod-e? Nem igaz, hogy nincs rózsa tö­vis nélkül. Viszont igaz, hogy nincsen oroszlán tövis nélkül. Mert - mint tudjuk -, a rózsá­nak nincsen tövise, csak tüs­kéje. Az oroszlán farkának végbojtjában ellenben szaru­nemű tövis rejtőzik. * * * Szegfűt csak a középkor óta termesztenek Európában. Az első szegfűcsomagokat IX. La­jos francia király seregei hozták kontinensünkre Tuniszból, a második keresztes hadjáratból hazatérve. * * * A gombostű egy Tourangeau nevű francia drótkészítő mester találmánya. 1410 körül hozta forgalomba az első gombos végű tűt. Naptár Itt a farsang, áll a bál U gye csodálkozva kapod fel a fejedet a cím ol­vastán? Valami sajtó­hiba történt, vagy egyszerűen én nem ismerem a helyesírást? Hát egyik gondolat sem igaz: az újszászi Vörösmarty Mi­hály Általános Iskola újságá­nak a nevét tűztem a bemutat­kozás élére. Nálunk bizony már ismerősen cseng, hiszen e tanévben már a harmadik évfo­lyamot indítottuk. ■ A lap a nagy romantikus költő, iskolánk névadójának születésnapján, 1992. decem­ber elsején - a próbaszám után - ünnepi tartalommal jelent meg. Milyen igény hívta életre a suliújságot? Úgy gondoltuk, hogy teret kell nyitnunk a toll­forgató, mesélő kedvű, rímfa­ragó, „művészien” rajzoló dák­társainknak, hogy hónapról hónapra bemutassák alkotása­ikat, számba vegyék iskolánk dolgos hétköznapjainak, fé­nyes ünnepeinek, hagyomá­nyainak eseményeit. A cím netán furcsának tű­nik, de a pályázatra beérkezett sok-sok ajánlat közül nem vé­letlenül választottuk. Úgy gondoltuk, leghívebben fejezi ki azt a tényt, hogy ez nemcsak a mi újságunk, de mi is írjuk. Szerkesztőségünk évente friss, új tollforgatókkal egészül ki. Erre szükség is van, hiszen a nagyok, a nyolcadikosok el­ballagnak, s kell az utánpótlás. Két tanárnő segíti szerkesztői VÖRÖSMARTY MIHÁLY ÁLTALÁNOS ISKOLA lapja a munkánkat, Tóth Csabáné Ba- bika néni és Bakó Lászlóné Gabika néni. Nélkülük nem boldogulnánk. A különböző témájú íráso­kat a jobb áttekinthetőség ked­véért rovatokba szerkesztjük. Állandó rovataink: a Diák- toll, a Múltidéző, a De jó volt, a Csudaszem, a Nyelvészked- jünk!, az Ez+Az és a Sport. A Diáktoliban verseket, meséket, fogalmazásokat és rajzokat közlünk. A Múltidéző rovatba egyre nehezebb új témát találni, hi­szen közöltünk már Régmúlt iskolaévek címmel egy soroza­tot iskolánk történetéről. De jó volt! - mondjuk egy-egy kirándulás, tanulmá­nyi verseny vagy valami érde­kes esemény után, és iskolatár­sainknak is továbbadjuk élmé­nyeinket ezen az oldalon. A Csudaszem az érdekes­ségek és ritkaságok rovata. Itt egzotikus növényekről, más éghajlaton élő állatokról és új könyvek megjelenéséről írunk. A Nyelvészkedjünk! rovat­ban helyesírási és nyelvhe­lyességi tudnivalókat találunk. Ez+Az. Ide kerülnek a rejt­vények, viccek, egyéni ötletek, szellemi totók és programaján­latok. S elmélyülünk olyan fontos témákban, mint barát­ság, fiúk. Sport. Számot adunk az egyes sportesemények ered­ményeiről, sportolóink telje­sítményeiről. Legérdekeseb­bek azonban a résztvevők él­ménybeszámolói vagy a velük készített interjúk. Iskolánk tanulói a riportokat szeretik a legjobban. Sok hí­res, érdekes és megbecsült ember válaszolt már riportere­ink kérdéseire: köztük is Far­kas Péter olimpiai bajnokot, Turza Ferenc festőművészt, Nagyné dr. Szelmák Erikát, polgármesternőnket, Bóta Melindát és Bagi Mártát, két Rózsa Imre-díjas tanárnőnket, Padisák Mihály költőt és or­szággyűlési képviselőt kell megemlítenem. Az újság segítségével köz­vélemény-kutatást is szoktunk tartani. Ezzel sokat segítünk az iskolaboltnak, a sulirádiónak, a gárdistáknak és az iskolave­zetőségnek. Lapunkat sokan forgatják. Újságunk megjelenését, ren­dezvényeinket nagylelkű szponzoraink bőkezűen támo­gatják. Egyszóval büszkék va­gyunk újságunkra, és arra is, hogy mi rendeztünk először diákújságíró-találkozót Jász- Nagykun-Szolnok megyében 1993-ban. Örömünkre szol­gált, hogy e tanévben is elfo­gadták diákújságíró cimborá­ink meghívásunkat. Újra ki­cserélhettük tapasztalatainkat, sok új ötlettel gazdagodhat­tunk, amelyeket későbbi mun­kánk során hasznosíthatunk. Baki Réka szerkesztő A farsang vízkereszt napjától hamvazószerdáig tartó időszak, tehát benne vagyunk az ilyen­kor szokásos farsangi bálok so­rozatában. De vajon tudjuk-e, hogy milyen előzményei van­nak ennek? A farsang bajor­osztrák jövevényszó, a „vaschang”-ból származik. Magyarországon a középkor­tól elterjedt ünnepsorozat. El­terjedése valószínűleg három fő területen történt: a királyi ud­varban, a városi polgárság és a falusi lakosság körében. Na­gyon gazdag jelesnapi szokás­hagyomány kapcsolódik ehhez az időszakhoz. Legjellemzőbb a maskarába öltözés, amire a 15. századtól találhatunk utalá­sokat. A mulatság színhelyein, a falvakban a házaknál drama- tikus játékokat adtak elő ado­mánygyűjtés céljából. Fontos esemény volt még ezek mellett a gazdag evés-ivás, a tánc is a fonóban. Némely területeken a legények muzsikusokkal végig­járták a falu lányos házait, meg­táncoltatták a házbéli lányt is, amiért pénzt kaptak. Máshol a fiatalabb legények versengő ügyességi próbán vettek részt. Hogy mit őriztünk meg ezekből a szokásokból, helye válogatja. Az iskolai mulatsá­gokon általában saját készítésű jelmezekbe öltöznek a diákok. Van úgy, hogy csoportosan ké­szülnek még kis jelenettel, tánccal is. Minden évben van­nak slágerjelmezek - elsősor­ban a kisebbek körében -, az éppen aktuális, kedvenc mese­figura, „tévészemélyiség”. Vá­lasztanak bálkirálynőt, bálki­rályt, van tombola, néhány he­lyen kis játék, sőt táncverseny is. Befejezésül jó szórakozást kívánok a báli szezonhoz mindannyiótoknak. írjátok meg nekünk a követ­kező, farsanggal kapcsolatos kérdésekre adható válaszokat: 1. Mi a kövércsütörtök? 2. Hol van busójárás Magyarorszá­gon? 3. Mikor volt a farsang­temetés? „Valentin-napon egész Amerika megbolydul - mondja Mi­chelle Horhof angoltanár. A kisiskolások általában minden osz­tálytársuknak készítenek kis színes kártyát, vagy csoki-, cu­korszívet vásárolnak egymásnak. A nagyobbacskák már csak a kedvesüket ajándékozzák meg egy-egy szál virággal. A még nagyobbak, illetve a felnőttek, a házasok étterembe mennek vacsorázni ezen a szeretetünnepen.” Néhány éve már nálunk is titkos és kevésbé titkos üzenetek váltására kerül sor február 14-én. Valentin-napon a szerelme­sek küldenek egymásnak emlékeztető lapokat, kártyákat. A Gyerekoldal olvasóinak, kicsit előbb ugyan, de annál szívélye­sebb rajzos üdvözletét küldi állandó rajzolónk, Virágos Nor­bert. Kérdésem: tudjátok-e, honnan ered ez a szokás? Ezt és a farsangi válaszokat írjátok le és küldjétek el címünkre: Új Nép­lap szerkesztősége (5000 Szolnok, Kossuth tér 1.). A levelező­lapra írjátok rá: „Gyerekoldal”. Egy szerencsés nyertes 1995. évi (még nem késtünk el!) naptárt kap. Horváth Ida Álom és valóság Egyszer volt, hol nem volt, Lehet, hogy csak mese volt, Volt egyszer egy fénylő, Csillogó játékbolt. Volt abban sok játék. Minden mi ingerlő, Hintaló, kerékpár, labda és repülő. Tátraházi Roland Kassai Úti Ált. Isk. 3.c. Az oldalt szerkesztette: Horváth Ida

Next

/
Oldalképek
Tartalom