Új Néplap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-11 / 36. szám

Csurran-cseppen--------------------1 Mi is az, a mi csur­ran-csep­pen? Mondjuk a pénzünk. Nem ép­pen kiváló helyzet, áradhatna, hömpö­lyöghetne is felénk a forint, de gondoljunk bölcsen a közmondásra: „Aki a kicsit nem becsüli, a nagyot nem érdemli.” Jó is, ha követjük ezt a gondolatmenetet, mert vigasznak nagyon megfelel, helyzetünk eddig, úgy tűnik, egyhamar nem fog megvál­tozni. Aztán csurranhat-cseppen- het a csapunk is, ami pláne nem egy kiváló helyzet. Egy­részt pazarlódik az aranyat érő víz, másrészt ha nem va­gyunk technikai vénával megáldva, bizony kudarcot vall minden javítgatási kísér­letünk. Hiába csűrjük-csavar- juk harapófogóval, tekerünk rá rongyot, spárgát a renitens- kedő csaptelepre, mintha lelke volna és dacolna, egyre szaporábban hullong belőle a víz. Az idegek tótágast állnak, a fül cseng-bong a csepp- csepp-csepp-csepp hangok ütemes ismétlődésére. Éjnek évadján már úgy érezzük, a fürdőszobában vagy a kony­hában ágyaztunk meg, és a vízcseppek egyre csak csöpp-csöpp-csöppennek a fe­jünkre. Virradatkor a^tán első dolgunk kiugorván az ágyból mesterember után nézni, hogy elejét vegyük a további lidér­ces éjszakáknak. Nagy lelkesedéssel látunk neki a kutakodásnak, végig is hívogatunk minden telefonnal rendelkező szakmabelit, de kiderül, ilyen egyszerű, sem­mitmondó munkával nem foglalkoznak. Ha esetleg még egy vízórát is fel kell szerelni mellette, az már igen, azért már érdemes megemelni a szerszámosládát. Hiába a győzködés, könyörgés, dü­höngés, döntésük megmásít­hatatlan. De ahol nagy a szük­ség, közel a segítség, meg­szán bennünket valaki. Vagy a szomszédék 70 éves nagy­papája, vagy a cégnél a nyug­díjas karbantartó, vagy az éj­jeliőr. Meg is érkezik őkelme a megbeszélt napon a jelzett órában, el is kezdi nagy dér- rel-dúrral a munkát, de hama- rost a kis bajból nagyobbat csinál. Mondjuk letöri a csa­pot, eltöri a mosdót, kilyu­kasztja a csövet... nem is le­het zokon venni tőle, hisz nem szakmájába vág a fel­adat, nem tehet róla, ha nem ért hozzá. De az idő pénz, no meg a fáradozás sem ingyen van, akárhogy szabódik, illik neki adni egy kis ennyit, egy kis annyit. A konyha vagy a fürdő­szoba most már romokban hever. Újfent a telefon után kell nyúlnunk, ismét feltár­csázni a szakik névsorát. Jog­gal vagyunk bizakodók, most már talán nem számítunk si­lány kuncsaftnak. A munká­hoz ezt is kell venni, meg azt is kell hozni... csőfogó meg menetvágó meg ilyesmi... Csupa talányos szerkentyű használata és igen hosszas sürgés-forgás következik, melynek révén a vizesblokk kikupálódik. A mesterek szemrebbenés nélkül nyújtják be a cehhet, mire szempillánk sűrűn ver­desni kezd. Nem akarunk hinni a szemünknek, jól látjuk-e a papíron álló számokat. De gyorsan megnyugtatnak, még nincs szemüvegre szükségünk, biz’ az annyi, amennyi. Nincs más hátra, fizetünk, mint a ka­tonatiszt, szomorúan megálla­pítva, milyen gyorsan folyik ki kezünkből a pénz. Miközben ezen töprengünk, végighall­gathatjuk a mesterek áradozá- sát, mennyivel jobban kerestek néhány évvel ezelőtt. Bezzeg most... Most már csak csur­ran-cseppen a pénz. Nincs megrendelés, nincs munka. Udvariasan bólogatunk, pe­dig legszívesebben a fentebb citált közmondást idéznénk: „Aki a kicsit...”, miközben csöpögő csapunkra gondolunk. De aztán mégsem szólunk, mert felötlik bennünk egy má­sik, tapasztalatokon nyugvó bölcselet: „Ne szólj szám, nem fáj fejem.” Ősrégi delfintemető ősrégi delfintemetőre bukkant egy ausztrál kutató az Antarkti- szon. A fosszilis csontvázak közt egy nyolc és fél méter hosszú állat - a valaha is észlelt legnagyobb delfin - maradvá­nyait is megtalálták. Az ausztrál Davis állomás közelében talált delfintemető­ben még további húsz állat megkövesedett csontjait hozták felszínre - valamennyinek az életkora 3,5 millió évre tehető. A felfedező, Pat Quilty, az ausztrál Antarktisz Hivatal ku­tatója szerint még több száz tengeri emlős tetemét rejtheti a környék. (MTI) Korunk „aranyembere” Szabálytalan portré Erdei Zoltán egy igen sikeres lízingcéget vezet Szolnokon, közel 300 milliós éves forga­lommal. Ma, amikor sorra jut­nak csődbe a vállalkozások, kí­váncsi lettem, vajon mi a titka ennek a harminc körüli fiatal­embernek. Hogyan tudta alig három év alatt a nem éppen kedvező gazdasági körülmé­nyek között felvirágoztatni vál­lalatát?- Azt mondták nekem, ami­kor felhívták önre a figyelme­met, hogy nagyon sokrétű em­ber. Jókai szóhasználatát idézve talán korunk „aranyem­berének” is nevezhetnénk. Amihez nyúl, „arannyá változik a kezében”, amibe belekezd, si­kerre viszi. Ilyennek látja ön­magát?- Nagyon hízelgő, ha ez a vé­lemény alakult ki rólam, de erősen túloz. Azt hiszem, hogy egy vállalkozó nem kerülheti el a kudarcokat sem. Mindenki­nek meg kell fizetnie a tanuló­pénzt. En is belekezdtem már olyanba, ami nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ami­kor értékeltem a kialakult hely­zetet, túl az üzleti tényezőkön, emberi hiányosságokat is tetten értem magamban. Önkritikus szemlélet kialakítására töreked­tem, hogy tanulhassak a téve­déseimből.- Úgy tűnik, igen hasznosak voltak ezek az önelemzések. A mostani sikerek ezt igazolják. Hogyan került a vállalkozói szférába?- Mindig nyüzsgő, közössé­get kedvelő, szervező típusú ember voltam. Ez már az álta­lános iskolában megmutatko­zott. Számtalan tanulmányi versenyen részt vettem, alapító tagja voltam a Corvinka Nép­tánccsoportnak. A népi zene és mozgáskultúra szeretete ké­sőbb is elkísért, főiskolai ta­nulmányaim befejezése után néhány évig a Magyar Állami Népi Együttes tagja voltam. Szívesen emlékszem vissza ezekre az időkre, sokat utaz­tunk, számtalan országba elju­tottunk.- Melyik felsőoktatási intéz­ményben folytatta tanulmá­nyait? A Külkereskedelmi Főiskola külker áruforgalmi szakára jár­tam, de a folyamatos tanulást most is fontosnak tartom. Jelen­leg a Közgazdaság-tudományi Egyetem pénzügyi szakának vagyok hallgatója.-Úgy tudom, kiválóan beszél négy idegen nyelvet. Mikor ju­tott ideje a sok elfoglaltság mel­lett még a nyelvek elsajátítá­sára is?- Szerencsére igen jó érzék­kel rendelkezem ezen a téren. A külkereskedelemben nélkülöz­hetetlen a világnyelvek isme­rete, így természetes volt, hogy mire diplomáztam, oroszból és németből felsőfokú nyelvvizs­gát tettem. Most már angolul és spanyolul is jól beszélek.- E sok teendő mellett ju­tó tt-e idő magánéletre?- Természetesen. Egyolda­lúvá válna az ember élete, ha csak a munka, a kötelessége lé­tezne számára. A múlt évben megnősültem, és most várjuk első gyermekünket.- Gratulálunk a kis jövevény­hez, és jó egészséget kívánunk. Ember a liftaknában Gerzson feleségével, Edi­nával együtt kissé kapatosán tér haza késő este egy baráti névnapi buliról. Régimódi bérházban laknak, ahol a lift vasrácsos kalitkában van, aj­taját pedig kulcs nyitja. A házaspár a lift előtt veszi észre, hogy a kulcs nincs ná­luk. Tudják, a házfelügyelői lakás ajtófélfájára fel van akasztva egy kulcs, így azt használják a lift kinyitásá­hoz. Annak rendje és módja szerint fel is mennek vele negyedik emeleti lakásukba, de a kulcsot a földszinten benne felejtik a zárban. Rövidesen megérkezik Tamás, aki szintén ittas ál­lapotban van. Ő nem a ház­ban lakik, egy barátját jött meglátogatni, akinek a la­kása a harmadik emeleten van. Örömmel fedezi fel a kulcsot a zárban, legalább nem kell lépcsőznie - gon­dolja. Kirántja az ajtót, de a mozdulattól egyensúlyát ve­szíti, és belezuhan a liftak­nába. A házmester fedezi fel a sebesültet, ő menekíti ki szorult helyzetéből. Mentőt hív hozzá, mert több helyen súlyos törési sérüléseket szenvedett. Tamás hosszas kórházi ápolásra szorul. Hónapokig kényszerül táppénzes állo­mányba. Úgy érzi, balesetét Gerzson és Édina felelőtlen­sége okozta, de a házmestert is hibáztatja, amiért min­denki által elérhető helyen tartotta a lift kulcsát. Kárté­rítési pert indít a házaspár ellen, de kéri a házfelügyelő felelősségének megállapítá­sát is. Mi a véleménye, kedves olvasó? Hibás-e a házmester a balesetben? Vegyi fegyverek A mustárgáz csaknem 100 ezer embert ölt meg az első világ­háborúban. Nemrégen Irak használt mustár- és ideggázt a kurdok ellen. A vegyi fegyver olcsó. Néhány nappal ezelőtt a világ nagy lépést tehetett volna a vegyi fegyverek törvényen kívül helyezése felé, de nem tette. A vegyi fegyverekről szóló konvenciót csupán 21 or­szág ratifikálta, bár 159 kor­mány aláírta. Borárrekord Minden idők egyik legdrágább amerikai bora az az 5 liternyi bordeaux-i, amely 31 ezer 50 dollárért kelt el a hét végén egy New York-i árverésen. Az AP jelentése szerint Amerikában aligha fizettek még ennyit egyetlen üveg borért, jóllehet a szóban forgó palack meglehe­tősen öblös méretű, lévén ötli­teres, s kisebbfajta demizson- nak is elmenne. A bordeaux-i egyébként 1944-es szüretelésű Chateau Mouton Rothschild márkájú. Betiltott szervkereskedelem Néhány napja törvény tiltja In­diában a szervkereskedelmet. A világ legnagyobb vesepiacá­nak számító országban ezentúl tilos élő donorból szervet ki­venni, hacsak nem közeli ro­konán segít ezzel. A transz­plantációt egy külön bizottság­nak kell előzetesen jóváhagy­nia, és szerveket eladni nem szabad - mondja ki az új szabá­lyozás. Az utóbbi időben több veseátültetési botrány is kipat­tant Indiában. Szegény csalá­dok azzal próbálnak pénzhez vagy munkához jutni, hogy egyik-másik tagjuk fél veséjét átültetésre ajánlja fel. A vevők legtöbbször a gazdag olajor­szágokból érkeznek. A jól fel­szerelt, erre specializálódott indiai klinikákon a másutt többéves várakozási idő na­pokra rövidül. Eldobta szerencséjét Egy 370 ezer márkát érő nyer­tes lottószelvényt dobott a szemétbe egy 60 éves férfi a macedóniai Bitóiéban. Amint a belgrádi sajtó jelentette, a fi­gyelmetlen nyertes napokig lá­zasan kutatott a városi szemét- lerakóban, de eredménytele­nül: a gazdagság végleg elve- ' szett. Kalap, kalap A kalapok mindig is hatottak a nőkre, még akkor is, ha nem hordták őket. Az áruházakban, a bolhapiacokon és a kalapbu­tikokban a hölgyek gyakran megelégednek azzal, hogy fel­próbálják a cowboykalapokat, a sapkákat és a kissé különc­nek ható kalapmodelleket, ka- céran a tükörbe néznek, és az­tán kijelentik: nagyon szép, de én ilyesmit nem tudnék hor­dani. Miért félnek az emberek a kalaptól? Férfiak és nők az idők kezdete óta minden ma­gasan fejlett kultúrában fejfe­dőket használtak díszítés, vé­delem és a rang jelzésének cél­jából, sőt a fejfedőknek időn­ként mitikus, szimbolikus je­lentőségük is volt. Bár az utóbbi időkben kalapos fejek egyre gyakrabban bukkannak fel az utcaképben, kiegészítő ruhadarabként azonban a kalap harminc éve túljutott fénypont­ján. Ebszállodák Argentínában léteznek ebszál­lodák. A vakációzó kutyatulaj­donosok, amennyiben nem tud­ják vagy nem akarják maguk­kal vinni kedvenc négylábúi­kat, befizethetik a kutyameg­őrzőbe, ahol azok tisztes ellá­tásban és bánásmódban része­sülnek. A kutyaszállók, ha nem is márkacsillagosak, de külön­böző minőségűek, a gazdi igényének és pénztárcájának függvényében. A szolgáltatás két éve egészíti ki a négylá­búak másik szolgáltatását, a napi sétáltatást. A dél-amerikai országban ugyanis régen léte­zik a kutyasétáltató, mint fog­lalkozás, pontosabban megél­hetési forma. Ily módon eleinte talán főként fiatalok, leginkább diákok pótolták zsebpénzüket. Ma már egy befutott kutyasé­táltató havonta 1200-1600 dol­lárt is megkereshet. Eszkimó kislány múmiája Mintegy nyolcszáz éves az az eszkimó kislánymúmia, ame­lyet tavaly augusztusban talál­tak Alaszkában. A kislány kö­rülbelül 1200-ban halhatott meg. A boncolás kiderítette, hogy a 4 és 8 év közötti le­ányka éhen halt, és egy ritka veleszületett betegségben szenvedett, amely tüdőtágulást és májkárosodást okozott. Er­ről a boncolást végző szakértő tájékoztatta a többségében eszkimók lakta észak-alaszkai Slope Borough helyi hatósá­gait. A leletet felfedező archeo­lógusok beszámolója szerint a helyi inuit eszkimók ősének számító kislány egy bálnava­dászcsoporttal együtt vándo­rolt Alaszka sarkköri partjai mentén. A testet egy, a térség első sikeres bálnavadászaiként számon tartott bimirk kultúra idejében épült, félig föld alatti ház hústárolójában találták meg madárbőrbe és tolikabátba öltöztetve, egy szánkó és egy varrott bőrdarab alatt, amely egy kajak takarójának része le­hetett.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom